KK BH 2001/499
KK BH 2001/499
2001.10.01.
A társadalmi szervezet székhelyét a településjegyzékben szereplő hivatalos helyiségnév szerint meg kell jelölni [1989. évi II. tv. 6. § (2) bek., 8. § (1) bek.; 1997. évi CLVI. tv. 7. § (1) bek.].
A kérelmező társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba vételét és közhasznú szervezetté nyilvánítását kérte a megyei bíróságtól. A bíróság hiánypótlási felhívást bocsátott ki, majd ezt követően elrendelte a társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba vételét, és a szervezetet közhasznú szervezetté minősítette.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a megyei főügyészség nyújtott be fellebbezést, amelyben indítványozta az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítását.
A fellebbezésben előadottak szerint a kérelmező társadalmi szervezet alapszabálya nem felel meg az 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) előírásainak, illetőleg a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 7. §-a (1) bekezdésének a), b), c), d) pontjában, a 7. § (2) bekezdésének a), b) és c), valamint d) pontjában előírt követelményeknek.
A Legfőbb Ügyészség átiratában a fellebbezést fenntartotta.
A fellebbezés részben alapos.
A fellebbezés szerint a kérelmező egyesület megalakulásával kapcsolatos alakuló ülésről felvett jegyzőkönyv tartalma aggályos, tekintettel arra, hogy a jelenlévők és a szavazók száma között eltérés (1 fő) állapítható meg. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem képezi a bírósági nyilvántartásba vételi eljárás tárgyát annak megállapítása, hogy az alakuló közgyűlésen akár kísérőként, akár még nem eldöntött egyesülési szándékkal kik vesznek részt. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 1. számú állásfoglalása szerint az eljáró bíróságnak azt kell megvizsgálnia, hogy a jelenlévő legalább 10 alapító tag egybehangzó, együttes akaratnyilvánítását az egyesület létrehozásáról kifejezte. Tekintettel arra, hogy a tárgyi ügy irataiból megállapítható, hogy a törvényi feltételnek a kérelmező társadalmi szervezet eleget tett, a fellebbezésben felhozott aggályok valóságuk esetén sem képezhetnék a társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba vételének akadályát.
Az Etv. 6. §-ának (2) bekezdése meghatározza azokat a minimális kellékeket, amelyekről a társadalmi szervezet alapszabályában rendelkeznie kell, és ezek között a székhely megjelölése szerepel. A fellebbezésben előadottak szerint ,,Kisgyón-Bányatelep'' megnevezésű közigazgatási helység nem található a települések jegyzékében, ezért a kérelmező társadalmi szervezetnek nemcsak a helyben szokásos módon, hanem a települési jegyzékben szereplő hivatalos településelnevezések szerint is meg kell jelölnie székhelyét.
A Legfelsőbb Bíróság nem ért egyet a fellebbezőnek az egyesület külföldi tagjainak esetleges tisztségviselővé választásával kapcsolatos aggályaival. A társadalmi szervezet elnevezése szerint Bányász Természetjáró Egyesület, amellyel kapcsolatosan nem valószínűsíthető, hogy külföldi állampolgárok tömeges jelentkezésével, és azoknak tisztségviselővé válásával kapcsolatosan az alapszabálynak rendelkeznie kellene. A társadalmi szervezet tevékenységére az Etv. rendelkezései kötelezően irányadóak akkor is, ha az Etv.-nek nem minden rendelkezését ismétlik meg alapszabályi rendelkezésként is. A 8. § (1) bekezdése az alapszabályban történő megismétlés nélkül is kötelező érvénnyel befolyásolja a társadalmi szervezet működését.
A fellebbezőnek az egyesületi tag szavazati jogának átruházásával kapcsolatos törvényességi aggályai alaposak. Az egyesülési jog gyakorlása mint alapvető szabadságjog gyakorlása személyes közreműködés útján valósulhat meg, az egyesülési jog olyan személyhez fűződő alapjog, amelynek átruházását az Etv. nem teszi lehetővé.
Az Etv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint a társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a társadalmi szervezet szervezetéről. Ennek során a társadalmi szervezetnek meg kell határoznia a legfőbb szervét, és annak törvényben is rögzített hatáskörét. A kérelmező alapszabálya a szervezetre vonatkozó ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz, egyrészről közgyűlésről rendelkezik, másrészről több helyütt küldöttekről tesz említést. A társadalmi szervezet tevékenysége során az alapszabály rendelkezéseit kell betartania, az alapszabály rendelkezései szabályozzák a mindennapi tevékenységet, működést, ezért zavarokat okozna, ha az alapszabály a szervezetre vonatkozóan félreérthető, megvalósíthatatlan rendelkezéseket tartalmaz.
Nem ért egyet a Legfelsőbb Bíróság a fellebbező aggályaival az egyesület szervezeti rendje címszó alatti 2/b ponttal kapcsolatosan; az idézett b) pont rendelkezéséből nem következik, hogy a tisztségviselők nem egyesületi tagok. Az aggályosnak tekintett 2/b pontot összevetve az egyesületi tag jogairól és kötelezettségeiről rendelkező szabályokkal, egyértelműen kiderül, hogy az egyesületi tag választhat és választható. Így nem kerülhet sor nem tag tisztségviselői választására.
Nem ért egyet továbbá a Legfelsőbb Bíróság a 3 főből álló Ellenőrzési Bizottsággal kapcsolatos aggályokkal sem. Az egyesület demokratikusan létrehozott önigazgatással bíró szervezet, maga hozza létre alapszabályát – a törvény keretei között –, ezért a bírósági nyilvántartásba vétel során szükségtelen a társadalmi szervezet működésével kapcsolatos minden kérdés részletekbe menő rendezését megvizsgálni. Hasonlóképpen a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a vitás ügyek rendezésével kapcsolatos alapszabályi rendelkezés megfelel az Etv. rendelkezéseinek. A társadalmi szervezetnek az alapszabályba foglalt rendelkezések között joga van határozatai bíróság előtti megtámadása esetére egyeztető eljárást meghatározni.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a kérelmező társadalmi szervezet alapszabályának a legfőbb szerve (közgyűlés) és az ügyintéző képviseleti szerve (elnökség) ülésezésére vonatkozó szabályozása megfelel a Khtv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írtaknak. A társadalmi szervezet a rendkívüli esetekre is eljárási szabályt állapít meg, amely a mindennapi életben segítséget nyújt a különleges helyzetek alapszabály szerinti kezelésére.
Hiányos az alapszabály a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségének szabályozása terén, tekintettel arra, hogy az alapszabály nem tartalmazza annak meghatározását, hogy kik a vezető tisztségviselők, így a Khtv.-ben rögzített összeférhetetlenségi szabályok nem elegendőek a törvényes működés biztosítására a kérelmező társadalmi szerv esetében. Hiányos a társadalmi szervezet alapszabálya továbbá a közhasznú szervezet éves beszámolója elfogadásának módjáról való rendelkezés esetében, és nem teljesíti a 7. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában előírtakat.
A fent kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság a 105/1952. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-ának (3) bekezdése alapján irányadó Pp. 258. §-a (1) bekezdésének megfelelően az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.
Az új határozat hozatalát megelőző eljárás során a kérelmező társadalmi szervezet alapszabályát kiegészítheti, illetőleg módosíthatja, és ezt követően a bíróság mérlegelése szerint sor kerülhet a társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba vételére. (Legf. Bír. Kny.III.37.841/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás