PK BH 2001/477
PK BH 2001/477
2001.10.01.
Az alperes a felülvizsgálati kérelemben nem sérelmezheti az apaságát megállapító jogerős ítéletet olyan származástani vizsgálat hiánya miatt, amelyet a bíróság elrendelt, de nem lehetett elvégezni, mert az alperes a vizsgálaton nem jelent meg [Csjt. 38. § (2) bek.; Pp. 206. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság az ítéletével megállapította, hogy az 1994. január 26-án U. E. anyától született Zsuzsanna utónevű gyermeknek G. L. alperes az apja, kötelezte az alperest, hogy a felperes tartására V. E. kezéhez fizessen meg 1994. február 1. napjától 1996. december 31. napjáig havi 1500 forintot, 1997. január 1. napjától kezdődően pedig havi 4000 forintot.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezéssel élt.
A másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta azzal, hogy az alperes a hátralékos gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségének 60 napon belül köteles eleget tenni.
A jogerős ítélet indokolása szerint V. E. felperesi anya és az alperes között 1992-től kezdődően rendszeres szexuális kapcsolat állott fenn, és áll fenn jelenleg is, amelyből tényként következik, hogy egymással a kiskorú felperes fogamzási idején belül is nemileg érintkeztek. Az 1993. július 17-én végzett ultrahangos vizsgálat az anyánál hat hetes terhességet állapított meg, majd 1994. január 26-án született meg az anyától a kiskorú felperes, akinek a családi jogállása rendezetlen, mert az alperes az apaságának tényét tagadta, és teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére sem volt hajlandó. A Budapesti Orvosszakértői Intézet vér- és szérumcsoport vizsgálata alapján adott szakértői vélemény szerint az alperes apasága nem volt kizárható, a biostatisztikai számítások azonban csak 88%-os értéket adtak, amelynek alapján az alperes apasága tekintetében valószínűségi vélemény nem volt adható. Az Országos Haematológiai, Vértranszfúziós és Immunológiai Intézet által a HLA tulajdonságok vizsgálata alapján adott szakértői vélemény szerint az alperes apasága nem volt kizárható, és az e vizsgálat alapján végzett valószínűségszámítás 58,23-os értéket, a korábbi vércsoportvizsgálattal kiegészített, összesített biostatisztikai számítások pedig 91,71%-os értéket adtak. A Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet által ismételten elvégzett vércsoportvizsgálat az alperes apaságát nem zárta ki, a biostatisztikai valószínűségszámítás azonban csak 58%-os értéket adott, az ezt követően, a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézete által megismételt vizsgálat alapján az alperes apasága nem volt kizárható, a biostatisztikai valószínűségszámítás pedig 82%-os értéket adott, amelynek alapján valószínűségi vélemény nem volt adható.
A Budapesti Igazságügyi Orvosszakértői Intézet által elvégzett antropológiai vizsgálat eredménye szerint az alperes apasága a kiskorú felperes tekintetében lehetséges, a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézete által lefolytatott kromoszómavizsgálat alapján előterjesztett szakértői vélemény szerint pedig az alperes apasága a kiskorú felperes vonatkozásában igen valószínű.
Az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának felülvéleménye szerint az egyes vizsgálati eredmények összehasonlításából az tűnik ki, hogy a különböző időpontokban különböző csoporttulajdonságok vizsgálata történt meg, és ez az oka a biostatisztikai valószínűségszámítós tekintetében fennálló látszólagos ellentmondásnak. Az alperes nemzőapaságát egyetlen esetben sem lehetett kizárni: a HLA és az AB csoportok vizsgálata alapján az alperes apasága nem volt kizárható, az antropológiai vizsgálat alapján pedig lehetséges, míg a kromoszómavizsgálat alapján igen valószínű volt. A felülvélemény szerint a szerológiai vizsgálatok alapján kapott biostatisztikai valószínűségszámítás 90,15%-os, míg ennek a HLA-vizsgálat eredményeivel összevont, összesített biostatisztikai számítása 97,15%-os eredményt ad, amelynek alapján az alperes apasága valószínű. Rámutatott a felülvélemény arra is, hogy a vércsoport vizsgálata során a két különböző intézetben az MNS csoporttulajdonság tekintetében az alperesnél eltérő eredményt kaptak, és az ellentmondás feloldásra nem került. Erre tekintettel szükségesnek látta az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága a kérdéses csoporttulajdonság vizsgálatának a megismétlését, illetve a DNS-csoporttulajdonságok vizsgálatát. Ennek érdekében a feleket két ízben behívta a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete szerológiai laboratóriumába, a kitűzött időpontokban azonban kizárólag a felperes és a felperesi anya jelent meg, ezért a vizsgálat elvégzésére nem volt mód. Az alperes a perben előbb beismerte, majd tagadta az anyával folytatott szexuális kapcsolatának a tényét, azt pedig kezdettől fogva vitatta, hogy a kiskorú felperes tőle származna, neki állott volna tehát érdekében az, hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács az általa szükségesnek tartott vizsgálatot elvégezhesse, miért is a másodfokú bíróság az alperes mulasztását úgy értékelte, hogy az alperes nemzőapasága a kiskorú felperes vonatkozásában nem kétséges. Az alperes perbeli magatartását, a felperesi anya és a kihallgatott további tanúk vallomását, az anya szavahihetőségét, valamint a szakértői vélemények eredményét összességében értékelve arra a megállapításra jutott, hogy a kiskorú felperes az anya és az alperes közötti nemi érintkezésből származik.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt az első- és másodfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezése, valamint az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítása iránt. A felülvizsgálati kérelmét azzal indokolta, hogy a jogerős ítélet a bizonyítási eljárás során feltárt tények ellenére, az emberileg és férfiúilag méltányolható indokainak a figyelmen kívül hagyásával állapította meg az apaságot, és kötelezte őt gyermektartásdíj fizetésére. A felperesi anyával csupán alkalmi és rendszerint tényleges közösüléssel nem járó kapcsolatba került, ezért a gyermek és a saját jövőbeli érdeke (későbbi házassága, gyermeke stb.) szempontjából elengedhetetlen, hogy a tények minden valószínűtlenséget kizárva kerüljenek megállapításra, mert csak abban az esetben vállalhatja annak következményeit. Erre tekintettel a bizonyításnak ,,a szóba jöhető személyekre (pl. G. Z.-ra is) történő kiterjesztését, valamint a jelenleg legmegbízhatóbb DNS-analízis vizsgálatnak az elrendelését'' kérte.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
I. A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól csak jogszabálysértésre hivatkozva kérheti a fél, az alperes azonban nem jelölte meg a felülvizsgálati kérelmében azt, hogy a jogerős ítéletben foglalt érdemi döntés, illetőleg az annak alapjául szolgáló tényállás megállapításának a módja milyen jogszabályt sért.
A Csjt. 38. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság azt a férfit nyilvánítja a gyermek apjának, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. Az apaság megállapításnak tehát két együttes, konjunktív feltétele van. nevezetesen: a vélelmezett fogamzási időben az anya és az alperes közötti nemi kapcsolat ténye, valamint a gyermek e kapcsolatból való származásának a valószínűsége. Nem feltétele viszont az apaként perbevont férfit a gyermek apjává nyilvánításnak az, hogy a tőle való származás ténye biológiailag teljes bizonyossággal megállapítható legyen, hiszen az apaság ilyen pozitív megállapítására az orvostudomány jelenlegi állása módot sem ad.
Az alperes a személyes meghallgatása során maga is elismerte azt, hogy a kiskorú felperes fogamzásának idejében a felperesi anyával rendszeres nemi viszonyt folytatott, olyan adat pedig a perben egyáltalán nem merült fel, amely arra utalna, hogy az említett időszakban az anya bárki más férfival is közösült volna. A vércsoport- és enzimtulajdonság, valamint a HLA-vizsgálat alapján adott szakértői vélemények az alperes apaságának a lehetőségét nem zárták ki, az antropológiai vizsgálat alapján adott orvosszakértői vélemény azt lehetségesnek, a kromoszómavizsgálaton alapuló pedig azt igen valószínűnek tartotta, míg az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága által adott felülvélemény szerint az összesített biostatisztikai számítások 97,15-os eredményt adnak, amelynek alapján az alperes apasága valószínű. A felülvélemény az MNS csoporttulajdonság két különböző intézetben elvégzett vizsgálatának az eltérő eredménye miatt indokoltnak tartotta ugyan a kérdéses csoporttulajdonság vizsgálatának a megismétlését, valamint a DNS-vizsgálat elvégzését, az e vizsgálatokon alapuló további bizonyítás lefolytatását viszont az alperes hiúsította meg azáltal, hogy a vizsgálaton kétszeri szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, majd az ezt követően megtartott másodfokú tárgyalást is elmulasztotta. A Pp. 206. §-ának (2) bekezdésében foglalt eljárásjogi szabály helyes alkalmazásával járt el tehát a másodfokú bíróság akkor, amikor az alperes mulasztását úgy értékelte, hogy az alperes apasága a kiskorú felperes tekintetében nem kétséges. A perben feltárt összes körülmény gondos mérlegelése mellett kellő alappal következtetett arra is, hogy a kiskorú felperes az anya és az alperes közötti nemi érintkezésből származik, érdemi döntése tehát nem tekinthető jogszabalysértőnek.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A §-ának (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül, és annak a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit a Pp. 275/A §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.II.21.348/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás