BK BH 2001/509
BK BH 2001/509
2001.11.01.
Ha a próbára bocsátást kimondó határozat- jogerőre emelkedése előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt a terhelttel szemben újabb büntetőeljárás indul, az ügyeket egyesíteni kell, de a korábbi próbára bocsátást kimondó végzés hatályon kívül helyezésével a cselekmények együttes elbírálására csak akkor van lehetőség, ha a határozat jogerőre emelkedésének az időpontjában a próbaidő még nem telt el;
ellenkező esetben az ügyek elkülönítésének, és kizárólag a próba tartama alatt elkövetett bűncselekmény elbírálásának van helye [Btk. 73. § (2) bek. és (3) bek.; Be. 374. § (2) bek. a) és b) pont; BK 149. sz.].
A megyei bíróság a 2000. május 30-án kelt ítéletével a városi bíróság 1999. július 9. napján jogerőre emelkedett végzésének a vádlottra vonatkozó – a vádlottat 1 évre próbára bocsátó – rendelkezését a Be. 374. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján hatályon kívül helyezte, a korábbi és az újabb bűncselekményt az ügyek egyesítése kapcsán együtt bírálta el; a vádlott bűnösségét súlyos testi sértés bűntettében és társtettesként elkövetett lopás vétségében állapította meg, ezért őt halmazati büntetésül 1 évi börtönbüntetésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
Az ítéletet az ügyész és a védő tudomásul vette. A vádlott élt perorvoslattal a büntetés enyhítése végett.
A legfőbb ügyész az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.
A védő a szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztését kérte.
A védelmi fellebbezés az alább kifejtettek szerint alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a vádlott által perorvoslattal megtámadott elsőfokú ítéletet felülbírálva arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ítéleti tényállásnak a testi sértés elkövetésével kapcsolatos része megalapozott. Azt a megyei bíróság a bizonyítékok okszerű, logikai hibáktól mentes értékelésével állapította meg.
A városi bíróság korábbi, próbára bocsátással kapcsolatos ügyét azonban a Legfelsőbb Bíróság a jelen ügytől elkülönítette (egyben az 1999. március 9-i eseményekkel kapcsolatos tényeket a tényállásból mellőzte) az alábbi indokok alapján.
A Be. 374. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében helyesen járt el a megyei bíróság a, amikor a városi bíróság fenti számú ügyét – amellyel a vádlottat egy évre próbára bocsátotta – hatályon kívül helyezte, a két ügy egyesítését rendelte el, és azokat egy eljárásban bírálta el.
Az elsőfokú ítélet meghozatala ugyanis – 2000. május 30. napján – még a próbára bocsátás időtartama alatt történt.
A BK 149. számú állásfoglalásában írt iránymutatás értelmében azonban, ha a próbára bocsátás elrendelése előtt elkövetett bűncselekmény miatt indult a próbaidő alatt újabb büntetőeljárás, az ügyeket valóban egyesíteni kell, a próbára bocsátást kimondó végzés hatályon kívül helyezésével a cselekmények együttes elbírálása azonban csak addig lehetséges, amíg a próbaidő el nem telik. A próbaidő leteltével ugyanis az elkövető büntethetősége a Btk. 73. §-ának (3) bekezdése alapján megszűnik, minthogy az újabb büntetőeljárás eredményeként a próbára bocsátás – a Btk. 73. §-ának (2) bekezdésében írt büntető anyagi jogi következmény hiányában – nem veszítheti hatályát. Amennyiben tehát az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalát követően, de még a másodfokú felülbírálatot megelőzően a próbaidő tartama eltelik, az együttes elbírálás – tekintve, hogy abba az első- és másodfokú elbírálás egyaránt beletartozik – kizárttá válik. Ehhez képest ilyen esetben a Be. 374. §-a (2) bekezdése a) pontjának második fordulata szerint kell eljárni, ezért a Legfelsőbb Bíróság a városi bíróság szóban forgó ügyét a jelen ügytől elkülönítette. Az említett bíróság ítéletének a vádlottat érintő részére vonatkozó hatályon kívül helyezését, valamint a vádlottnak a társtettesként elkövetett lopás vétsége miatti bűnösségének a megállapítását mellőzte.
A testi sértés elkövetésével kapcsolatos megalapozott tényállás figyelembevételével okszerű a vádlott bűnösségére vont következtetés, és a cselekmény jogi minősítése is törvényes.
A büntetés kiszabásának a kérdését megvizsgálva a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság által e körben értékelt bűnösségi körülményeket azzal egészítette ki, hogy további büntetést csökkentő hatást tulajdonított a bűncselekmény elkövetésétől annak elbírálásáig eltelt hosszabb időnek, a sértett közrehatásának, továbbá annak, hogy az ügyek elkülönítése miatt a bűnösség köre szűkült.
Az így kiegészített bűnösségi körülmények alapján helyesnek találta az enyhítő rendelkezés alkalmazásával a kiszabott szabadságvesztés tartamát, figyelemmel azonban a büntetést enyhítő körülmények nagyobb számára és nyomatékára, továbbá arra a körülményre, hogy a vádlottnak hasonló bűncselekmény miatti elítélése óta több mint tíz év eltelt, a Legfelsőbb Bíróság alkalmazhatónak találta a vádlott esetében a Btk. 89. §-ának (1) bekezdését. Úgy találta, hogy adott esetben a büntetés célja a szabadságvesztés végrehajtásának hosszabb tartamú próbaidőre történő felfüggesztése útján is elérhető. Egyben a közügyektől eltiltás mellékbüntetést mint a törvényben kizártat, továbbá a halmazati büntetésre utalást mellőzte. Az ítélet egyéb rendelkezését nem érintette. (Legf. Bír. Bf.IV.2131/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás