666/B/2001. AB határozat
666/B/2001. AB határozat*
2007.06.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 2. számú mellékletének a szociális munka alapképzési szakra vonatkozó 10. pontja és 3. számú mellékletének a szociális munka mesterképzési szakra vonatkozó 10. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó főiskolai hallgatóként megromlott egészségi állapotára tekintettel kezdeményezte a főiskola vezetőjénél a képesítési követelményekben előírt nyelvvizsga alóli felmentését. Kérelmét a szociális felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 6/1999. (I. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.1.) 1. számú melléklet 5.2.1. pontja alapján elutasították. Ezt követően az Alkotmánybíróságtól kérte az R.1. 5.2.1. pontjának – utólagos normakontroll keretében történő – vizsgálatát. Véleménye szerint az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglaltakat sérti az R.1. kifogásolt rendelkezése, amely „diszkriminatívan, hátrányosan megkülönbözteti a betegeket”.
2. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdés b) pontja értelmében „az e rendelet 5. számú mellékletében felsorolt jogszabályok és jogszabályi rendelkezések” 2006. március 1-jével hatályukat vesztették. E jogszabályok között az R.1. az 5. számú melléklet I.3. pontjában szerepelt, tehát a rendelet nem hatályos. A szociális munka alap- és mesterképzési szakára vonatkozó nyelvismereti követelményeket az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet (a továbbiakban: R.2.) állapítja meg. Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll esetében csak a hatályban lévő jogszabály vizsgálatát végzi el. Az Alkotmánybíróság a hatályon kívül helyezett normát csak az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. §-a szerinti bírói kezdeményezés, vagy 48. §-ában foglalt alkotmányjogi panasz esetén vizsgálja [1160/B/1996. AB végzés, ABH 1999, 875, 876.; 418/B/1997. AB határozat, ABH 2002, 1627, 1629.; 618/B/2003. AB végzés, ABK 2006. november, 1006, 1007.]. Mivel a hatályos szabályozás sem változtatta meg az indítványban sérelmezett helyzetet, az indítványozó alkotmányossági kifogása az új rendelkezés alapján is elbírálható, ezért az Alkotmánybíróság a vizsgálatot a hatályos rendelkezés tekintetében folytatta le.
II.
1. Az Alkotmánynak az indítványozó által felhívott rendelkezése:
„70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
2. Az R.1. indítványozó által kifogásolt rendelkezése:
A szociális felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményei
(...)
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái
(...)
5.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei:
– az előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítése,
– a gyakorlatok (terepgyakorlatok) minősített dokumentumainak benyújtása,
– a szakdolgozat elkészítése, benyújtása és elfogadása, valamint
– egy idegen nyelvből A vagy B vagy C típusú, középfokú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele.”
3. Az R.2. rendelkezései:
„2. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3. OM rendelethez
(...)
III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET
(...)
3. SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
(...)
10. Nyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.”
A MESTERKÉPZÉSI SZAKOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI
(...)
VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET
(...)
3. SZOCIÁLIS MUNKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
(...)
10. Idegennyelv-ismeret követelményei:
Egy középfokú C típusú nyelvvizsga az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikéből.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az indítványozó az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése alapján tartotta alkotmányellenesnek azt a szabályozást, amely nyelvvizsgára kötelez minden hallgatót, ezzel „diszkrminatívan, hátrányosan megkülönbözteti a betegeket”.
A szociális munka alap- és mesterképzési szakokra vonatkozó idegennyelv-ismereti követelményeket – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 62. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – az R.2. 2. és 3. számú melléklete tartalmazza. Az R.2. 2. számú mellékletének a szociális munka alapképzési szakra vonatkozó 10. pontja alapján az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges, a mesterképzés esetén pedig az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikéből, középfokú C típusú nyelvvizsgával kell rendelkeznie a hallgatónak (3. számú melléklet VII/3/10. pont).
E rendelkezések arról szólnak, hogy a szociális munka alap- és mesterképzési szakán minden hallgatónak C típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vitatott rendelkezések az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését nem sértik.
Az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlata szerint az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt rendelkezést a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelményként értelmezte. E határozataiban az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az Alkotmány e rendelkezése az azonos szabályozási körbe vont jogalanyok közötti olyan alkotmányos indok nélkül tett megkülönböztetést tiltja, amelynek következtében egyes jogalanyok hátrányos helyzetbe kerülnek. Kimondta, hogy az alkotmányi tilalom elsősorban az alkotmányos alapjogok tekintetében tett megkülönböztetésekre terjed ki, abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem alapvető alkotmányos jog tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az az emberi méltósághoz való jogot sérti. Az Alkotmánynak ez az általános jogegyenlőségi követelménye arra vonatkozik, hogy az állam, mint közhatalom a jogok és kötelezettségek elosztása során köteles egyenlőkként – egyenlő méltóságú személyként – kezelni a jogalanyokat, a jogalkotás során a jogalkotónak mindegyikük szempontjait azonos körültekintéssel, elfogulatlansággal és méltányossággal kell értékelnie. [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 46, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77–78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281–282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 203–204.; 30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 138–140.; 39/1999. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1999, 325, 342–344.; 37/2002. (IX. 4.) AB határozat ABH 2002, 230, 241–242.; 88/B/1999. AB határozat, ABH 2006, 1188, 1200.]
Az Alkotmánybíróság általánosan követett gyakorlata szerint tehát a jogalanyok között tett megkülönböztetés akkor tekinthető alkotmányellenesnek, ha a jogalkotó azonos jogi helyzetben lévő, a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó, egymással összehasonlítható jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne. A vizsgált szabályok a felsőfokú szociális képzésben résztvevő hallgatók számára megkülönböztetés nélkül írják elő a nyelvvizsga megszerzését, azaz az azonos jogi helyzetben lévő jogalanyok között nem diszkriminálnak.
Az indítványozó a felmentéssel valójában egy pozitív diszkriminációt tartalmazó szabályozást szorgalmaz. „Az Alkotmánybíróság az ún. pozitív diszkriminációt megalapozó 9/1990. (IV. 25.) AB határozatában (ABH 1990, 48–49.) csak a pozitív diszkrimináció alkotmányos lehetősége kérdésében foglalt állást. E lehetőségből azonban az alkalmazás alkotmányos kényszere nem következik. A tételesen meghatározott pozitív diszkriminációra senkinek sincs alkotmányos joga, annak alkalmazása a törvényhozó szabadságába tartozik.” (1067/B/1993. AB határozat, ABH 1996, 580–581.)
Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a jogalkotó értékeli azokat a helyzeteket, amelyek a hallgatókat a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozhatják. Az Ftv. 61. § (1) bekezdése ugyanis előírja, hogy a fogyatékossággal élő hallgatók részére segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy teljesíteni tudják a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeiket, és felsorolja azokat a lehetőségeket, amelyeket a fogyatékossághoz igazodó felkészítés és vizsgáztatás során a hallgatók számára biztosítani kell. Ezek között az egyik lehetőség a nyelvvizsga vagy annak egy része alóli mentesítés. A fogyatékossággal élő hallgatóknak nyújtott mentesítés azonban kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. Az Ftv. 61. § (2) bekezdés értelmében a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elveket a Kormány, az intézményi feladatok végrehajtásának rendjét pedig a felsőoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzata határozza meg. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet tartalmazza – egyebek mellett – a fogyatékossággal élő hallgatók előnyben részesítési követelményeit, e hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elveket.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a szociális munka alap- és mesterképzési szakjain előírt nyelvvizsga-kötelezettséget előíró rendelkezéseket nem tartotta az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütközőnek, ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 2007. június 12.
Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás