KK BH 2001/556
KK BH 2001/556
2001.11.01.
A részarány-tulajdon kiadása esetén a meliorációs költségek viseléséről is rendelkezni kell [1993. évi II. tv. 10. §; 1952. évi III. tv. 206. §].
A felperes 1990-ben vásárolt a termelőszövetkezettől 100 AK értékű, a szövetkezeti külön lapon nyilvántartott, tábla- és helyrajzi szám feltüntetésével is megjelölt részarány-tulajdont.
A Földkiadó Bizottság határozatával a felperes részére K. településen 0244/11. hrsz.-ú szántó művelési ágú, 3 ha 4834 m2 területű, 100 AK értékű ingatlanként adta ki a részarány-tulajdont, de kötelezte a felperest, hogy a K. Agrárvállalkozók Szövetkezete részére 104 000 Ft, az AK értékben ki nem fejezett értéknövekedést eredményező beruházást fizessen meg.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát és a meliorációs költség megfizetése alóli mentesítését kérte. Arra hivatkozott, hogy az 1990. évet követően az ingatlanra anyagi ráfordítás nem történt, így az ingatlanban elvégzett melioráció – mint érték és ráfordítás – a Ptk. 95. §-ában foglaltakra figyelemmel alkotórésznek minősült, így a föld jogi sorsát osztotta.
Az 1992. évi II. törvény 3. §-ában írtak szerint a vagyonnevesítés, vagyoncsoportosítás, a vagyon kiadása körébe a termőföld nem vonható be. Így álláspontja szerint a K. Agrárvállalkozók Szövetkezete a kilépő, és a vagyont kivivő tagokból alakulva a vagyonkiadás részeként nem kaphatta meg a meliorációs költséget. Hivatkozott arra is, hogy a K. Mgtsz általános jogutódjának nem tekinthető a K. Agrárvállalkozók Szövetkezete.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az 1992. évi II. törvény 3. §-a a termőföldet is kiveszi a vagyonnevesítés köréből, de a szövetkezet által létesített beruházásokat – függetlenül attól, hogy azok a Ptk. szerint milyen módon egyesültek a földdel, illetve hogy ennek eredményeképpen alkotórésszé váltak-e – a vagyonnevesítés és a vagyonmegosztás szempontjából közömbösnek tekinti. A vagyonmegosztásra vonatkozóan a 39. §-ban megjelölt egyszerűsített vagyonmérleg felállítása tekintetében külön rendelkezéseket tartalmazó 34/1992. (II. 19.) Korm. rendelet is különböző tárgyi eszközöket jelöl meg, és ebbe a körbe sorolja a halastavat, az ültetvényt, valamint a földterületeken lévő építményeket, továbbá az egyéb beruházásokat is, függetlenül azoknak a Ptk. szerinti minősítésétől.
Az 1992. évi II. törvény is a Ptk.-tól eltérő jogi szemléletű, a vagyonmegállapítás és a vagyonfelosztás szempontjából megközelítő pénzügyi-jogi és számviteli-jogi technikai eszközökkel dolgozik.
Az elsőfokú bíróság nem értett egyet a felperesnek az adásvételre alapított jogi álláspontjával az 1993. évi II. törvény alkalmazása szempontjából sem. E törvény ugyanis nem tartalmaz semmiféle megkülönböztető rendelkezést a meliorációs költség szempontjából a részarány keletkezése okából.
Az 1993. évi II. törvény 10. §-a figyelembevételével az igénybejelentés esetén kötelező volt a földkiadó bizottság részéről a meliorációs költség összegéről történő rendelkezés, illetőleg annak megfizetésére történő kötelezés. A termelőszövetkezeti külön lapon történő ingatlan-nyilvántartás tartalma szerint a felperes csupán részarány-tulajdonos, a részarány valamennyi jogával és kötelezettségével. E körbe tartozott az 1993. évi II. törvényben meghatározott kötelezettség is.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő döntés hozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a szövetkezetből a vagyont kivinni üzletrész ellenében volt lehetséges. Az üzletrész-érték megállapításakor a termőföld, így a melioráció nem volt figyelembe vehető. A termőföldre az 1992. évi II. törvény 13-27. §-ait kellett alkalmazni. A melioráció beruházásnak minősült, amely a számviteli és adószabályok szerint amortizálódik. A követelést nem lehet amortizálni, így a meliorációnak önálló jogi sorsa ezért sem lehetséges. A földalapok kijelöléséről, annak módjáról az 1991. évi XXV. törvény 14-17. §-ai, valamint az 1992. évi II. törvény 14-27. §-ai tartalmaztak rendelkezést. E törvény alapján lehetett a tagoknak és alkalmazottaknak a 25-27. §-ok szerint részarány-tulajdont szerezni.
A felperes – előadása szerint – nem ilyen címen szerzett tulajdont, hiszen a törvény akkor még hatályban sem volt. Az adásvételi szerződés megkötésekor hatályban volt 1967. évi I. törvény 40. §-ának (1) bekezdése szerint a mezőgazdasági szövetkezet közös használatában van a tulajdonában levő ingatlan, a földbeviteli kötelezettség alapján közös használatba került föld, valamint az állam által a szövetkezet ingyenes, határidő nélküli használatába adott föld.
A felperes szövetkezeti tulajdonban levő földet vásárolt, az szerződés, és nem a beviteli kötelezettség alapján került a szövetkezet használatába. A közigazgatási határozat és a bírósági döntés jogkövetkezménye az, hogy az 1990-ben megkötött adásvételi szerződésben meghatározott vételáron felül további – általa egyébként vitatott és a bíróság által nem vizsgált összegű – ellenértéket kell megfizetnie.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-a (1) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálata jogszabálysértésre hivatkozással kérhető.
A Pp. XX. fejezetének a közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint, a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése értelmében kizárólag a keresettel támadott közigazgatási határozatok jogszerűsége vizsgálható. A határozatok jogszabálysértő voltának bizonyítása a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján a felperest terhelte.
A felperes az 1990. évben adásvételi szerződéssel a K. Mezőgazdasági Termelőszövetkezettől történt földvásárlásra hivatkozással kifogásolta a részarány-tulajdon kiadása során a meliorációs költség megfizetésére kötelezését.
A perbeli adatok szerint a felperes részarány-tulajdonosként kérte a Földkiadó Bizottságtól a földterület kiadását, amely határozattal meg is történt.
Az 1993. évi II. törvény 10. §-a egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a föld korábbi tulajdonosának közlése alapján a Földkiadó Bizottság a szakhatóság bevonásával megállapított költségek megfizetésére kötelezi a tulajdonost. Ezen rendelkezésből megállapíthatóan korábbi tulajdonosnak az tekinthető, akinek tulajdonából a részarány-tulajdon helyének meghatározása során tulajdonba kerülő föld kikerült.
A közigazgatási eljárás során rendelkezésre állt a K. Mgtsz 1992. december 3-i vagyon- és tehermegosztó közgyűlési jegyzőkönyve, amely a korábban művelt minden földterület sorsának rendezését az Agrárvállalkozók Szövetkezetére bízta. A K. Agrárvállalkozók Szövetkezete vagyonmegosztási eszközei között szerepelt a melioráció, ebből következően az Agrárvállalkozók Szövetkezetének beruházási költségtérítés iránti igényjogosultsága megállapítható volt.
A K. Agrárvállalkozók Szövetkezete által megjelölt meliorációs beruházási költség összegét az alperes másodfokú eljárása során a Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomással felülvizsgáltatta. A szakhatóság véleménye szerint a szövetkezet által közölt meliorációs költség a nyilvántartások és dokumentumok alapján megfelelő.
Minderre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a felperesi keresetet alátámasztó bizonyítás hiányában az elsőfokú bíróság helyesen, a Pp. 206. §-ának (1) bekezdésében foglalt követelmények szerint értékelte és mérlegelte a rendelkezésre állt okirati bizonyítékokat. Ítéletében a jogszabályi rendelkezések helyes alkalmazásával okszerű és logikai ellentmondástól mentes indokolását adta döntésének, a Pp. 221. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint.
Erre való tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv.VI.35.208/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás