PK BH 2001/532
PK BH 2001/532
2001.11.01.
Költségmentesség esetén a bíróság pártfogó ügyvédet a fél kérelmére rendel ki. Ilyen kérelem hiányában a bíróságnak a kérelem előterjesztésének lehetőségéről a Pp. 3. §-a – korábban hatályban volt – (1) bekezdésében foglalt kötelezettsége alapján csak akkor kell a felet tájékoztatnia, ha az indokolt [Pp. 87. (1) bek. 3. § (1) bek.].
A felperes keresetében az alpereseket 520 000 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni arra hivatkozva, hogy az alperesekkel kötött megállapodás értelmében a p.-i ingatlan lakhatási jogáról való lemondás ellenében az alperesek – készkiadásait is figyelembevéve – 520 000 forint megfizetését vállalták.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a peradatok a felperes által hivatkozott megállapodás létrejöttét nem igazolták. A felperes által írt levelek csupán a felperesnek azt a nyilatkozatát tartalmazzák, hogy az alperesektől 500 000 forintot kér, arra vonatkozóan azonban nincs bizonyíték, hogy az alperesek vállalták volna a kért összeg megfizetését.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet indokai alapján helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet megváltoztatását és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát, vagy az ügyben hozott ítéletek hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A jogszabálysértés okát abban jelölte meg, hogy a bíróság mulasztása folytán nem részesült tájékoztatásban, ezért nem került sor követelése helyes megjelölésére. A felperes kifogásolta a pártfogó ügyvéd kirendelésének elmulasztását, a keresetlevél hiányosságaira való felhívás elmaradását, amelyek miatt nem került sor a felperesi kérelem teljes körű elbírálására.
Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítéletet hatályában kérték fenntartani.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértés alapozhatja meg a felülvizsgálati kérelmet.
A pártfogó ügyvéd kirendelésének elmulasztásával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság hivatkozik a Pp. 87. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre, amely szerint költségmentesség esetén a bíróság az ügy vitelére a fél kérelmére rendel ki pártfogó ügyvédet (ügyvédi irodát) feltéve, hogy az az ügy körülményeire tekintettel szükséges. Pártfogó ügyvéd kirendelésére tehát kérelemre és nem hivatalból kerül sor. Ha pedig a fél nem terjeszt elő kérelmet pártfogó ügyvéd kirendelése iránt, a bíróságnak a kérelem előterjesztésének lehetőségéről a Pp. 3. §-a (1) bekezdésében foglalt kötelezettsége alapján csak akkor kell a felet tájékoztatnia, ha az indokolt. Az adott ügyben a bíróságot erre vonatkozóan nem terhelte tájékoztatási kötelezettség. A felperes a fizetési meghagyásba foglaltan és beadványaiban is határozottan adta elő követelését, valamint annak indokait. Az ügy viszonylag egyszerű megítélésű, ezért nem volt szükséges pártfogó ügyvéd kirendelése. A Pp. 3. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata értelmében a bíróság köteles a felet – ha nincs jogi képviselője – perbeli jogairól és kötelezettségeiről a szükséges tájékoztatással ellátni. A jelen perben a bíróság a felperes részére a jogérvényesítéshez szükséges segítséget megadta. Felhívta őt bizonyítékai megjelölésére; intézkedett az árverés megsemmisítésére irányuló kérelemnek a végrehajtási iratokhoz való csatolásáról; tájékoztatta a felperest a bizonyítékok elmulasztása esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről (7. sorsz. tárgy. jkv.).
Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, így nem volt olyan eljárási szabálysértés, amelyet a másodfokú bíróságnak észlelnie kellett volna. Az már e kötelezettséget meghaladó, a Pp. – hatályon kívül helyezett – 146. §-ának (3) bekezdésében foglaltak körébe tartozott volna, hogy a bíróság kioktassa a felperest arra: keresete nem meríti ki az őt megillető jogokat. Az említett eljárási szabály hatályon kívül helyezése következtében a bíróságot ez a kötelezettség nem terhelte, ettől eltekintve a fizetési meghagyásban foglaltakból a vagylagos kereseti kérelemre következtetni sem lehetett.
Az ügy érdemére vonatkozóan pedig helyesen állapította meg mindkét fokú bíróság, hogy a felperes nem bizonyította az 520 000 forint megfizetésére vonatkozó megállapodás létrejöttét [Pp. 164. § (1) bekezdés]; bírói felhívásra úgy nyilatkozott: további bizonyítékai nincsenek (8. sz. beadvány).
Ennek hiányában a felek között semmiféle jogviszony fennállása nem igazolt, ezért a felperes pénzkövetelésre irányuló igénye nem megalapozott.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.I.20.989/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás