47/2001. (HK 13.) HM utasítás
47/2001. (HK 13.) HM utasítás
a haditechnikai eszközök és hadfelszerelési anyagok rendszerbe (szervezetbe) állításáról és kivonásáról
1. § Az utasítás hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) szervezeteire, a HM hivatalaira, háttérintézményeire, a honvédelmi miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó szervezetre, továbbá a Magyar Honvédség katonai szervezeteire (a továbbiakban együttesen: MH).
Értelmező rendelkezések
2. § Az utasítás alkalmazásában
Rendszerbe állítás: az eszközöknek az MH rendszerébe történő felvétele.
Rendszerből kivonás: az eszközök MH rendszerében történő használatának befejezése, az MH rendszeréből történő törlése.
Intézkedési terv: a rendszeresítési, szervezetbe állítási, illetve alkalmazásba vételi eljárások, illetve rendszerből kivonási eljárások feladatainak összességét tartalmazó alapokmány.
Csapatpróba: az adott célra rendszeresítésre tervezett eszköz alkalmasságának vizsgálata a tervezett (előírt) alkalmazási körülmények között.
Összetett haditechnikai eszköz: minden olyan haditechnikai eszköz, amely önálló egységként vagy készletként kettő vagy több anyagnem-felelős szakanyagát képező technikai berendezéssel, tartozékkal rendelkezik.
Szakanyag: az az eszköz vagy anyag, amellyel kapcsolatos logisztikai támogatás egy meghatározott anyagnem-felelős feladatkörébe tartozik.
Anyagnem-felelős: az MH meghatározott eszközökkel (anyag, termék, materiális és immateriális javak, pénzeszközök, az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele stb.) történő ellátásának (tervezés, beszerzés, ellátás-biztosítás, selejtezés stb.) megszervezésére, koordinálására, a gazdasági és a gazdálkodási folyamatok szakmai irányítására, szakellenőrzésre kijelölt szakmai irányító szerv.
Főanyag felelős: az az anyagnem-felelős, akinek szakanyag nómenklatúrájába az adott összetett haditechnikai eszköz tartozik. A főanyag felelős saját szakanyaga tekintetében egyben szakanyag felelős is. A főanyag felelős a logisztikai támogatás feladatának végrehajtásáért a szakanyagnem-felelősök munkájának koordinálásán keresztül felel.
Szakanyag felelős: az az anyagnem-felelős, akinek szakanyag nómenklatúrájába tartozik az adott összetett haditechnikai eszköz valamely része. A szakanyag felelős – a főanyag felelős koordinációja mellett – felelős az összetett haditechnikai eszközön belül levő szakanyag logisztikai támogatási feladatainak végrehajtásáért.
Alkalmazó: az a szerv, amely az összetett haditechnikai eszköz hadműveleti-harcászati alkalmazását tervezi és irányítja. Egyes esetekben az anyagnem-felelős szerv egyben alkalmazó szerv is.
3. § (1) Az MH rendszerébe – az állománytáblába felvételre kerülő eszközök, a hozzájuk vagy az állománytáblában (munkaköri jegyzékben) rögzített beosztásokhoz kapcsolódó hadinormás anyagok, a személyi állomány felszereléséhez, ellátásához szükséges anyagok, illetve az üzemeltetéshez, technikai kiszolgáláshoz szükséges egyéb eszközök és anyagok (a továbbiakban: eszköz) – eszköz csak rendszerbe állítás alapján kerülhet.
(2) Az elavult vagy más okból feleslegessé vált eszköz az MH rendszeréből kivonási eljárás útján kerül törlésre.
(3) Az eszköz rendszerbe állítási, rendszerből történő kivonási, illetve a kivont eszköz további hasznosítási rendjének meg kell felelnie a Magyar Köztársaság által megkötött fegyverzetkorlátozási szerződések és megállapodások előírásainak.
4. § (1) Az MH rendszerébe csak olyan eszköz kerülhet, mely megfelel az eszköz használatával összefüggő általános és speciális jogszabályi előírásoknak, továbbá megfelel a katonai alkalmazhatósági követelményeknek. A katonai alkalmazhatóság megállapítását a haditechnikai ellenőrző vizsgálat és a csapatpróba eljárás szolgálja.
(2) A beszerzést előkészítő, a rendszerbe állítást megelőző vizsgálatok, engedélyezési és beszerzési eljárások nem részei a rendszerbe állításnak, de megállapításaikat a rendszerbe állítási eljárás során kötelező figyelembe venni.
(3) A rendszerbe állítás történhet
a) rendszeresítési határozattal,
b) szervezetbe állítási intézkedéssel,
c) alkalmazásba vételi intézkedéssel.
A rendszerbe állítás csak abban az esetben valósulhat meg, amennyiben az eljárás végrehajtásának az Utasítás 8. §-ában foglalt feltételei biztosítottak.
5. § (1) Rendszeresítési határozattal kerülnek a Magyar Honvédség rendszerébe
a) a Magyar Honvédség vagy a haderőnem egészére kihatással bíró új beszerzésű (korábban még rendszerbe nem állított) eszköz,
b) az az eszköz, amely a hazai hadiipari kutatás-fejlesztés (K+F) eredményei és a Magyar Honvédség vagy a haderőnem egészére kihatással bír,
c) a már korábban rendszeresítési határozattal rendszeresített eszköz esetén, ha azon olyan mértékű műszaki fejlesztés, módosítás, korszerűsítés történt, amely az eszköz harcászati, technikai tulajdonságait, alkalmazhatóságának lehetőségeit alapvetően megváltoztatja, ismételt eljárást kell lefolytatni.
(2) A rendszeresítési határozatot a beszerzésre vonatkozó szerződés aláírása után, a 4. § (1) bekezdésében leírt feltétel teljesülése esetén, a Rendszeresítési Bizottság (a továbbiakban: RB) javaslata alapján a honvédelmi miniszter adja ki.
(3) A rendszeresítési határozat kiadásával egy időben a honvédelmi miniszter elrendeli a rendszeresítési eljárás feladatainak elvégzését.
(4) A rendszeresítési határozatot a HM hivatalos lapja közli.
6. § (1) Szervezetbe állítási intézkedéssel kerül az MH rendszerébe a már korábban rendszeresítési határozattal rendszerbe állított eszköz mennyiségi fejlesztés során beszerzett példányai, illetve a már rendszerbe állított eszköz új változata, amely harcászati, technikai tulajdonságaiban nem mutat alapvető eltérést a már korábban rendszerbe állított típushoz képest.
(2) A szervezetbe állítási intézkedést a HM szervezetei, hivatalai, háttérintézményei miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó szervezetek esetében a szervezet vezetője, a Magyar Honvédség esetében a Honvéd Vezérkar főnöke adja ki.
(3) Szervezetbe állítási intézkedés kiadására a beszerzésre vonatkozó szerződés aláírása után, a szükség szerinti részleges csapatpróba végrehajtását követően, az RB javaslata alapján kerül sor.
(4) Szervezetbe állítási intézkedés kiadásával egy időben a Honvéd Vezérkar főnöke elrendeli a szervezetbe állítási eljárás feladatait.
(5) A szervezetbe állítási intézkedést a HM hivatalos lapja közli.
7. § (1) Alkalmazásba vételi intézkedéssel kerül az MH rendszerébe az 5. § (1) bekezdés és a 6. § (1) bekezdés alá nem tartozó eszköz.
(2) Az alkalmazásba vételi intézkedést a rendszerbe állításért felelős főnök (vezető) adja ki, melyben az alkalmazásba vételi eljárás feladatait is meghatározza.
(3) Az alkalmazásba vételi intézkedést a HM hivatalos lapja közli.
8. § (1) A rendszeresítési, valamint az alkalmazásba vételi eljárás folyamán meg kell teremteni az adott eszközzel szemben előírt hadrafoghatósági követelmények teljesítését biztosító szervezeti, személyi, kiképzési, műszaki, infrastrukturális, munka-, egészségügyi-, tűz-, környezetvédelmi stb. jogszabályi és eszközrendszert és a rendszeresített haditechnikai eszköz alkalmazási, üzemeltetési és állagmegóvási feltételeinek folyamatos biztosítását az eszköz rendszerben tartásának teljes időtartamára.
(2) A szervezetbe állítási eljárás folyamán meg kell teremteni a már korábban rendszeresített eszköz új változata, mennyiségi növelése, átcsoportosítása esetén az érintett katonai szervezetnél a rendszerben tartás feltételeit.
(3) A rendszeresítési, szervezetbe állítási és alkalmazásba vételi eljárás eszköz vagy eszköztípus váltás esetén – magába foglalhatja a kivonásra kerülő eszköz kivonási eljárását is.
9. § (1) A kivonási eljárás folyamán kell meghatározni a rendszerből kivont eszköz további felhasználásának rendjét, a kivonásban érintett szervezet feladatait.
(2) Kivonási határozatot akkor kell hozni, amikor egy adott eszköz, típus fizikai elhasználódása vagy elavultsága esetén a pótlás más típussal történik, tervezett rendszerben tartási ideje lejárt és túlüzemelésére intézkedés nem történt, illetve az adott típus rendeltetés szerinti alkalmazása megszűnik.
(3) A kivonási határozatot, illetve intézkedést az RB javaslata alapján az 5. § szerint rendszeresített eszközre a honvédelmi miniszter, a 6. § szerint rendszeresített eszközre a Honvéd Vezérkar főnöke, a 7. § alapján rendszeresített eszközre az intézkedést az alkalmazó főnök jogosult kiadni.
10. § (1) A rendszerbe kerülő haditechnikai eszközre vonatkozóan a felelősségi körök meghatározása érdekében ki kell jelölni a rendszerbe állításért felelős főnököt (vezetőt), illetve az anyagnem-, összetett eszköz esetén a főanyag- és szakanyag felelősöket.
(2) A rendszerbe állításért felelős főnök az eszközt alkalmazó haderőnemi vezérkar főnöke, általánosan alkalmazott eszköz esetében az anyagnem-, összetett haditechnikai eszköz esetén a főanyag felelős szerv főnöke, a HM szervezetei, hivatali, háttérintézményei, a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó szervezetek esetében az alkalmazó szervezet vezetője.
(3) A rendszeresítési, szervezetbe állítási, alkalmazásba vételi, illetve kivonási eljárásért felelős főnököt, illetve az anyagnem- (főanyag-, illetve szakanyag) felelőst a Honvéd Vezérkar főnöke, a HM szervezetei, hivatalai, háttérintézményei, a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó szervezetek esetében a rendszerbe állításért felelős személyt a szervezet vezetője jelöli ki.
11. § (1) A rendszeresítési, szervezetbe állítási, alkalmazásba vételi, illetve kivonási eljárást az éves beszerzési, illetve rendszerbe állítási, valamint a kivonási tervben szereplő eszközre kell lefolytatni.
(2) A rendszeresítési, szervezetbe állítási, alkalmazásba vételi, kivonási eljárás feladataira és a csapatpróba végrehajtására az alkalmazó főnök intézkedési tervet készít.
(3) Az intézkedési terv minden olyan tevékenységet, feladatot tartalmaz, amely az adott eszköz rendeltetés szerinti alkalmazásának (kivonásának) és folyamatos rendszerben tartásának feltételeit biztosítja.
(4) Az intézkedési tervet az RB ülése előtt legalább két hónappal az RB titkárnak kell megküldeni.
(5) Az intézkedési tervet az adott határozat, illetve intézkedés kiadására jogosult személy hagyja jóvá.
12. § (1) Az Utasítás 5. és 6. §-a alapján rendszerbe állításra, kivonásra tervezett eszközre vonatkozó javaslattal kapcsolatban az RB ülés vita után állást foglal.
(2) Az RB ülés jegyzőkönyvét, a döntésre vonatkozó javaslatot az RB titkár készíti el. Az ellenvéleményeket indokolással kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.
(3) Az RB ülésről készült jegyzőkönyvet a határozati javaslattal együtt az RB elnök terjeszti fel jóváhagyásra.
(4) Az RB ülések jóváhagyott javaslatait az RB titkár őrzi.
(5) Az RB ülések idejét és programját az RB titkár éves munkatervben tervezteti.
(6) Az RB szervezésében az 5. és 6. § alapján rendszerbe állításra került eszközöket évente egy alkalommal be kell mutatni, a 7. § szerint rendszeresített eszközökről tájékoztatást kell adni az MH vezetőinek.
(7) Az RB üléseit és az eszközök bemutatását az RB titkár készíti elő. Az RB az eszközöket járulékos anyagaikkal együtt mutatja be.
13. § Az RB összetétele
a) elnök: Honvéd Vezérkar főnökhelyettes,
b) elnökhelyettes: HM haditechnikai fejlesztési főosztályvezető,
c) tagok: HM közgazdasági és vagyonfelügyeleti főosztályvezető,
HM infrastrukturális főosztályvezető,
HM informatikai és hírközlési főosztályvezető,
HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal vezérigazgató,
HM Gazdasági Tervező Hivatal vezérigazgató,
HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal főigazgató,
HM Katonai Légügyi Hivatal igazgató,
HM Fegyverzet-ellenőrzési Hivatal igazgató,
HM Költségvetési és Munkabiztonsági Ellenőrzési Hivatal főigazgató,
MH összhaderőnemi logisztikai és támogató parancsnok,
HVK haderő-tervezési csoportfőnök,
MH Egészségügyi Védelmi Intézet igazgató
d) titkár: HM Technológiai Hivatal főigazgató
e) a témától függően meghívottként részt vesz:
a napirendben érintett alkalmazó főnök,
a napirendben érintett anyagnem-felelős szerv vezető,
katonai és polgári szakértő.
14. § A rendszerbe állítás és a rendszerből kivonás előkészítésének és végrehajtásának felügyeletét a HM védelemgazdasági helyettes államtitkár látja el. Részére az eljárásokért felelős vezetők minden év február 1-jéig jelentést terjesztenek fel az – 5. és 6. § szerint rendszerbe állított eszközre vonatkozó – intézkedési terv feladatai végrehajtásának helyzetéről, a tervhez viszonyított változásokról és azok indokairól.
15. § Az intézkedési terv tartalmát és az elkészítésre vonatkozó szempontokat az Utasítás 1. számú, a csapatpróba tervezésének és végrehajtásának rendjét az Utasítás 2. számú melléklete tartalmazza.
16. § (1) Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a haditechnikai eszközök és hadfelszerelési anyagok rendszerbe (szervezetbe) állításáról és kivonásáról szóló 76/1987. (HK 31.) HM utasítás és a haditechnikai eszközök és hadfelszerelési anyagok rendszerbe (szervezetbe) állításáról és kivonásáról szóló 76/1987. (HK 31.) HM utasítás végrehajtásáról szóló 206/1987. (HK 31.) MH FTFCSF intézkedés.
(2) Az utasítás hatálybalépése előtt megkezdett rendszerbe állítási eljárást a megkezdéskor hatályos rendelkezések alapján kell lefolytatni.
Dr. Szabó János s. k.,
honvédelmi miniszter
1. számú melléklet a 47/2001. (HK 13.) HM utasításhoz
1. Az eljárások alapja az intézkedési terv.
2. Az intézkedési tervet egyeztetni kell a feladatokban érintett szervek főnökeivel.
3. Az intézkedési tervet az Utasítás 5. és 6. §-ában meghatározott eszközök esetében az RB titkára részére kell megküldeni, aki azt jóváhagyásra előkészíti.
4. Az intézkedési terv alapján a rendszerbe állítással (kivonással) kapcsolatos feladatokat szakterületenként főnöki intézkedésekkel kell meghatározni és az adott eljárásért felelős szerv vezetőjének koordinációjával kell a végrehajtásban érintett szervek részére kiadni.
5. Az intézkedési terv tartalmazza az eszközök rendszerbe állításával és rendszerből kivonásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségeket, amennyiben ezen eszközök nemzetközi szerződések, megállapodások szerint korlátozás, illetve adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alá esnek.
6. Az intézkedési terv tartalmazza
A) A rendszerbe állítási tájékoztatót, ezen belül
a) az eszköz megnevezését,
b) a rendszerbe állítás rövid indokolását,
c) az eszköz rendeltetését, összetett eszköz esetén főbb elemeit, főbb harcászati, műszaki adatait, működési jellemzőit.
d) az eszköz korszerűségi szintjének megítélését,
e) az eszköz rendszeresítési helyét, katonai szervezetenként a tervezett beszerzéseket és évenkénti ütemezését,
f) az eszköz létszám-, anyagi, építési, valamint egyéb járulékos kihatásait,
g) az eszköz elhelyezésével, tárolásával, málházásával kapcsolatos kérdéseket,
h) az eszköz előreláthatólag meddig marad a rendszerben, mit vált fel, hogyan illeszkedik a távlati fejlesztési elgondolásokhoz,
i) az eszköz lőszer, hajtóanyag stb. egy javadalmazását és annak összetételét,
j) frekvenciahasználattal járó eszközöknél a frekvenciahasználat feltételeire vonatkozó főbb megállapításokat a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal előzetes adatszolgáltatása alapján,
k) az eszköz árát és a beszerzés forrását,
l) a fő- és szakanyag felelős, valamint az alkalmazó főnökségek megjelölését, felelősségi körét.
B) A rendszerbe állítási eljárás tervét, ezen belül
a) az új eszköz rendszerbe állításával módosításra kerülő rendelkezéseket, normákat,
b) a közúti és vasúti szállítás feltételeit,
c) a rendszerbe állítás építés-beruházási feladataival kapcsolatban:
– az eszköz – és a szervezeti változások következtében – a személyi állomány elhelyezésére vonatkozó elgondolást, építési feladatokat;
– a beruházások és a központilag szervezett építkezések megnevezését, járulékos kihatásaival együtt
– az építési feladatokhoz szükséges pénzeszközök biztosításának rendjét és a rendszerbe állítás teljes építési költség-kihatását;
– rendkívüli körülmények esetére (ha a rendszerbe állítás és a beruházás üzembe helyezésének időpontja nem egyeztethető) a rendkívüli és átmeneti intézkedéseket, azok végrehajtásának rendjét (pl. egyes alapvető létesítmények részleges üzembe helyezése, ideiglenes elhelyezése, ideiglenes létesítmények építése stb.),
d) az új eszköznek az MH állománytábláiban alkalmazandó eszközök, anyagok lajstromába történő felvételével kapcsolatos feladatokat
e) a feladat végzése során értelemszerűen kell figyelembe venni:
– az általános és a szakkiképzési követelményeket
– az átképzés, a kiképzés szervezéséért felelős szervet, a végrehajtás ütemét, helyét, idejét, időtartamát, tematikáját, a részt vevők számát alkalmazó és a szakanyag-felelősi bontásban;
– az átképzés, a kiképzés személyi, anyagi-technikai feltételeit;
– az átképzés, a kiképzés feltételei megteremtésében és végrehajtásában részt vevő (együttműködő) szerveket,
f) az eszköz rendszerbe állítása folyamán végrehajtandó rezsim feladatokat, azok ütemezését, valamint a végrehajtásukért felelősöket,
g) szabályzatokkal és üzemeltetési dokumentációval, valamint magyar nyelvű feliratokkal való ellátás rendjét,
h) az eszköz átvételének ütemezését, a közreműködő szerveket, szakanyagfelelősöket és feladataikat,
i) az eszköz hadműveleti szolgálatba állításának határidejét, azzal kapcsolatos feladatokat és felelősöket,
j) az eszköz üzemeltetési rendszerét,
k) alkatrész- és egyéb anyagellátási rendszerét, és a NATO azonosító módokat
l) technikai kiszolgálási rendszerét,
m) javítási rendszerét, a javító kapacitás, javítási technológia biztosítását, speciális javítóeszközök biztosítási rendjét,
n) nyilvántartási rendjét,
o) kategorizálási és selejtítési szabályait,
p) környezetvédelmi előírásokat,
q) hitelesítési és mérésügyi feladatokat,
r) a különféle hatósági vizsgálatok, eljárások megállapításaiból fakadó feladatokat, illetve a beszerzendő hatósági engedélyeket
s) minőségbiztosítási feladatokat.
C) Az eljárás intézkedési tervének feladattervét, az alábbi minta szerint
MINTA
Rendszerbe állítási intézkedési terv feladatterve
Fsz. |
Feladatok |
A végrehajtásáért |
A feladat |
A feladat végrehajtásának |
Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
|
|
|
|
|
|
7. A rendszerből történő kivonási intézkedési terv tartalmazza
A) Rendszerből történő kivonási javaslatot, ezen belül
a) az eszköz megnevezését, rendeltetését, rövid adatait,
b) kivonási indokolását és a kivonás várható költségkihatását;
c) az elgondolást a kivonás megkezdésére, végrehajtására és ütemezésére,
d) a kivonásra tervezett eszköz helyett mi kerül rendszeresítésre,
e) rendszerből való kivonás utáni felhasználást, a kivonás ütemének megfelelően,
f) a rendszerből kikerülő eszköz további felhasználásából adódó szervezeti, létszám, anyagi, építési stb. kihatásokat, a szükséges karbantartást, javítást,
g) a kivonandó járulékos eszközöket, anyagokat és ezek felhasználását,
h) környezetvédelmi és biztonsági előírásokat
B) Kivonási tervet, ezen belül
a) a kivonásban érintett szervek feladatait és a határidőket,
b) az RB által meghatározott feladatokat és azok megoldásának rendjét, határidejét.
C) A rendszerből történő kivonási intézkedési terv feladattervét a minta szerint.
MINTA
Rendszerből történő kivonási intézkedési terv feladatterve
Fsz. |
Feladatok |
A végrehajtásáért |
A feladat |
A feladat végrehajtásának |
Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
|
|
|
|
|
|
2. számú melléklet a 47/2001. (HK 13.) HM utasításhoz
1. A csapatpróba célja annak megállapítása, hogy az adott eszköz a tervezett célra alkalmas-e. A csapatpróbát az alkalmazó főnök rendeli el a fő-, illetve szakanyag felelős egyetértésével.
2. Az eszközt a tervezett rendszeresítési helyén, vagy azzal egyenértékű feltételekkel rendelkező helyen kell csapatpróbára bocsátani, az összes tervezett alkalmazási körülmények között. A csapatpróbát az eszköz alkalmazási körülményei között kell végrehajtani.
3. A csapatpróba során vizsgálni kell az adott eszköz harci használhatóságát, illetve üzemeltetését, tárolását, technikai kiszolgálását, javítását, szállíthatóságát.
4. A hazai fejlesztésű eszközök mintáit teljes csapatpróbának kell alávetni, lehetőség szerint a tartóssági vizsgálattal, illetve tartampróbával együtt. Megengedhető a tartóssági vizsgálat csapatpróbától független lefolytatása is.
5. A csapatpróbát „0” sorozati (pl. lőszereknél) vagy a mintapéldányokkal kell végrehajtani.
6. A csapatpróbára sikeres ipari (üzemi) vizsgálatok és haditechnikai ellenőrző vizsgálatok után kerülhet sor. A haditechnikai ellenőrző vizsgálatot a HM Technológiai Hivatal hajtja végre. Ha a csapatpróba tapasztalatai alapján a mintákon olyan mérvű konstrukciós változást kell végrehajtani, ami újabb kipróbálást tesz indokolttá, akkor vagy az átalakított mintákon, vagy a „0” sorozaton részleges ellenőrző csapatpróbát kell lefolytatni.
7. Licenc alapján hazai gyártásra tervezett eszköz mintájával vagy „0” sorozati példányával részleges csapatpróbát kell lefolytatni a gyártáshonosítás eredményességének igazolására.
8. A polgári célra már használt, a honvédségben alkalmazásra tervezett eszköz esetén a csapatpróba végrehajtása során az MH különleges alkalmazási módja szempontjából kell a vizsgálatokat elvégezni. Változtatás nélkül átvett anyagoknál sorozatgyártott darabokon, módosított anyagoknál pedig az elkészített mintákon kell a részleges csapatpróbát lefolytatni.
9. Nemzetközi együttműködéssel kifejlesztett eszköz csapatpróbája jellegében azonos a hazai fejlesztésű eszköz csapatpróbájával, de a csapatpróba bizottságba minden együttműködő ország delegál szakértőt.
10. A továbbfejlesztéssel létrehozott eszközök csapatpróbáját elsősorban a változtatott, továbbfejlesztett szerkezetek, alkatrészek alkalmasságának és megbízhatóságának ellenőrzésére kell lefolytatni.
11. A több éven keresztül hazailag sorozatban gyártott eszközök esetében – amennyiben az alkalmazással kapcsolatos igények lényegesen megváltoznak – a HM Technológiai Hivatal főigazgató, az alkalmazó és az anyagnem felelős főnökség szakembereinek bevonásával vizsgálja meg, hogy az eszköz mennyiben felel meg az új követelményeknek. Szükség esetén tegyenek javaslatot az eszköz módosítására, korszerűsítésére.
12. Az Utasítás 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eszköz csapatpróbára bocsátását a HM Technológiai Hivatal főigazgató kezdeményezi a rendszerbe állításért felelős főnöknél.
13. Az Utasítás 5. és 6. §-ában meghatározott eszköz csapatpróbájának végrehajtására, a csapatpróba bizottság összetételére és elnökére vonatkozó javaslatot a rendszerbe állításért felelős főnök – az RB titkár útján – terjeszti fel jóváhagyásra. A rendszerbe állításért felelős főnök – a jóváhagyást követően – a csapatpróbában érintett szervek főnökeinek, parancsnokainak javaslatára jelölje ki személy szerint a bizottság tagjait, adjon ki intézkedést a csapatpróbát végrehajtó szervezet parancsnokának. Bizottságba az illető eszköz rendeltetését, alkalmazását jól ismerő szakértőket kell kijelölni.
14. A csapatpróba bizottságba a HM Technológiai Hivatal az általa kifejlesztett eszközök esetében tanácskozási joggal, egyéb eszközök esetében szavazati joggal delegál szakértőt. A bizottságba be kell vonni a gyártó üzem képviselőjét, valamint más (egészségügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi stb.) szakembereket is, amennyiben az alkalmasság eldöntése indokolttá teszi.
15. A csapatpróba intézkedési terv tartalmazza
a) a csapatpróbára kerülő minta rendeltetését és főbb harcászati-műszaki adatait,
b) a csapatpróba célját, ezen belül a csapatpróba során megvizsgálandó és gyakorlatilag igazolandó harcászati adottságokat (pl. teljesítmény, kezelhetőség, szállíthatóság, tartósság, különféle normaidők, kezelőlétszám, az üzemeltetéshez, fenntartáshoz szükséges járulékos szervezeti kihatások) valamint a műszaki adatokat (pl. súly, sebesség, méretek, vonóerő),
c) a kipróbálás módszerét, azaz a mintákon, illetve annak egyes részein elvégzendő vizsgálatok sorrendjét, módszerét, a méréseket stb., valamint a hozzá szükséges anyagot, időt és személyzetet,
d) – a csapatpróba bizottság személy szerinti összetételét
– a próba végrehajtásáért felelős parancsnokokat;
– a próba helyét és idejét;
– az anyagellátás biztosítását.
A jóváhagyott csapatpróba intézkedési terv egy-egy példányát meg kell küldeni a csapatpróbában érintett szervezetek parancsnokainak.
16. A csapatpróba megkezdése előtt végre kell hajtania kezelő állomány kiképzését. A csapatpróba lefolytatása csak abban az esetben engedhető meg, ha a kezelő állomány az eszközt és annak kezelését, valamint a biztonsági előírásokat ismeri.
17. Csapatpróbára csak a fejlesztést végrehajtó szerv által ellenőrzött és az anyagnem-felelős főnökség által bizottságilag átvett, minőségileg kifogástalan állapotban lévő eszközök kerülhetnek. Az eszközt a technikai kiszolgáláshoz és a javításhoz a csapatpróba teljes idejére elegendő karbantartó, javítóanyaggal, valamint üzemanyaggal kell ellátni.
18. A csapatpróba költségeit az anyagnem-, illetve főanyag- és szakanyag felelős tervezi.
19. A csapatpróba végrehajtásának megkezdésekor próbanaplót kell felfektetni. A csapatpróba naplóba be kell jegyezni a csapatpróba tervben előírt vizsgálatok helyét, idejét, egyéb körülményeit, a vizsgálatok eredményeit, a próbát végrehajtó észrevételeit és javaslatait. A csapatpróba végeztével a bejegyzések alapján összesített véleményt és javaslatot kell a csapatpróba naplóba beírni. A csapatpróba naplót a végrehajtásért felelős személy vezeti.
20. A rendszerbe állításért felelős főnök figyelemmel kíséri a csapatpróba végrehajtását, a felmerülő akadályok elhárítására intézkedik. A csapatpróba bizottság elnöke és tagjai felelősek a próba végrehajtásáért. A bizottsági tagoknak nem kell részt venni a csapatpróba teljes időtartamán át a csapatpróba végrehajtásában. Kötelesek azonban a csapatpróba indulásánál a végrehajtónak szükséges útbaigazítást megadni, valamint a végrehajtás során időszakonként meggyőződni a csapatpróba terv szerinti lefolytatásáról. A csapatpróba végrehajtásának időszakában a csapatpróba tervet jóváhagyó főnök – a csapatpróba vonatkozásában – elöljárója a csapatpróba bizottságnak. A bizottság elnöke elöljárója – a csapatpróba vonatkozásában – a bizottság tagjainak. A csapatpróba bizottság elnöke a végrehajtásért felelős parancsnokoknak a csapatpróba végrehajtásával kapcsolatban utasításokat adhat.
21. A csapatpróba végén a csapatpróba naplókba bejegyzett adatok alapján értékelni kell a csapatpróba tapasztalatait. Az értékelést a végrehajtásért felelős személyek és a csapatpróba bizottság végzi, a csapatpróba bizottság ülésén. Az ülést a bizottság elnöke hívja össze.
Az ülésen a csapatpróbát végrehajtók ismertetik a tapasztalatokat és a javaslatokat. A csapatszempontokat a haditechnikai eszköz helyes értékelése céljából ki kell egészíteni a műszaki és gazdasági szempontokkal. Ezek ismertetését a fejlesztést végrehajtó katonai szervezet, illetve szükség esetén a gyártó üzem képviselője tartja. Az ismertetett adatok alapján a csapatpróba bizottság kialakítja véleményét és ennek alapján javaslatát.
22. A csapatpróba bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, tartalmazza az ülésen elhangzott vélemények lényegét és a bizottság javaslatát a csapatpróbán részt vett haditechnikai eszköz további sorsára vonatkozóan.
A bizottság részletes harcászati, műszaki, gazdasági indokolással az alábbi javaslatot teheti
a) az eszközt módosítás nélkül rendszerbe állításra javasolja,
b) az eszközt módosítás nélkül további csapatpróbára javasolja,
c) az eszközt rendszerbe állításra javasolja a szükséges módosítások utólagos végrehajtásával,
d) az eszközt a szükséges módosítások végrehajtása után ismételt teljes vagy részleges csapatpróbára javasolja,
e) az eszköz rendszerbe állítását nem javasolja.
23. A csapatpróba bizottság javaslatát szavazás alapján hozza meg. A javaslattól eltérő véleményeket megfelelő indokolással rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet a csapatpróba bizottság elnöke a rendszerbe állításért felelős főnöknek terjessze fel, aki a jegyzőkönyvet – véleményével és javaslatával kiegészítve – megküldi az RB titkárnak.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás