47/2001. (BK 24.) BM utasítás
47/2001. (BK 24.) BM utasítás
a belügyminiszter által irányított szervek köztisztviselői, közalkalmazottai és munkavállalói szociális és kegyeleti ellátásáról*
2001.12.29.
A belügyminiszter által irányított szerveknek a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatai egységes ágazati végrehajtására, figyelemmel a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/H. §-ában, valamint 49/J–49/M. §-aiban és 107. §-ában foglaltakra – az érintett szakszervezeti és érdekképviseleti szervekkel egyetértésben – kiadom az alábbi
utasítást:
1. Az utasítás hatálya kiterjed a Belügyminisztérium hivatali szervezeteire; a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekre; a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekre; a Kormány által létrehozott, a belügyminiszter által irányított, központi hivatalként működő Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalra; a belügyminiszter közreműködésével irányított, a Kormány területi szerveiként működő fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokra; a Kormánynak alárendelt, a belügyminiszter útján irányított Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központra (a továbbiakban együtt: belügyi szervek), valamint
a) a belügyi szervek állományában lévő köztisztviselőkre, közalkalmazottakra, munkavállalókra;
b) a belügyi szervek nyugdíjas köztisztviselőire, közalkalmazottaira és munkavállalóira;
c) a belügyi szervektől korábban nyugdíjazott kinevezett és szerződéses polgári alkalmazottakra (a továbbiakban az a)–c) pontokban felsoroltak együtt: személyi állomány).
Szociális gondoskodás
2. A belügyi szervek éves költségvetésükben a szociális és kegyeleti gondoskodás feladatainak pénzügyi fedezetére külön keretet kötelesek képezni, amely más célra nem használható fel. A keret felhasználását időarányosan (legalább féléves bontásban) ütemezni kell.
3. A belügyminiszter hatáskörébe tartozó szociális és kegyeleti kiadások pénzügyi fedezetére a Belügyminisztérium központi igazgatása cím költségvetésében kell keretet biztosítani.
4. A személyi állomány tagja – szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján – a költségvetési források által biztosított keret erejéig pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.
5. A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások:
a) eseti szociális segély,
b) szülési segély,
c) beiskolázási segély,
d) tanulmányi támogatás,
e) temetési segély,
f) kedvezményes étkeztetés,
g) kedvezményes üdülés,
h) egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele.
6. Jogszabályi rendelkezés alapján a személyi állomány tagja egyéb szociális támogatásban is részesíthető.
Pénzbeli támogatások
7. Eseti szociális segélyben a személyi állomány – súlyos anyagi megterheléssel járó családi vagy egyéb ok miatt – kedvezőtlen szociális helyzetbe került tagját lehet részesíteni, akinek jövedelemcsökkenés vagy váratlan nagy összegű kiadás miatt megélhetése, illetve életkörülményeinek fenntartása átmenetileg veszélybe került.
8. Az eseti szociális segély nettó összege nem haladhatja meg a mindenkori köztisztviselői illetményalap kétszeresét. Az ugyanazon személynek juttatott szociális segély éves nettó összege nem lehet több, mint a köztisztviselői illetményalap hathavi összege.
9. Szülési segélyben kell részesíteni a személyi állomány tagját, ha gyermeke született és annak ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik.
10. Szülési segély nettó összegeként – a szociális helyzettől függően – gyermekenként legalább a mindenkori köztisztviselői illetményalap 50%-át, legfeljebb annak kétszeresét lehet megállapítani.
11. Beiskolázási segélyben lehet részesíteni a személyi állomány tagjának tankötelezettség alapján oktatásban részt vevő, illetve középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermekét. Beiskolázási segélyben kell részesíteni – amennyiben az előző feltételeknek megfelel – a személyi állomány három vagy több, illetve fogyatékos gyermeket nevelő, továbbá gyermekét egyedül nevelő tagjának gyermekét, a Belügyminisztérium és a közszolgálat halottjának árváját.
12. A beiskolázási segély legkisebb nettó összege gyermekenként a mindenkori köztisztviselői illetményalap 30%-a, legnagyobb nettó összege pedig a mindenkori köztisztviselői illetményalap 50%-a.
13. Tanulmányi támogatásban kell részesíteni a személyi állomány tagját, ha részére előírt oktatásban, képzésben vesz részt. Ebben az esetben a képzés során felmerülő költségeket (tandíj, vizsgadíj, tankönyv, jegyzet, utazás, szállásköltség) a belügyi szerv teljes mértékben megtéríti.
14. Tanulmányi szerződés alapján tanulmányi támogatásban részesíthető a személyi állomány azon tagja, aki a munkáltató által támogatott oktatásban vesz részt és szociális helyzete miatt az azzal járó költségek aránytalan anyagi megterhelést okoznak számára. Tanulmányi támogatásként – a költségvetési lehetőségek függvényében – a 13. pontban meghatározott költségeknek legfeljebb 50%-át lehet folyósítani.
15. A személyi állomány tagja közvetlen hozzátartozója vagy olyan rokona halála esetén, akinek eltartásáról gondoskodott és a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény alapján nem részesült temetési segélyben, szociális helyzetének figyelembevételével temetési segélyben részesíthető.
16. Temetési segélyben részesíthető a házastárs, a gyermek, a szülő is, ha a temetés költségei elsődlegesen rá hárulnak és az elhunyt az állomány tagja volt, de nem került teljes temetési költségtérítést magában foglaló minősítésre.
17. Csak különösen indokolt esetben folyósítható temetési segély akkor, ha a belügyi szerv a temetés költségeit legalább 50%-ban átvállalta.
18. A temetési segély legkisebb nettó összege a mindenkori köztisztviselői illetményalapnak megfelelő összeg, legnagyobb nettó összege pedig a mindenkori köztisztviselői illetményalap kétszerese.
19. A pénzbeli támogatások legmagasabb összegétől a belügyminiszter a részére biztosított keret terhére – indokolt esetben – eltérhet.
Természetbeni támogatások
20. A személyi állomány tagja a belügyi szervek üdültetési célú intézményeinek beutaló alapján történő igénybevételéhez – szociális helyzetétől függően – legfeljebb évente egy alkalommal, a térítési díj 50%-áig terjedő kedvezményben részesíthető. A kedvezmény megállapításánál az üdülést vele együtt igénybevevő házastársa (élettársa) és az önálló keresettel nem rendelkező kiskorú gyermek térítési díját is figyelembe kell venni.
21. A személyi állomány tagja részére, ha gyermeke a belügyi szerv által szervezett gyermeküdülésben vesz részt, a térítési díj 50%-ának megfelelő kedvezmény adható.
22. A nyugdíjas állomány részére általában főidényen kívül, szabad férőhely esetén főidényben is biztosítható férőhely a belügyi szervek üdültetési célú intézményeiben.
23. A nyugdíjas kedvezményre saját jogon a térítési díj 50%-áig, házastársa esetében – ha saját jogon nyugdíjasként nem jogosult – 25%-áig jogosult. Ötévente – a nyugdíjasról történő gondoskodásra kötelezett szerv szociális kerete terhére – térítésmentes üdülés biztosítható annak a nyugdíjasnak, aki nyugdíjazását megelőzően legalább tíz évig belügyi foglalkoztatási jogviszonyban állt.
24. A személyi állományból a három vagy több gyermekes, továbbá fogyatékos gyermeket nevelő családoknak, valamint a gyermekét egyedül nevelő szülőnek 3 évenként a belügyi szervek üdülőiben térítésmentes üdülés; illetve az intézmény által nyújtott – a térítési díjban nem foglalt – szolgáltatások árából a belügyi üdülők költségvetése terhére legalább 10%-os kedvezmény biztosítható.
25. A belügyi szervek által biztosított közétkeztetést a belügyi szervek nyugállományú tagjai – előfizetés esetén a házastársa (élettársa) is – a szerv költségvetése terhére, a gazdálkodásért felelős vezető döntése szerint, a térítési díj legalább 10%-át kitevő kedvezménnyel vehetik igénybe.
26. A személyi állomány tagjának szociális helyzetére tekintettel a belügyi szervek nem alaptevékenységgel összefüggő szolgáltatásainak igénybevétele esetén a térítési díjból kedvezmény biztosítható. A kedvezmény mértékét, az igénybevétel módját a szolgáltatások igénybevételét szabályozó rendelkezésekben kell megállapítani.
A pénzbeli és természetbeni támogatások közös szabályai
27. A szociális támogatások és kedvezmények elbírálásánál és folyósításánál a hasonló szociális helyzetben lévők esetén előnyben kell részesíteni a három vagy több gyermeket, illetve gyermekét egyedül nevelő, továbbá fogyatékos gyermeket nevelő igényjogosultat, a foglalkozási betegségben, balesetben megrokkantakat vagy e betegségben, balesetben elhunytak, valamint a Belügyminisztérium és a közszolgálat halottjának özvegyét és árváit.
28. A szociális támogatásokat és a kedvezményeket, valamint ezek közterheit a belügyi szerv szociális keretéből kell fedezni.
29. Szociális támogatásban és kedvezményben csak az a személy részesíthető, aki szociális helyzetének megítéléséhez, a belügyi szervet terhelő befizetések elszámolásához szükséges személyes adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, igazolja és azok kezeléséhez hozzájárul.
A szociális bizottságok
30. Az önálló költségvetéssel rendelkező belügyi szerveknél – a személyi állománnyal kapcsolatos szociális és kegyeleti feladatok körültekintő végrehajtásának elősegítésére – véleményező és javaslattevő jogkörrel a szerv (szervezeti egység) vezetője mellett működő – szociális bizottságot kell működtetni. A belügyi szervek szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatairól szóló 39/1997. (VII.18.) BM rendelet 16. §-a alapján már megalakított szociális bizottságokat a köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók képviselőiből ki kell egészíteni.
31. A szociális bizottságot a belügyi szerv létszámától és működési sajátosságaitól függően 5–15 fővel kell létrehozni és működtetni. A Bizottság tagjainak kétharmadát az érdekképviseleti szerv(ek) jelölése alapján, a Bizottság tagjainak további egyharmadát pedig saját hatáskörében a belügyi szerv vezetője nevezi ki.
32. A belügyi szerv vezetője a személyi állományt érintő szociális és kegyeleti intézkedést csak a szociális bizottság véleményének kikérése után hozhat. A bizottság javaslatától, véleményétől eltérő pénzbeli vagy természetbeni támogatásról szóló döntést a szerv vezetőjének indokolnia kell.
33. A szociális bizottságok tagjai maguk közül elnököt választanak. A belügyi szerv vezetője által delegált egyik tag a személyügyi szerv munkatársa, aki a titkári teendőket is ellátja. A bizottság tagjai visszahívhatók. A megüresedett helyek betöltésére a bizottság elnöke – a 31. pontban foglaltaknak megfelelően – intézkedik.
34. A szociális bizottságok ügyrendjét – a belügyi szerv sajátosságainak megfelelően – a bizottság alakítja ki, melyet a belügyi szerv vezetője hagy jóvá.
A nyugállományba helyezettekről történő szociális gondoskodás
35. A belügyi szerv a rendelkezésére álló szociális keret alapján gondoskodik az állományából nyugállományba helyezettek szociális és kegyeleti ellátásáról. A nyugállományba helyezettek szociális gondoskodásba vétele annak a belügyi szervnek a feladata, ahonnan a nyugdíjas nyugállományba került.
36. A belügyi szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa megbízott szerv látja el.
37. A Belügyminisztérium központi igazgatás és a jogutód nélkül megszűnt BM központi szervek nyugdíjasairól, továbbá a rehabilitáltakról a BM Személyügyi Főosztály gondoskodik.
38. A belügyi szervek a nyugállományúakról történő szociális gondoskodás elősegítésére, a velük való kapcsolattartásra nyugdíjas bizottságot hozhatnak létre.
39. Azoknál a belügyi szerveknél, ahol a hivatásos állományból nyugdíjba helyezettekről történő gondoskodás elősegítésére már alakult nyugdíjas bizottság, ott köztisztviselővel, közalkalmazottal és munkavállalóval kell kiegészíteni a bizottságot, létszámarányuknak megfelelően.
40. Kis létszámú nyugdíjas állomány esetén a róluk történő gondoskodás és kapcsolattartás elősegítésére, koordinálására – nyugdíjas bizottság helyett – nyugdíjas felelőst (nyugdíjas referenst) kell megbízni.
41. A nyugdíjas bizottságot, amely a személyi állomány létszámától függően 3–7 főből állhat, a belügyi szerv aktív állományú és a nyugdíjasokat képviselő nyugállományú tagokból választják. A nyugdíjas bizottság működéséért a belügyi szerv vezetője felelős.
Kegyeleti gondoskodás
42. A kegyelet méltó kifejezéseként az elhunytat érdemei, életútja alapján lehet minősíteni.
43. A Belügyminisztérium halottjává lehet nyilvánítani az állományból és a nyugállományból azt az elhunyt köztisztviselőt és közalkalmazottat, aki huzamosabb időn át nagy felelőséggel járó beosztásban kimagasló érdemeket szerzett.
44. A közszolgálat halottjává lehet nyilvánítani azt az elhunyt köztisztviselőt és nyugállományú köztisztviselőt, aki hosszabb időn át feladatait átlag feletti eredményességgel látta el és jelentősen hozzájárult a belügyi szerv eredményes működéséhez.
45. A belügyi szervezeti egység halottjává lehet nyilvánítani az állományból és a nyugállományból elhunyt azt a köztisztviselőt és közalkalmazottat, aki az előző pontok szerint nem minősíthető, továbbá az elhunyt munkavállalót és az elhunyt nyugállományú munkavállalót, valamint az elhunyt nyugállományú kinevezett és szerződéses polgári alkalmazottat.
46. Az elhunyt 43. pont szerinti minősítésére a belügyminiszter; 44. pont szerinti minősítésére a Belügyminisztérium hivatali szervezetei és a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetek tekintetében, e szervek vezetőinek javaslatára a közigazgatási államtitkár; a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervek tekintetében a szervek országos vezetője (parancsnoka); a 45. pont szerinti minősítésre a belügyi szervezeti egység vezetője (parancsnoka) jogosult.
47. A Belügyminisztérium halottja részére – a közeli hozzátartozó beleegyezésével – síremlék állítható.
48. A kegyeleti kiadásokra vonatkozó normákat és az elszámolás rendjét a melléklet tartalmazza.
49. Az utasítás közzététele napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter
Melléklet a 47/2001. (BK 24.) BM utasításhoz
I. Kegyeleti kiadásként elszámolható költségnormák
1. Halottszállítás költsége
A temetőn kívüli helyi és helyközi szállítás számlával igazolt összege. E szállítási költség – a temetőn belüli szállítást kivéve – nem terheli a 3. pont szerinti szolgáltatási költségeket.
2. Sírhelyköltség
2.1 A sírhely (urnasírhely, urnafülke) költségeit a ténylegesen felmerült, számlával igazolt, legfeljebb azonban a köztisztviselői illetményalap kétszeresének megfelelő összeg képezi.
2.2 Templomban vagy kápolnában elhelyezett urnasírhely (urnakripta) esetén a számla szerinti összeg, legfeljebb azonban a köztisztviselői illetményalap kétszeresének megfelelő összeg.
2.3 Kettős sírhely (többes urnasírhely) váltása esetén az egy sírhelyre eső, de legfeljebb a 2.1 pont szerint maximált összeg.
3. Szolgáltatási költségek és kellékek
Számlával igazolt, legfeljebb azonban a köztisztviselői illetményalap négyszeresének megfelelő összeg.
4. Síremlékállítás költsége
Számlával igazolt, legfeljebb azonban a köztisztviselői illetményalap tizenötszörösének megfelelő összeg.
II. A kegyeleti költségnormát nem terhelő kiadások
1. Koszorúköltségek
a) a Belügyminisztérium és a közszolgálat halottja, temetésén legfeljebb 2 db koszorú,
b) szervezeti egység halottja és nem minősített elhunyt temetésén 1 db koszorú,
c) síremlékavatáskor, megemlékezésekkor 1 db koszorú.
2. Gyászközlemény költsége a Belügyminisztérium és a közszolgálat halottja temetése esetén, a sajtóban történő közzétételének számla szerinti összege.
3. A tiszteletadás költségei (ideértve a belügyi zenekart és a belügyi szerv munkatársainak temetéssel összefüggő utazási költségeit).
III. A kegyeleti költségek elszámolásának rendje
1. A kegyeleti költségeket a szolgáltató által kiállított, eredeti számla alapján teljes összegben kell téríteni az utasítás 43–44. pontja szerint minősített elhunyt esetében.
2. A kegyeleti költségeket a szolgáltató által kiállított, eredeti számla alapján 50%-ban kell téríteni – az utasítás 45. pontja szerint minősített és a nem minősített elhunytak esetében – a halottszállításra, a sírhelyköltségre, valamint a szolgáltatási költségekre és a kellékekre írt korlátozások figyelembevételével.
*
Az utasítást utóbb a 22/2002. (BK 15.) BM utasítás módosította, a 14/2016. (VII. 16.) BM utasítás 1. §-a módosította. Az utasítást a 3/2022. (II. 17) BM utasítás 23. §-a hatályon kívül helyezte 2022. március 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás