BK BH 2001/508
BK BH 2001/508
2001.11.01.
A szemérem elleni erőszak miatt indult bűnügyben a gyámhatóság magánindítványa a másodfokú eljárásban is pótolható [Btk. 31. § (1) és (3) bek., 198. § (1) bek., 209. §; Be. 123. § (1) bek. b) pont, 250. § (1) bek. b) pont].1
A városi bíróság a terhelt bűnösségét szemérem elleni erőszak bűntettében állapította meg, és ezért 4 évi börtönbüntetésre és 4 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítéletben megállapított tényállás szerint 1997. június 13. napján du. 13 óra 30 perc körüli időben az 1986. szeptember 29. napján született – tehát 11 éves – sértett kislány az autóbusz-megállóban várakozott, mert a lakóhelyére induló autóbusszal akart utazni. A megállóban a sértetten kívül más nem tartózkodott.
A terhelt személygépkocsijával megállt az autóbusz-megállónál, és megkérdezte a sértettől, hogy merre kell Gy. községbe menni. A sértett azt válaszolta, hogy nem tudja. A terhelt ezt követően megkérdezte a sértettől, hogy hol lakik, majd felajánlotta, hogy hazaviszi. A sértett beszállt a terhelt gépkocsijának jobb első ülésére, majd a gépkocsival elindultak. A terhelt azonban a községet elhagyva a műútról egy dűlőútra kanyarodott, és az ott húzódó erdősáv mellett arra hivatkozott, hogy a hűtővíz felforrt a gépkocsiban, ezért azt leállította. A terhelt ezután a gépkocsi ablakait felhúzta, ajtajait lezárta, és a sértett melleit a ruháján keresztül simogatni kezdte. A sértett megijedt, sírni kezdett, és arra kérte a terheltet, hogy engedje el. A terhelt azonban megragadta a sértett combját és karját, és erélyesen rászólt, hogy a sértett a nemi szervét puszilja meg, és nyalogassa, ez esetben nem esik bántódása. A gyermekkorú sértett a terhelt magatartásának hatására ennek a kérésnek eleget tett. Néhány perc múlva a gépkocsi ajtaját a terhelt kinyitotta, és a sértettet távozni engedte, de megfenyegette, hogy ha bárkinek szól a történtekről, őt és a családját is megöli. A sértett ezután a közeli autóbusz-megállóba futott, ahol őt sírva találták.
A sértett a terhelt bántalmazása következtében a jobb felkarján és a bal combján 8 napon belül gyógyuló hámzúzódásos sérüléseket szenvedett.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és a védője a tényállás téves megállapítása és eljárási szabálysértés miatt, felmentés végett fellebbezett.
A másodfokon eljáró ügyész – észlelve, hogy a törvényes képviselő magánindítványt nem terjesztett elő – bizonyítás felvételét indítványozta arra vonatkozóan, hogy a másodfokú bíróság keresse meg a városi gyámhivatalt annak a tisztázása végett, hogy volt-e tudomása a bűncselekmény elkövetéséről, és ha igen, tett-e magánindítványt, mikor és hová. A törvényi feltételek fennállása esetén szükségesnek tartotta a gyámhatóság figyelemfelhívását a magánindítvány előterjesztésének a lehetőségére.
A megyei bíróság mint másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a vádlott ellen indított büntető eljárást a Be. 250. §-ának I/b. pontja alapján megszüntette. A másodfokú bíróság a végzés indokolásában kifejtette, hogy a Be. 213. §-a (1) bekezdésének b) pontja rendelkezést tartalmaz ugyan arra vonatkozóan, hogy a magánindítvány hiányát mint az eljárás megszüntetésének esetleges feltételét vizsgálni kell, és ki kell térni arra, hogy a magánindítvány hiányát pótolták-e, illetve hogy az anyagi és eljárásjogi határidőkön belül a magánindítvány előterjesztése pótolható-e. A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint azonban – a jogalkotói szándékra figyelemmel – a magánindítvány csak az elsőfokú bíróság előtti bizonyítási eljárás lefolytatása és a tárgyalási szakasz befejezése után, a büntetőjogi főkérdések összességét – akár jogerősen is – eldöntő ítélet meghozataláig pótolható, a Be. 250. §-ának I/b. pontjából következően – mivel a másodfokú bíróság tanácsülésen is hatályon kívül helyezheti az elsőfokú bíróság ítéletét – a Be. 213. §-a (1) bekezdésének b) pontjára figyelemmel. A másodfokú eljárásban tehát a magánindítvány hiánya már nem pótolható.
A másodfokú bíróság ezért a főügyészség indítványának nem adott helyt, de megkereste a sértett törvényes képviselőjét, aki a magánindítványát előterjesztette. Minthogy azonban a sértett törvényes képviselőjének magánindítványa a Be. 123. §-ának (3) bekezdése értelmében elkésett, ez a hiány pedig a Be. 13. §-ának c) pontja alapján a büntetőeljárás akadálya, ezért az eljárást a Be. 250. §-ának I/b. pontja alapján megszüntette.
A megyei főügyész felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt okból a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt a megyei bíróság eljárást megszüntető végzése ellen, és indítványozta a végzés hatályon kívül helyezését, és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását, mivel a magánindítvány hiánya az új másodfokú eljárásban pótolható.
A legfőbb ügyész átiratában a felülvizsgálati indítvánnyal egyetértett.
A vádlott védője a felülvizsgálati indítvány elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy az ügyben anyagi jogi szabálysértés nem történt, a Be. 123. §-a pedig nem alapozza meg a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt felülvizsgálati okot. Minthogy a büntetőeljárás megindulása a gyámhatóság részéről is ismert volt, gyámhatóság ennek ellenére nem élt a magánindítvány előterjesztésének jogával, az eljárás megszüntetése indokolt.
A felülvizsgálati indítvány alapos.
A terhelttel szemben a városi bíróság előtt a Btk. 198. §-ának (1) bekezdésébe ütköző szemérem elleni erőszak bűntette a Btk. 209. §-a szerint magánindítványra büntetendő. A magánindítvány előterjesztésére – mivel a sértett 12 éven aluli cselekvőképtelen személy – a Btk. 31. §-ának (3) bekezdése értelmében a törvényes képviselője, valamint a gyámhatóság jogosult. A magánindítványt a Be. 123. §-ának (3) bekezdése szerint attól a naptól számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének a kilétéről tudomást szerzett. A másodfokú bíróság észlelte, hogy az ügyben sem a törvényes képviselő, sem a gyámhatóság részéről a magánindítvány előterjesztésére nem került sor, ezért megkereste a törvényes képviselőt, aki a magánindítványát előterjesztette. A másodfokú bíróság megállapította, hogy joghatályos magánindítványt a törvényes képviselő már nem terjeszthet elő; az illetékes gyámhatóság megkeresését nem tartotta indokoltnak.
Tévedett azonban, amikor a Be. 250. §-ának I/b. pontjában a Be. 123. §-ában és a Be. 213. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt rendelkezések egybevetéséből azt a következtetést vonta le, hogy a másodfokú eljárásban a magánindítvány nem pótolható.
A másodfokú bíróság ezáltal a Btk. 31. §-ának (3) bekezdésében írt anyagi jogi és eljárásjogi szabálysértést követett el, amikor a Be. 13. §-ának c) pontjára hivatkozással – a magánindítvány hiányára figyelemmel – a szemérem elleni erőszak bűntette miatt a terhelt ellen indult büntetőeljárást megszüntette. A Be. 213. §-a (1) bekezdésének b) pontja és a Be. 250. §-a I/b. pontja rendelkezéseiből ugyanis nem a másodfokú bíróság által kifejtett jogalkotói akaratra lehet következtetni, hanem a törvényszöveg rendelkezéseiből egyértelműen az következik, hogy a magánindítvány előterjesztésének a joga a Btk. 31. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül mind a törvényes képviselőt, mind a gyámhatóságot külön-külön is megilleti, és ez a jog nem korlátozódik az egyes eljárási szakaszokra.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 106. §-ának (2) bekezdésére, a 113. § (2) bekezdésének b) pontjára, valamint a 124. §-ra figyelemmel a gyámhivatalt – a felhívástól számított 30 napon belül – mindaddig megilleti a magánindítvány előterjesztésének joga, amíg a másodfokú bíróság tanácskozásra vissza nem vonul. Ettől a jogtól fosztotta meg a gyámhivatalt a megyei bíróság, amikor a magánindítvány előterjesztésére nem adott lehetőséget.
Miután a fent kifejtettek szerint az eljárt megyei bíróság a terhelttel szemben a büntetőeljárást a büntető anyagi és eljárásjogi szabályok megszegésével szüntette meg, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványban támadott másodfokú határozatot a Be. 291. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot új eljárásra utasította.
Az új másodfokú eljárásban meg kell keresni az államigazgatási eljárás alapján illetékes gyámhatóságot, hogy kíván-e magánindítványt előterjeszteni, az ennek előterjesztésére nyitva álló 30 napos határidő pedig akkor kezdődik, amikor a bíróság megkeresése a gyámhatósághoz megérkezik. (Legf. Bír. Bfv.III.2159/2000. sz.)
1
A bűncselekmény elkövetése után az 1997. szeptember 15. napján hatályba lépett 1997. évi LXXIII. tv. 23. §-a módosította a Btk.-t: a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak [Btk. 198. § (2) bek. a) pont] a Btk. hatályos rendelkezései szerint hivatalból üldözendő.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás