PK BH 2001/469
PK BH 2001/469
2001.10.01.
Az a tényállítás, amelynek az érintett személyre vonatkozóan nincs sértő tartalma, a jó hírnevet akkor sem sérti, ha valótlan [Ptk. 76. §, 78. § (2) bek.].
A jogerős ítélet a felperes keresetét, amelyben annak megállapítását kérte, hogy az alperesek személyhez fűződő jogát megsértették, és a sérelmes helyzet megszüntetése mellett 100 000 forint nem vagyoni kár megfizetésére is kérte kötelezni az alpereseket, elutasította.
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes és a II. r. alperes telekszomszédok. A II. r. alperes által megépített kerítés miatt az építési hatóság előtt eljárás, illetve a szomszédjog megsértéséből eredően per is indult közöttük. Az építési hatóság felhívására a II. r. alperes megbízásából az I. r. alperes mint tervező tervmódosítást nyújtott be, amelyben azt írta, hogy ,,Az északi telekhatárra épült tömör kerítés készült, amely kisebb módosítással átépítésre kerül. A módosítással mind a két érintett, az építtető, Dr. L. M. és a szomszéd, Dr. B. M. egyetértenek''.
A jogerős ítélet nem értett egyet a felperesnek azzal az álláspontjával, hogy az alperesek e nyilatkozattal személyhez fűződő jogát megsértették, mert – amint arra a másodfokú bíróság rámutatott – a Ptk. 78. §-ának (2) bekezdése szerint a jó hírnév megsértésének megállapításához az is kell, hogy a valótlan tényállítás egyben sértő legyen. Az a kijelentés, hogy a kerítés módosítással a felperes is egyetértett, csak valótlan, de nem sértő.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. Álláspontja szerint a személyhez fűződő jogot vagy a valótlan tényállítás vagy az indokolatlanul bántó, lealázó kifejezés sértheti. Az alperesek tényállítása valótlan volt, ezért ez önmagában megállapíthatóvá teszi a jogsértést.
Az alperesek a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérték, lényegében annak helyes indokai alapján.
A jogerős ítélet a tényállást helyesen állapította meg, és érdemben helytállóan utasította el a felperes keresetét. Amint arra a másodfokú bíróság helytállóan rámutatott, a Ptk. 78. §-ának (2) bekezdése szerint a jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. A Ptk. 78. §-ában nevesített jó hírnév sérelmét tehát a valótlan és egyben sértő tényállítás okozza. Önmagában a tényállítás, ha annak az érintett személyre vonatkozóan nincs sértő tartalma, a jó hírnevet akkor sem sérti, ha egyébként valótlan. Az a kijelentés, hogy a tervmódosítással a felperes mint telekszomszéd egyetértett, a felperes személyére vonatkozóan semmiféle sértő tartalmat nem hordoz.
A Ptk. 76. §-a szerint a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti más becsületének vagy emberi méltóságának a megsértése. Ezzel kapcsolatban mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság több eseti határozatában, hogy a vélemény, értékítélet, bírálat a Ptk. 78. §-ában védett jó hírnevet – tényállítás hiányában – nem sértheti, és az emberi méltóságot vagy becsületet csak akkor sérti, ha kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, sértő, lealacsonyító. Az a valótlan tényállítás, hogy a felperes a módosításhoz hozzájárult, a személyét a fenti módon nem érinti, így sem a becsületét, sem az emberi méltóságát nem sértette.
Jogszabálysértés nélkül állapította meg tehát a jogerős ítélet, hogy az alperesek a felperes személyhez fűződő jogát nem sértették meg, ezért megalapozottan utasította el a keresetet.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.IV.20.321/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás