• Tartalom

2001. évi XLVIII. törvény

2001. évi XLVIII. törvény

a formatervezési minták oltalmáról1

2009.10.01.

A magyar nemzetgazdaság versenyképességének javítása, a hazai formatervezési kultúra fejlesztése, valamint a formatervező alkotók erkölcsi és anyagi elismerése érdekében – összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi és európai közösségi jogi kötelezettségeivel – az Országgyűlés a formatervezési minták oltalmáról a következő törvényt alkotja:2

ELSŐ RÉSZ

A FORMATERVEZÉSI MINTA ÉS OLTALMA

I. Fejezet

A FORMATERVEZÉSI MINTAOLTALOM TÁRGYA

Az oltalmazható formatervezési minta

1. § (1) Formatervezési mintaoltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom) részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta (a továbbiakban: minta).

(2) Mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei – eredményeznek.

(3) Terméknek minősül bármely ipari vagy kézműipari árucikk. A termékek közé tartoznak – egyebek mellett – a csomagolás, a kikészítés, a grafikai jelzések és a nyomdai betűformák, valamint azok a részek is, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak. A számítógépi program nem tekinthető terméknek.

(4) Összetett terméknek minősül az olyan alkotóelemekből álló termék, amelyek eltávolításával a termék szétszedhető és utána újból összeállítható.

Újdonság

2. § (1) Új a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség időpontját megelőzően.

(2) A mintákat egymással azonosnak kell tekinteni akkor is, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek.

Egyéni jelleg

3. § (1) A mintának egyéni jellege van, ha az elsőbbség időpontja előtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz.

(2) Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző – különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel – milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

Az újdonságra és az egyéni jellegre vonatkozó
közös szabályok

4. § (1)3 A mintát nyilvánosságra jutottnak kell tekinteni, ha közzététellel, egyéb közlés útján, kiállítással, kereskedelmi forgalomba hozatallal vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált, kivéve, ha ezek az események a rendes üzletvitel során ésszerűen nem juthattak az érintett ágazaton belül az Európai Közösségben működő szakmai körök tudomására.

(2) Nem eredményezi a minta nyilvánosságra jutását, ha harmadik személy számára titoktartási kötelezettség terhe mellett mutatják be a mintát.

(3) Az újdonság és az egyéni jelleg megítélésekor nem vehető figyelembe a mintának az elsőbbség időpontját legfeljebb tizenkét hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha

a) az a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye; vagy

b) a bejelentő, a jogelődje vagy – valamelyiküktől származó tájékoztatás vagy valamelyikük cselekménye eredményeképpen – harmadik személy hozta nyilvánosságra a mintát.

5. § (1) Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékben megtestesülő mintát akkor kell újnak és egyéni jellegűnek tekinteni, ha

a) az alkotóelem az összetett termékbe való beillesztését követően is látható marad az összetett termék rendeltetésszerű használata során; és

b) az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában rendeltetésszerű használat a fogyasztó, illetve a végső felhasználó részéről történő használat, amely a karbantartást és a javítást nem foglalja magában.

Kizáró okok

6. § (1) Nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye.

(2) Nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség, amelyet szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy a termék, amelyre a mintát alkalmazzák, illetve amelyben a minta megtestesül (a továbbiakban: a minta szerinti termék), szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel, vagy elhelyezhető legyen benne, körülötte vagy rajta oly módon, hogy mindegyik termék betölthesse rendeltetését.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható a mintára, ha azt a célt szolgálja, hogy előre gyártott elemekből álló rendszerekben lehetővé tegye a többféle összeállítást, illetve a kölcsönösen kicserélhető termékek kapcsolódását.

7. § Nem részesülhet oltalomban a minta, ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.

8. § (1) Nem részesülhet a minta oltalomban, ha

a) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott állami felségjelet, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzést jogosulatlanul használ;

b) olyan – az a) pontban nem szabályozott – kitüntetést, jelvényt, címert, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyet tartalmaz, amelynek használatához közérdek fűződik.

(2) Az illetékes szerv hozzájárulásával oltalomban részesülhet a minta, amelynek az (1) bekezdésben meghatározott jelzés csupán elemét képezi.

9. § (1)4 A minta nem részesülhet oltalomban, ha ütközik az elsőbbség időpontját követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre korábbi elsőbbséggel adtak mintaoltalmat.

(2) Korábbi elsőbbségű mintaoltalmon belföldön vagy Magyarországra is kiterjedően megadott mintaoltalmat kell érteni.

10. § (1) Nem részesülhet oltalomban a minta, ha megkülönböztetésre alkalmas olyan megjelölést használ, amely másnak korábbi iparjogvédelmi jogába ütközne, vagy amelyet más korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, feltéve, hogy a megjelölésnek a mintában való használata a korábbi használó hozzájárulása hiányában jogszabályba ütközne.

(2) Más korábbi szerzői jogát sértő minta nem részesülhet oltalomban.

(3) Annak megítélésekor, hogy a jog, illetve a használat az (1) és a (2) bekezdés alkalmazása szempontjából korábbinak számít-e, a mintaoltalmi bejelentés elsőbbségét kell figyelembe venni.

A mintaoltalomhoz való jog

11. § A mintára mintaoltalmat kell adni, ha a minta

a) kielégíti az 1–5. §-okban meghatározott követelményeket;

b) nincs kizárva az oltalomból a 6–9. §-ok alapján;

c) nincs kizárva az oltalomból a 10. § alapján, vagy oltalomban részesítésével szemben a jogosult nem tesz észrevételt a 10. § alapján; és

d) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.

II. Fejezet

A MINTÁBÓL ÉS A MINTAOLTALOMBÓL EREDŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

A minta szerzőjének személyhez fűződő
és a minta nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogai

12. § (1) A minta szerzője az, aki a mintát megalkotta.

(2) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell a minta szerzőjének tekinteni, aki az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben szerzőként szerepel.

(3) Ha többen közösen alkották a mintát, a szerzőségi részarányt – ellenkező megjelölés hiányában – egyenlőnek kell tekinteni.

(4) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben megjelölt, illetve a (3) bekezdés szerinti szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni.

(5) A szerzőt megilleti az a jog, hogy a mintaoltalmi iratok őt e minőségében feltüntessék. Mellőzni kell a szerző nevének a feltüntetését a nyilvánosságra kerülő mintaoltalmi iratokon, ha azt a minta szerzője írásban kéri.

(6) A szerző a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy a mintával kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként megsérti.

(7) A mintaoltalmi bejelentés közzététele előtt a mintát csak a szerző, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni.

A mintaoltalmi igény

13. § (1) A mintaoltalom a szerzőt vagy jogutódját illeti meg.

(2) Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be.

(3) Ha többen közösen alkották a mintát, a mintaoltalom a szerzőket, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén – ellenkező megjelölés hiányában – a mintaoltalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni.

(4) A közös mintaoltalmi igényre, illetve a közös mintaoltalomra a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvénynek (a továbbiakban: szabadalmi törvény) a közös szabadalmi igényre és a közös szabadalomra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) Ha többen egymástól függetlenül alkották a mintát, a mintaoltalom azt a szerzőt vagy jogutódját illeti meg, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be.

Szolgálati és alkalmazotti minta

14. § (1) Szolgálati minta annak a mintája, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a minta tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki.

(2) A szolgálati mintára a mintaoltalom a szerző jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.

(3) Alkalmazotti minta annak a mintája, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan mintát alkot, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik.

(4) Az alkalmazotti mintára a mintaoltalom a szerzőt illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a minta hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos; a munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át.

(5) A szolgálati és az alkalmazotti mintára, valamint a szerző díjazására egyebekben megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a szolgálati és az alkalmazotti találmányra vonatkozó rendelkezéseit, a következő eltérésekkel:

a) a szolgálati találmány titokban tartására és üzleti titkot képező megoldásként való hasznosítására vonatkozó rendelkezések a szolgálati mintára nem alkalmazhatók;

b) szolgálati minta esetén a fenntartási díj megfizetésének elmulasztásán a mintaoltalom megújításának elmulasztását, lejáraton pedig az oltalmi időnek azt a lejártát kell érteni, amelyet követően már nincs helye az oltalom megújításának;

c) a szerzőnek csak olyan szolgálati minta értékesítése esetén jár díj, amelyre a mintaoltalom kiterjed.

(6) Az (1)–(5) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a mintát.

A mintaoltalom keletkezése

15. § (1) A mintaoltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára.

(2) A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a mintára mintaoltalmat kap.

A mintaoltalom tartalma

16. § (1) A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására.

(2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a mintaoltalom jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát.

(3) Hasznosításnak minősül különösen: a minta szerinti termék előállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célokból való raktáron tartása.

A mintaoltalom korlátjai

17. §5 (1) A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultja nem tilthat el mást

a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményektől;

b) a kísérleti célú cselekményektől, ideértve a minta tárgyát képező termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat;

c) az idézés és iskolai oktatás céljából végzett cselekményektől, feltéve, hogy e cselekmények összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal, indokolatlanul nem sérelmesek a minta rendes felhasználására, és e cselekményekkel összefüggésben a forrást megnevezik.

(2) A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultja nem tilthat el mást attól sem, hogy az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítás céljából – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – valamely alkotóelem mintáját a javításhoz szükséges mértékben hasznosítsa, feltéve, hogy e minta az összetett termék eredeti megjelenéséhez szükségképpen igazodik.

(3) Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a minta szerinti termék belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. Az előhasználatra a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A mintaoltalom hatálya – viszonosság esetén – nem érvényesül a külföldön lajstromozott és időlegesen az ország területén tartózkodó hajók és légijárművek felszerelése, alkatrészeknek és tartozékoknak ilyen járművek javítása céljából történő behozatala, valamint az ilyen járművek javítása tekintetében. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének az állásfoglalása az irányadó.

A mintaoltalom kimerülése

18. §6 A mintaoltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a mintaoltalom jogosultja által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott – a minta szerinti – termékkel kapcsolatos további cselekményekre.

A mintaoltalom időtartama

19. § (1) A végleges mintaoltalom a bejelentés napjától számított öt évig tart.

(2) A mintaoltalom további öt-öt éves időtartamra legfeljebb négyszer újítható meg. Megújítás esetén az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik.

(3) A bejelentés napjától számított huszonöt év elteltével az oltalom nem újítható meg.

A mintaoltalom terjedelme

20. § (1) A mintaoltalom terjedelmét a termék egészének vagy részének megjelenését befolyásoló, a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképből, rajzból vagy más grafikai ábrázolásból (a továbbiakban együtt: ábrázolás) és – ha van ilyen – a változtató nyilatkozatból [48. § (2) bek.] megállapítható külső jellegzetességek határozzák meg.

(2) A mintaoltalom kiterjed mindazokra a mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást.

(3) A mintaoltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerző – különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézműipari ágazat sajátosságaira tekintettel – milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

A minta és oltalma a vagyoni forgalomban

21. § (1) A mintához kapcsolódó és a mintaoltalomból eredő jogok – a szerző személyhez fűződő jogai kivételével – átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők. Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzése szükséges.

(2) Hasznosítási szerződés (mintaoltalmi licenciaszerződés) alapján a mintaoltalom jogosultja engedélyt ad a minta hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A mintaoltalmi licenciaszerződésre a szabadalmi törvénynek a szabadalmi licenciaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

III. Fejezet

A MINTA ÉS A MINTAOLTALOM BITORLÁSA

A minta bitorlása

22. § Ha a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a mintájából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a mintaoltalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

A mintaoltalom bitorlása

23. § (1) A mintaoltalom bitorlását követi el, aki az oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul hasznosítja.

(2)7 A mintaoltalom jogosultja a bitorlóval szemben azokat a polgári jogi igényeket támaszthatja, amelyeket a szabadalmi törvény értelmében a szabadalmas érvényesíthet a bitorlóval szemben. A mintaoltalom bitorlása esetén a jogosult – külön jogszabály rendelkezései szerint – követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására.

(3) A mintaoltalom bitorlása esetén a bejelentő és a licenciaszerződés alapján hasznosító jogaira a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Nemleges megállapítás

24. § (1) Aki attól tart, hogy ellene mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítanak, az eljárás megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék nem ütközik valamely általa megjelölt minta oltalmába.

(2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt minta oltalma alapján ugyanarra a termékre vonatkozóan a mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítsanak.

IV. Fejezet

A MINTAOLTALOM MEGSZŰNÉSE

Az ideiglenes mintaoltalom megszűnése

25. § Az ideiglenes mintaoltalom keletkezésére visszaható hatállyal megszűnik, ha

a) a mintaoltalmi bejelentést jogerősen elutasítják;

b) a bejelentő az oltalomról lemondott.

A végleges mintaoltalom megszűnése

26. § A végleges mintaoltalom megszűnik, ha

a) az oltalmi idő megújítás nélkül lejárt, az oltalmi idő lejártát követő napon;

b) a mintaoltalom jogosultja az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban;

c) a mintaoltalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal.

Lemondás a mintaoltalomról

27. § (1) A mintaoltalmi bejelentések nyilvántartásában feltüntetett bejelentő, illetve a mintaoltalmi lajstromban feltüntetett jogosult a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a mintaoltalomról lemondhat.

(2) Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a mintaoltalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.

(3) Ha az oltalmat több mintára adták meg, a mintaoltalomról a minták egy része tekintetében is le lehet mondani.

(4) A mintaoltalomról történő lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya.

A mintaoltalom megsemmisítése és korlátozása

28. § (1) A mintaoltalmat meg kell semmisíteni, ha

a) a mintaoltalom tárgya nem felel meg az 1–10. §-okban meghatározott feltételeknek;

b) a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett ábrázolás nem mutatja be a törvényben előírt módon (39. §) a mintát;

c) a mintaoltalom tárgya nem azonos az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve – megosztás esetén – a megosztott bejelentésben ábrázolt mintával;

d) a mintaoltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet;

e)8 a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentést a Hágai Megállapodás (60/F. §) alapján arra nem jogosult személy nyújtotta be.

(2) Megsemmisítés helyett a mintaoltalom változtatással [48. § (1)–(2) bek.] tartható fenn, feltéve, hogy a változtatást követően a mintaoltalom megsemmisítésének egyetlen feltétele sem áll fenn.

(3) Ha – több mintára adott oltalom esetén – a megsemmisítés feltételei csak a minták egy részére állnak fenn, az oltalmat a többi mintára kell korlátozni.

(4) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a mintaoltalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson.

A díjak visszakövetelése

29. § Ha a végleges mintaoltalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, a mintaoltalom jogosultja és a szerző által felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a minta hasznosításából származó gazdasági előnyök nem fedeztek.

MÁSODIK RÉSZ

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ELJÁRÁSA MINTAOLTALMI ÜGYEKBEN

V. Fejezet

A MINTAOLTALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A Magyar Szabadalmi Hivatal hatásköre

30. § (1)9 A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a következő mintaoltalmi ügyek tartoznak:

a) a mintaoltalom megadása,

b) a mintaoltalom megújítása,

c) a mintaoltalom megosztása,

d) a mintaoltalom megszűnésének megállapítása,

e) a mintaoltalom megsemmisítése,

f) a nemleges megállapítás,

g) a mintaoltalmi bejelentések és a minták oltalmának nyilvántartása,

h) a hatósági tájékoztatás.

(2)10 A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartoznak a formatervezési minták közösségi oltalmának rendszerére (VIII/A. fejezet) és az ipari minták nemzetközi lajstromozására (VIII/B. fejezet) vonatkozó rendelkezések alkalmazásából eredő ügyek is.

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása11

31. §12 A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó mintaoltalmi ügyekben – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény13 rendelkezései szerint jár el.

A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései

32. §14 (1)15

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a megsemmisítési eljárásban és a nemleges megállapítási eljárásban. A tanács szótöbbséggel dönt.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását.

Jogorvoslatok

32/A. §16 (1)17 A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak.

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a mintaoltalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság a IX. fejezetben szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül.

(3)18 A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését:

a) a mintaoltalom megadása;

b) a mintaoltalom megújítása;

c) a mintaoltalom megosztása;

d) a mintaoltalom megszűnésének megállapítása;

e) a mintaoltalom megsemmisítése;

f) a nemleges megállapítás;

g) a nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítása a Magyar Köztársaság területére kiterjedően.

(4)19 A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a (3) bekezdés e) és f) pontjában említett kérdésekben hozott – az eljárást befejező – döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.

Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás

32/B. §20 (1)21 Mintaoltalmi ügyekben az ügyfél – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nem jogosult a Magyar Szabadalmi Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatal pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.

(2)22 Mintaoltalmi bejelentést és megújítási kérelmet – a 36/A. §-ban és az 51/A. §-ban szabályozott módon és feltételekkel – elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(3)23 Mintaoltalmi ügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.

A mintaoltalmi eljárások egyéb általános
szabályai

33. § (1)24 A 30–32/B. §-okban nem szabályozott kérdésekben mintaoltalmi ügyekben a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásban – a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a szabadalmi eljárások általános szabályait megállapító rendelkezéseit.

(2) Mintaoltalmi ügyekben az igazolás ki van zárva:

a) az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt határidő [40. § (2) bek.] elmulasztása esetén;

b) az uniós, illetve a kiállítási elsőbbségi igény érvényesítésére megszabott hat hónapos határidő elmulasztása esetén;

c)25 az igazolási és az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésére megszabott határidők elmulasztása esetén.

(3) Mintaoltalmi ügyekben a szabadalmi bejelentések államtitokként való kezelésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.

VI. Fejezet

MINTAOLTALMI NYILVÁNTARTÁSOK, HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁS

Bejelentési nyilvántartás, mintaoltalmi lajstrom

34. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmi bejelentésekről nyilvántartást, a mintaoltalom megadását követően a minták oltalmáról lajstromot vezet, amelyekbe be kell jegyezni a mintaoltalmi jogokkal kapcsolatos minden tényt és körülményt.

(2) A mintaoltalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen

a) a mintaoltalom lajstromszámát,

b) az ügyszámot,

c) a minta ábrázolását, a bejelentő változtató nyilatkozatával [48. § (2) bek.] együtt,

d) a minta szerinti termék megnevezését,

e) a mintaoltalom jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),

f) a képviselő nevét és székhelyét,

g) a szerző nevét és lakcímét,

h) a bejelentés napját,

i) az elsőbbséget,

j) a mintaoltalom megadásáról szóló határozat keltét,

k) a mintaoltalom megújítását, illetve megosztását,

l) a mintaoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a mintaoltalom változtatással való fenntartását, illetve korlátozását,

m) a hasznosítási engedélyeket.

(3) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a mintaoltalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a mintaoltalmi lajstromba bejegyezték.

(4) A mintaoltalmi lajstromot bárki megtekintheti, és az abban foglalt adatokról térítés ellenében másolatot kérhet.

(5) A mintaoltalmi lajstromba való bejegyzésre a szabadalmi törvénynek a szabadalmi lajstromba való bejegyzésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6) A (3)–(5) bekezdések rendelkezéseit – a bejelentések közzétételét követően – megfelelően alkalmazni kell a mintaoltalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásra is.

Hatósági tájékoztatás

35. § A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában a mintaoltalmi bejelentésekkel, valamint a minták oltalmával kapcsolatban különösen a következő adatokat és tényeket kell közölni:

a) az adatközlésben a bejelentő és a képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát, a bejelentés napját, illetőleg az ettől eltérő elsőbbség napját, valamint a minta szerinti termék megnevezését;

b) nemzetközi bejelentésről való adatközlésben az a) pontban meghatározott adatokon felül a nemzetközi lajstromozás közzétételének számát;

c) a mintaoltalmi bejelentés közzétételekor az a) pontban meghatározott adatokon felül a szerző nevét, a minta szerinti terméknek az ipari minták nemzetközi osztályozásának (a továbbiakban: nemzetközi osztályozás) létesítésére vonatkozó Locarnói Megállapodásban meghatározott nemzetközi osztályjelzetét, a minta ábrázolását;

d) a mintaoltalom megadását követően a lajstromszámot, a mintaoltalom jogosultjának nevét (elnevezését), lakcímét (székhelyét), a képviselő nevét és székhelyét, az ügyszámot, a bejelentés napját, a mintaoltalom elsőbbségének napját, a minta szerinti termék megnevezését és nemzetközi osztályjelzetét, a szerző nevét és lakcímét, valamint a mintaoltalmat megadó határozat keltét;

e) a mintaoltalom megújítása, illetve megosztása esetén az erre vonatkozó adatokat;

f) a mintaoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a mintaoltalom változtatással való fenntartását, illetve korlátozását;

g) a mintaoltalommal összefüggő jogoknak a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett változásait.

VII. Fejezet

A MINTAOLTALOM MEGADÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS

A mintaoltalmi bejelentés és kellékei

36. § (1) A mintaoltalom megadására irányuló eljárás a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel indul meg.

(2) A mintaoltalmi bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a minta ábrázolását, a minta szerinti termék megnevezését, valamint – a szükséghez képest – egyéb mellékleteket.

(3) A mintaoltalmi bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.

(4) A mintaoltalmi bejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni.

(5)26 A bejelentő a közzétételig – a 27. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – visszavonhatja a mintaoltalmi bejelentést.

A mintaoltalmi bejelentés elektronikus úton való benyújtása

36/A. §27 (1) A mintaoltalmi bejelentést – a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával – elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(2) Az elektronikus úton benyújtott mintaoltalmi bejelentés megérkezéséről a Magyar Szabadalmi Hivatal – külön jogszabályban meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az elektronikus úton benyújtott mintaoltalmi bejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(4) Elektronikus beküldés esetén a mintaoltalmi bejelentés az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentő részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

(5) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.

(6)28

(7) A mintaoltalmi bejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

A bejelentés napja

37. § (1) A mintaoltalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:

a) utalást a mintaoltalom iránti igényre,

b)29 a bejelentő azonosítására alkalmas és a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat,

c)30 a minta ábrázolását függetlenül attól, hogy az megfelel-e az egyéb követelményeknek.

(2)31 A bejelentési nap elismeréséhez a minta ábrázolásának benyújtása helyett elsőbbségi iratra is elegendő utalni.

A minta egysége

38. § (1)32 A mintaoltalmi bejelentésben több mintára is igényelhető oltalom, feltéve, hogy a minták szerinti termékek a nemzetközi osztályozás azonos osztályába tartoznak. A mintaoltalmi bejelentésben továbbá olyan minták csoportjára is igényelhető oltalom, amelyeket a termékek díszítésének a tájékozott használóra tett összbenyomást befolyásoló közös külső jellegzetességei kapcsolnak össze.

(2) A mintaoltalmi bejelentés részletes alaki követelményeiről szóló jogszabály [36. § (3) bek.] meghatározhatja, hogy a mintaoltalmi bejelentésben legfeljebb hány mintára igényelhető oltalom.

(3) A mintaoltalmi bejelentésben a minta szerinti terméket – lehetőség szerint – a nemzetközi osztályozás szerinti osztályjelzet feltüntetésével és az abban szereplő elnevezés használatával kell megjelölni.

A mintának az ábrázolással való bemutatása

39. § A mintaoltalmi bejelentés részét képező ábrázolásnak egyértelműen be kell mutatnia a mintát, amelyre az oltalmat igénylik.

Az elsőbbség

40. § (1) Az elsőbbséget megalapozó nap

a) általában a mintaoltalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség),

b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség),

c) a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében meghatározott esetekben a minta kiállításának – a bejelentési napnál legfeljebb hat hónappal korábbi – kezdő napja (kiállítási elsőbbség),33

d) a bejelentő azonos mintára vonatkozó, korábbi, folyamatban lévő mintaoltalmi bejelentésének hat hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).

(2) Az uniós, a kiállítási, illetve a belső elsőbbséget a mintaoltalmi bejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell igényelni. Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot, illetve a kiállítási igazolást a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani. A kiállítási igazolásra megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a kiállítási igazolásra vonatkozó rendelkezéseit.

(3) Belső elsőbbség érvényesítése esetén a korábbi mintaoltalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(4) Az egyes igényelt elsőbbségek a több mintára vonatkozó mintaoltalmi bejelentésből csak azokra a mintákra terjednek ki, amelyeket az adott elsőbbséget megalapozó bejelentés a 39. §-nak megfelelően bemutat.

(5)34 Az uniós elsőbbség – a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel – akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy – viszonosság esetén – más államban tették. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.

A bejelentés benyújtását követő vizsgálat

41. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmi bejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy

a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (37. §),

b) megfizették-e a bejelentési díjat [36. § (4) bek.].

(2) A mintaoltalmi bejelentés benyújtását követő vizsgálatra egyebekben megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a bejelentés benyújtását követő vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit.

Adatközlés

42. § A mintaoltalmi bejelentésről, ha az – a benyújtáskor vagy a hiánypótlás eredményeként – kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeket, a Magyar Szabadalmi Hivatal közli hivatalos lapjában a 35. § a) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatást (adatközlés).

Alaki vizsgálat

43. § Ha a mintaoltalmi bejelentés megfelel a 41. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a 36. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott alaki követelményeket. E vizsgálatra megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek az alaki vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit.

Újdonságkutatás

44. § (1) Ha a mintaoltalmi bejelentés megfelel a 41. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi az újdonságkutatást, és a minta ábrázolása alapján – figyelemmel a minta szerinti termék megnevezésére – újdonságkutatási jelentést készít.

(2) Az újdonságkutatási jelentésben meg kell jelölni azokat az iratokat, illetve adatokat, amelyek figyelembe vehetők a bejelentésben ábrázolt mintával kapcsolatban az újdonság és az egyéni jelleg elbírálása során.

(3) Az újdonságkutatási jelentést a hivatkozott iratok másolataival együtt a bejelentőnek – kérésére – térítés ellenében meg kell küldeni.

Közzététel

45. § (1) A mintaoltalmi bejelentést a legkorábbi elsőbbség napjától számított kilenc hónap elteltével közzé kell tenni.

(2) A bejelentő kérelmére korábbi időpontban is közzétehető a mintaoltalmi bejelentés, ha megfelel a 41. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek.

(3) A bejelentő kérelmére a közzétételt el kell halasztani. A kérelmet legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott időtartam vagy a korábbi halasztás időtartamának lejárta előtt két hónappal kell benyújtani. A közzététel halasztására irányuló kérelem visszavonása esetén a mintaoltalmi bejelentést az (1) bekezdésben meghatározott időtartam elteltével, illetve haladéktalanul közzé kell tenni.

(4) A mintaoltalmi bejelentés közzététele nem halasztható a legkorábbi elsőbbség napjától számított harmincadik hónapon túl.

(5) A közzététel halasztásáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

(6) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a közzététel halasztásának díját, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt az (5) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a közzététel halasztására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(7) A közzétételre a 35. § c) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatásnak a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában történő közlésével kerül sor.

(8) A közzétételről a bejelentőt értesíteni kell.

Észrevétel

46. § (1) A mintaoltalom megadására irányuló eljárásban a közzétételt követően – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – bárki észrevételt nyújthat be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a minta, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely oltalomképességi feltételnek.

(2) A 10. § alapján csak a korábbi jog jogosultja nyújthat be észrevételt.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak akkor veszi figyelembe, hogy a minta a 10. § alapján ki van zárva az oltalomból, ha a jogosult erre irányuló észrevételt tesz.

(4) Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni, kivéve, ha az észrevétel tételére nem jogosult személytől származik.

(5)35 Az észrevételt benyújtó személy – a (2) bekezdésben említett jogosult kivételével – a mintaoltalom megadására irányuló eljárásban nem ügyfél. E személyt az észrevétel eredményéről – a mintaoltalom megadásának tárgyában hozott döntés megküldésével – értesíteni kell.

Érdemi vizsgálat

47. § (1) Ha a mintaoltalmi bejelentés megfelel a 41. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi a mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát.

(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a minta

a) kielégíti-e az 1–5. §-okban meghatározott követelményeket, és a 6–9. §-ok alapján, valamint – a jogosult erre irányuló észrevétele folytán – a 10. § alapján nincs-e kizárva az oltalomból;

b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.

(3) Ha a mintaoltalmi bejelentés nem felel meg a (2) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt – a kifogás természete szerint – hiánypótlásra, nyilatkozattételre, illetve a bejelentés megosztására kell felhívni.

(4) A mintaoltalmi bejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket.

(5) A bejelentést csak a felhívásban pontosan, határozottan megjelölt és kellően kifejtett okok alapján lehet elutasítani. A szükséghez képest újabb felhívást kell kiadni.

(6) Ha a bejelentő a felhívásra nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg, azt úgy kell tekinteni, hogy a bejelentést visszavonta, illetve – a bejelentés közzétételét követően –, hogy lemondott az ideiglenes oltalomról.

Módosítás és megosztás

48. § (1) A mintaoltalmi bejelentés csak úgy változtatható meg, hogy tárgya azonos maradjon a bejelentés napján benyújtott bejelentésben bemutatott mintával.

(2) Változtatásnak kell tekinteni a bejelentőnek azt a nyilatkozatát is, hogy az ábrázolás meghatározott része nem tartozik a mintához, és arra nem igényel oltalmat.

(3)36 A bejelentő – az (1) bekezdésben megszabott keretek között – a mintaoltalom megadása kérdésében hozott döntés jogerőre emelkedéséig módosíthatja a bejelentést.

49. § (1) Aki több mintára igényelt oltalmat egy bejelentésben, a mintaoltalmat megadó határozat jogerőre emelkedéséig megoszthatja bejelentését, a bejelentési nap és – ha van ilyen – a korábbi elsőbbség megtartásával.

(2) A megosztásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

(3) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a (2) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

A mintaoltalom megadása

50. § (1) A közzétételtől számított legalább egy hónap elteltével a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés tárgyára mintaoltalmat ad, ha a minta és a mintaoltalmi bejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek [47. § (2) bek.].

(2) A mintaoltalom megadását be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba (34. §) és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (35. §).

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalom megadását követően mintaoltalmi okiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot.

VIII. Fejezet

EGYÉB MINTAOLTALMI ELJÁRÁSOK

A megújítási eljárás

51. § (1) A mintaoltalom megújítását [19. § (2) bek.] a mintaoltalom jogosultja kérheti a Magyar Szabadalmi Hivataltól. A több mintára adott oltalom megújítását a minták egy része tekintetében is lehet kérni (részleges megújítás).

(2) A megújítási kérelemben meg kell jelölni a megújítani kívánt mintaoltalom lajstromszámát, valamint – részleges megújítás esetén – az érintett mintákat.

(3) A mintaoltalom megújítását legkorábban az oltalmi idő lejárta előtt hat hónappal, legkésőbb a lejárat napjától számított hat hónapon belül lehet kérni.

(4) A megújítási kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásának napját követő két hónapon belül.

51/A. §37 (1) A megújítási kérelmet – a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített űrlap használatával – elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(2) Elektronikus úton benyújtott megújítási kérelem esetén a 36/A. § (2)–(5) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

52. § (1) Ha a megújítási kérelem nem felel meg az 51. § (1)–(3) bekezdéseiben előírt követelményeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni.

(2) A megújítási kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a kérelmező nyilatkozata ellenére sem elégíti ki a felhívásban megjelölt követelményeket. Ha a kérelmező a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a megújítási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(3) Ha a megújítási kérelem díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a kérelmezőt a törvény által megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

53. § (1) Ha a kérelem megfelel az 51. §-ban előírt követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmat megújítja.

(2) A mintaoltalom megújítását be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba (34. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (35. §).

A megosztási eljárás

54. § (1) A mintaoltalom jogosultja a több mintára adott oltalmat megoszthatja a minták, illetve a minták egyes csoportjainak a szétválasztásával.

(2) A mintaoltalom megosztásához annyi – egymással összhangban és a megosztás módjának megfelelően elkészített – kérelmet kell benyújtani, ahány részre a minták eredeti oltalmát szét kívánják választani.

(3) A megosztás iránti kérelemben meg kell jelölni az eredeti mintaoltalom lajstromszámát; a kérelemre és mellékleteire egyebekben a mintaoltalmi bejelentés kellékeire vonatkozó rendelkezéseket [36. § (2)–(3) bek. ] kell megfelelően alkalmazni.

(4) A mintaoltalom megosztásáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

55. § (1) Ha a mintaoltalom megosztására irányuló kérelem nem felel meg az 54. § (1)–(3) bekezdéseiben előírt követelményeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni.

(2) A megosztás iránti kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a kérelmező nyilatkozata ellenére sem elégíti ki a felhívásban megjelölt követelményeket. Ha a kérelmező a felhívásra nem válaszol, a megosztásra irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(3) Ha a megosztási kérelem díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a kérelmezőt a törvény által megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

56. § (1) Ha a kérelem megfelel az 54. §-ban előírt követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmat megosztja.

(2) A mintaoltalom megosztását be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba (34. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (35. §).

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a megosztást követően mintaoltalmanként mintaoltalmi okiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a mintaoltalmi lajstrom kivonatát.

A megsemmisítési eljárás

57. § (1) A mintaoltalom megsemmisítését a 28. § alapján – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – bárki kérheti a mintaoltalom jogosultjával szemben.

(2) A 9–10. §-ok alapján csak a korábbi akadályozó jog jogosultja, a 28. § (1) bekezdésének d) pontja alapján pedig csak az kérheti a mintaoltalom megsemmisítését, akit az a törvény szerint megilletne.

(3)38 A megsemmisítési kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány jogosultja van a mintaoltalomnak és – szolgálati mintára adott mintaoltalom esetén – ahány szerzője van a mintának. A kérelemben meg kell jelölni a megsemmisítés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.

(4) A megsemmisítési kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

(5) Ha a megsemmisítési kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a megsemmisítési kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

57/A. §39 Szolgálati mintára adott mintaoltalom esetén a Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítési kérelmet azzal küldi meg a szerzőnek, hogy a megsemmisítési eljárásban ügyfélként vehet részt, ha az erre vonatkozó nyilatkozatát a kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül megteszi.

58. §40 (1)41 A Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítési kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a mintaoltalom jogosultját és – szolgálati mintára adott mintaoltalom esetén – a szerzőt, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a mintaoltalom megsemmisítéséről, változtatással való fenntartásáról, illetve korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Magyar Szabadalmi Hivatal által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a megsemmisítés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a megsemmisítés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet – legfeljebb nyolc napra – elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.

(3) A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.

(4)42 A döntést – kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal elhalasztotta – annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell.

(5) Az egy mintaoltalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni.

(6) A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet, kivéve, ha a megsemmisítést csak a 10. § vagy a 28. § (1) bekezdésének d) pontja alapján kérték. A Magyar Szabadalmi Hivatal ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el.

(7) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni.

(8) A mintaoltalom megsemmisítését, változtatással való fenntartását vagy korlátozását be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba (34. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (35. §).

58/A. §43 (1) A megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha a mintaoltalom bitorlása miatt pert indítottak és ezt igazolják.

(2) A gyorsított eljárás iránti kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni e kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül.

(3) Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a gyorsított eljárást kérő felet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A gyorsított eljárás iránti kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a törvényben meghatározott követelményeket. A gyorsított eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha az azt előterjesztő fél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol.

(4) Ha a gyorsított eljárást kérő fél nem fizeti meg e kérelem díját, figyelmeztetni kell a törvényben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a gyorsított eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal a gyorsított eljárást végzéssel rendeli el.

(6) Gyorsított eljárás esetén – a 33. § (1) bekezdésében és az 58. §-ban foglaltaktól eltérően –

a) hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre tizenöt napos határidő is kitűzhető;

b) határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható;

c) a Magyar Szabadalmi Hivatal csak akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a felek együttes meghallgatására, vagy bármelyik fél ezt kellő időben kéri.

A nemleges megállapítási eljárás

59. § (1) A nemleges megállapításra (24. §) irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány jogosultja van a mintaoltalomnak. A kérelemhez mellékelni kell a hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék, valamint a megjelölt mintaoltalom mintájának ábrázolását.

(2) A nemleges megállapításra irányuló kérelmet csak egy mintaoltalom és egy hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék tekintetében lehet benyújtani.

(3) A nemleges megállapítási kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

(4) Ha a nemleges megállapítási kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a nemleges megállapítási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

60. § (1)44 A Magyar Szabadalmi Hivatal a nemleges megállapítási kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a mintaoltalom jogosultját, majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz arról, hogy a nemleges megállapítási kérelemnek helyt ad-e, vagy a kérelmet elutasítja-e. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.

(2) A nemleges megállapítási eljárás költségeit a kérelmező viseli.

(3)45 Az 58. § (2)–(4) bekezdéseit a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell.

(4)46 Az 58/A. § rendelkezéseit a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell.

HARMADIK RÉSZ47

A MINTÁK KÖZÖSSÉGI OLTALMÁRA ÉS AZ IPARI MINTÁK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

VIII/A. Fejezet

A MINTÁK KÖZÖSSÉGI OLTALMÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK

Általános szabályok

60/A. § E törvény alkalmazásában

a) közösségi mintaoltalmi rendelet: a Tanács 6/2002/EK rendelete a közösségi formatervezési mintáról;

b) közösségi minta: a közösségi mintaoltalmi rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott – lajstromozás nélkül vagy lajstromozás alapján oltalomban részesülő – minta;

c) közösségi mintaoltalmi bejelentés: a közösségi mintaoltalmi rendelet alapján tett – közösségi minta lajstromozására irányuló – bejelentés.

A közösségi mintaoltalmi bejelentés továbbítása

60/B. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatalnál benyújtott közösségi mintaoltalmi bejelentésnek a közösségi mintaoltalmi rendelet 35. cikkének (2) bekezdése alapján történő továbbításáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a bejelentés benyújtásakor.

(2) Ha a közösségi mintaoltalmi bejelentés továbbításának díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. A Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi mintaoltalmi bejelentést a díj megfizetését követően továbbítja.

A közösségi minta mint kizáró ok

60/C. § A 9. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi mintára kell alkalmazni.

A közösségi minta bitorlásának jogkövetkezményei

60/D. § A közösségi minta bitorlására – a közösségi mintaoltalmi rendelet 88–90. cikkeiben foglaltakkal összhangban, az ott meghatározott esetekben – ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a Magyar Szabadalmi Hivatal által e törvény alapján megadott mintaoltalom bitorlására.

Közösségi mintaoltalmi bíróság

60/E. § (1) A Magyar Köztársaságban a Fővárosi Bíróság jár el első fokon – a 63. § (2) bekezdése alapján meghatározott összetételben – a közösségi mintaoltalmi rendelet 80. cikkének (1) bekezdésében meghatározott közösségi mintaoltalmi bíróságként.

(2) A Fővárosi Bíróság határozata elleni fellebbezés elbírálása – másodfokon eljáró közösségi mintaoltalmi bíróságként – a Fővárosi Ítélőtábla hatáskörébe tartozik.

VIII/B. Fejezet

A NEMZETKÖZI IPARI MINTAOLTALMI BEJELENTÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Általános szabályok

60/F. § E törvény alkalmazásában nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés: az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló 1925. évi Hágai Megállapodás 1999. július 2-án, Genfben felülvizsgált szövege (a továbbiakban: Megállapodás) alapján tett ipari mintaoltalmi bejelentés.

60/G. § Az ipari minták nemzetközi letétbe helyezéséről szóló 1925. évi Hágai Megállapodás 1960. november 28-án, Hágában felülvizsgált szövege alapján tett nemzetközi letétbe helyezésekre e fejezet rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

60/H. § (1) Ahol e törvény a Megállapodás alkalmazására utal, azon a Megállapodásnak a 60/F–60/G. §-okban említett szövegeihez kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat alkalmazását is érteni kell.

(2) A nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentésekre a Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – az e fejezetben foglalt eltérésekkel – e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

60/I. §48

A Magyar Szabadalmi Hivatal útján benyújtott nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentések

60/J. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal azokkal a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentésekkel kapcsolatban jár el a Megállapodás szerinti továbbítás érdekében, amelyekben a bejelentő szerződő államaként a Magyar Köztársaságot tüntették fel.

(2) A nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés továbbításáért a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz külön jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentéssel kapcsolatban a Megállapodásban meghatározott díjat kell fizetni a Megállapodásban előírt határidőn belül és az ott megszabott módon.

A Magyar Köztársaságot megjelölő nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentések

60/K. § (1) A Magyar Köztársaságot megjelölő nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés a nemzetközi lajstromozás napjától azonos hatályú a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz szabályszerűen benyújtott mintaoltalmi bejelentéssel (37. §).

(2) A nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentésnek a Nemzetközi Iroda előtti eljárásban történő közzétételét azonos hatályúnak kell tekinteni a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban való közzététellel (45. §).

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés érdemi vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a minta kielégíti-e az 1–5. §-okban meghatározott követelményeket, és a 6–9. §-ok alapján, valamint – a jogosult erre irányuló észrevétele folytán – a 10. § alapján nincs-e kizárva az oltalomból.

(4) Ha a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés – részben vagy egészben – nem felel meg a (3) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, vagy ha erre vonatkozóan a 10. § alapján észrevételt tettek, a Magyar Szabadalmi Hivatal erről a Megállapodásban meghatározott időponttól számított hat hónapon belül a Nemzetközi Irodát értesíti.

(5) Az értesítésben meg kell jelölni az értesítés alapjául szolgáló okokat, és fel kell hívni a bejelentőt arra, hogy az értesítésben foglaltakkal kapcsolatban – az értesítésben kitűzött határidőn belül – nyilatkozatot tehet. A bejelentő nyilatkozatát a nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítására vonatkozó döntés meghozatalakor figyelembe kell venni.

(6) Ha a bejelentő az értesítésben foglalt nyilatkozattételi felhívásra a megadott határidőn belül nem válaszol, vagy ha a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés a bejelentőnek a megadott határidőben tett nyilatkozata ellenére sem felel meg a vizsgált követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal a nemzetközi lajstromozás hatályát a Magyar Köztársaság területére kiterjedően elutasítja.

(7) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentő nyilatkozata alapján úgy találja, hogy a (4) bekezdésben említett értesítésben foglaltak – részben vagy egészben – alaptalanok, az értesítést – részben vagy egészben – visszavonja. A Magyar Szabadalmi Hivatal a visszavonásról szóló határozat jogerőre emelkedését követően a Nemzetközi Irodát értesíti.

(8) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal értesítését a (7) bekezdés szerint – részben vagy egészben – visszavonja, a nemzetközi lajstromozás vagy annak a visszavonással érintett része a visszavonásról szóló határozat keltétől azonos hatályú a Magyar Szabadalmi Hivatal által megadott mintaoltalommal (50. §).

(9) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal nem ad ki a (4) bekezdés szerinti értesítést, a nemzetközi lajstromozás az értesítésre megszabott határidő lejártát követő naptól azonos hatályú a Magyar Szabadalmi Hivatal által megadott mintaoltalommal (50. §).

NEGYEDIK RÉSZ49

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS MINTAOLTALMI ÜGYEKBEN

IX. Fejezet

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL DÖNTÉSEINEK FELÜLVIZSGÁLATA50

Megváltoztatási kérelem

61. §51 (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak

a) a 32/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit;

b) az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését;

c)52 az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény53 rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;

d)54 az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését;

e)55 az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott végzését.

(2)56 Az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos végzés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi – a megváltoztatási kérelemben nem támadott – rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg.

(4) A döntés megváltoztatását kérheti:

a) aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt;

b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak;

c)57 akitől az ügyféli jogállást megtagadták.

(5) A mintaoltalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 7. §, illetve a 8. § alapján kérheti. A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.

(6)58 A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára adásának határideje – a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel – a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.

(7)59 A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha

a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja, és

b) az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet olyan mulasztás következményeinek az elhárítására terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.

(8)60 Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény61 rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.

(9) A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a mintaoltalmi ügy irataival együtt – a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.

(10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a mintaoltalmi ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.

(11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.

Az eljárás egyéb szabályai

62. §62 A Magyar Szabadalmi Hivatal mintaoltalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a szabadalmi törvény 100. §-ának (3) bekezdésében a szabadalmi törvény 81. §-ának (1) bekezdésére történő utaláson az e törvény 58. §-ának (1) bekezdésére történő utalást kell érteni.

X. Fejezet

MINTAOLTALMI PEREK

A mintaoltalmi perekre irányadó szabályok

63. § (1)63 Mintaoltalmi perek: a minta vagy a mintaoltalom bitorlása miatt indított perek, az előhasználati és a továbbhasználati jog [65. § (8) bek.] fennállásával kapcsolatos perek, valamint a közösségi mintaoltalmi rendelet [60/A. § a) pont] 110a. cikkének (4) bekezdése alapján a közösségi minta hasznosításától való eltiltás iránt indított perek.

(2) A mintaoltalmi perekre a szabadalmi perek szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben nem említett, mintaoltalommal kapcsolatos minden más jogvitás ügyben a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) a szabadalmi jogvitákra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával jár el.

ÖTÖDIK RÉSZ64

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XI. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE; VEGYES, ÁTMENETI ÉS MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK

A szerzői jogi védelemhez való viszony

64. § A mintának az e törvényben szabályozott oltalma nem befolyásolhatja a mintán mint művészeti alkotáson külön törvény szerint fennálló szerzői jogok védelmét.

A törvény hatálybalépésére vonatkozó
és egyes átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok

65. § (1) E törvény 2002. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit – a (2), a (6)–(7) és a (9)–(10) bekezdésekben szabályozott kivételekkel, illetve feltételekkel – csak a hatálybalépését követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

(2) Az igazolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a folyamatban lévő ügyekben is.

(3) Ha a törvény hatálybalépése előtt a szolgálati minta szerzőjének díjazására vonatkozó szerződést, illetve a mintaoltalmi licenciaszerződést megkötötték vagy a szolgálati mintát értékesítették, a szerződéskötés, illetve az értékesítés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A törvény hatálybalépése előtt megkezdett hasznosításra a mintaoltalom tartalma, korlátjai, terjedelme és a mintaoltalom bitorlása tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a hasznosításnak a törvény hatálybalépése napján meglévő mértékéig.

(5) A törvény hatálybalépésekor hatályban lévő mintaoltalom e törvény rendelkezései szerint újítható meg. E rendelkezést kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha az oltalmi idő lejáratának napja legfeljebb hat hónappal előzte meg e törvény hatálybalépésének napját, és a korábban hatályos rendelkezések alapján a törvény hatálybalépéséig nem nyújtották be a mintaoltalom meghosszabbítására irányuló kérelmet.

(6) Ha a törvény hatálybalépését megelőzően meghosszabbított mintaoltalmat a hatálybalépést követően megújítják, a mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy megsemmisítés esetén a mintaoltalom a meghosszabbított oltalom lejáratának napjára visszaható hatállyal szűnik meg.

(7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a törvény hatálybalépésekor meghosszabbítás nélkül hatályban lévő mintaoltalmat második alkalommal is megújítják azzal, hogy megsemmisítés esetén a mintaoltalom az első alkalommal megújított oltalom lejáratának napjára visszaható hatállyal szűnik meg.

(8) Ha a korábban hatályos rendelkezések szerint meghosszabbított mintaoltalom e törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül lejárat miatt megszűnt, a jogosult a megújítás szabályainak megfelelő alkalmazásával – a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül – a Magyar Szabadalmi Hivataltól kérheti a mintaoltalomnak a törvény hatálybalépésének napjával, a 19. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamból még hátralévő időre történő felélesztését. A felélesztett oltalom kezdetként annyi ideig tart, amennyivel a 19. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamból hátralévő idő meghaladja a tíz évet; a megújítási kérelem díját ilyenkor arányosan csökkenteni kell. A mintaoltalom felélesztése és a felélesztett oltalom megújítása együttesen is kérhető, ha a felélesztett oltalom kezdeti oltalmi ideje nem haladja meg az egy évet. Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki a mintaoltalom megszűnése és e törvény hatálybalépése közötti időben kezdte meg vagy folytatta a minta hasznosítását; e jogra a szabadalmi törvénynek a továbbhasználati jogra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(9) A felélesztett mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy megsemmisítés esetén a mintaoltalom e törvény hatálybalépésének napjára visszaható hatállyal szűnik meg.

(10) A törvény hatálybalépésekor hatályos vagy a törvény hatálybalépése előtt megszűnt mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok az irányadók. A törvény hatálybalépését követően megújított ilyen mintaoltalmat vagy a felélesztett mintaoltalmat a bejelentés napjára visszaható hatállyal kell megsemmisíteni, ha az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok szerint helye van a megsemmisítésnek. Ilyen esetben a (6)–(7) és a (9) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók.

(11) Ahol jogszabály ipari mintát vagy ipari mintaoltalmat említ, azon e törvény hatálybalépését követően formatervezési mintát, illetve formatervezési mintaoltalmat kell érteni.

66. §65

Módosuló rendelkezések és a kapcsolódó
átmeneti szabályok

67. § (1)66

(2) Ha e törvény hatálybalépése előtt a találmányi díjszerződést megkötötték vagy a szolgálati találmányt értékesítették, a szerződéskötés, illetve az értékesítés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A törvény hatálybalépésekor hatályos használati mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire az elsőbbség időpontjában hatályos szabályok az irányadók.

(4)67

Felhatalmazás

68. §68 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy – a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének kikérésével, a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben – a mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.69

Az Európai Unió jogának való megfelelés

69. §70 (1) E törvény a formatervezési minták oltalmáról szóló, 1998. október 13-i 98/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény megállapítja a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2001. június 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2001. július 3.

2

A preambulum a 2003: CII. törvény 90. §-ával megállapított szöveg.

3

A 4. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 91. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 109. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2004. május 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

4

A 9. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 92. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 109. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2004. május 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

5

A 17. § a 2003: CII. törvény 93. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 109. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2004. május 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

6

A 18. § a 2004: LXIX. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

7

A 23. § (2) bekezdésének második mondatát a 2003: CII. törvény 95. §-a iktatta be. E módosító törvény 109. § (3) bekezdése alapján a 2004. május 1-je előtt megkezdett hasznosításra a mintaoltalom bitorlása tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a hasznosításnak a 2004. május 1-jén meglévő mértékéig.

8

A 28. § (1) bekezdésének e) pontját a 2003: CII. törvény 96. §-a iktatta be. E módosító törvény 109. § (2) bekezdése alapján a 2004. május 1-jét megelőző bejelentési nappal megadott formatervezési mintaoltalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.

9

A 30. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2003: CII. törvény 97. §-a.

10

A 30. § (2) bekezdését a 2003: CII. törvény 97. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti szöveg jelölését (1) bekezdésre változtatva. E módosító törvény 109. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2004. május 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

11

A 31. §-a megelőző alcím a 2005: LXXXIII. törvény 246. §-ával megállapított szöveg.

12

A 31. § és alcíme a 2005: LXXXIII. törvény 246. §-ával megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 252. §-a szerint módosított szöveg.

14

A 32. § és alcíme a 2005: LXXXIII. törvény 247. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

15

A 32. § (1) bekezdését a 2009: LVI. törvény 252. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

16

A 32/A. §-t és alcímét a 2005: LXXXIII. törvény 248. §-a iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

17

A 32/A. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 252. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

18

A 32/A. § (3) bekezdésének felvezető szövege a 2007: CXLII. törvény 45. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 49. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napját követően lejáró határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni.

19

A 32/A. § (4) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 45. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 49. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napját követően lejáró határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni.

20

A 32/B. §-t és alcímét a 2005: LXXXIII. törvény 249. §-a iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

21

A 32/B. § (1) bekezdése a 2009: LVI. törvény 250. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

22

A 32/B. § (2) bekezdése – a 2005: LXXXIII. törvény 337. § (5) bekezdése alapján – 2007. július 1-jén lépett hatályba. A 32/B. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 251. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

23

A 32/B. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 250. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

24

A 33. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

25

A 33. § (2) bekezdésének c) pontját a 2007: CXLII. törvény 46. §-a iktatta be. E módosító törvény 49. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napját követően lejáró határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni.

26

A 36. § (5) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 11. pontja, a 2009: LVI. törvény 252. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

27

A 36/A. §-t és alcímét a 2007: XXIV. törvény 25. §-a iktatta be, e módosító törvény 30. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2007. július 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

28

A 36/A. § (6) bekezdését a 2009: LVI. törvény 252. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

29

A 37. § (1) bekezdésének b) pontja a 2007: CXLII. törvény 47. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 49. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2008. január 1. napját követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

30

A 37. § (1) bekezdésének c) pontja a 2003: CII. törvény 105. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 109. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2004. május 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

31

A 37. § (2) bekezdése a 2003: CII. törvény 105. §-a szerint módosított szöveg, e módosító törvény 109. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2004. május 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

32

A 38. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 99. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 109. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2004. május 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

34

A 40. § (5) bekezdését a 2002: XXXIX. törvény 39. § (1) bekezdésének n) pontja iktatta a szövegbe, e módosító törvény 39. § (3) bekezdése alapján rendelkezéseit alkalmazni kell a 2003. január 1-jét megelőzően benyújtott formatervezési mintaoltalmi bejelentésre is, ha 2003. január 1-jén az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére a 40. § (2) bekezdésében előírt két hónapos határidő még nem járt le.

35

A 46. § (5) bekezdésének első mondata a 2003: CII. törvény 100. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 109. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2004. május 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. Az (5) bekezdés második mondata a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

36

A 48. § (3) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

37

Az 51/A. §-t a 2009: LVI. törvény 250. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

38

Az 57. § (3) bekezdésének első mondata a 2007: XXIV. törvény 26. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 30. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

39

Az 57/A. §-t a 2007: XXIV. törvény 27. §-a iktatta be, e módosító törvény 30. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

40

Az 58. § a 2005: CLXV. törvény 30. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 33. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

41

Az 58. § (1) bekezdésének első mondata a 2007: XXIV. törvény 28. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 30. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2007. május 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

42

Az 58. § (4) bekezdése a 2009: LVI. törvény 252. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

43

Az 58/A. §-t a 2005: CLXV. törvény 31. §-a iktatta be, e módosító törvény 33. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

44

A 60. § (1) bekezdésének második mondatát a 2005: LXXXIII. törvény 252. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

45

A 60. § (3) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 252. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

46

A 60. § (4) bekezdését a 2005: CLXV. törvény 32. §-a iktatta be, e módosító törvény 33. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit csak a 2006. január 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

47

Az új Harmadik részt (és 60/A–60/K. §-okat) a 2003: CII. törvény 101. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti Harmadik és Negyedik rész számozását Negyedik és Ötödik részre változtatva. E módosító törvény 109. § (1) bekezdése alapján a rendelkezéseket csak a 2004. május 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

48

A 60/I. §-t a 2005: LXXXIII. törvény 339. § 26. pontja hatályon kívül helyezte.

49

Az eredeti Harmadik rész számozását Negyedik részre változtatta a 2003: CII. törvény 101. §-a.

50

A IX. Fejezet címe a 2005: LXXXIII. törvény 338. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

51

A 61. § a 2005: LXXXIII. törvény 253. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

52

A 61. § (1) bekezdésének c) pontja a 2009: LVI. törvény 251. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

54

A 61. § (1) bekezdésének d) pontja a 2009: LVI. törvény 250. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

55

A 61. § (1) bekezdésének e) pontját a 2009: LVI. törvény 250. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

56

A 61. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 251. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

57

A 61. § (4) bekezdésének c) pontját a 2009: LVI. törvény 250. § (5) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

58

A 61. § (6) bekezdése a 2009: XXVII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 36. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a megváltoztatási kérelem benyújtására nyitva álló, 2009. augusztus 1. napját követően lejáró határidőkre is alkalmazni kell.

59

A 61. § (7) bekezdése a 2007: CXLII. törvény 48. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 49. § (4) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1. napját követően lejáró határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni.

60

A 61. § (8) bekezdése a 2009: LVI. törvény 251. §-a szerint módosított szöveg.

62

A 62. § a 2005: LXXXIII. törvény 254. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 332. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2005. november 1-je után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

63

A 63. § (1) bekezdése a 2003: CII. törvény 103. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 109. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést csak a 2004. május 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

64

Az eredeti Negyedik rész számozását Ötödik részre változtatta a 2003: CII. törvény 101. §-a.

65

A 66. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 499. pontja hatályon kívül helyezte.

66

A 67. § (1) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 499. pontja hatályon kívül helyezte.

67

A 67. § (4) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 499. pontja hatályon kívül helyezte.

68

A 68. § a 2009: XXVII. törvény 35. §-ával megállapított szöveg.

70

A 69. § és alcíme a 2007: XXIV. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére