538/B/2001. AB határozat
538/B/2001. AB határozat*
2006.05.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2. § (1) bekezdés i) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja, egyebekben az indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó álláspontja szerint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. § (1) bekezdés i) pontja – melynek értelmében a polgármester e tisztsége megszűnik a polgármesternek e tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt, a büntetőjogi felelősség jogerős megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával – ellentétes az Alkotmány jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményét deklaráló 2. § (1) bekezdésével.
Az indítványozót hivatali visszaélés bűntettében marasztalta el a bíróság. A helyi választási bizottság a Tv. alapján időközi választást írt ki a polgármesteri tisztség ellátására, amely döntés ellen az indítványozó kifogással élt. A területi választási bizottság a kifogást elutasította, és a határozatot helybenhagyta. Az indítványozó e határozat ellen benyújtott kifogását a megyei bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel a kötelező jogi képviselet ellenére ügyvédi meghatalmazást nem csatoltak az iratokhoz. A beadványozó az eljárás megismétlését és érdemi döntés meghozatalát kérte a bíróságtól arra tekintettel, hogy a mulasztás nem őt terhelte, mivel a becsatolt ügyvédi meghatalmazás a helyi választási bizottságnál maradt, azt nem továbbították a bírósághoz. A bíróság ezt a beadványt igazolási kérelemnek tekintette és érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel a választási kifogás elbírálására irányuló nemperes eljárásban a Legfelsőbb Bíróság alkalmazott Kvk. I. 27.225/1999. számú eseti döntése értelmében hiánypótlásnak nincs helye.
Az indítványozó első beadványában alkotmányjogi panasz címén a jogállamiság elvére, valamint a jogérvényesítés lehetőségétől való megfosztásra hivatkozással kéri megsemmisíteni – sürgősségi eljárás keretében – a helyi és területi választási bizottságok határozatait és a megyei bíróság végzéseit.
Utóiratában alkotmányellenesség utólagos megállapítása címen ismételten a helyi és területi választási bizottság határozatainak megsemmisítését kéri, mivel álláspontja szerint azok a választási szervek alkotmány- és törvénysértő jogértelmezésén alapulnak. Az indítványozó a Legfelsőbb Bíróság eseti döntésére hivatkozik, valamint nyelvtani és logikai érveket használ azon véleményének alátámasztására, hogy polgármesteri tisztséggel összefüggő bűncselekménye miatti elítélése folytán – az elkövetés idejére tekintettel – csak a korábbi polgármesteri tisztsége szűnhetett volna meg. Megítélése szerint az 1998. óta fennálló újabb polgármesteri tisztségére az alkalmazott törvényi előírás nem vonatkoztatható.
Az indítványozót az Alkotmánybíróság főtitkára tájékoztatta arról, hogy a beadványok az alkotmányjogi panasz formai és tartalmi kellékeinek nem felelnek meg. Ezt követően az indítványozó korábbi kérelmeit fenntartotta és utólagos normakontrollra alkalmas indítványt terjesztett elő, amelyben a jogbiztonság sérelmére hivatkozva kéri megsemmisíteni a Tv. azon rendelkezését, mely szerint „e” polgármesteri tisztség megszűnik a polgármesternek „e” tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt. Álláspontja szerint nem egyértelmű a jogalkalmazó hatóságok számára, hogy a törvényben szereplő „e” szócska mire vonatkozik. Az indítványozó véleménye az, hogy az „e” szócska a mondatban szereplő mindkét esetben azt jelzi, hogy csak az a polgármesteri mandátum szűnik meg, ami a bűncselekmény elkövetésének idején fennállt, az új, az ítélet hatálybalépésekor élő mandátum azonban már nem. Érvelését alátámasztja a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma által 236. sz. alatt közzétett eseti döntéssel, mely szerint „mivel a polgármesteri tisztség a választással jön létre, a tisztség megszűnésére irányuló eljárásban csak a tisztség létrejötte utáni tevékenység vehető figyelembe”.
Az indítványozó utolsó beadványában jelezte, hogy az időközi választásokon őt újraválasztották, így az indítvány fenntartását már csak elvi okokból tartja szükségesnek, azért, hogy „hasonló esetben senkinek ne kelljen (...) a jogbizonytalanság okozta kálváriát végigjárnia, hogy tiszta szabályok mutassanak egyértelmű jogkövetési irányt”.
2. Az Alkotmánybíróság határozatát a következő jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény:
„2. § (1) A polgármester e tisztsége megszűnik:
(...)
i) a polgármesternek e tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt, a büntetőjogi felelősség jogerős megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával”.
II.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság az indítványt az utolsó beadványban foglaltakra tekintettel jogszabály utólagos alkotmányossági vizsgálatára irányuló kérelemként értékelte, és aszerint bírálta el.
A jelen alkotmánybírósági eljárásban vizsgált jogszabály azt mondja ki, hogy a polgármester e tisztsége a polgármesternek e tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt, a büntetőjogi felelősség jogerős megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával megszűnik. Az indítványozó álláspontja szerint nem egyértelmű a jogalkalmazó hatóságok számára, hogy a törvényben szereplő „e” szócska mire vonatkozik, ezért a rendelkezés sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság elvét.
Az Alkotmánybíróság legelőször az 1160/B/1992. AB határozatában fejtette ki a későbbi működése során következetesen alkalmazott tételt: „A jogszabályok rögzített nyelvi formában jelennek meg. A nyelvi megfogalmazás fogalmai, kifejezései mindig általánosak. Így adott esetben mindig kérdéses lehet, hogy a konkrét történeti tényállás a jogi normában szereplő fogalom körébe tartozik-e. (...)
Ha egy jogszabály tényállása túl részletező, túl szűk, túlságosan eseti, az megköti a jogalkalmazót és megakadályozza, megnehezíti, hogy a jogszabály az életviszonyok szabályozásában betöltse szerepét. Ha pedig egy jogszabály törvényi tényállása túl elvont, túl általános, akkor a jogszabály rendelkezése a jogalkalmazó belátása szerint kiterjeszthető vagy leszűkíthető. Az ilyen szabály lehetőséget ad a szubjektív jogalkalmazói döntésre, a különböző jogalkalmazók eltérő gyakorlatára, a jogegység hiányára. Ez csorbítja a jogbiztonságot.
A jogszabálynak ezért az életviszonyok tipikus vonásait kell figyelembe vennie.” [ABH 1993, 607, 608.]
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott jogszabályi rendelkezés nem túl elvont, nem túl általános. A jogszabály tartalma egyértelműen megállapítható, ahogy azt az indítványozó esetében született jogalkalmazói döntések is mutatják. Az „e” szócska egyértelműen utal arra, hogy a polgármesternek e sajátos közmegbízatás formájában megjelenő tisztségével, és nem bármilyen más egyéb tevékenységével vagy feladatával összefüggő bűncselekményéről van szó.
A polgármesteri mandátum megszűnik, ha a polgármestert a polgármesteri tisztségével összefüggő bűncselekmény miatt jogerősen elítélik, akkor is, ha a polgármester ellen a korábbi mandátuma, közmegbízatása idején elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt indul az eljárás. Önmagában pedig az, hogy a tisztség megszűnésére irányuló eljárásban a tisztség létrejötte előtti tevékenységet is figyelembe kell venni, nem ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével.
Az Alkotmánybíróság mindezekre tekintettel ezt az indítványban foglalt kérelmet elutasította.
2. Az indítványozó utolsó beadványában korábbi kérelmét is fenntartotta, mely szerint sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését az, hogy az eljárás során a jogérvényesítési lehetőségétől a polgármestert megfosztották, mivel a bíróság érdemi vizsgálat nélkül végzéssel döntött az ügyében a fent ismertetett indokok alapján.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által ismertetett probléma nincs összefüggésben a megjelölt Tv. 2. § (1) bekezdés i) pontjával. Az indítványozó nem egy konkrét jogszabályi rendelkezést tart alkotmányellenesnek, hanem azt sérelmezi, hogy ügyében az eljáró bíróság a jogbiztonság sérelmét okozva alkalmazta a vonatkozó jogszabályokat.
Az Alkotmánybíróságnak az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §-a alapján nincs hatásköre arra, hogy megvizsgálja, hogy az indítványozó esetében jogszerű volt-e az illetékes bíróság eljárása.
Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozatának (ABH 2003, 2065.) 29. § b) pontja alapján az indítványt visszautasítja, ha az eljárásra nincs hatásköre.
Az Alkotmánybíróság ezért ezt az indítványi kérelmet visszautasította.
Budapest, 2006. május 15.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
az aláírásban akadályozott
Dr. Paczolay Péter
alkotmánybíró helyett
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás