60/2001. (IV. 13.) Korm. rendelet
a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás a ,,származó termék'' fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről szóló D Jegyzőkönyvének módosításáról szóló vegyesbizottsági határozat kihirdetéséről
2001.04.18.
A Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetéséről szóló 1998. évi XX. törvény 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás a ,,származó termék'' fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről szóló D Jegyzőkönyvének módosításáról szóló vegyesbizottsági határozatot (a továbbiakban: vegyesbizottsági határozat) e rendelettel kihirdeti.
2. § A vegyesbizottsági határozat hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
,,
A Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás által létrehozott vegyesbizottság határozata a ,,származó termék'' fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről szóló D Jegyzőkönyv módosításáról
(2000/1. sz. határozat)
A Vegyesbizottság,
figyelembe véve a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság között 1997. január 8-án aláírt Megállapodás (a továbbiakban: e Megállapodás) a ,,származó termék'' fogalmának meghatározásával kapcsolatos D Jegyzőkönyvét, mely az 1998. december 11-i levélváltással és a Vegyesbizottság 1999. október 6-i keltű, 99/1. számú határozatával módosításra került,
tekintettel arra, hogy
(1) néhány technikai jellegű módosítás szükséges a különböző nyelvű szövegek közötti eltérések kijavítása céljából,
(2) módosítani szükséges a nem kielégítő megmunkálások és feldolgozások listáját a megfelelő értelmezés érdekében, és számításba kell venni néhány olyan megmunkálást, amelyet korábban nem tartalmazott ez a lista,
(3) a részleges vámvisszatérítésre vonatkozó rendelkezések ideiglenes használatának 2001. december 31-ig történő meghosszabbítása szükséges azokban az esetekben, amelyekben a vámvisszatérítés nem megengedett vagy a vámmentesség biztosított,
(4) szükségessé vált a származó és nem származó anyagok könyvelés szerinti elkülönítési rendszerének alkalmazása a vámhatóság engedélyétől függően,
(5) az euróban kifejezett összegekre vonatkozó rendelkezések módosítása szükséges, hogy egyértelművé tegye az eljárást és nagyobb stabilitást biztosítson az összegek nemzeti valutában kifejezett szintjének,
(6) változtatások bevezetése szükséges a nem származó termékek származóvá válásának megmunkálási és feldolgozási követelményeit tartalmazó listát illetően, figyelembe véve bizonyos anyagok előállításának hiányát Magyarországon és Törökországban,
figyelembe véve a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság között 1997. január 8-án aláírt Megállapodás 34. Cikkének rendelkezését, mely felhatalmazza a Vegyesbizottságot e Megállapodás D Jegyzőkönyvének módosítására, valamint az e Megállapodás szerves részét képező Egyetértési Jegyzőkönyv 3. pontját,
a következő határozatot hozta:
1. Cikk
A ,,származó termék'' fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről szóló D Jegyzőkönyv ezennel a következők szerint módosul:
1. Az 1. Cikk (i) pontját az alábbiak szerint kell módosítani:
,,(i) a ,,hozzáadott érték'' a gyártelepi ár és a 3. és 4. Cikkekben említett országokból származó valamennyi beépített anyag vámértékének különbözetét jelenti. Amennyiben a vámérték nem ismert vagy nem állapítható meg, akkor a Magyarországon vagy Törökországban a termékért fizetett első igazolható árat kell figyelembe venni.''
2. A 7. Cikk helyébe a következő rendelkezés lép:
,,
7. Cikk
Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás
1. A 2. bekezdésben foglaltak fenntartásával a származó termék helyzet megszerzéséhez az alábbi műveleteket nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni függetlenül attól, hogy a 6. Cikk követelményei teljesültek-e vagy sem:
a) a fuvarozás és tárolás során az áru jó állapotban való megőrzését biztosító műveletek;
b) csomagok megosztása és összeállítása;
c) mosás, tisztítás, por, oxidáció, olaj, festék vagy más bevonat eltávolítása;
d) textíliák vasalása vagy gyűrtelenítése;
e) egyszerű festési és fényezési műveletek;
f) gabonafélék és rizs hántolása, részbeni vagy teljes fehérítése, fényezése és glazúrozása;
g) cukor színezését vagy formázását szolgáló műveletek;
h) gyümölcs, diófélék és zöldség hámozása, magozása és feltörése, kifejtése;
i) élezés, egyszerű őrlés vagy vágás;
j) rostálás, szitálás, válogatás, osztályozás, minősítés, összeállítás (beleértve a készletek összeállítását);
k) egyszerű palackozás, üvegbe, kannába, zsákba, ládába, dobozba helyezés, kartonon vagy raklapon való rögzítés és minden más egyszerű csomagolási művelet;
l) a termékekre vagy csomagolásukra jelzés, címke, logo vagy más megkülönböztető jel felerősítése vagy rányomtatása;
m) termékek egyszerű vegyítése, fajtájukra való tekintet nélkül;
n) áruk alkatrészeinek egyszerű összeszerelése, hogy azok egy teljes árucikket képezzenek, vagy termékek szétszedése alkatrészekre;
o) az a)–n) alpontokban meghatározott két vagy több művelet kombinációja;
p) állatok levágása.
2. Minden műveletet, amelyet egy adott terméken Törökországban vagy Magyarországon elvégeztek, együttesen kell figyelembe venni annak megállapításakor, hogy a termék megmunkálása vagy feldolgozása az 1. bekezdés alapján nem kielégítő.''
3. A 15. Cikk 6. bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
,,E bekezdés rendelkezéseit 2001. december 31-ig kell alkalmazni.''
4. A következő Cikket kell beilleszteni:
,,
20a. Cikk
Könyvelés szerinti elkülönítés
1. Amennyiben azonos és egymással felcserélhető, származó és nem-származó anyagok fizikai elkülönítése jelentős költséggel vagy anyagi nehézséggel járna, a vámhatóság – az érintett írásbeli kérelmére – engedélyezheti az úgynevezett ,,könyvelés szerinti elkülönítés'' módszerét az ilyen készletek kezelésére.
2. A módszernek biztosítania kell, hogy – egy meghatározott időszak alatt – az előállított, származónak minősülő termékek mennyisége ugyanannyi legyen, mint abban az esetben, amikor fizikailag elkülönített készleteket használnak fel.
3. A vámhatóság a módszer alkalmazásának engedélyezését az általa megfelelőnek tartott feltételekhez kötheti.
4. A módszert a terméket gyártó országban alkalmazott általános könyvviteli szabályok figyelembevételével kell alkalmazni, és a nyilvántartásokat annak megfelelően kell vezetni.
5. E könnyítés kedvezményezettje – az esettől függően – kiállíthat származást igazoló okmányt vagy kérelmezheti annak kibocsátását a származónak tekinthető termékmennyiségre. A vámhatóság felszólítására a kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arról, hogyan állította elő azt a mennyiséget.
6. A vámhatóság felügyeli az engedély felhasználását, és azt bármikor visszavonhatja, amennyiben a kedvezményezett az előírtaktól eltérő módon használja fel az engedélyt, vagy a jelen Jegyzőkönyvben foglalt bármely más feltételt nem teljesíti.''
5. A 22. Cikk 1. bekezdésének első mondatában szereplő ,,exportőr'' szó után a következő szövegrészt kell beilleszteni: ,,(a továbbiakban: elfogadott exportőr)''
6. A 30. Cikk helyébe a következő rendelkezés lép:
,,30. Cikk
Euróban kifejezett összegek
1. A 21. Cikk 1. bekezdésének b) pontjában és a 26. Cikk 3. bekezdésében foglaltak alkalmazásakor, azokban az esetekben, amikor a termékeket eurótól eltérő valutában számlázták le, a 3. és 4. Cikkben hivatkozott országok nemzeti valutájának az euróban kifejezett összegekkel megegyező egyenértékét évente határozza meg minden érintett ország.
2. Egy szállítmányra vonatkozóan a 21. Cikk 1. bekezdésének b) pontjában vagy a 26. Cikk 3. bekezdésében foglalt könnyítések az érintett ország által meghatározott összegnek megfelelően alkalmazhatók, hivatkozással arra a valutanemre, amelyben a számlát kiállították.
3. Bármely nemzeti valutában meghatározott összeg megegyezik az euróban kifejezett összegnek az adott nemzeti valuta október első munkanapján érvényes árfolyamon számított egyenértékével, és azt a következő év január 1-jétől kell alkalmazni. A Szerződő Feleket értesítik a vonatkozó összegekről.
4. Egy ország felfelé vagy lefelé kerekítheti, az euróban meghatározott összeg átváltása során, a nemzeti valutájában kifejezett összeget. A kerekített összeg nem térhet el 5 százaléknál nagyobb mértékben az átváltás során kiszámított összegtől. Egy ország változatlanul tarthatja az euróban kifejezett összegre vonatkozó nemzeti valutájának egyenértékét, ha – a 3. bekezdésben biztosított évenkénti kiigazítás idején – az összegnek az átváltása – még bármiféle kerekítést megelőzően – azt eredményezi, hogy a növekedés a nemzeti valuta egyenértékében nem nagyobb, mint 15 százalék. A nemzeti valuta egyenértéke változatlan maradhat, ha az átváltás az egyenérték csökkenését eredményezné.
5. Az euróban kifejezett összegeket a Vegyesbizottság Törökország vagy Magyarország kérésére felülvizsgálja. E felülvizsgálat során a Vegyesbizottság figyelembe veszi, hogy célszerű az érintett értékhatárok hatásának reális feltételek közötti fenntartása. E célból úgy határozhat, hogy módosítja az euróban kifejezett összegeket.''
7. A II. sz. Melléklet a következők szerint módosul:
A HR 5309–5311 vámtarifaszámokra vonatkozó előírások helyébe a következők lépnek:
,,
(1): 5309–5311
(2): Szövet más növényi rostból; szövet papírfonalból:
– Gumifonalat tartalmazó
(3): Előállítás egyágú fonalból(1)
(2): – Más
(3): Előállítás(1)
– kókuszrost fonalból,
– juta fonalból,
– természetes szálakból,
– nem kártolt vagy nem fésült, vagy fonásra más módon elő nem készített műszálból,
– vegyi anyagokból vagy textilpépből, vagy
– papírból
vagy
a nyomtatáshoz legalább két előkészítő vagy befejező művelet társul (pl. mosás, fehérítés, mercerizálás, mángorlás, gyűrtelenítés, kikészítés, avatás, impregnálás, kivarrás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5%-át
_______
(1)A kevert textilanyagokból készült termékekkel kapcsolatos speciális feltételeket az 5. számú Bevezető megjegyzés tartalmazza.''
2. Cikk
Ez a határozat azon a napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek értesítik egymást, hogy a belső törvényeik és szabályaik által előírt eljárás végbement, azonban a származási szabályokra vonatkozó, a fentiek szerint módosított Jegyzőkönyvet a Szerződő Felek 2001. január 1-jétől alkalmazzák.1
Készült Budapesten, 2000. december 12-én.
A Magyar Köztársaság
Kormánya nevében:
Dr. Balás Péter s. k.,
a Külügyminisztérium
helyettes államtitkára
A Török Köztársaság
Kormánya nevében:
Abdullah Köten s. k.,
a Török Köztársaság
Miniszterelnöki Hivatala
Külkereskedelmi
Államtitkárságának
helyettes államtitkára''
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, de a vegyesbizottsági határozatban foglaltakkal 2001. március 30. napjától kell alkalmazni.