PK BH 2001/472
PK BH 2001/472
2001.10.01.
A forgalmi érték meghatározása az önkormányzati törzsvagyon elidegenítése során [Ptk. 200. § (1) bek., 201. § (1) bek., 236. § (2) bek. c) pont].
A perbeli óvoda megjelölésű, 4199 m2 területű ingatlan tulajdonosa a megyei jogú városi önkormányzat felperes volt. Ez az ingatlan az 1993. évi 55. önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körébe tartozott, melynek elidegenítéséhez a közgyűlés határozatára volt szükség. A felperes közgyűlése az 1994. évi 19. önkormányzati rendelettel módosította az ingatlan rendezési tervét oly módon, hogy elrendelte az ingatlan megosztását, az újonnan kialakuló – a K. F. utcára néző – telek beépítését engedélyezte támfalgarázsokkal, míg a megmaradó óvodatelekre az eredeti előírásokat tartotta fenn. Ezután a felperes az ingatlant megosztotta, és az újonnan kialakított 341 m2 területű ingatlant az 1994. október 26. napján kötött szerződéssel 400 000 forint vételárért az I. és II. r. alpereseknek eladta; a felperes képviseletében az okiratot a polgármester írta alá. A már említett 1994. évi 19. önkormányzati rendelet mellékletében a telek-kialakítást és az ingatlan értékesítését a felperes feljegyezte.
A II. r. alperes a tulajdonába került ingatlanokat az 1996. május 10-én kelt szerződéssel a III.-IV. r. alpereseknek és az V.-VI. r. alperesek jogelődjének eladta. A felperes módosított keresetében az adásvételi szerződések semmisségének megállapítását kérte azzal az indokkal, hogy az ingatlan részéről történt elidegenítése jogszabályba ütközött, illetőleg – minthogy az ingatlan értéke az 1 000 000 forintot meghaladta – az Ör. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az értékesítéshez a közgyűlésnek hozzá kellett volna járulnia. Másodlagosan a szerződést a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás állított feltűnő aránytalanságára utalással megtámadta; mindkét esetre a szerződéskötést megelőző helyzet visszaállítását kérte. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta.
Jogerős ítéletének indokolásában a bíróság kifejtette: téves a felperes okfejtése, miszerint az újonnan kialakított ingatlan azért része a korlátozottan forgalomképes vagyonnak, mert az eredeti ingatlan törlése az Ör. mellékletéből nem történt meg. Az ingatlan törlésére ugyanis nem volt szükség, minthogy a megosztást követően ez az ingatlan már nem létezett. A rendelet mellékletének módosítása folytán oda csak a megosztás előtti ingatlant vezették be, míg a perbeli ingatlan a korlátozott forgalomképességének feloldása folytán a közgyűlés hozzájárulása nélkül is értékesítésre kerülhetett.
A továbbiakban a polgármester rendelkezési jogát vitató kérelemre utalva a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rendelkezési jog gyakorlása szempontjából az átruházott vagyon forgalmi értékének meghatározása nem lehet utólag beszerzett szakértői véleményre tartozó kérdés. Mivel az Ör. nem szabályozza, hogy a rendelkezési jog gyakorlása szempontjából mit kell forgalmi értéknek tekinteni, más érték hiányában a szerződésben megjelölt vételárat kell ilyennek elfogadni. Ezt az értelmezést támasztják alá a Ptk. 200. §-ának (1) bekezdése szerinti szerződéses szabadság és a Ptk. 201. §-a (1) bekezdésében foglalt értékarányosság polgári jogi elvei is. A perben tehát a rendelkezési jog gyakorlása szempontjából a 400 000 forint szerződési érték az irányadó.
Nem találta alaposnak a bíróság a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnő különbségre alapított megtámadást sem. Az egyéves megtámadási határidő ugyanis a Ptk. 236. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor, az adott esetben 1994. október 26-án kezdődött, ehhez képest a felperes 1998. július 26-án előterjesztett megtámadása már elkésett.
A jogerős ítélet ellen – annak hatályon kívül helyezése és a szerződések semmisségének megállapítására irányuló keresetének helyt adó döntés meghozatala végett – a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Ebben megismételte és összegezte a perben már kifejtett álláspontját, miszerint a megosztás útján kialakított ingatlan a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körében maradt, mivel a közgyűlése azt kifejezett határozattal nem nyilvánította forgalomképessé. A perben kirendelt ingatlanforgalmi szakértő az ingatlan szerződéskötéskori forgalmi értékét 1 100 000 forintra tette, a polgármester által a közgyűlés hozzájárulása nélkül megkötött adásvételi szerződés tehát ez okból is semmis. Álláspontja szerint a bíróság a tényállásból helytelen következtetést vont le, érdemi döntése is téves, ezért a jogerős ítélet jogszabályt sért.
Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő.
Előrebocsátja a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Ör. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében önkormányzati törzsvagyonhoz (2. §) tartozik, tehát korlátozottan forgalomképes az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport, és egyéb intézmények használatában lévő önkormányzati vagyon. Az alperesek által sem vitatottan a megosztás előtti ingatlan ebbe a körbe tartozott. Tény azonban, hogy az 1994. évi 19. önkormányzati rendelet a K. F. utcára nézően kialakításra kerülő új ingatlant az intézményi használatból kivette, és támfalgarázsokkal beépíthetővé tette, míg a csökkentett területű, óvoda megjelenésű ingatlanra az eredeti előírások fenntartását rendelte. Kétségtelen, hogy a szóban forgó Ör. szövege nem volt elég körültekintő, mindazonáltal annak tartalma nem értelmezhető másként, mint ahogy azt jogerős ítéletében a bíróság is tette.
Az Ör. 11. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezése szerint a nem törzsvagyon körébe tartozó vagyon elidegenítéséről 1 000 000 forint értékhatárig a polgármester, ezt meghaladó forgalmi értékhatár felett pedig a közgyűlés rendelkezik.
Helytállóan fejtette ki jogerős ítéletében a bíróság, hogy az értékhatár kérdése nem tehető utólag megállapított forgalmi értéktől függővé. A jogerős ítélet indokolását a Legfelsőbb Bíróság csupán azzal egészíti ki: ellenkező álláspont elfogadása a szerződésekbe vezető bizalmat nagy mértékben csökkentené, és a forgalom biztonságát tenné elfogadhatatlan mértékben kétségessé.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit a Pp. 275/A §-a (1) bekezdése alapján hatályukban fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.VI.20.971/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás