492/E/2001. AB határozat
492/E/2001. AB határozat*
2004.10.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Tettye-Havihegy részletes rendezési terv programjáról szóló 60/1996. (X. 20.) sz. rendelete kapcsán a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó 1996. augusztus 14-én építési engedély iránti kérelmet terjesztett elő az illetékes elsőfokú hatóságnál, mely 1996. november 5-én részére az engedélyt kiadta. Időközben – az építési engedélyezési eljárás lefolytatása idején – Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 1996. október 2-án tartott ülésén elfogadta a Tettye-Havihegy részletes rendezési terv programjáról szóló 60/1996. (X. 20.) sz. rendeletét (a továbbiakban: Ör.), s a kihirdetés napján, 1996. október 20-án hatályba is léptette.
Az építési engedélyt tartalmazó határozat ellen a szomszédok fellebbezést nyújtottak be arra hivatkozással, hogy az épület kedvezőtlen város- és tájképi megjelenést eredményezne. A fellebbezés folytán eljáró másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította azzal, hogy döntésénél vegye figyelembe az időközben megalkotott részletes rendezési tervet. Az elsőfokú építésügyi hatóság az új eljárásban az építési engedélyt ismételten megadta arra hivatkozással, hogy a rendeletet folyamatban lévő ügyben nem kell alkalmazni. A szomszédok ismételt fellebbezése folytán eljáró másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és az építési engedély kiadása iránti kérelmet elutasította.
Az indítványozó keresete folytán eljárt elsőfokú bíróság az elutasító határozatot hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatását rendelte el azzal, hogy „mivel maga az Ör. sem rendelkezett folyamatban lévő ügyekről, így nyilvánvalóan a jogalkotó szándéka is arra irányult, hogy csak a hatálybalépést követően létrejött jogviszonyokban kell alkalmazni”.
A fellebbezést elbíráló másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, arra hivatkozással, hogy mivel az Ör. kihirdetésének napja 1996. október 20. volt, ez azt jelenti, hogy rendelkezéseit 1996. október 20-tól kezdődően minden további feltétel nélkül alkalmazni kell. Megjegyezte továbbá, hogy az I. fokon eljáró bíróság jogértelmezése akkor lett volna helyes, ha az Ör. a folyamatban lévő ügyekre vonatkozóan egyértelmű rendelkezést tartalmazott volna. Mivel azonban az Ör. e tárgykörben nem rendelkezett, így az általános szabályokat kell érvényre juttatni, melyek szerint a rendelet szabályai minden egyes ügyben, minden jogvitában és mindenkire nézve a hatálybalépés időpontjától kezdődően kötelezőek.
A felülvizsgálati kérelmet elbíráló Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta, kiegészítve azzal, hogy az Ör.-t már az elsőfokú közigazgatási eljárásban is alkalmazni kellett volna. Elfogadta a másodfokú bíróság azon megállapítását is, mely szerint „a bíróság eljárásában csak a közigazgatási határozat jogszabálysértő voltával foglalkozhat, és nem képezheti az eljárás tárgyát annak megítélése, hogy az önkormányzati rendelet hatályba léptető rendelkezései megfelelnek-e az Alkotmánynak, illetve a jogalkotásról szóló törvénynek. Ennek vizsgálatára csak az Alkotmánybíróságnak van jogi lehetősége.”
A jogerős ítélet ellen az indítványozó alkotmányjogi panaszt nem nyújtott be. Álláspontja szerint azonban alkotmányellenes helyzet jött létre annak következtében, hogy a támadott Ör. nem rendelkezik arról, hogy folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell-e vagy sem. Nézete szerint az alkotmányellenes helyzet miatt helyezkedett a jogerős bírósági határozat arra az álláspontra, hogy az építési engedélyezési eljárásban az Ör.-t alkalmazni kell. Ennek következtében Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése, mint jogalkotó a vitatott rendeletével jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenes helyzetet idézett elő. Ezért beadványában mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását indítványozta az Alkotmánybíróságnál, konkrétan is nevesítve az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, amely – véleménye szerint a jogalkotói mulasztás miatt sérült.
II.
A rendelkező részben foglalt döntésnél figyelembe vett jogszabályi rendelkezések:
1. Az Alkotmány érintett rendelkezése:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
2. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) érintett rendelkezései:
„12. § (2) A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
(3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.”
3. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezései:
„16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
4. Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény (a továbbiakban: Étv.) rendelkezései:
„6. § (1) A városok és a községek tervszerű fejlesztése céljából általános rendezési tervet, valamint – a szükségletnek megfelelően, fokozatosan – részletes rendezési terveket kell készíteni.”
„6. § (4) A rendezési tervek jóváhagyása, illetőleg – azok hiányában – a belterület határvonalának a megállapítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.”
5. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) érintett rendelkezései:
„1. § Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik:
...
e) a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése;”
„49. § (1) Ha az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére.
(2) A mulasztást elkövető szerv a megjelölt határidőn belül köteles jogalkotói feladatának eleget tenni.”
6. Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezése:
„3. § A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az Abtv. 49. § (1) bekezdése szerint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. „E törvényi rendelkezés alkalmazása során a két feltételnek – a mulasztásnak és az ennek folytán előidézett alkotmányellenes helyzetnek – együttesen kell fennállnia.” [1395/E/1996. AB határozat, ABH 1998, 667, 669;, illetve 22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86; 35/1999. (XI. 26.) AB határozat, ABH 1999, 310, 317.; 6/2001. (III. 14.) AB határozat, ABH 2001, 93, 94; 82/D/1995 AB határozat, ABH 1995, 755, 757]. Az Alkotmánybíróság nemcsak akkor állapít meg alkotmányellenes mulasztást, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen jogszabály nincs, hanem akkor is, ha az adott kérdésben van ugyan szabályozás, de az Alkotmány által megkívánt jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113]. A szabályozás tartalmának hiányos voltából eredő alkotmánysértő mulasztás megállapítása esetében is a mulasztás vagy a kifejezett jogszabályi felhatalmazáson nyugvó, vagy ennek hiányában, a feltétlen jogszabályi rendezést igénylő jogalkotói kötelezettség elmulasztásán alapul. [4/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 52, 57.]
Az Alkotmánybíróság ezért az indítvánnyal támadott ügyben azt vizsgálta: fennáll-e alkotmányellenes jogalkotói mulasztás a tekintetben, hogy a hivatkozott Ör. nem rendelkezik a folyamatban lévő ügyekben való alkalmazhatóságáról.
Az Ötv. 16. § (1) bekezdése „a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján” rendeletalkotási jogot biztosít az önkormányzatnak, mely a képviselő-testület (közgyűlés) át nem ruházható hatáskörébe tartozik. Az Ör. meghozatala idején hatályos Étv. 6. § (1) bekezdése értelmében „a városok és a községek tervszerű fejlesztése céljából általános rendezési tervet, valamint – a szükségletnek megfelelően, fokozatosan – részletes rendezési terveket kell készíteni”; a (4) bekezdés szerint pedig e „rendezési tervek jóváhagyása ... a képviselő-testület hatáskörébe tartozik”. E felhatalmazások alapján tehát Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése jogszerűen járt el, mikor megalkotta a kérdéses Ör.-t.
Az Alkotmánybíróság az 1621/E/1992. AB határozatában kifejtette, hogy a jogalkotóra tartozik annak eldöntése, hogy valamely élethelyzetet szabályoz-e és milyen részletességgel. Ebből a szempontból alkotmányossági kérdést csak az vet fel, ha a szabályozás hiányossága alapvető jog vagy az Alkotmányban deklarált alkotmányos elv érvényesülését gátolja (ABH 1993, 765, 766.). Jelen esetben nincs szó a szabályozás hiányosságáról, hiszen van szabályozás, a hivatkozott Ör. Az Alkotmánybíróság ezen felül azt is megállapítja, hogy még a szabályozás esetleges hiányossága sem alapozza meg önmagában az alkotmányellenességet.
Az Alkotmánybíróság rámutat arra is, hogy sem az Alkotmány, sem a Jat. rendelkezéseiből nem következik, hogy az Ör.-nek a folyamatban lévő ügyekben való alkalmazhatóságáról rendelkeznie kellett volna, így nem sérül az Alkotmány 2. § (1) bekezdése. A vizsgált Ör. a folyamatban lévő ügyekben való alkalmazhatósága vonatkozásában nem sértette meg sem az Alkotmány, sem a Jat. előírásait.
Miután sem jogalkotási kötelezettség elmulasztása, sem alkotmányellenes helyzet kialakulása nem állapítható meg, az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította.
Budapest, 2004. október 11.
Dr. Bihari Mihály s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás