BK BH 2001/564
BK BH 2001/564
2001.12.01.
Az önkiszolgáló rendszerű kiskereskedelmi boltban a lopás szabálysértésén tetten ért személy azáltal, hogy az üzlet által a feljelentés megtételéhez rendszeresített jegyzőkönyvbe valótlan személyi adatokat mond, és a kitalált személy nevét írja alá, a magánokirat-hamisítás vétségét nem valósítja meg [Btk. 276. §; Be. 291/B. § (1) bek. a) pont, 291/I. § (2) bek.].
A városi bíróság a 2000. május 17. napján meghozott, és első fokon 2000. május 23. napján jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet magánokirat-hamisítás vétségének elkövetése miatt 2 évre próbára bocsátotta. Ugyanakkor a lopás vétségének kísérlete miatt ellene emelt vád alól felmentette, a tulajdon elleni szabálysértés miatti eljárást pedig – elévülés miatt – megszüntette.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt 1997. március 29-én az ABC üzletből 8434 forint összértékű áruval kívánt fizetés nélkül távozni. Tettenérését követően, amikor a feljelentés megtétele végett az üzletben jegyzőkönyvet vettek fel, a terhelt más nevet mondott be, és a jegyzőkönyvbe más adatokat is valótlanul vétetett fel, majd arra más nevét írta alá. Valódi személyi adatai a rendőrség kiérkezése után váltak ismertté.
A fenti jogerős határozat ellen a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítása miatt, anyagi jogi szabálysértésre [Be. 291/B. § (1) bek. a) pont] alapítottan a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt nyújtott be, melyben az elsőfokú ítélet megtámadott részének a hatályon kívül helyezését, és a terheltnek a magánokirat-hamisítás vétsége alól bűncselekmény hiányában történő felmentését indítványozta.
A jogorvoslati indítvány alapos. A Btk. 276. §-a értelmében a magánokirat-hamisítás vétségét az követi el, aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ.
A periratokból megállapíthatóan az ítélet tényállásában jegyzőkönyvként megnevezett okirat valójában egy olyan űrlap volt, amelyet az ABC üzlet a szabálysértési feljelentések megtételéhez rendszeresített. Ennek a ,,szabálysértési feljelentés'' címet viselő nyomtatványnak a személyi adatokat rögzítő része vált valótlan tartalmúvá azzal, hogy a terhelt nem a saját személyi adatait közölte, illetve az a nyilatkozat is, amelyben a szabálysértésért való felelősségét nem a saját neve alatt ismerte el. Minthogy azonban az okirat a bolt részéről a szabálysértési eljárás megindítására szolgált, azt a terhelt maga bizonyítékul nem is használhatta, ugyanis az csak az ABC üzlet szempontjából jelentett olyan okirati bizonyítékot, amellyel a feljelentését megalapozta. Az a körülmény tehát, hogy a terhelt a boltvezető által készített feljelentést aláírásra átvette, majd a valótlan névaláírás után visszaadta, önmagában még a törvényi tényállásban megkívánt bizonyításra való felhasználásnak nem tekinthető.
Kétségtelen, hogy a terhelt közreműködött abban, hogy valótlan tartalmú feljelentés készüljön, azonban még annak továbbítása előtt lelepleződött, ekként viszont az okirat felhasználására már nem is került sor. Így a cselekménye csupán előkészületi szakaszban maradt, ami a magánokirat-hamisítás vétsége esetén a törvény szerint nem büntetendő [Btk. 18. § (1) bek.].
Anyagi jogi szabályt sértett tehát a városi bíróság, amikor az említett vétségben a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapította, és vele szemben emiatt joghátrányt alkalmazott.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a városi bíróság ítéletének a jogorvoslati indítvánnyal megtámadott részét a Be. 291/I. § (2) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, és a terheltet a magánokirat-hamisítás vétségének vádja alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján – bűncselekmény hiányában – felmentette.
A jogorvoslati eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről a Be. 291/I. § (6) bekezdése szerint rendelkezett. (Legf. Bír. Jt.IV.2910/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás