5/2001. (ÜK. 6.) LÜ u t a s í t á s

1. §

(1) A megyei (fővárosi) főügyészség (a továbbiakban: főügyészség) szervezeti egységeként ügyészségi nyomozó hivatal (a továbbiakban: ÜNYH) működik. Elnevezésében illetékességi területére (pl. Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal) utalni kell.

(2) Az ÜNYH működését a megyei (fővárosi) főügyész (a továbbiakban: főügyész) irányítja és ellenőrzi. A nyomozások törvényessége felügyeletét – a 2/1999. (ÜK. 2.) LÜ utasítás 2. §-a (1) bekezdésének megfelelően – a főügyészség gyakorolja.

(3) Az ÜNYH közvetlen szakmai irányítása, ellenőrzése a hivatalt vezető ügyész feladata. Ahol a Be. nyomozó hatóság vezetőjéről rendelkezik, ezen a hivatalt vezető ügyészt kell érteni.

2. §

(1) Az ügyészség a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. tv. (a továbbiakban: Be.) 16. §-ának (2) bekezdése szerinti nyomozó hatósága az ÜNYH.

(2) A nyomozás feladatait az ÜNYH-ba beosztott ügyészek (a továbbiakban: nyomozó ügyészek), ügyészségi titkárok, ügyészségi fogalmazók, ügyészségi nyomozók teljesítik, munkájukat más ügyészségi alkalmazottak segítik.

(3) A tevékenység ellátásához a legfőbb ügyész közgazdasági, műszaki-technikai, biológiai, illetve más szakismeretekkel rendelkező alkalmazottakat foglalkoztató szakintézményeket létesíthet, amelyek illetékessége több megyére is kiterjedhet.

(4) Az ÜNYH-ra vonatkozó részletes szabályokat a főügyészség szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

3. §

Az ÜNYH-k tevékenységének általános szakmai irányítása és ellenőrzése a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti Főosztály feladata.

4. §

(1) A nyomozó ügyész azokat az eljárási cselekményeket foganatosíthatja és azokat a határozatokat hozhatja meg, amelyekre a Be. a nyomozó hatóságot feljogosítja. A főügyész a nyomozó ügyészek döntési jogkörét a kiadmányozási rend útján szabályozza.

(2) Az ügyészségi titkár, az ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi nyomozó eljárási cselekményeket végez, de a nyomozó hatóság jogkörébe tartozó kényszerintézkedést kivételesen, csak abban az esetben rendelheti el, ha a késedelem a nyomozás sikerét vagy az intézkedés eredményességét veszélyezteti.

(3) Az ügyészségi nyomozás során a törvényben meghatározott ügyészi jogokat a nyomozás törvényessége feletti felügyeletet ellátó ügyész gyakorolja.

5. §

Az ÜNYH eljárása során a Magyar Köztársaság ügyészségről szóló 1972. évi V. törvényben szabályozott módon és keretek között más hatóságokkal együttműködik.

Hatáskör és illetékesség

6. §

(1) Az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozik:

(2) Az ÜNYH feladata az olyan ügy nyomozása, amelyet a legfőbb ügyész, a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes vagy a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti Főosztálya az ügyészségi nyomozás hatáskörébe von. Az erről szóló határozatot meg kell küldeni az ügyben korábban eljárt nyomozó hatóságnak is. A hatáskörbe vonás iránt a főügyész is előterjesztést tehet.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. tv. (NBSZ tv.) 55. § (1) bekezdése alapján az érdemi határozatok meghozatala, valamint a hatáskörbe vonás tényéről a korábban eljárt nyomozó szerv tájékoztatása a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal kizárólagos feladata.

7. §

Az ÜNYH illetékessége annak a főügyészségnek az illetékességéhez igazodik, amelynek szervezeti egységeként működik.

Jelentéstételi kötelezettség

8. §

(1) A bűncselekmény súlya, jellege miatt, vagy más okból kiemelkedő jelentőségű – így különösen az ügy tárgyára, illetve az abban érintettekre figyelemmel helyi vagy országos érdeklődést kiváltó – ügyekben a hivatalt vezető ügyész a nyomozás elrendeléséről és az előbbi körülményekről rövid úton jelentést tesz a főügyésznek, amelyet utasításra írásban is megismétel.

(2) A főügyész haladéktalanul jelentést tesz a legfőbb ügyésznek az (1) bekezdés szerinti ügyekben az ott írt tartalommal.

Általános eljárási szabályok

9. §

Az ÜNYH eljárásában a 2/1999. (ÜK. 2.) LÜ utasítás 6., 8–16., 44., 45., 54., 55., 68. §-ok, valamint a IV. és VIII. Fejezet szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

Egyes eljárási cselekményekre
vonatkozó külön szabályok

10. §

Az ÜNYH a feljelentés kiegészítését vagy maga teljesíti, vagy evégett más ÜNYH-t keres meg.

11. §

Az ÜNYH a feljelentést az ügy irataival a nyomozás közbeni felügyeletet gyakorló ügyész elé terjeszti, ha a nyomozás megtagadását a Btk. 22. §-ának e) pontjában meghatározott büntethetőséget kizáró okból, vagy a Btk. 32. §-a d) pontjában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból javasolja.

12. §

(1) Amennyiben az ÜNYH-hoz érkezett feljelentés, vagy a nyomozás adatai alapján más nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó bűncselekmény alapos gyanúja miatt is nyomozást kell folytatni, az ügyeket általában el kell különíteni. Ha az elkülönítésre a szoros összefüggés, vagy hasonló ok miatt nincs lehetőség, a nyomozást a más nyomozó hatóság körébe tartozó bűncselekmény miatt is az ÜNYH folytatja le.

(2) Amikor az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekménynek, a más nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége, a gyanúsított kihallgatása után meg kell vizsgálni a kizárólagos hatáskörbe tartozó bűncselekmény miatti nyomozás mellőzésének (Be. 136. §) lehetőségét. Amennyiben ennek feltételei fennállanak, a nyomozás mellőzéséről szóló határozat meghozatala után az ügy, a nyomozásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező más nyomozó hatósághoz áttehető.

13. §

(1) Az ÜNYH az előzetes letartóztatott ügyében soron kívül folytatja le a nyomozást.

(2) A hivatalvezető folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedés törvényes indokai még fennállanak-e, ellenkező esetben haladéktalanul kezdeményezi annak megszüntetését.

(3) A hivatalvezető a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedés meghosszabbítását a 2/1999. (ÜK. 2.) LÜ utasítás megfelelő rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával kezdeményezi az illetékes ügyésznél.

(4) A fogvatartott személy jegyzőkönyvvezető és őrszemély jelenlétében hallgatható ki. Amennyiben az őrzés feltételei egyébként is biztosítottak, kivételesen el lehet tekinteni az őr jelenlététől, ebben az esetben a kihallgató felel a személyi szabadságában korlátozott személy biztonságos őrizetéért.

14. §

(1) A hivatalvezető tájékoztatja az illetékes parancsnokot az irányítása (parancsnoksága) alatt álló szervek (egységek) hivatásos állományú tagjainak gyanúsítottkénti kihallgatásáról, a nyomozás befejezése után tett érdemi intézkedésekről, a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések alkalmazásáról.

(2) Azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítottat állásából felfüggesztették, a nyomozást soron kívül kell lefolytatni.

15. §

(1) A gyanúsítottat és védőjét kellő időben, lehetőleg 24 órával korábban értesíteni kell – hely és időpont megjelölésével – mindazon nyomozási cselekményekről, amelyeknél a Be. rendelkezései alapján jelen lehetnek. Az értesítés másolatát, illetve ha az értesítés szóban történt, az arról szóló feljegyzést, az iratoknál kell elhelyezni.

(2) Ha a gyanúsított vagy védője a nyomozás iratainak ismertetésén, az értesítés igazolt módon történt átvétele ellenére nem jelent meg, az értesítés időpontját és módját az iraton fel kell tüntetni.

A nyomozás befejezését követő eljárás

16. §

(1) A nyomozás befejezése után a hivatalvezető a nyomozás iratait az ügy elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségnek küldi meg, ha vádemelést javasol vagy az ügyész jogkörébe tartozó érdemi határozat meghozatalát tartja indokolnak. Így jár el akkor is, ha a Be. 375. §-ának (1) bekezdése alapján elkobzásnak, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére irányuló ügyészi indítvány előterjesztésének van helye.

(2) A vádemelési javaslatnak tartalmaznia kell:

(3) A hivatalvezető a nyomozati iratokat vádemelési javaslat helyett a vádirat (vádindítvány), illetve az érdemi határozat tervezetével is megküldheti az illetékes ügyésznek.

Vegyes rendelkezések

17. §

(1) Ez az utasítás 2001. június 1. napján lép hatályba.

(2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti