PK BH 2001/572
PK BH 2001/572
2001.12.01.
Jó erkölcsbe ütköző ajándékozási szerződés semmissége [Ptk. 200. § (2) bek.; 1993. évi II. tv. 11. § (3) bek.].
A felperesek 1993-ban benyújtott földkiadási kérelmével érintett perbeli tanya körüli ingatlant a földkiadó bizottság az 1995. január 25-én kelt határozatával az I. r. alperes részére adta ki. A tulajdonjog bejegyzését követően az alperesek között 1995. december 3-án ajándékozási szerződés jött létre, melynek alapján a perbeli ingatlan tulajdonjogát a II. r. alperes szerezte meg.
A földkiadó bizottság I. r. alperes javára szóló határozatát a felperesek fellebbezése folytán eljáró hatóságok megsemmisítették, és az I. r. alperes tulajdonjogának törlése mellett új eljárás lefolytatását rendelték el. Az I. r. alperes tulajdonjoga azonban az ingatlan-nyilvántartásból nem volt törölhető, mert azt az ajándékozási szerződéssel időközben a II. r. alperes megszerezte, ezért a hatósági eljárás felfüggesztésre került.
A felperesek keresetükben az alperesek között létrejött ajándékozási szerződés érvénytelenségének megállapítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy az ajándékozásra azért került sor, mert a földkiadó bizottság mellett dolgozó I. r. alperes tudomást szerzett fellebbezésükről, ezért az 1995. december 3-án megkötött, de a földhivatalhoz csak 1996 júliusában benyújtott ajándékozási szerződés színlelt, és a jó erkölcsbe is ütközik. Hivatkoztak arra is, hogy az ajándékozási szerződés megkötésekor az I. r. alperes nem volt az ingatlan tulajdonosa, a felpereseket ugyanis mint a tanya körüli földtulajdonosokat a perbeli ingatlanra elsőbbségi igény illette meg, és részükre a földkiadó bizottság határozata nem került kézbesítésre.
Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperesek között a perbeli ingatlanra létrejött ajándékozási szerződés érvénytelen. Elrendelte az ingatlan-nyilvántartásban a II. r. alperes tulajdonjogának törlését eredeti állapot helyreállítása jogcímén.
Az alperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a földkiadási kérelmet benyújtó felperesekkel mint tanyatulajdonosokkal a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 11. §-ának (3) bekezdése alapján közölni kellett volna az I. r. alperes javára szóló határozatot, mert a felpereseket fellebbezési jog illette meg a tanya körüli földre vonatkozóan. Ennek hiányában a földkiadó bizottság határozata nem emelkedett jogerőre, ily módon az I. r. alperes az ingatlanon nem szerzett tulajdonjogot. A Ptk. 117. §-ának (1) bekezdése értelmében átruházással csak a dolog tulajdonosától lehet tulajdonjogot szerezni, ezért az alperesek között létrejött ajándékozási szerződés mint jogszabályba ütköző szerződés semmis, és az eredeti állapot helyreállításának van helye.
Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt arra is, hogy az ajándékozási szerződés a jó erkölcsbe ütközik, mert az I. r. alperesnek mint a földkiadó bizottsággal munkakapcsolatban álló személynek tudomása volt a felperesek kérelméről majd fellebbezéséről. Ezért a közeli hozzátartozójával kötött, a földhivatalhoz késve benyújtott szerződés a társadalmi közfelfogással is ellentétes.
A jogerős ítélet ellen – annak hatályon kívül helyezése és a felperesek keresetének elutasítása végett az alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontjuk szerint az ajándékozási szerződés megkötésekor az I. r. alperes a perbeli ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa volt, tulajdonjoga a földkiadó bizottság közokiratnak minősülő határozatán alapult. Miután a szerződés érvényességét a megkötés időpontjában irányadó tények és körülmények alapján kell megítélni, az alperesek között érvényes ajándékozási szerződés jött létre, a II. r. alperes tulajdonjoga tehát jogszerűen keletkezett. Utaltak arra is, hogy az eljárt bíróságoknak a pert meg kellett volna szüntetniük, mert az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik. Ennek hiányában a per felfüggesztésének lett volna helye.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperesek a felülvizsgálati kérelmükben helyesen hivatkoztak arra, hogy a jogerős ítéletnek a Ptk. 117. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra alapított álláspontja nem helytálló. Az adásvételi szerződés megkötésekor ugyanis az I. r. alperes az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa volt, ezért nem volt akadálya annak, hogy tulajdonjogát ajándékozás jogcímén a II. r. alperesre ruházza át. Annak a körülménynek a vizsgálata, hogy az a hatósági határozat, amelyen az I. r. alperes tulajdonjoga alapult, jogszerű volt-e, és a hatósági eljárás a külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelően folyt-e le, a közigazgatási eljárásra tartozó kérdés.
A jelen ügyben a bíróságnak arról kellett döntenie, hogy a felperesek vitássá tehetik-e az alperesek között létrejött ajándékozási szerződés érvényességét, és hogy a szerződés érvényes-e. A bíróságok helyesen jártak el akkor, amikor nem vonták kétségbe a felperesek jogát arra, hogy a szerződés érvénytelenségére hivatkozzanak, bár ezt külön nem indokolták. A felpereseknek ugyanis jogi érdeke fűződik az alperesek közötti szerződés érvénytelenségének megállapításához, mert csak ebben az esetben nyílik mód a közigazgatási eljárás folytatásához és újabb – esetleg számukra kedvező – határozat meghozatalához.
Az első fokon eljárt bíróság ítélete indokolásában helyesen állapította meg, hogy a perbeli ajándékozási szerződés a jó erkölcsbe ütközik. A szerződés megkötése és annak az ingatlan-nyilvántartásba történő benyújtása között fél év telt el, a tulajdonjog bejegyzése azonban rövid időn belül megtörtént. Az ügyvéd megbízását és a szerződés ingatlan-nyilvántartásba történt benyújtását megelőzően került sor arra, hogy a földkiadó bizottság határozatát a földművelésügyi hivatal megsemmisítette. Ebből következően az alperesek a szerződéskötéssel azt kívánták elérni, hogy abban az esetben, ha a közigazgatási eljárás az I. r. alperes számára kedvezőtlenül dőlne el, az eredeti állapot ne legyen helyreállítható, ezért az ajándékozási szerződés mint jó erkölcsbe ütköző a Ptk. 200. §-a (2) bekezdésének második fordulata alapján semmis.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.VI.22.433/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás