PK BH 2001/63
PK BH 2001/63
2001.02.01.
Az érvénytelen szerződés megkötését megelőző helyzet visszaállítása során az ügyletkötő felek jó- vagy rosszhiszemű magatartása közömbös; a kártérítés szabályainak alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha az érvénytelen szerződéshez többlettényállás is kapcsolódik [Ptk. 237 § (1) bek.; PK 32. sz.].
A bíróság jogerős részítéletében megállapította, hogy a felek által 1993. március 1. napján kötött kölcsönszerződésnek a törvényes kamatmértéket meghaladó kikötése semmis, a Gy., T. u. 1/A szám alatti ingatlanra a hitelező alperes részére vételi jogot biztosító megállapodás, valamint az említett ingatlanra az 1993. szeptember 1. napjával keltezett adásvételi szerződés pedig érvényesen nem jött létre. Ehhez képest jogerős részítéletében kötelezte a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 300 000 forintot és annak 1994. május 1. napjától a kifizetésig járó évi 20%-os ügyleti és 8%-os késedelmi kamatát; megkereste a földhivatalt az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot, azaz a gy.-i 952. számú tulajdoni lapon 882/61. hrsz. alatt felvett ingatlan tekintetében az alperes tulajdonjogának törlése és a felperes tulajdonjogának visszaállítása, valamint az alperes javára 300 000 forint és járulékai erejéig jelzálogjog bejegyzése végett.
A jogerős részítélettel el nem bírált tényállás szerint az alperes megbízása alapján a felperes 1993. augusztus 11. napján Németországban vásárolt és Magyarországra behozott egy tehergépkocsit. Ennek átvételét az alperes megtagadta azzal az indokkal, hogy a jármű nem felel meg az általa kikötött konstrukciós tulajdonságoknak. A teherjárművet végül – feljavítását követően – a felperes 1994 januárjában 540 000 forintért értékesítette.
A felperes részítélettel elbírált keresetei mellett az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben a gépkocsi vásárlása céljából átadott 400 000 forint visszafizetésére kérte a felperes kötelezését.
A felperes ellenkérelme a viszontkereset elutasítására irányult, annak megalapozottsága esetére ugyanakkor beszámítási kifogást is előterjesztett. Ezt a követelését arra alapította, hogy az alperes az utóbb érvénytelennek bizonyult vételi joga gyakorlásával 1994 tavaszán az ingatlan elhagyására késztette; emiatt járműtelep, valamint – videokölcsönző tevékenysége céljából – üzlethelyiség bérbevételére kényszerült. Jogellenes eljárása következtében tehát az alperes köteles az általa kifizetett bérleti díjnak megfelelő kártérítés nyújtására, amelynek összege a viszontkeresettel érvényesített követelés összegét meghaladja.
Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 352 280 forintot és annak 1993. augusztus 11. napjától a kifizetésig járó évi 20%-os kamatát, ezt meghaladóan „a viszontkeresetet és a felperesi beszámítási kifogást” elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét a másodfokú bíróság helybenhagyta.
A jogerős ítélet indokolása szerint a felek pótkocsival rendelkező gépjármű külföldi megvásárlására és behozatalára kötöttek megbízási szerződést. Miután a felperes által beszerzett jármű nem rendelkezett pótkocsival, annak átvételét az alperes jogszerűen tagadta meg. Az alperes által átadott 400 000 forintból azonban a felperes jogszerűen visszatarthatja a 47 720 forintban megállapított költségeit, a különbözet visszatérítésére azonban köteles.
A beszámítási kifogás kapcsán a jogerős ítélet kifejtette: a perben korábban hozott jogerős részítélet az adásvételi szerződés érvénytelenségét állapította meg. A Ptk. 237. §-ának (1) bekezdése szerint az érvénytelen szerződés jogkövetkezménye az eredeti állapot helyreállítása. Erről a jogerős részítélet a felperes tulajdonjogának visszajegyzésével rendelkezett. A szerződés érvénytelenségének megállapításakor a szerződés jogszabályba ütközéséről, nem pedig a felek jogellenes magatartásáról van szó. Mint ahogy arra a Legfelsőbb Bíróság PK 32. számú állásfoglalásában rámutatott, a szerződés előtt fennállott helyzet visszaállítása során még az ügyletkötő felek jó- vagy rosszhiszemű magatartásának sincs jelentősége. A Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó szabályait akkor kell és lehet alkalmazni, ha az érvénytelen szerződéshez többlettényállás kapcsolódik. Az a körülmény, hogy az alperes az 1993. november 8-i levelében felhívta a felperest az ingatlan birtokba bocsátására, a kártérítési felelősségét nem alapozza meg, annál inkább sem, mert november 16-án kelt válaszlevelében a felperes ettől határozottan elzárkózott, s az ingatlant csak hónapokkal később – annak általa történt értékesítése előtt – hagyta el.
A jogerős ítélet ellen – annak részbeni hatályon kívül helyezése és a viszontkereset teljes elutasítása végett – a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Ebben megismételte és összegezte a beszámítási kifogása indokául már előadottakat.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
Előrebocsátja a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül.
Helytállóan fejtette ki jogerős ítéletében a bíróság, hogy a Ptk. 237. §-a (1) bekezdésének alkalmazása körében a szerződéskötést megelőző helyzet visszaállítása során a Legfelsőbb Bíróság PK 32. számú állásfoglalása értelmében az ügyletkötő felek jó- vagy rosszhiszemű magatartása közömbös, s a kártérítés szabályai alkalmazására csak olyan esetekben kerülhet sor, ha az érvénytelen szerződéshez többlettényállás is kapcsolódik. Az említett állásfoglalás iránymutatása értelmében tehát kártérítés nyújtására alapot adó többlettényállásnak nem minősíthető a szerződés teljesítésére való felhívás akkor sem, ha a másik fél az érvénytelen szerződésből eredő kötelezettségének ennek hatására eleget tesz. Nem tévedett tehát a bíróság, amikor az alperes beszámítási kifogását alaptalannak találta.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése szerint tárgyaláson kívül meghozott határozatával a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275/A §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.VI.22.719/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás