KK BH 2001/48
KK BH 2001/48
2001.01.01.
Kisajátítási többletkártalanítás megállapítása iránti ügyben a szakértői véleményre alapított jogerős ítélet elleni felülvizsgálat során felülmérlegelésnek nincs helye (Pp. 206. §).
A felperesek ingatlana olyan területen feküdt, amelyen – a városi önkormányzat határozata szerint – bevásárlóközpontot kívánnak kialakítani, és amely létesítmény kialakítását városrendezési célok is indokolják. Minthogy a felperesek ingatlanának megvásárlására irányuló tárgyalások nem vezettek eredményre, az önkormányzat kérte az ingatlan kisajátítását.
Az I. r. alperes határozatával a B.-n Sz. u. 1. sz. alatt fekvő, a felperesek tulajdonában lévő, 2359/2. hrsz.-ú, 873 m2 területű ingatlant kisajátította, és az ingatlan forgalmi értékét 4 300 000 Ft-ban, a zöldkár összegét 52 689 Ft-ban határozta meg, így összesen 4 352 689 Ft kisajátítási kártalanítást állapított meg a felperesek javára.
A felperesek a határozat felülvizsgálatát kérték keresetükben a bíróságtól, támadva a jogalapot és az összegszerűséget is. A jogerős ítélet felülvizsgálata iránti kérelem tárgyát képező összegszerűséggel kapcsolatban előadták, hogy az ingatlan értéke 8-10 millió forintot tesz ki.
Az elsőfokú bíróság az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői bizonyítás eredményét elfogadva, az ingatlan értékét 4 900 000 Ft-ban, a kisajátítási kártalanítás összegét 4 952 689 Ft-ban határozta meg, és ekként megváltoztatta a támadott közigazgatási határozatot. A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyva, indokolásában rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság helyesen mérlegelte a felperesek által benyújtott összehasonlító adatokat is, figyelembe véve a szakvéleményben foglalt adatokat, és így helytálló a kisajátítási kártalanítás összegszerűségére vonatkozó döntés.
A jogerős ítélet felülvizsgálata iránt a felperesek nyújtottak be kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését kérték. Kifogásolták a bizonyítás eredményének mérlegelését, valamint az igazságügyi szakértő szakvéleményében fellelhető ellentmondásokra utaltak. A II. r. alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperesek felülvizsgálati kérelmükben lényegében azt kifogásolták, hogy ellenérveiket el nem fogadva határozott a jogerős ítéletet hozó bíróság, amikor elfogadta az igazságügyi szakértő szakvéleményében foglaltakat. A felperesek által kérelmük alátámasztására megjelölt összehasonlítás alapját képező ingatlanok azonban egyrészt alkalmatlanok az összehasonlításra, másrészt éppen a kirendelt igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemény helytálló voltát támasztották alá, A jogerős ítéletet hozó bíróság ítéletét tehát az általa megvizsgált és aggálymentesnek tekintett igazságügyi szakértői véleményre alapította.
A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében mutatott rá arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban nincs helye felülmérlegelésnek, a bizonyítékok ismételt egybevetésének és értékelésének. Jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése alapozhatja meg. Ilyen, a Pp. 206. §-ának helytelen alkalmazására visszavezethető hiányosságok azonban a jogerős ítéletet nem terhelik.
A kifejtett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-a (1) bekezdésének alkalmazásával hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. II. 27.294/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás