BK BH 2001/565
BK BH 2001/565
2001.12.01.
Egymagában abból a tényből, hogy a polgármester a hivatal részére vásárolt írógépet nyomban a lakására vitte, majd a tisztségéről való lemondás után azt a hivatalba nem vitte vissza, még nem vonható le egyértelmű következtetés arra nézve, hogy az írógépet eltulajdonította, vagy azzal bármi más módon sajátjaként rendelkezett;
ebben a kérdésben a bíróságnak a tényállásból levont jogi következtetéssel kell állást foglalnia [Btk. 317. § (1) bek.].
A városi bíróság, illetőleg a megyei bíróság határozata folytán a 2000. június 15-én jogerőre emelkedett – ítéletével a terheltet sikkasztás vétsége miatt 120 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy az egynapi tétel összege 300 forint.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt – aki 1990-től 1993. novemberéig a város polgármestere volt – 1993. április 23-án a hivatal részére a pénzügyi csoportvezetővel együtt egy 24 875 forint értékű elektromos írógépet vásárolt. Ezt a gépet a terhelt irodájában helyezték el, a terhelt a hivataltól pénztári bizonylaton az írógép árát még aznap átvette.
A terhelt – a vásárlás napján – a gépet az irodából hazavitte, így azt eltulajdonította.
Miután a terhelt 1993 novemberében tisztségéről lemondott, nem vitte vissza a hivatalba még aznap, amely az 1994-es leltár alkalmával hiányként jelentkezett.
A jogerős határozat ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt bűnösségének az anyagi jogszabály megsértésével történt megállapítása miatt, felmentése érdekében. Álláspontja szerint az ügy koncepciós jellegűnek tekinthető. Vitatta azt, hogy a sikkasztás egyes tényállási elemei – így a rábízás, a jogtalan eltulajdonítás vagy a sajátjaként való rendelkezés – a terhére rótt cselekményben felismerhetők lennének. Állítása szerint az írógép nem volt rábízva, az ítéleti tényállás sem rögzíti, hogy az mindvégig a birtokában lett volna, az eltulajdonításra és a sajátjaként való rendelkezésre vonatkozóan pedig az ítélet tényállása nem tartalmaz adatot, tehát hiányos.
Az indítvány végül azt tartalmazza, hogy ha a Legfelsőbb Bíróság az eljárt bíróságok álláspontját elfogadja, a Btk. 28. §-a alapján – a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély fokára tekintettel – az eljárás megszüntetésének lenne helye.
A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatok hatályban tartását indítványozta.
A nyilvános ülésen a kirendelt védő a felülvizsgálati indítványban foglaltakat fenntartotta, és bűncselekmény hiányában a terhelt felmentését indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány alapos.
Az irányadó tényállás alapján a Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban nem volt törvényes lehetősége arra, hogy megnyugtatóan állást foglaljon a terhelt cselekményének a helyes jogi minősítése kérdésében, az adott tényállás mellett ugyanis a terhelt bűnösségének a sikkasztás vétségében történő megállapítása anyagi jogszabályba ütközőnek látszik.
Az eljárt bíróságok nem folytattak le olyan teljes körű bizonyítást – illetve a bizonyítékok értékelésének eredményét nem állapították meg tényállásszerűen – amely a törvényes minősítés megállapításához szükséges lett volna. Nem tisztázott, hogy a bűncselekmény tárgyát képező írógép rábízás következtében jutott-e a terhelthez, azt tartósan birtokolta-e, és az elkövetés vélt idején egyáltalán a birtokában tartotta-e.
A sikkasztás további tényállási eleme a jogtalan eltulajdonítás, illetve a dologgal sajátjaként való rendelkezés. Az a tény, hogy a terhelt az írógépet az irodából elvitte, az eltulajdonítási szándékra önmagában még nem utal, mivel az elvitel történhet használat céljából is. Az eltulajdonításon a dolgon való teljes uralom gyakorlását kell érteni. Sajátos elkövetési módja az eltulajdonításnak az, ha az elkövető a dolgot a visszakövetelésre jogosított előtt eltagadja, amely az eltulajdonítási szándék kifejeződése. A tényállás azonban nem tartalmazza sem az eltulajdonításra vonatkozó körülményeket, az arra utaló adatokat, sem azt hogy a terhelt a tisztségének megszűnésekor az írógépet eltagadta volna, csupán tényként állapította meg, hogy az írógépet a terhelt eltulajdonította.
A bűncselekmény alanyi oldalának, a szándékos elkövetésnek a bizonyítása sem történt meg. A sikkasztásra irányuló szándéknak át kell fognia a jogtalanságot, és eltulajdonításra kell irányulnia. Ha az elkövető szándéka csupán a rövid vagy időszakos használatra terjed ki – mint ahogy a terhelt előadása is ezt tartalmazta –, a sikkasztás nem valósul meg.
A felülvizsgálati eljárás során a büntető anyagi jogi rendelkezés sérelmeként értékelhető, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapján a Legfelsőbb Bíróság megalapozottan nem foglalhat állást a terhelt bűnössége, a cselekményének törvényes minősítése, következésképpen a büntetés kiszabása kérdésében (BH. 1998/110.).
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróságnak a felülvizsgálati indítványban megtámadott határozatát a Be. 291. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján – büntető anyagi jogi szabály megsértése folytán – hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
Az új eljárás során – hogy az aggálytalan tényekből megalapozott következtetést lehessen levonni – a megyei bíróságnak egyértelműen állást kell foglalnia abban a kérdésben hogy a terhelt követett-e el bűncselekményt, és ha igen, az melyik törvényi tényállásba ütközik. (Legf. Bír. Bfv.IV.2070/2000/5. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás