6/2001. (ÜK. 6.) LÜ utasítás
6/2001. (ÜK. 6.) LÜ u t a s í t á s
a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalról*
szervezete, jogállása
1. §
(1) A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a Fővárosi Főügyészség országos illetékességgel rendelkező önálló szervezeti egysége.
(2) A Hivatal ügyészi nyomozást teljesít: elvégzi a büntetőeljárás nyomozási szakába tartozó eljárási cselekményeket, határoz az ügyész hatáskörébe utalt kérdésekben is, és jogosult az ügy érdemi elbírálására.
(3) A Hivatal működését a fővárosi főügyész irányítja és ellenőrzi. A fővárosi főügyész a Hivatalba a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes előzetes hozzájárulásával oszthat be ügyészt, jelölhet ki más munkakört, vagy határozhat meg más feladatot az oda beosztott ügyész számára.
(4) A Hivatal közvetlen szakmai irányítása, ellenőrzése a hivatalt vezető főügyészhelyettes feladata.
(5) A Hivatal szervezeti egységekre (osztály) tagozódik.
(6) A Hivatalban szaktanácsadói részleg működik.
(7) A Hivatalra vonatkozó részletes szabályokat a főügyészség szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
2. §
A Hivatal által folytatott nyomozás törvényességi felügyeletét – a 2/1999. (ÜK. 2.) LÜ utasítás 1/A. §-ának megfelelően – a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti Főosztálya (Kiemelt Ügyek Osztálya) gyakorolja.
3. §
(1) A nyomozás feladatait ügyészek teljesítik.
(2) Az ügyészi feladatok teljesítését az eljárásban való közreműködéssel (így pl. technikai tevékenységgel, a jegyzőkönyv vezetésével stb.) más ügyészségi alkalmazottak segítik.
(3) A fővárosi főügyész az ügyészek döntési jogkörét, a kiadmányozási rend útján szabályozza.
4. §
A Hivatal eljárása során a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvényben szabályozott módon és keretek között más hatóságokkal együttműködik.
Hatáskör és illetékesség
5. §
(1) A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az országgyűlési képviselőknek és az Alkotmányban felsorolt intézmények Országgyűlés által választott tisztségviselőinek bármilyen bűncselekménye és a sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, továbbá a működésükkel kapcsolatban ellenük elkövetett bármely bűncselekmény,
b) a hivatalos személy elleni erőszak, valamint a hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás, amennyiben a cselekményt bíró, illetőleg az ügyészség állományába tartozó személy ellen követtek el [Btk. 229. §, valamint 321. § (3) bek. d) pont, (4) bek. b)–c) pont],
c) a bírák, ügyészek, bírósági és ügyészségi titkárok és fogalmazók, valamint ügyészségi nyomozók által elkövetett bármilyen bűncselekmény, valamint az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye,
d) a rendőrök sérelmére elkövetett emberölés,
e) a bíró, illetőleg az ügyészség állományába tartozó személyek vonatkozásában elkövetett vesztegetés (Btk. 253. §) és a befolyással üzérkedés [Btk. 256. § (1) és (2) bekezdés],
f) a rendőrség hivatásos állományú tagjai által elkövetett nem katonai bűncselekmények, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmények, továbbá a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai által, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozó hatósága állományába tartozó adónyomozó által elkövetett bűncselekmények, amennyiben a bűncselekmény elkövetésével
– a rendőrség hivatásos állományú tagjai közül az Országos Rendőr-főkapitányság főosztályvezetője, vagy ennél magasabb beosztású vezetője, a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság vezetője vagy igazgatója,
– a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai közül az Országos Parancsnokság főosztályvezetője vagy ennél magasabb vezetője, a középfokú szervek közül a Központi Bűnüldözési Parancsnokság, a Központi Ellenőrzési Parancsnokság, a Központi Repülőtéri Parancsnokság vezetője vagy helyettese, a regionális parancsnokság vezetője vagy helyettese, a megyei nyomozó hivatal vezetője,
– az adónyomozók közül az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bűnügyi Igazgatóságának igazgatója vagy helyettese, vagy a területi nyomozó hivatal vezetője gyanúsítható alaposan.
(2) A Hivatal feladata az olyan ügy nyomozása, amelyet a legfőbb ügyész, a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes, vagy a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti Főosztály vezetője a hatáskörébe von. A határozat rendelkező részből áll, amely a nyomozásnak az ügyészségi hatáskörbe vonását és a Hivatal kijelölését tartalmazza. Az erről szóló határozatot meg kell küldeni az ügyben korábban eljárt nyomozó hatóságnak is. A hatáskörbe vonás iránt a megyei (fővárosi) főügyész is előterjesztést tehet.
(3) A hatáskörbe vonás végett a megyei (fővárosi) főügyész részletes jelentést tesz a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti Főosztálya Kiemelt Ügyek Osztályának, ha illetékességi területén bármely ügyészi szervnél vagy nyomozó hatóságnál olyan feljelentést tettek, vagy olyan nyomozás folyik,
a) amelynek tárgya hivatali visszaélés (Btk. 225. §), hivatalos személy eljárása során elkövetett bűnpártolás [Btk. 244. § (3) bekezdés b) pont], bűnszervezet létrehozása (Btk. 263/C. §), közélet tisztasága elleni bűncselekmény (Btk. XV. Fejezet VII. Cím), gazdasági bűncselekmény (Btk. XVII. Fejezet), vagyon elleni bűncselekmény (Btk. XVIII. Fejezet) és a feljelentett vagy a folyamatban lévő nyomozásban gyanúsítható vagy gyanúsított
– a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény 1. §-ában felsorolt vagy azok valamelyikével azonos jogállású, vagy
– a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. § a) pontjában megjelölt, a 103. § (2) bekezdés kiterjesztő értelmezése szerinti személy,
– a közjegyző, közjegyző-helyettes, önálló bírósági végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy megyei (fővárosi) bírósági végrehajtó, illetve ha
b) a bűncselekményt a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben, az állami tulajdonban lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvényben, a közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvényben, vagy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben szabályozott tevékenységi körben követték el, ideértve a törvényben foglalt előírásokat megkerülő eljárásokat is.
6. §
A Hivatal illetékessége az ország területére terjed ki.
Jelentéstételi kötelezettség
7. §
(1) A Hivatal a jelentéstételi kötelezettségét az 5. § (1) bekezdésében foglalt esetekben a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti Főosztályának (Kiemelt Ügyek Osztálya) teljesíti.
(2) A hivatalvezető a fontosabb nyomozási cselekményekről, annak eredményéről, a megállapítható tényekről, a gyanúsítottakról, a befejezett nyomozásról és az ügydöntő intézkedésekről a fővárosi főügyész útján a legfőbb ügyésznek jelentést tesz.
Általános eljárási szabályok
8. §
A Hivatal eljárásában a 2/1999. (ÜK. 2.) LÜ utasításnak, továbbá az ügyészségi nyomozó hivatalokról és az ügyészségi nyomozásról szóló 5/2001. (ÜK. 6.) LÜ utasításnak a nyomozásra vonatkozó szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
Egyes eljárási cselekményekre vonatkozó külön
szabályok
9. §
A Hivatal a feljelentés kiegészítését vagy maga teljesíti, vagy evégett Ügyészségi Nyomozó Hivatalt keres meg. A megkeresést az Ügyészségi Nyomozó Hivatal ügyésze teljesíti.
10. §
Amennyiben a Hivatalhoz érkezett feljelentés, vagy a nyomozás adatai alapján hatáskörébe nem tartozó bűncselekmény alapos gyanúja miatt is nyomozást kell folytatni, az ügyeket általában el kell különíteni. Ha az elkülönítésre a szoros összefüggés, vagy hasonló ok miatt nincs lehetőség, a nyomozást a más nyomozó hatóság körébe tartozó bűncselekmény miatt is a Hivatal folytatja le.
11. §
A Hivatal együttműködik azokkal a szervekkel, amelyek a Hivatal nyomozási hatáskörébe tartozó vagy oda vonható bűncselekményekkel kapcsolatos titkos információgyűjtést folytatnak.
12. §
(1) A Hivatal az előzetes letartóztatott ügyében soron kívül folytatja le a nyomozást.
(2) Az őrizetben vagy előzetes letartóztatásban lévő terheltet elsősorban büntetés-végrehajtási intézetben kell elhelyezni. Az őrizet vagy előzetes letartóztatás foganatosításának a helye akkor lehet rendőrségi fogda, ha a fogvatartás biztonsága vagy a nyomozás sikerének biztosítása ezt indokolja. A fogvatartásra a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr.-nek az előzetes letartóztatás végrehajtására vonatkozó rendelkezései, továbbá a fogvatartás helyétől függően a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet, illetve a rendőrségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (XII. 13.) BM rendelet előírásai az irányadók.
13. §
A Hivatal kivételesen, így például azonnali eljárást igénylő nyomozási cselekmények elvégzése végett, vagy más hasonló esetekben az Ügyészségi Nyomozó Hivatalt megkeresheti, amely a megkeresést nyomozó ügyész által végzett nyomozási cselekménnyel teljesíti.
A nyomozás befejezését követő eljárás
14. §
(1) A nyomozás befejezése után az ügydöntő ügyészi intézkedést a Hivatal hozza meg.
(2) Vádemelés esetén a nyomozás iratait és a vádiratot – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyész útján – kell a bíróságnak megküldeni.
(3) Amennyiben a bíróság a Be. 176. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel előkészítő ülést tűz ki, az ügyész erről a Hivatalt haladéktalanul értesíti.
(4) Az ügydöntő ügyészi intézkedést a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti Főosztályához (Kiemelt Ügyek Osztálya) tájékoztatás végett fel kell terjeszteni.
(5) A vádképviselet ellátása rendszerint az illetékes ügyész feladata. A legfőbb ügyész, illetve a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes utasítására a vádat a Hivatal képviseli, eziránt a Hivatal vezetője előterjesztést tehet.
(6) Az ügydöntő bírósági határozatot a vádképviseletet ellátó ügyész a Hivatal részére megküldi.
15. §
(1) Ez az utasítás 2001. június 1. napján lép hatályba.
(2) Az utasítás alkalmazásában a megyei főügyészen a fővárosi főügyészt is, az Ügyészségi Nyomozó Hivatalon a Megyei és a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatalt kell érteni.
(3) Amennyiben az utasítás hatálybalépéséig az Ügyészségi Nyomozó Hivatal az 5. § (1) bekezdésében megjelölt bűncselekmények miatt tett feljelentést még nem bírálta el, azt a Hivatalhoz teszi át.
(4) Amennyiben az 5. § (1) bekezdésében felsorolt bűncselekmények miatt folytatott bűnügyben az Ügyészségi Nyomozó Hivatal nyomozást folytat, azt ott kell befejezni, kivéve, ha a legfőbb ügyész, a büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes vagy a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti Főosztályának vezetője az ügyet a Hivatal hatáskörébe utalja.
Dr. Polt Péter s. k.,
legfőbb ügyész
Az utasítást a 7/2001. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosította. Az utasítást a 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 98. §-a hatályon kívül helyezte, 2003. július 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás