GK BH 2001/586
GK BH 2001/586
2001.12.01.
A keresetlevélben előadottak tartalmának értékelése. A kereset tárgya lehet minden olyan jogviszony, amelyből eredő jogvita eldöntése polgári perben kérhető [Ptk. 5. §, 6. §, 241. §, 318. §, 339. §, 528. § (3) bek.; Pp. 3. § (1) bek., 121. § (1) bek. c) pont; 106/1988. (XII. 26.) MT r. 2. § (1) és (4) bek.; 77/1988. (XII. 27.) PM-ÉVM r. 6. §].
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét – amely 709 000 Ft és ennek 1998. október 15-től a kifizetésig járó évi 20%-os kamata megfizetésére irányult – elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperesek pontosított keresetükben az alperessel lakásépítési kedvezmény nyújtására megkötött szerződés módosítását kérték oly módon, hogy az alperes a 106/1988. (XII. 26.) MT. rendelet 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja és (4) bekezdése alapján 5 gyermek után összesen 2 600 000 Ft kedvezmény fizetésére köteles a szerződésben meghatározott 1 891 000 Ft helyett, így kötelezze a bíróság az alperest további
709 000 Ft megfizetésére. A felpereseknek a Ptk. 241. §-ára alapítottan előterjesztett szerződésmódosításra irányuló keresetét az elsőfokú bíróság azért találta alaptalannak, mert a hivatkozott törvényi rendelkezés feltételei nem állottak fenn. Nem találta alaposnak az elsőfokú bíróság a felpereseknek a kereseti követelését kártérítés (Ptk. 318. §, 339. §) jogcímén sem, mert a Ptk. 528. §-ának (3) bekezdése értelmében a bankkölcsön részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
Az ítéletet a felperesek fellebbezése folytán a másodfokú bíróság felülbírálta, s helybenhagyta. Az ítélet indokolása szerint a felperesek az elsőfokú eljárásban csak a szerződésmódosításra irányuló kereseti kérelmüket tartották fenn; helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a szerződés módosítására a törvényi feltételek (Ptk. 241. §) hiányában nem volt jogi lehetőség. A másodfokú bíróság a fellebbezésben megjelölt, a Ptk. 5. és 6. §-ára alapított jogcímeket meg nem engedett keresetmódosításnak tekintette, és annak érdemi vizsgálatát mellőzte.
A jogerős másodfokú ítélettel szemben a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amely annak hatályon kívül helyezésére és arra irányult, hogy az alperest a kereset szerint további 706 000 Ft megfizetésére kötelezze a bíróság. Állításuk szerint az eljárt bíróságok ítélete azért jogszabálysértő, mert kizárólag a Ptk. 241. §-ában foglalt feltételek hiányára alapozva hozták meg döntésüket. Nem foglalkoztak azonban a felperesek elsődleges kereseti kérelmével, amely szerint a felperesek a 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet 2. §-ának (4) bekezdése alapján az alperes által folyósított 1 891 000 Ft-tal szemben 2 600 000 Ft szociálpolitikai kedvezményre jogosultak és a kereset a különbözet megfizetésére irányult. Az alperes a jogszabály rendelkezése ellenére 709 000 Ft-tal kevesebb kedvezményt folyósított az épület készültségi fokára hivatkozva. A készültségi fok arányát viszont csak a folyósításnál kell figyelembe venni.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Pp. 121. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a keresetlevélben fel kell tüntetni az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tények és bizonyítékok előadásával. A Pp. jelen eljárásban még irányadó 4. §-ának szövegezése szerint a bíróság – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik – a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat a Pp. 3. §-ának (1) bekezdésének megfelelően tartalmuk szerint veszi figyelembe. A kereset tárgya nem csupán ,,jog'' lehet, hanem minden olyan jogviszony, amelyből eredő jogvita eldöntése polgári perben kérhető. A felperesek a keresetlevelükben azt sérelmezték, hogy az alperes a vele kötött szerződésben a lakásépítési kedvezmény mértékét nem a 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet 2. §-ában írt mértékben irányozta elő, illetve nem eszerinti mértékben folyósította. Megjelölték tehát azt a jogszabályt, amelyre a jogukat alapították, amelyet az alperes megsértett, és kereseti kérelmük arra irányult, hogy a bíróság az alperest a jogszabály szerint őket megillető kedvezmény folyósítására kötelezze.
Igaz ugyan, hogy a felperesek a megjelölt jogcímre alapított követelésük érvényesíthetőségét úgy értelmezték, hogy ez szerződésmódosítással érhető el, ezért utaltak a Ptk. 241. §-ában foglaltakra. Ez azonban nem változtatta meg a felperesek által érvényesíteni kívánt jogot, amelyet a fenti lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: rendelet) 2. §-a (4) bekezdésében foglaltakra alapítva terjesztettek elő.
A hivatkozott rendelet 2. §-a (1) bekezdésében megjelöli azok körét, akiket a vissza nem térítendő állami juttatásként lakásépítési kedvezményre való jogosultság elbírálásánál figyelembe kell venni, a (4) bekezdés pedig a kedvezmény összegét is meghatározza. A 77/1988. (XII. 27.) PM-ÉVM rendelet 6. §-a szerint – építés esetén, s ha a kérelmező nem vesz igénybe kölcsönt – a kedvezményre való jogosultságot és a kedvezmény mértékét a használatbavételi engedély kiadása előtt kell kérni a pénzintézettől. A kedvezményre jogosultságot és a kedvezmény mértékét a kérelmezőnek – kölcsön nélküli építkezéseknél – a kérelem benyújtásakor fennálló személyi körülményeit alapul véve kell megállapítani. A kedvezmény mértéke az építendő lakás készültségi fokának nem függvénye. A készültségi foknak annyiban van jelentősége, hogy a jogszabály által megállapított összegű kedvezményt az MT rendelet 3. §-ának (2) bekezdése alapján, lakásépítés esetén a készültségi fokkal arányosan kell folyósítani, de a támogatás mértéke nem csökkenthető a kérelem elbírálásáig elért készültségi fokkal arányosan.
A kifejtettek alapján az első- és másodfokú bíróságnak azt kellett volna vizsgálnia, hogy a felperesek az említett rendelet alapján milyen összegű vissza nem térítendő kedvezményre váltak jogosulttá, igényelhetik-e ennek a folyósítását, illetve az alperes a kedvezmény megállapítását, pénzügyi lebonyolítását a reá is kötelező jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte-e. Ezen a jogcímen az első- és másodfokú bíróság – eltérő jogi álláspontja folytán – a felperesek kereseti követelését nem vizsgálta, ezért az ítéletek jogszabálysértőek. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét – az elsőfokú ítéletre is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és a városi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gfv.I.30.631/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás