BK BH 2001/52
BK BH 2001/52
2001.02.01.
I. A gondatlanságból elkövetett emberölés vétségét – a hanyag gondatlanság (negligencia) szintjén – megvalósítja a vádlott, aki a mérgező hatású permetezőszert barackpálinkás üvegben a nyári konyhában tárolja, melyből az édesapja fogyaszt, és halálos mérgezést szenved, holott a vádlott tudta, hogy az édesapjának gyenge a látóképessége, valamint az a szokása, hogy a lakásban rendszeresen szeszes ital után kutat [Btk. 14. §, 166. § (4) bek.].
II. Gondatlanságból elkövetett emberölés esetén – az eredményhez fűződő pszichikus viszony sajátos jellege folytán – a közeli hozzátartozó sérelmére elkövetés a büntetés kiszabása során nem értékelhető súlyosító körülményként [Btk. 83. §, 166. § (4) bek.; BK 154. sz.].gondatlanságból elkövetett emberölés
A megyei bíróság a 2000. április 20. napján kihirdetett ítéletével a vádlottat gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt 1 évi – végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlott a nyári konyhában hagyott rövid időre egy mérgező hatású permetezőszert tartalmazó barackpálinkás üveget. A vádlott idős édesapja – akiről a családtagjai, így a vádlott is tudták, hogy gyengén lát és a lakásban rendszeresen szeszes ital után kutat – ezt megtalálta, ebből ivott, és ennek eredményeként halálos mérgezést szenvedett.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott védője jelentett be fellebbezést, felmentés végett.
A legfőbb ügyész az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tárgyalást a büntetőeljárási szabályok betartásával folytatta le, és a tényállást is helyesen állapította meg.
Az elsőfokú bíróság helyes következtetést vont le a vádlott bűnösségére. A védő álláspontja szerint a vádlott gondatlansága a halálos eredményért nem állapítható meg.
Ezzel az állásponttal a Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a vádlott büntetőjogi felelősségét gondatlanságból elkövetett emberölés vétségében. Amint azonban arra a legfőbb ügyész a fellebbezési tárgyaláson helytállóan mutatott rá, a vádlott gondatlanságának az alakzata nem az elsőfokú bíróság által megállapított tudatos gondatlanság, hanem hanyag gondatlanság. A megállapított tényállásból nem vonható le az a következtetés, hogy a vádlott tudatában a sértett halálának a lehetősége felmerült. A vádlott cselekményére a tipikus figyelmetlenség, a hanyagság, a mérgező permetezőszer nem megfelelő tárolása és őrzése volt a jellemző. A vádlott nem látta előre a cselekményének lehetséges következményét, nevezetesen azt, hogy a sértett inni fog a permetezőszerből és ezáltal az életét veszti. Az előrelátás hiánya róható fel neki, mert megfelelő figyelem és körültekintés tanúsítása mellett a permetezőszert nem barackpálinkás üvegben tárolta volna, és nem hagyta volna – még rövid időre sem – a nyári konyhában. A kellő figyelem és körültekintés tanúsítása mellett nem következett volna be a sértett halála. Ez a vádlott büntetőjogi felelősségének az alapja.
A büntetést befolyásoló tényezőket a Legfelsőbb Bíróság akként helyesbíti, hogy nem tekinti súlyosító körülmények a hozzátartozó sérelmére elkövetést. Az kétségtelen, hogy a bírói gyakorlat azt a körülményt, hogy a sértett az elkövető közeli hozzátartozója, általában súlyosítóként értékeli [BK 154. III/4. pont]. Ez a körülmény sem értékelhető azonban sablonosan, teljes körű figyelembevétele csak a szándékos bűncselekmények esetén indokolt. Gondatlan bűncselekmények esetén – éppen az eredményhez fűződő pszichikus viszony sajátos jellege miatt – a „közeli hozzátartozó sérelmére elkövetés” – mint a jelen esetben is – a „közeli hozzátartozó elvesztéseként” is megfogalmazható, ez esetben a hozzátartozó sérelmére elkövetés nem közvetít nagyobb mérvű, erkölcsi alapú felróhatóságot, súlyosító körülményként való értékelése tehát nem indokolt.
A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a vádlottra kiszabott büntetés – tekintettel arra, hogy jelentős fokú és nagyszámú enyhítő körülmény van – eltúlzott, ezért a fogházbüntetés mértékét és a végrehajtás felfüggesztésének a próbaidejét egyaránt enyhítette a Btk. 87. §-a (2) bekezdésének e) pontját is alkalmazva, a fogházbüntetés tartamát 6 hónapra, a felfüggesztés próbaidejének a tartamát pedig 1 évre enyhítette. (Legf. Bír. Bf.I.1468/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás