7/2001. (I. 17.) FVM rendelet

1. § E rendelet alkalmazásában:

2. § (1)²⁸ A növényegészségügyi feladatok körébe tartoznak a zárlati károsítók, a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók vagy egyéb okból hatósági ellenőrzés alá vont károsítók természetes, valamint a növény, a növényi termék és az egyéb anyag (a továbbiakban: vizsgálatköteles áru) forgalma útján, illetve egyéb módon történő ki- és behurcolásának, megtelepedésének és terjedésének megelőzését szolgáló intézkedések, valamint a kártétel megszüntetésére alkalmas hatékony eljárások alkalmazása, valamint az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének Nemzetközi Növényvédelmi Egyezménye (a továbbiakban: ENSZ FAO Növényvédelmi Egyezmény) alapján a növényegészségügyi bizonyítvány, a re-export növényegészségügyi bizonyítvány vagy ezek elektronikus változatának kiállítása.

(2)²⁹ Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok összehangolásáért és végrehajtásáért, valamint a nemzetközi kapcsolattartásért az Agrárminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a felelős.

(3)³⁰ Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) által felhatalmazott szakértő jogosult Magyarországon a növényegészségügyi közösségi előírások betartását, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal hatósági tevékenységét ellenőrizni.

(4)³¹ A NÉBIH és a járási hivatal e rendeletben meghatározott feladatai teljesítése során köteles együttműködni a hazai és más tagállami növényegészségügyi és vámhatóságokkal.

(5)³² A (4) bekezdés szerinti együttműködés részletes feltételeit a NÉBIH és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által megkötött megállapodás tartalmazza.

2/A. §³³ A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervhez a NÉBIH elkészíti a növényegészségügyi ellenőrzésekre vonatkozó részanyagot.

2/B. §³⁴ (1)³⁵ Ha a NÉBIH laboratóriumi kapacitása nem elegendő a növény-egészségügyi feladatokhoz kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére, e vizsgálati feladatokat eseti jelleggel – az élelmiszerlánc felügyeletért felelős miniszter egyetértésével – külön megállapodás alapján átruházhatja az adott vizsgálatra akkreditált nem állami laboratóriumra. E feladatok kizárólag olyan laboratóriumokra ruházhatóak át, amelyek megfelelnek a nem állami laboratóriumok engedélyezésének és működésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglalt feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás tartalmazza az elvégzendő vizsgálatok számát, körét, valamint az elvégzésükre megállapított határidőt.

(3)³⁶ A nem állami laboratórium az átruházott feladatokat a NÉBIH felügyelete mellett, pártatlanul köteles elvégezni, biztosítania kell a megfelelő minőséget, és e feladat elvégzése során tudomására jutott információkat harmadik fél részére nem adhatja át.

(4) A nem állami laboratórium tulajdonosa, alkalmazottja, illetve azok Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nem lehet az átruházandó feladat kimenetelében érdekelt személy vagy szervezet tulajdonosa, tagja vagy alkalmazottja, illetve azok közeli hozzátartozója. A nem állami laboratórium a feladat kimenetelében érdekelt személy vagy szervezet számára a vizsgálat időtartama alatt nem végezhet szolgáltató tevékenységet.

(5)³⁷ A laboratórium vezetője köteles a (4) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok fennállását a hatósággal közölni. Amennyiben az összeférhetetlenségi ok a feladat-átruházást követően jutott a felek tudomására, a NÉBIH a feladat elvégzésére vonatkozó megbízást visszavonja.

3. §³⁸ (1) Tilos az 1. számú melléklet A. részében meghatározott zárlati károsítók bármely fejlődési alakjának Magyarországra való behurcolása, országon belüli szállítása, terjedésének elősegítése, valamint ezek engedély nélküli fenntartása és szaporítása.

(2) Tilos a meghatározott növények, növényi termékek Magyarországra történő behozatala, valamint országon belüli szállítása, amennyiben azokon a 2. számú melléklet A. részében felsorolt zárlati károsítók bármely fejlődési alakja, illetve fertőzésre utaló tünete megtalálható.

(3)³⁹ Nem kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdésben írt rendelkezéseket abban az esetben, ha

(4) Tilos az 1. számú melléklet B. részében meghatározott zárlati károsítók bármely fejlődési alakjának védett zónába történő behurcolása, terjedésének elősegítése, valamint ezek védett zónában történő engedély nélküli fenntartása és szaporítása.

(5) Tilos a meghatározott növények, növényi termékek védett zónába történő bevitele, és azon belüli szállítása, amennyiben azokon a 2. számú melléklet B. részében felsorolt zárlati károsítók bármely fejlődési alakja, illetve fertőzésre utaló tünete megtalálható.

(6)⁴⁰ A NÉBIH megtilthatja, vagy külön engedélyhez kötheti:

(7)⁴³ Az 1. és 2. számú mellékletben fel nem sorolt károsítókra vonatkozó kötelező növényegészségügyi előírásokat a 22. számú melléklet tartalmazza.

5. §⁴⁵ (1) Behozatali forgalomban a 4. számú melléklet A. részében meghatározott vizsgálatköteles árut a felsorolt országokból Magyarországra behozni tilos.

(2) Behozatali forgalomban a 4. számú melléklet B. részében meghatározott vizsgálatköteles árut a felsorolt országokból az Európai Unió védett zónáiba beszállítani tilos.

(3)⁴⁶ A vámhatóság a 4. számú mellékletben meghatározott vizsgálatköteles áru behozatalakor haladéktalanul értesíti a járási hivatalt, és annak intézkedéséig a szállítmányt feltartóztatja.

5/A. §⁴⁷ (1) Behozatali forgalomban az 5. számú melléklet A. részében felsorolt vizsgálatköteles árut csak az ott meghatározott különleges előírások betartásával lehet Magyarországra behozni, illetve Magyarországon és a tagállamokban szállítani.

(2)⁴⁸ Az R. 5. számú melléklet A. része I. szakaszának 16.2., 16.3. és 16.4. pontjaiban meghatározott károsítóktól mentes elismert területeket az R. 26. számú melléklete tartalmazza.

(3)⁴⁹ Behozatali forgalomban az 5. számú melléklet B. részében felsorolt vizsgálatköteles árut csak az ott meghatározott különleges előírások betartásával lehet a felsorolt védett zónákba beszállítani.

(4)⁵⁰ Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn, az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik növények, növényi termékek, élelmiszerek és állati takarmányok kis mennyiségének szállítására, amennyiben azokat a tulajdonos vagy átvevő szállítás közbeni fogyasztásra, valamint nem ipari vagy kereskedelmi célú felhasználásra szánja.

5/B. §⁵¹ (1) A 6. számú melléklet A. részében felsorolt vizsgálatköteles árut, azok csomagolását és szükség esetén szállítóeszközét a Magyarországon, illetve Magyarországra vagy valamely tagállamba történő szállítása előtt növényegészségügyi ellenőrzésben kell részesíteni annak megállapítására, hogy

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, a 6. számú melléklet A. részében felsorolt vizsgálatköteles áruk csak a vizsgálatköteles áru származási helye szerinti hatóság által, vagy felügyelete mellett kiállított érvényes növényútlevéllel szállíthatók.

(3) Ha a növényegészségügyi ellenőrzések során az 1. számú melléklet A. részének I. szakaszában vagy a 2. számú melléklet A. részének I. szakaszában felsorolt zárlati károsítókat mutatnak ki, akkor a növényútlevél kiadásának feltételei nem állnak fenn.

(4) A 6. számú melléklet B. részében felsorolt és az Európai Unió tagállamain kívüli országból (a továbbiakban: harmadik ország) származó vizsgálatköteles árut, azok csomagolását és szükség esetén szállítóeszközét Magyarországra, illetve valamely tagállamba történő behozatala előtt növényegészségügyi ellenőrzésben kell részesíteni annak megállapítására, hogy:

(5) Behozatali forgalomban a 6. számú melléklet B. részében felsorolt vizsgálatköteles áru csak a származási vagy a feladó ország hatósága által végzett növényegészségügyi vizsgálat alapján kiállított érvényes növényegészségügyi bizonyítvánnyal szállítható.

(6) Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn, a (4) és (5) bekezdés előírásai nem vonatkoznak azokra az esetekre, amikor vizsgálatköteles árut két tagállam között szállítanak egy harmadik ország területén keresztül, továbbá növények, növényi termékek, élelmiszerek és állati takarmányok kis mennyiségének szállítására, amennyiben azokat a tulajdonos vagy átvevő szállítás közbeni fogyasztásra, valamint nem ipari vagy kereskedelmi célú felhasználásra szánja.

(7)⁵² A vámalakiságok elvégzésekor a harmadik országból érkező, a 6. számú melléklet B. részében fel nem sorolt növényekből, növényi termékekből és egyéb anyagokból álló szállítmányokat vagy tételeket növényegészségügyi vizsgálatban kell részesíteni, amennyiben feltételezhető, hogy a szállítmány vizsgálatköteles terméket tartalmaz. Amennyiben a vámellenőrzés során megállapítják, vagy alapos gyanúja merül fel annak, hogy egy harmadik országból érkező szállítmány vagy tétel a 6. számú melléklet B. részében, vagy a 4. számú mellékletben felsorolt, be nem jelentett növényekből, növényi termékekből és egyéb anyagokból áll, vagy azokat tartalmazza, akkor a vámhatóság a járási hivatalt haladéktalanul tájékoztatja.

(8) Amennyiben az ellenőrzés befejezésekor nem állapítható meg kétséget kizáróan a vizsgálatköteles áru azonossága, különös tekintettel annak nemzetségére, fajára vagy származására, az adott szállítmányt úgy kell tekinteni, hogy a 6. számú melléklet B. részében felsorolt vizsgálatköteles árut tartalmaz.

6. §⁵³ Amennyiben a járási hivatal által feljogosított kormánytisztviselő (a továbbiakban: növényvédelmi felügyelő) zárlati károsítóval való fertőzési veszélyt észlel, mintát vesz. A termelési, tárolási, szállítási, fuvarozási, forgalombahozatali és felhasználási korlátozásokat (a továbbiakban együtt: korlátozás) a járási hivatal rendelheti el. Ha a korlátozás emberi fogyasztásra kerülő termékre vonatkozik, és a károsító egészségkárosítást vagy egészségkockázatot jelenthet, a korlátozást a népegészségügyi hatáskörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnak, valamint a NÉBIH-nek is be kell jelenteni.

7. § (1)⁵⁴ Az 1. számú melléklet A. rész I. szakaszában és a 2. számú melléklet A. rész I. szakaszában meghatározott zárlati károsítók észlelését követően a fertőzött növényeket, növényi termékeket, területet és létesítményt, továbbá a fertőzés továbbterjedésének megakadályozásához szükséges környezetüket haladéktalanul növényegészségügyi zárlat (a továbbiakban: zárlat) alá kell helyezni.

(2) A fertőzött növényeket, növényi termékeket, valamint a környezetükben levő és a fertőzés terjesztésére alkalmas növényeket és növényi termékeket meg kell semmisíteni. A fertőzés továbbterjedésének megakadályozásához szükséges intézkedéseket, az állami védekezés keretében végzett kezelés, fertőtlenítés végrehajtását és a fertőzött terület további használatára vonatkozó előírásokat az adott fertőzés jellegének megfelelően a zárlati rendelkezés szabályozza.

8. §⁵⁵ Zárlati károsítók megtelepedésének, illetve továbbterjedésének megakadályozására és a fertőzés felszámolására vonatkozó belső növényegészségügyi előírásokat, zárlati szabályokat a 7. számú melléklet tartalmazza.

9. §⁵⁶ Zárlati károsítóval való fertőzés megállapítása esetén a zárlatot a járási hivatal rendelheti el.

10. § (1)⁵⁷ A zárlat alá helyezett területet, létesítményt a járási hivatalnak ,,Növényegészségügyi Zárlat'' feliratú táblákkal, szembetűnő helyen, jól láthatóan és időtálló módon meg kell jelölnie.

(2) A zárlat alá helyezett területről, létesítményből, amennyiben arról az elrendelő határozat másként nem rendelkezik, a károsítót, illetve annak bármely fejlődési alakjával fertőzött anyagot kivinni vagy oda a fertőzés terjedését elősegítő tárgyat, illetőleg terményeket bevinni tilos. A zárlati területen csak az azt elrendelő határozatnak megfelelő tevékenység folytatható.

11. § (1)⁵⁸ A zárlati károsító elterjedésének megelőzése érdekében a járási hivatal biztonsági sávot jelölhet ki. Biztonsági sáv az a terület, ahol egy meghatározott károsító, amely ellen hatóságilag előírt módon védekeznek nem, vagy csak alacsony szinten fordul elő, illetve amely terület körülvesz egy fertőzött vagy károsítómentes területet vagy termőhelyet, illetve egy termőhely fertőzött vagy károsítómentes részét vagy azzal szomszédos, és ahol növényegészségügyi intézkedéseket, kötelező növényvédelmi technológiát vezetnek be a károsító terjedésének megakadályozására.

(2)⁵⁹

12. §⁶⁰ Az 1–3. számú mellékletben meghatározott károsítók észlelése esetén a fertőzött körzetben, illetve ennek térbeli elszigetelésére szolgáló biztonsági sávban a termelő köteles a járási hivatal által elrendelt védekezési előírásokat betartani.

13. §⁶¹ (1)⁶² Amennyiben a küldemény vagy a szállítóeszköz közvetlen terjedési veszélyt jelentő zárlati károsítóval fertőzött, azt azonnal fertőtleníteni kell, illetve olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek lehetővé teszik az Európai Unió területének megvédését. Az intézkedésekről a NÉBIH tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2) Az (1) bekezdés alapján foganatosított intézkedések védekezési költségei kivitel esetén a feladót, behozatal, valamint re-export és tranzit (a továbbiakban együtt: átmenő) forgalom esetén a szállítót, fuvarozót vagy a szállítmányozót terhelik. Indokolt esetben a minisztérium ettől eltérően is rendelkezhet.

(3)⁶³ Ha az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli közvetlen veszély áll fenn, akkor a NÉBIH azonnal értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a megfelelőnek tartott intézkedésekről. Amennyiben ezek az intézkedések nem megfelelő módon vagy időben kerülnek bevezetésre, a NÉBIH átmeneti jelleggel bármilyen további szükségesnek tartott rendelkezést hozhat, amíg a Bizottság nem intézkedik a növényekre és a növényi termékekre káros organizmusok Közösségbe való bevitele és a Közösségen belüli elterjedése elleni védelmi intézkedésekről szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) 16. cikkének (3) bekezdése alapján.

(4)⁶⁴ Amennyiben a 29. § (3) bekezdés szerinti ellenőrzésköteles szaporító- és ültetvényanyagon kívüli, Európai Unióból származó küldemény vagy tétel nem rendelkezik az annak a terméknek az uniós forgalmazásához az 5. számú melléklet A. RÉSZ-ének II. szakaszában előírt, külön elvégzett laboratóriumi vizsgálat alapján kiállított károsító mentességi igazolással, a termékre a járási hivatal forgalombahozatali korlátozást rendel el, és rendelkezik annak megsemmisítéséről.

14. §⁶⁵ (1) Egy károsító gazdasági veszélyességének mértékét károsító veszélyesség elemzéssel kell meghatározni. Az elemzés biológiai vagy más tudományos és gazdasági bizonyítékok értékelésének folyamata a károsító szabályozhatóságának, valamint a növényegészségügyi intézkedések mértékének meghatározására.

(2) A Magyarországon nem honos, az 1–2. számú mellékletben fel nem sorolt károsítók észlelése esetén a minisztérium növényegészségügyi intézkedéseket rendelhet el, amennyiben azt a károsító gazdasági veszélyessége indokolja.

(3)⁶⁶ A Magyarországon és az Európai Unió többi tagállamában nem honos, az 1. és 2. számú mellékletben fel nem sorolt károsítók észlelése esetén a járási hivatal korlátozást rendel el, és haladéktalanul értesíti a minisztériumot és a NÉBIH-et.

(4)⁶⁷ A Magyarországon nem honos, az 1. és 2. számú mellékletben fel nem sorolt károsítók jelenlétének vagy megjelenésének gyanúját és a hatóság által megerősített előfordulását, valamint az elrendelt és tervezett intézkedéseket a minisztérium írásban bejelenti a Bizottságnak és a többi tagállamnak. Az intézkedések a Bizottság döntéséig foganatosíthatók.

(5)⁶⁸ A minisztérium a (4) bekezdésben foglaltak esetében a gyanú megfogalmazását, valamint az előfordulás hatóság általi megerősítését követő

(6)⁶⁹ A Magyarországon nem honos, az 1. számú melléklet A. rész I. szakaszában és a 2. számú melléklet A. rész I. szakaszában felsorolt károsítók előfordulását, valamint az 1. számú melléklet A. rész II. szakaszában vagy B. részében, továbbá a 2. számú melléklet A. rész II. szakaszában vagy B. részében felsorolt károsítók Magyarország területének olyan részén történő megjelenését, ahol azok korábban nem voltak jelen, valamint az elrendelt és tervezett intézkedéseket a minisztérium bejelenti a Bizottságnak és a többi tagállamnak.

(7)⁷⁰ A minisztérium a (6) bekezdésben foglaltak esetében az előfordulás hatóság általi megerősítését követő

(8)⁷¹ A minisztérium felkéri a Bizottságot, hogy értesítse az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezetet, a 28. számú melléklet 10. pontjában meghatározottak szerint.

(9)⁷² A minisztérium aktualizálja az (5) és (7) bekezdésben említett bejelentéseket, amennyiben bármely új lényeges információ kerül birtokába, és azt ellenőrizték, vagy amint új intézkedést hoztak.

(10)⁷³ Az irányelv 15. cikk (1) bekezdése alapján engedélyezett eltérésekről a minisztérium értesíti a Bizottságot.

(11)⁷⁴ Aki tudomást szerez az 1. és 2. számú mellékletben felsorolt vagy azokban fel nem sorolt, de Magyarországon korábban elő nem fordult, nem-honos károsító jelenlétéről vagy arra utaló jelekről, köteles tíz napon belül írásban értesíteni a járási hivatalt, és e hatóságnak kérésre átadni a birtokában lévő, a károsító jelenlétére vonatkozó információt.

14/A. §⁷⁵ (1)⁷⁶ A NÉBIH a Bizottság jóváhagyásával védett zónát jelölhet ki.

(2) Védett zónának minősül minden olyan terület, ahol

(3) Egy övezetnek az Európai Unióban védett zónaként történő elismeréséhez

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti programnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

(5)⁷⁹ A (4) bekezdés a) pontja szerinti felmérést a járási hivatal végzi el. A Bizottságot értesíteni kell a felmérési módszerről, valamint annak végrehajtásáról, és a Bizottság szakértői számára hozzáférhetővé kell tenni a felmérési módszert, annak végrehajtását, eredményeit.

(6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti felmérést az állatvilág olyan, fonálférgeken kívüli károsítói esetében, amelyek az erdei növények vagy növényi termékek szempontjából fontosak, és amelyek általában a szabadban termesztett növényeket károsítják, a következők szerint kell végrehajtani:

(7)⁸⁰ Amennyiben indokolt, a NÉBIH további intézkedéseket foganatosít a (3) bekezdésben megállapított követelmények betartásához.

(8)⁸¹ Amennyiben a védett zóna területén megjelenik az a károsító, amelyre a védett zónát elismerték, a NÉBIH a károsító megjelenéséről, a mentesítési program végrehajtásáról és annak eredményéről írásban tájékoztatja a Bizottságot.

14/B. §⁸² (1) Az olyan védett zónán kívülről származó, a 6. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt vizsgálatköteles áruk esetében, amelyeket a védett zónára érvényes növényútlevél nélkül a védett zónán keresztül szállítanak a védett zónán kívüli végső rendeltetési helyre, az alábbi feltételeket kell teljesíteni:

(2) Ha az adott zónán belül szervezett hivatalos ellenőrzés alatt megállapításra kerül, hogy nem teljesülnek az (1) bekezdésben foglalt követelmények, akkor a csomagolást haladéktalanul pecséttel kell ellátni, és a vizsgálatköteles árut hatósági felügyelet mellett kell szállítani az adott védett zónán kívül eső rendeltetési helyre.

14/C. §⁸³ (1)⁸⁴ A NÉBIH az egyes zárlati károsítók figyelembevételével megvizsgálhatja, hogy alkalmazhatóak-e a védett zónára vonatkozó ellenőrzési szabályoknál kevésbé szigorú feltételek a 6. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt olyan vizsgálatköteles árura, amely a vizsgálatköteles árura létrehozott védett zónából származik, és azon belül kerül szállításra.

(2)⁸⁵ Az (1) bekezdés szerinti kevésbé szigorú feltétel a 34. és 35. §-ban hivatkozott hatósági ellenőrzés alkalmazását jelenti a NÉBIH ellenőrzése mellett.

14/D. §⁸⁷ (1)⁸⁸ Károsítómentes területet a NÉBIH jelöl ki hivatalból vagy a járási hivatalnál előterjesztett kérelem alapján, ha a terület megfelel a 25. számú mellékletében foglalt előírásoknak. A NÉBIH a károsítómentes területekről hatósági nyilvántartást vezet, a kérelemre történő kijelölésről határozatot hoz.

(2) A hatósági nyilvántartás tartalmazza a károsítómentes terület azonosító adatait, továbbá a 25. számú mellékletben foglalt előírásokon felül – a kijelölő határozatban előírt – kötelező, egyedi, a károsítómentes terület fenntartásával kapcsolatos növényegészségügyi intézkedéseket és a károsító esetleges megjelenésekor alkalmazandó egységes növényegészségügyi előírásokat.

(3)⁸⁹ A károsítómentes területen az adott károsító megjelenését vagy annak gyanúját a termelő haladéktalanul köteles a járási hivatalnak jelenteni. A járási hivatal erről három munkanapon belül a NÉBIH-et értesíti.

(4)⁹⁰ Amennyiben a károsítómentes terület növényegészségügyi állapota megváltozik, a NÉBIH a járási hivatal bejelentése alapján az adott károsítómentes területet a hatósági nyilvántartásból törölheti vagy az arra vonatkozó – a kijelölő határozatban foglalt – előírásokat módosíthatja.

(5) Az ügyfél kérelmére nyilvántartásba vett károsítómentes terület kijelölésével és fenntartásával kapcsolatos költségeket az ügyfél viseli.

15. §⁹¹ (1)⁹² A NÉBIH az 5. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az 5/B. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott előírások alól kérelemre, rendkívüli esetben felmentést adhat, amennyiben a zárlati károsítók terjedésének veszélye nem áll fenn, és a növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot Magyarországgal határos harmadik ország határzónájában termesztik, állítják elő, vagy használják fel, és a határzónához közeli magyarországi területre feldolgozás céljából kívánják behozni.

(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

(3)⁹³ A NÉBIH az (1) bekezdés szerinti engedélyt határozat formájában adja ki, amelyben rendelkezik a vizsgálatköteles áru szállításával, fuvarozásával, tárolásával és felhasználásával kapcsolatos intézkedésekről.

(4)⁹⁴ Az engedély hatálya alá tartozó árut kísérő okmányokon fel kell tüntetni az áru származási helyét.

(5)⁹⁵ Az engedély kiadása után a NÉBIH nyilvántartásba veszi a feldolgozás helyét és az azt végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait. Ezeket az adatokat rendszeresen karbantartja és a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

(6)⁹⁶ Az engedélyt a vizsgálatköteles áru beléptetésekor a vámhatóság részére be kell mutatni.

16. § (1)⁹⁷ Kísérleti vagy tudományos célú tevékenység, illetve fajtaszelekciós munka (a továbbiakban: kutatás) céljára az 1–6. számú mellékletben meghatározott tilalmazott károsítónak, vizsgálatköteles árunak, továbbá egyéb, Magyarországon nem honos életképes növényi károsító bármely fejlődési alakjának, tenyészetének Magyarországra való behozatalát vagy belföldi szállítását, fuvarozását, illetve felhasználását kérelemre a járási hivatal engedélyezheti, amennyiben a 8. számú mellékletben meghatározott általános feltételek fennállnak. Indokolt esetben a járási hivatal kiegészítő feltételeket határozhat meg. A feltételek megváltozása az engedély visszavonásával jár.

(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

(3)⁹⁹ A kutatási tevékenység jóváhagyását követően a járási hivatal a 8. számú mellékletben meghatározott minta szerinti engedélyt adja ki, amelynek minden esetben kísérnie kell a kutatási anyagot.

(4) A 6. számú mellékletben meghatározott vizsgálatköteles áruk behozatala esetén a kutatási anyagot a hatályos növényegészségügyi előírásoknak megfelelő vizsgálat alapján, a származási ország hatósága által kiállított növényegészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, melynek kiegészítő nyilatkozatában fel kell tüntetni az engedély számát és a következő megjegyzést: ,,Ezt az anyagot a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 16. §-a értelmében importálják Magyarországra.'' Az előírások nem érintik azt a károsítót, amellyel az (1) bekezdésben engedélyezett kutatást végzik.

(5)¹⁰⁰ A 6. számú mellékletben felsorolt vizsgálatköteles áru belföldi szállítása, fuvarozása esetén a kutatási anyagot a növényegészségügyi előírásoknak megfelelő vizsgálat alapján kiállított növényútlevélnek kell kísérnie. A növényegészségügyi előírások nem érintik azt a károsítót, amellyel az (1) bekezdésben engedélyezett kutatást végzik.

(6) A kutatási anyaggal folytatott valamennyi tevékenységet (ideértve a behozatalt és a szállítást is) a 8. számú melléklet előírásai szerinti zárlati körülmények között kell végezni.

(7)¹⁰¹ A járási hivatal ellenőrzi a 8. számú mellékletben meghatározott zárlati intézkedések betartását és a kutatási anyag, valamint járulékos anyagai növényegészségügyi követelményeknek megfelelő kezelését, beleértve a sterilizálást, a fertőtlenítést, a megsemmisítést és az elrendelt egyéb eljárási módokat is.

17. § (1) A zárlat akkor oldható fel, ha

(2) A kutatási anyag által megfertőzött vagy azzal valamilyen formában érintkezett növényt, növényi terméket és egyéb anyagot meg kell semmisíteni vagy a károsító elpusztítását célzó kezelésnek kell alávetni.

(3) A 4. számú mellékletben meghatározott és a 8. számú mellékletben nem szabályozott növénnyel, növényi termékkel vagy más anyaggal folytatott tevékenységet növényegészségügyi szempontból a minisztérium külön is szabályozhatja.

18. § (1)¹⁰⁴ Állami védekezés keretében hozott zárlati intézkedéssel a termelők növényállományának részleges vagy teljes megsemmisítését országosan, illetve több vármegyére kiterjedően a NÉBIH, egy vármegyére vonatkozóan pedig a vármegyei kormányhivatal határozattal rendeli el az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 49. §-a alapján.

(2)¹⁰⁵ A 9. §-ban szabályozott egyéb zárlati intézkedés esetén a megsemmisítést a vármegyei kormányhivatal határozattal rendeli el.

(3) A megsemmisítési határozatnak tartalmaznia kell

(4)¹⁰⁷ Amennyiben a megsemmisítést a minisztérium rendeli el, a határozatban meg kell nevezni a megsemmisítési eljárást lefolytató vármegyei kormányhivatalt.

(5)¹⁰⁸ A megsemmisítési határozatot meg kell küldeni a termelőnek, az eljárás lefolytatásával megbízott vármegyei kormányhivatalnak, a megsemmisítést végző természetes és jogi személynek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetnek és a kártalanítás kifizetésében illetékes vármegyei kormányhivatal, erdészeti növények esetében az illetékes erdőfelügyelőségnek, védett növények esetén pedig az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságának.

(6)¹⁰⁹ A vármegyei kormányhivatalnak jegyzőkönyvben kell rögzítenie azokat a kárelőzményi és tényadatokat, amelyek a kártalanítás alapjául szolgálnak. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni a NÉBIH-nek.

19. § (1)¹¹⁰ A megsemmisítési határozat végrehajtásáról a vármegyei kormányhivatal és a 18. § (4) bekezdése alapján a megsemmisítés végrehajtásával megbízott vármegyei kormányhivatal köteles a NÉBIH-nek három napon belül írásban jelentést tenni.

(2) A jelentésben az eljáró szervnek meg kell jelölnie a megsemmisítési határozat számát, a 18. § (3) bekezdésében foglalt adatokat és a zárlat alá vont eszközök, tárgyak megnevezését, darabszámát.

(3)¹¹¹ A jelentésben közölni kell a laboratóriumi vizsgálatot végző vármegyei kormányhivatal, illetve egyéb megbízott szakintézmény nevét és székhelyét, a vizsgálat időpontját és eredményét, valamint a vizsgálat eredményéről kiállított laboratóriumi bizonyítvány számát. A megsemmisítési határozat végrehajtásáról szóló jelentésben közölni kell továbbá a megsemmisítés módját, eredményét, valamint a növényi hulladékok eltávolításának és ártalmatlanná tételének módját.

20. § (1)¹¹² A Tv. 49. §-ának (4) bekezdése alapján a zárlati károsítók behurcolásának és elterjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedések során keletkezett növényi hulladék ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtásáról a növényi hulladék keletkezésének helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal intézkedik. Amennyiben a hulladék ártalmatlanítása más vármegyében történik, értesíteni kell a megsemmisítés helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatalt is.

(2)¹¹³ Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a káresemény helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal a hulladék ártalmatlanná tétele érdekében meghatározza

(3)¹¹⁵ Az ártalmatlanná tétel végrehajtására a káresemény helyszínéhez legközelebb lévő és a keletkezett növényi hulladék mennyiségének megsemmisítésére képes vállalkozó vagy természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet jelölhető ki.

(4)¹¹⁶ Az ártalmatlanná tételt végző vállalkozó vagy természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet a végrehajtást követően a számlát felülvizsgálatra és jóváhagyásra megküldi az ártalmatlanná tételt elrendelő vármegyei kormányhivatalnak.

(5)¹¹⁷

(6) Ha az ártalmatlanná tétel a káresemény helyén történik (például elföldelés, elégetés), a (2), (4) és (5) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni.

21. §¹¹⁸ (1) A A Tv. 54. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kártalanítás kifizetése iránti kérelem az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben meghatározott adatokon túlmenően tartalmazza

(2)¹¹⁹ A termelő által a termelés mielőbbi beindítása érdekében a megsemmisítés végrehajtásával megbízott vármegyei kormányhivatalhoz benyújtható részkártalanítási kérelem esetén a kártalanítás összege a várható teljes kártalanítás 50%-áig terjedhet.

22. §¹²⁰ (1) A kártalanítás alapja védett növények esetében a külön jogszabályban közzétett eszmei érték, minden más növény, növényi termék és egyéb anyag esetében a kártalanítás alapja a megsemmisített tulajdon, illetőleg a szaporításból kizárt szaporítóanyag mindenkori forgalmi értéke, továbbá a határozatban szereplő zárlati intézkedéssel közvetlenül kapcsolatos költségek összege, ide nem értve azt a költséget, amely a zárlati intézkedés elmaradása esetén is felmerült volna. A kártalanítás alapjául szolgáló forgalmi értéket – ha a kártalanítást kizáró ok nem áll fenn – becsléssel kell megállapítani.

(2)¹²¹ A forgalmi érték becslési eljárását a fertőzöttség tényét megerősítő laboratóriumi vizsgálati eredmény közlését követően a zárlati határozat alapjául szolgáló körülmények kivizsgálásával egy időben meg kell kezdeni. Amennyiben a forgalmi érték megállapításához szükséges a termésbecslés is, a vármegyei kormányhivatalnak azt is el kell végeznie.

(3) A forgalmi érték megállapításának alapjai:

(4) Az elmaradt haszon becslésének alapja az adott termőtájon, a zárolt ültetvényben alkalmazott művelésmódhoz és technológiához hasonló termesztési gyakorlatot követő gazdaságokban, hosszú távon realizált hozam, figyelembe véve az éghajlati viszonyokat, ültetvény korát, termesztett fajtát és az azokkal összefüggő termésbiztonságot (terméshozás szakaszosságát).

(5) A becsült kártalanítási érték a (3) bekezdés szerint becsült forgalmi értéknek az alábbiak szerint meghatározott százaléka:

(6) Az (5) bekezdés szerinti becsült kártalanítási értéket növelik a zárlati intézkedéssel közvetlenül kapcsolatos költségek. Amennyiben a határozat a fertőzött termék megsemmisítését ipari feldolgozás vagy más irányú felhasználás útján is lehetővé teszi, akkor a termelő köteles a tőle elvárható módon mindent megtenni a feldolgozás, illetve a más irányú felhasználás realizálása érdekében. Az ennek során keletkezett árbevétel, ennek hiányában a káresemény időszakában kialakult átlagos nagykereskedelmi felvásárlási vagy átlagos piaci ár csökkenti a becsült kártalanítási értéket.

(7)¹²³ Ha az egyes zárlati károsítók elleni védekezés 7. számú mellékletben meghatározott előírásai lehetővé teszik, a vármegyei kormányhivatal rendelkezhet a laboratóriumi vizsgálat alapján egészséges, illetve a zárolt területen belül található, a fertőzés továbbterjedésében bizonyítottan szerepet nem játszó vizsgálatköteles áruk felhasználásáról és forgalomba hozataláról. Az így felszabadított, valamint a továbbszaporításból kivont, de egyéb célú felhasználásra engedélyezett vizsgálatköteles árut a termelő köteles a tőle elvárható módon kezelni, és piaci áron értékesíteni. Az ebből származó bevételt, ennek hiányában a káresemény időszakában kialakult átlagos nagykereskedelmi ár, vagy növényi szaporító- és ültetési anyag esetében a piaci ár a (6) bekezdésben megállapítottakhoz hasonlóan csökkenti a becsült kártalanítási értéket.

(8) A kártalanítási összeget a (6) és (7) bekezdés szerinti korrekciók elvégzésével kell kiszámítani.

23. §¹²⁴ (1)¹²⁵ A fertőzés terjesztésére alkalmas anyagokat, tárgyakat és eszközöket, ha az egyes zárlati károsítók elleni védekezési szabályok lehetővé teszik, és alkalmas eljárással ártalmatlanítani lehet (például hőkezelés, fertőtlenítés), annak elvégzése után a termelő a vármegyei kormányhivatal engedélye alapján azokat felhasználhatja vagy értékesítheti. Ebben az esetben erre nem jár kártalanítás.

(2) Valamely zárlati károsító továbbterjedése ellen hozott zárlati intézkedés ideje alatt, a hatósági intézkedéssel érintett termőhelyen fellépő ugyanazon károsító okozta kárért nem jár újabb kártalanítás.

24. §¹²⁶ (1)¹²⁷ A vármegyei kormányhivatalnak meg kell állapítania

(2)¹²⁸ A kártalanítási összeg kifizetése érdekében a vármegyei kormányhivatal megküldi az állami védekezéshez kapcsolódó kártalanítás összegét biztosító, a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzat tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 49. §-a szerinti, az agrárminiszter által kijelölt lebonyolító szervnek (a továbbiakban: lebonyolító szerv) a kártalanítás összegét megállapító határozatot (a továbbiakban: kártalanítási határozat).

(3)¹²⁹ A lebonyolító szerv tizenöt napon belül intézkedik a kártalanítási határozatban megjelölt összegnek a vármegyei kormányhivatal részére történő folyósítása iránt, amely azt a (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint fizeti ki a kártalanítás jogosultjának.

(4)¹³⁰ Az áfaalany kártalanításra jogosult a kártalanítás összegéről számlát bocsát ki a vármegyei kormányhivatal részére. A kártalanítás folyósítása a számla alapján történik. A kártalanítás kifizetési határideje a kártalanítási határozat véglegessé válásától számított harminc nap.

(5) Ha a kártalanítás jogosultja nem áfaalany, a kártalanítást a határozat alapján, az annak véglegessé válásától számított harmincadik napig kell folyósítani.

25. §¹³¹ (1)¹³² Az állami védekezés, valamint az állami védekezéshez szükséges termék és szolgáltatás beszerzési költségét, továbbá a magánszemély közreműködésével összefüggő költséget a vármegyei kormányhivatal viseli. Az állami védekezés költségeiről szóló, a vármegyei kormányhivatal nevére kiállított számlát a vármegyei kormányhivatalnak kell benyújtani.

(2)¹³³ A vármegyei kormányhivatal intézkedik az (1) bekezdésben foglalt költségek kifizetéséről a számlakibocsátó, vagy az áfaalanynak nem minősülő jogosult esetében a szerződésben megjelölt személy részére. A vármegyei kormányhivatal az állami védekezés költségeiről szóló számla másolatát megküldi a lebonyolító szerv részére.

(3)¹³⁴ A lebonyolító szerv az állami védekezés költségeit a számlamásolatok beérkezését vagy a lebonyolítási számlán fennálló fedezethiány esetén a fedezet rendelkezésre állását követő harminc napon belül megtéríti a vármegyei kormányhivatalnak.

26. § (1) Zárlati vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsító szaporító- és ültetvényanyaggal történő elterjedésének megakadályozása érdekében az ellenőrzésre kötelezett szaporító- és ültetvényanyag előállítására és forgalmazására vonatkozó növényegészségügyi követelmények betartását a növényvédelmi felügyelő rendszeresen ellenőrzi.

(2) A növényegészségügyi vizsgálati kötelezettség alá tartozó szaporító- és ültetvényanyag szaporítására, forgalmazására és vizsgálatára vonatkozó előírásokat a 9. számú melléklet tartalmazza.

27. § A 9. számú mellékletben meghatározott szaporító- és ültetvényanyagok törzsültetvényének, árutermelő iskolájának, forgalmazó lerakatának, valamint a behozatalból származó, továbbszaporítás céljára szolgáló, a 6. számú mellékletben meghatározott növények növényegészségügyi megfigyelésére kijelölt szaporító- és ültetvényanyag-előállító területének előzetes, a növényegészségügyi alkalmasságot igazoló hatósági vizsgálata szükséges.

28. §¹³⁵ Az EPPO tagországokon kívüli területekről származó bármely vetőmag és lágyszárú dísznövény, valamint bármely országból származó gyümölcs, szőlő szaporító- és ültetvényanyag esetében az importőr vagy a termeltető felhasználás vagy forgalmazás előtt köteles a járási hivatalt az import szaporító- és ültetvényanyag mennyiségéről, fajáról, fajtájáról, származási, telepítési, illetve forgalmazási helyéről tájékoztatni.

29. § (1) Az ellenőrzésköteles szaporító- és ültetvényanyagot előállító termelő a felhasznált szaporítási alapanyag fertőzésmentességét és származását a növényegészségügyi ellenőrzés során igazolni köteles.

(2) Az ellenőrzésköteles növényi szaporító- és ültetvényanyagot tilos növényegészségügyi ellenőrzés nélkül forgalomba hozni.

(3)¹³⁶ Ha az ellenőrzésköteles szaporító- és ültetvényanyagot növényegészségügyi igazolás nélkül hozták forgalomba, arra a járási hivatal forgalomba hozatali korlátozást rendel el, és rendelkezik annak megsemmisítéséről.

30. § Ha a növényegészségügyi ellenőrzés során az ellenőrzésre kötelezett szaporító- és ültetvényanyagon, termőterületén vagy annak 50 m-es körzetében zárlati vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsító fertőzése állapítható meg, e károsítókra vonatkozó és a 7. számú mellékletben meghatározott zárlati rendelkezéseket kell alkalmazni.

31. § (1)¹³⁷ A fertőzött szaporító- és ültetvényanyag növényegészségügyi okból elrendelt megsemmisítését csak a járási hivatalnak ellenőrzése mellett lehet végrehajtani.

(2)¹³⁸ A termelő köteles a járási hivatal által növényegészségügyi szempontból továbbszaporításra alkalmatlannak minősített szaporító- és ültetvényanyagot azonosítható módon megjelölni, és megsemmisítésének időpontját annak megkezdése előtt legalább három munkanappal a járási hivatallal közölni.

32. § A nemzetközi előírásoknak megfelelő minősítési és ellenőrzési rendszerben előállított, egészséges, illetve vírusmentes igazolással rendelkező szaporító- és ültetvényanyagra vonatkozó szabályokról külön jogszabály rendelkezik.

33. § (1)¹³⁹ A járási hivatalnak nyilvántartásba kell vennie és egyedi azonosító számmal kell ellátnia

(2)¹⁴³ Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn,

(3)¹⁴⁷ A nyilvántartásra kötelezettnek haladéktalanul meg kell küldeni a járási hivatal részére a 9. számú mellékletben foglalt előírások alapján a 10. számú melléklet szerint kitöltött bejelentési űrlapot.

(4)¹⁴⁸ A járási hivatal tartalmi és formai szempontból ellenőrzi a bejelentési űrlapon lévő adatokat, és erre a célra kialakított hatósági nyilvántartásba veszi azokat. A járási hivatal nem veszi nyilvántartásba azt a nyilvántartásra kötelezettet, aki, amely nem teljesíti a 36. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(5)¹⁴⁹ A nyilvántartásra kötelezett köteles bejelenteni, ha a nyilvántartott tevékenységén kívül a nyilvántartási kötelezettség szempontjából más kiegészítő tevékenységet folytat, vagy a korábban bejelentett adataiban egyéb változás történik. A járási hivatal a nyilvántartásra kötelezett bejelentése alapján módosítja a hatósági nyilvántartást.

(6)¹⁵⁰ A járási hivatal – az országos nyilvántartás naprakész állapotban tartása érdekében – a hatósági nyilvántartást megküldi a NÉBIH-nek.

(7)¹⁵¹ A NÉBIH az általa karbantartott országos nyilvántartást kérésre hozzáférhetővé teszi a Bizottság számára.

(8)¹⁵² A minisztérium a 6. számú melléklet A. részében fel nem sorolt növény, növényi termék vagy egyéb anyag esetében – a nyilvántartásra kötelezetteken kívül – azok importőreire, illetve termelőire is nyilvántartásba vételi, illetve termőhelyi, tárolóhelyi ellenőrzési kötelezettséget írhat elő, amennyiben vizsgálatköteles zárlati károsító elterjedésének veszélye áll fenn.

(9)¹⁵³ Azokat a növényeket, növényi termékeket, amelyekre a (8) bekezdés felhatalmazása alapján különleges rendelkezések alkalmazhatók, a 16. számú melléklet tartalmazza.

(10)¹⁵⁴ A 23. számú melléklet szerinti jelzést akkor lehet feltüntetni, ha a fa csomagolóanyag előállítása, illetve kezelése megfelel a 23. számú melléklet előírásainak, és ez alapján a járási hivatal a jelzésben feltüntetendő növény-egészségügyi nyilvántartási számot megadja. Hőkezelés esetén a megfelelést az üzemnek akkreditált vizsgáló intézet tanúsítványával kell igazolnia.

34. §¹⁵⁵ A járási hivatal a vizsgálatokat minden esetben az 1–2. számú mellékletben felsorolt károsítók felderítésére, illetve a termőhely, tárolóhely vagy a növény ezen károsítóktól való mentességének megállapítása érdekében végzi el. A növényegészségügyi ellenőrzéseket a vizsgált növényen előforduló, az 1–2. számú mellékletben felsorolt károsítók felderítésére legalkalmasabb időszakban, legalább évente egy alkalommal (kivéve a 9. számú melléklet 8.2. pontjában meghatározottakat) kell elvégezni. Az ellenőrzések egységes rendjének szabályozása a NÉBIH feladata.

35. § (1)¹⁵⁶ A növény-egészségügyi ellenőrzéseknél alkalmazott speciális mintavételi, laboratóriumi és termőhelyi vizsgálat módszereket a NÉBIH növény-egészségügyi módszertani kézikönyvben teszi közzé.

(2) A vizsgálatok kiterjednek a termelő által termelt, előállított vagy felhasznált, vagy a telephelyén egyébként jelen lévő növényekre vagy növényi termékekre, valamint az ott használt termesztő közegre.

(3) A vizsgálati dokumentumok visszavonásig vagy a következő szemléig, a tárgyévi vegetációs időszakra érvényesek.

36. § (1) A nyilvántartásra kötelezett köteles

(2)¹⁶³ A járási hivatal a nyilvántartásoknak és a vonatkozó dokumentumoknak a 34. §-ban meghatározott időközönkénti vizsgálatával ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek betartását.

(3)¹⁶⁴ A járási hivatal forgalomba hozatali és felhasználási korlátozást rendelhet el az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítéséig, ha a nyilvántartásra kötelezett azokat elmulasztja.

36/A. § (1)¹⁶⁶ Növényútlevelet kell kiállítani annak igazolására, hogy a növény, növényi termék előállítása, feldolgozása, forgalmazása és tárolása során a növény-egészségügyi követelményeket, illetve az 5. számú melléklet szerinti különleges előírásokra vonatkozó rendelkezéseket a Tv. 17. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti kötelezettség alapján nyilvántartásba vett termelők betartották.

(2)¹⁶⁷

(3) A 6. számú melléklet A. részében felsorolt vizsgálatköteles áru esetében növényútlevelet kell kiadni, ha az 5/B. § (1) bekezdésében meghatározott, és a 34. §, valamint a 35. § (2) bekezdése szerint végrehajtott ellenőrzések alapján a növényegészségügyi feltételek teljesülnek.

(4)¹⁶⁸ A növények, növényi termékek és egyéb anyagok vásárlói – mint a növénytermesztéssel hivatásszerűen foglalkozó végfelhasználók – kötelesek a növényútleveleket legalább egy évig megőrizni és hivatkozási számaikat nyilvántartásukban feltüntetni.

(5) Ha az ellenőrzés során nem vizsgálják a védett zónákra vonatkozó különleges előírások teljesülését, a kiadott növényútlevél nem érvényes ezekre a zónákra, és a növényútlevelet az ilyen esetekre fenntartott jelöléssel kell ellátni.

36/B. § (1) A növényútlevél hatósági címkéből és a 17. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó kísérő okmányból áll. A hatósági címkét csak egyszer lehet felhasználni, és megfelelő anyagból kell készíteni. A hatósági öntapadós címkék használata engedélyhez kötött. A kísérő okmány bármely olyan okmány lehet, amelyet általában kereskedelmi célra használnak. A kísérő okmányra akkor nincs szükség, ha a 17. számú mellékletben meghatározott valamennyi adat a hatósági címkén szerepel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat nyomtatott formában, az Európai Unió legalább egyik hivatalos nyelvén kell feltüntetni. Az elültetésre szánt a burgonya vetőgumóhoz kiadott növényútlevél esetében ez a külön jogszabályban előírt hatósági címke. A burgonya vetőgumónak a védett zónába történő beszállításra és a szállításra vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelését a címkén, vagy bármely más kereskedelmi dokumentumon fel kell tüntetni.

(3) Amikor a növényútlevél a hatósági címkéből és a kísérő okmányból áll, akkor

(4) A 17. számú mellékletben felsoroltakon kívüli bármely adat, amely egyéb jogszabály szerint a címkén feltüntetendő, illetve feltüntethető, szintén megadható a növényútlevél kísérő okmány részében, de világosan el kell különíteni a 17. számú mellékletben meghatározott adatoktól.

(5)¹⁶⁹ Az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 18.1. pontjában felsoroltak szerinti, ültetésre szánt Solanum tuberosum L. gumók esetében a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet [48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet] 5. számú melléklete C. részének 9. pontjában meghatározott címke használható a növényútlevél helyett, amennyiben a címke tartalmaz arra vonatkozó igazolást, hogy a tétel megfelel az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 18.1. pontjában előírt követelményeknek. Az ültetésre szánt Solanum tuberosum L. gumók csak akkor szállíthatók be egy meghatározott védett zónába, és csak akkor szállíthatók egy védett zónán belül, ha a címkén vagy bármely más kereskedelmi okmányon feltüntették az érintett védett zónába, illetve azon belüli szállítást szabályozó előírásoknak való megfelelést.

(6)¹⁷⁰ Az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 26. pontjában felsoroltak szerinti Helianthus annuus L. vetőmagok esetében a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 43–48. §-aiban meghatározott címke használható a növényútlevél helyett, amennyiben a címke tartalmaz arra vonatkozó igazolást, hogy a tétel megfelel az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 26. pontjában előírt követelményeknek.

(7)¹⁷¹ Az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 27., illetve 29. pontjában felsorolt Solanum lycopersicum L és Phaseolus L. vetőmagok esetében a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 6. számú mellékletének A. részében meghatározott címke használható a növényútlevél helyett, amennyiben a címke tartalmaz arra vonatkozó igazolást, hogy a tétel megfelel az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 27., illetve 29. pontjában előírt követelményeknek.

(8)¹⁷² Az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 28.1. és 28.2. pontjában felsorolt Medicago sativa L. vetőmagok esetében a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 43–48. §-aiban meghatározott címke használható a növényútlevél helyett, amennyiben a címke tartalmaz arra vonatkozó igazolást, hogy a tétel megfelel az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 28.1. és 28.2. pontjában előírt követelményeknek.

36/C. §¹⁷³ (1) A növényútlevelet

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti felhatalmazást csak olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet kaphatja meg, aki vagy amelynek képviselője tagja a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának, vagy ilyen tagsággal rendelkező személy szakmai felügyeletét írásbeli szerződésbe foglalja.

36/D. §¹⁷⁷ (1) A növényútlevél kibocsátásán annak elkészítését (ideértve az adatok kitöltését), valamint nyomtatását és – ha szükséges – tárolását kell érteni.

(2)¹⁷⁸ Az (1) bekezdésben meghatározottak biztosítása érdekében a 36/C. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott hatóságok:

(3)¹⁸² Ha a 36/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti termelő, előállító, felvásárló, gyűjtőraktározó, forgalmazó vagy importőr olyan védett zónába szándékozik vizsgálatköteles árut szállítani, ahová nem rendelkezik érvényes növényútlevéllel, a járási hivatal megvizsgálja azt és meghatározza, hogy a termék alkalmas-e az adott védett zónába való belépésre. Ilyen esetben a kérelmezőnek a kiszállítást megelőzően időben tájékoztatnia kell a járási hivatalt ilyen irányú szándékáról, és azzal egyidőben folyamodnia kell a megfelelő növényútlevélért.

36/E. § (1) A 6. számú melléklet A. rész I. szakaszában felsorolt vizsgálatköteles áruk – a 33. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti helyi forgalmazás kivételével – csak akkor szállíthatók Magyarországon, illetve az Európai Unióban, ha csomagolásukon vagy az azokat szállító járműveken elhelyezték az érintett területre érvényes és a jogszabályi előírásoknak megfelelően kiállított növényútlevelet.

(2) A 6. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt vizsgálatköteles áruk csak akkor szállíthatók be egy meghatározott védett zónába, és akkor szállíthatók a védett zónán belül, ha csomagolásukon vagy az azokat szállító járműveken elhelyezték az érintett területre érvényes és a jogszabályi előírásoknak megfelelően kiállított növényútlevelet.

(3)¹⁸³ Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn, az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik növények, növényi termékek, élelmiszerek és állati takarmányok kis mennyiségének szállítására, ha azokat a tulajdonos vagy átvevő szállítás közbeni fogyasztásra, valamint nem ipari vagy kereskedelmi célú felhasználásra szánja. A 6. számú melléklet A. RÉSZ 1.1., 1.4., 1.5. és 2.1. pontjaiban felsorolt fás szárú szaporítóanyagok, valamint az 1.3. pont alatti vetőburgonya kis mennyiségének szállítása során be kell tartani az (1) bekezdésben foglaltakat, ha a szállítás célja eladás.

(4) A növényútlevél egy későbbi időpontban és az Európai Unió bármely részében felcserélhető egy másik növényútlevéllel az alábbi rendelkezéseknek megfelelően:

36/F. § (1) A növényútlevél nem adható ki, ha az 5/B. § (1) bekezdésében meghatározott, és a 34. §, valamint a 35. § (2) bekezdése szerint végrehajtott ellenőrzések alapján a növényegészségügyi feltételek nem teljesülnek.

(2) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a termelő által termesztett, előállított vagy felhasznált, valamint a termelő telephelyén más módon jelen lévő növények, növényi termékek egy része, illetve az ott használt termesztő közeg egy része nem járhat a zárlati károsítók terjesztésnek kockázatával, a növényútlevél ezekre a részekre kiadható.

(3) Ha a növényútlevél kiadásának növényegészségügyi feltételei nem állnak fenn, az alábbi hatósági intézkedéseket kell alkalmazni:

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak esetén a termelő tevékenységét teljes egészében vagy részben fel kell függeszteni mindaddig, amíg nem igazolható, hogy a zárlati károsítók terjedésének veszélyét elhárította. A felfüggesztés tartama alatt a 36/E. § előírásai nem alkalmazhatók.

(5) Ha a növényegészségügyi ellenőrzés alapján a vizsgált termékek az 1. számú vagy a 2. számú mellékletben felsorolt károsítókkal fertőzöttek, akkor a (2)–(4) bekezdésben, a 6–8. §-ban, valamint a 7. számú mellékletben meghatározott előírásokat kell alkalmazni.

36/G. § (1) Magyarországon növényútlevéllel szállított termékek esetében szúrópróbaszerű ellenőrzéseket kell végezni e rendelet előírásainak betartása érdekében, különös tekintettel a 36/E. §-ra. Az ellenőrzéseket a termékek származásától függetlenül és bármiféle megkülönböztetés nélkül az alábbiak szerint kell elvégezni:

(2)¹⁸⁶ A járási hivatal az ellenőrzéseket feladatterv alapján végzi el. A szemlék, illetve az azt esetenként kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után a járási hivatal a növényegészségügyi állapotot jegyzőkönyvben rögzíti, illetve az esetenként kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után a laboratórium laboratóriumi bizonyítványt állít ki.

(3)¹⁸⁷ Másik tagállamból származó növények, növényi termékek vagy más áruk feltartóztatása esetén a NÉBIH a járási hivataltól kapott bejelentés alapján azonnal tájékoztatja a származási országot, valamint a Bizottságot a feltartóztatásról és a tervezett vagy foganatosított intézkedésekről.

(4)¹⁸⁸ A 33. § (1) bekezdésének megfelelően hatósági nyilvántartásba vett telephelyen az ellenőrzéseket rendszeresen el kell végezni, míg a 33. § (8) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vett telephelyen azok rendszeresen elvégezhetők.

(5)¹⁸⁹ Célirányos ellenőrzést kell végezni, ha felmerül a gyanú, hogy e rendelet előírásait nem tartották be.

(6)¹⁹⁰ A vizsgálatköteles árut a termelési és értékesítési lánc minden szakaszában hozzáférhetővé kell tenni a növényvédelmi felügyelő részére, aki jogosult elvégezni az érintett növényegészségügyi ellenőrzéshez szükséges valamennyi vizsgálatot, beleértve a növényútlevéllel és a nyilvántartással kapcsolatos ellenőrzést is.

(7)¹⁹¹ A növényegészségügyi ellenőrzéseket a Bizottság által kijelölt szakértők is elvégezhetik.

(8)¹⁹² Ha a növényegészségügyi ellenőrzések során zárlati károsítók terjesztésének kockázata állapítható meg, akkor a 36/F. § (3) bekezdése szerinti intézkedéseket kell foganatosítani.

(9)¹⁹³ A vámhatóság a külön jogszabály szerint végzett ellenőrzések során a növényútlevél meglétét ellenőrizheti. Amennyiben a növényútlevéllel szállítható vizsgálatköteles áru esetében a vámhatóság a növényútlevél hiányát észleli, a járási hivatal intézkedéséig az áru további felhasználását korlátozza.

(10)¹⁹⁴ Amennyiben a vámhatóság a külön jogszabály szerint végzett ellenőrzések során növényi károsító jelenlétére utaló körülményeket tapasztal, a járási hivatal értesítése után, annak intézkedéséig, az áru felhasználását korlátozza (például nem állít ki szabad forgalomba hozatali vagy feldolgozási folyamatban való felhasználási engedélyt). A járási hivatal az értesítést követően a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi. A vizsgálatok költségei behozatali küldemény esetében a címzettet, kiviteli küldemény esetében a feladót, átmenő küldemény esetében pedig a szállítót, fuvarozót vagy a szállítmányozót terhelik. A díjtételeket külön jogszabály határozza meg.

37. §¹⁹⁶ (1) A vizsgálatköteles árukat szállításuk és fuvarozásuk esetén – amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik – növényegészségügyi ellenőrzésben kell részesíteni.

(2)¹⁹⁷ A növényegészségügyi ellenőrzéseket a Tanács 1984. április 10-i 1262/84/EGK rendeletével jóváhagyott, a határokon történő áruellenőrzések összehangolásáról szóló nemzetközi egyezmény rendelkezéseinek, különösen annak 4. mellékletének megfelelően kell végezni.

(3)¹⁹⁸ A nyersfából készült fa csomagolóanyagokat a célország előírása szerinti kezelésben kell részesíteni, és a célország által megkövetelt jelölést kell alkalmazni. A csomagolóanyagot előállító termelő felelős azért, hogy a csomagolóanyag megfelelő fából készüljön és az előírt jelölés szerepeljen rajta.

(4)¹⁹⁹ A rendelet 1. számú mellékletében felsorolt zárlati károsítókkal való fertőzés megállapítása érdekében a növényvédelmi hatóság valamennyi határállomáson és az ország területén szúrópróbaszerű ellenőrzést végez. Amennyiben az ellenőrzés során a növényvédelmi hatóság fertőzést állapít meg, az ellenőrzéssel felmerülő költségekre a 47. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

38. § Növényegészségügyi vizsgálat szempontjából küldeménynek kell tekinteni az olyan, egyik országból egy másikba, illetve országon belül szállított, növényegészségügyi bizonyítvánnyal ellátott vizsgálatköteles árut, amely több tételből is állhat.

39. § (1)²⁰⁰ A küldemény vizsgálatát behozatali és átmenő forgalomban a határátkelőhelyen a növényegészségügyi határállomástól, kiviteli forgalomban a feladás helye szerint illetékes járási hivataltól kell kérni.

(2) Behozatali és átmenő forgalomban a határátkelőhelyen

40. § (1) A vizsgálatok zavartalan és szakszerű előkészítéséről, a vizsgálathoz szükséges személyi és tárgyi feltételekről kivitel esetén a feladó vagy megbízottja, behozatali vagy átmenő forgalomban pedig a szállító, fuvarozó, szállítmányozó vagy megbízottja köteles gondoskodni.

(2) A vizsgálatot úgy kell előkészíteni, hogy azt a növényvédelmi felügyelő a helyszínre érkezése után, a bejelentett időpontban azonnal megkezdhesse és a növényegészségügyi bizonyítvány kiállításához szükséges minden adat rendelkezésére álljon.

41. § (1) A növényvédelmi felügyelő részére lehetővé kell tenni a szállításra, fuvarozásra előkészített áru ellenőrzését, illetve a rakodás közbeni vizsgálatot.

(2) A növényegészségügyi vizsgálati kötelezettség alá tartozó küldemény vizsgálatára mindig annyi időt kell fordítani, hogy a szállítmány zárlati károsítóktól, valamint vizsgálatköteles nem zárlati károsítóktól való mentessége, illetve a növényegészségügyi előírásoknak való megfelelése biztonsággal megállapítható legyen.

(3)²⁰¹ A növényegészségügyi vizsgálat november, december, január és február hónapokban 8.00 órától 16.00 óráig, március, április, szeptember és október hónapokban 7.00 órától 17.00 óráig, május, június, július és augusztus hónapokban 7.00 órától 18.00 óráig végezhető. A felsorolt időpontokon túli vizsgálatot indokolt esetben a járási hivatal vezetőjének engedélyével lehet végezni. A besötétedés utáni, illetőleg az éjjeli vizsgálathoz nappali fényerőt biztosító mesterséges világítás szükséges. A világításról a feladó vagy az általa megbízott személy köteles gondoskodni.

(4)²⁰² Vasárnap és ünnepnapon a járási hivatal vezetőjének engedélye nélkül csak 7.00–12.00 óráig lehet vizsgálatot végezni. Fizetett munkaszüneti napon, akkor is ha az szombatra vagy vasárnapra esik, vizsgálatot csak a járási hivatal vezetőjének engedélyével lehet végezni.

(5)²⁰³ A (2) és a (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a folyamatos szolgálatban működő növényegészségügyi határállomásokra. Az ideiglenesen vizsgálatra megnyitott határállomáson a szállító, fuvarozó, szállítmányozó vagy az általa megbízott személy köteles megfelelő világításról gondoskodni.

(6)²⁰⁴ A határállomásra vasúton érkező küldemény növényegészségügyi ellenőrzését azon a vágányon kell végrehajtani, amelyre a szerelvény érkezett. Az ellenőrzést a technikai időn belül kell elvégezni. Amennyiben ezt a vonatszerelvény határállomáson való tartózkodása alatt elvégezni nem lehet, a küldeményt tartalmazó vasúti kocsit a vonatból ki kell sorolni, és a növényegészségügyi határállomás tároló vágányára kell irányítani.

(7)²⁰⁵ Közúti teherjárművel érkező küldemény ellenőrzéséhez a járművet a növényegészségügyi határállomás rakodójához kell irányítani.

(8) A határállomáson a küldeményekről naplót kell vezetni, amelynek a szállítmányra és annak vizsgálatára vonatkozó alapvető adatokat kell tartalmaznia.

42. §²⁰⁶ (1)²⁰⁷ Behozatali és átmenő forgalomban az 50/A. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hatósági „növényegészségügyi bizonyítvány” vagy „re-export növényegészségügyi bizonyítvány” csak akkor fogadható el, ha

(2) Az igazolatlan változások vagy törlések érvénytelenné teszik a bizonyítványt.

(3) A növényegészségügyi bizonyítványról csak úgy adható ki másolat, ha azon nyomtatással vagy bélyegzéssel szerepel a ,,másolat'' vagy duplikátum'' szó.

(4)²⁰⁸ Azon növények, növényi termékek és egyéb anyagok esetében, amelyekre az 5. számú melléklet A. vagy B. részében meghatározott különleges előírások vonatkoznak, a növényegészségügyi bizonyítványt a növények, növényi termékek vagy más áruk származási helye szerinti harmadik országban állítják ki (származási ország).

(5)²⁰⁹ Amennyiben a különleges előírások a származási helytől eltérő helyen is teljesülhetnek vagy semmilyen különleges előírás nem alkalmazandó, a növényegészségügyi bizonyítványt abban a harmadik országban is kiállíthatják, ahonnan a növények, növényi termékek vagy más áruk érkeznek (feladó ország).

(6)²¹⁰ Amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, a növényegészségügyi bizonyítvány kiegészítő nyilatkozat rovatában csak a NÉBIH által külön behozatali engedélyben meghatározott igazolásokat köteles a származási vagy a feladó ország növényegészségügyi hatósága feltüntetni.

(7)²¹¹ Az 5. számú melléklet A. része I. szakaszában vagy B. részében felsorolt növények, növényi termékek és egyéb anyagok esetében a bizonyítványokon a „Kiegészítő nyilatkozat” címszó alatt az 5. számú melléklet megfelelő rendelkezésére való hivatkozással meg kell határozni, hogy melyik különleges előírást tartották be.

43. §²¹² (1) Harmadik országból postacsomagban szállított, növényegészségügyi ellenőrzésre kötelezett küldemény a határon csak növényegészségügyi bizonyítvánnyal vagy a feladó ország növényegészségügyi szervének erre a célra rendszeresített külön bélyegző lenyomatával, illetve egyéb hatósági igazolással szállítható át.

(2) Valamely tagállamból postacsomagban szállított, növényegészségügyi ellenőrzésre kötelezett küldemény csak növényútlevéllel szállítható Magyarországon.

44. §²¹³ A növény-egészségügyi előírásoknak nem megfelelő behozatali, kiviteli és átmenő küldemény visszautasításáról a 11. számú melléklet szerint kiállított visszautasítási jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát a szállító, fuvarozó képviselőjének, behozatali, átmenő, valamint a Tv. 33. §-ának b) pontja szerinti növény-egészségügyi határállomáson végzett vizsgálatkor kiviteli forgalomban a vámhivatalnak is át kell adni.

44/A. §²¹⁴ E rendelet alkalmazásában a feltartóztatás az 53/A. § (2) bekezdése alapján végrehajtott vagy végrehajtandó eljárást jelenti harmadik országból érkező, a rendelet előírásainak nem megfelelő vizsgálatköteles áruból álló vagy zárlati károsítót tartalmazó szállítmány egészével, vagy annak egy részével kapcsolatban.

44/B. §²¹⁵ (1)²¹⁶ A járási hivatal feltartóztatás esetén az erről szóló bejelentést legkésőbb 2 nappal a feltartóztatás napját követően megküldi a NÉBIH, valamint valamennyi magyar növényegészségügyi határállomás részére, a növényegészségügyi bizonyítvány nélkül vagy hiányosan kitöltött növényegészségügyi bizonyítvánnyal érkező vizsgálatköteles áruk kivételével. Amennyiben lehetséges, a visszautasítással együtt járó feltartóztatást ennél is gyorsabban be kell jelenteni, a növényegészségügyi bizonyítvány nélkül vagy hiányosan kitöltött növényegészségügyi bizonyítvánnyal érkező vizsgálatköteles áruk kivételével.

(2)²¹⁷ A NÉBIH a járási hivataltól kapott bejelentést haladéktalanul továbbítja a többi tagállam kijelölt központi hatósága felé, továbbá a Bizottság részére.

(3)²¹⁸ Egy másik tagállamtól kapott feltartóztatási bejelentés átvételekor a NÉBIH az ezzel kapcsolatos adatokat haladéktalanul elküldi a járási hivatalnak és az érintett növényegészségügyi határállomásokra.

44/C. §²¹⁹ (1) A feltartóztatás bejelentését a 19. számú mellékletben szereplő mintának megfelelő űrlapon kell megtenni, hiánytalanul kitöltve, a Bizottság által a szakértőknek és nemzeti felügyelőknek kiadott útmutatókban foglalt ajánlásokkal összhangban.

(2)²²⁰ Amennyiben lehetséges, a NÉBIH a harmadik országokból érkező és közvetlen növényegészségügyi veszélyt jelentő szállítmány vagy károsító feltartóztatásának bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez a Bizottság által létrehozott hálózatot veszi igénybe.

45. §²²¹ Egy raktéren belül valamely szállítmányrész zárlati károsítóval való fertőzöttsége a szállítmány egészére nézve nem visszautasítási ok, amennyiben a fertőzés elterjedésének a lehetősége kizárt.

46. § (1) A szállító, fuvarozó köteles gondoskodni a szállító járműnek és a rakodáshoz használt eszközöknek a vizsgálatköteles károsítóktól való mentességéről.

(2) A szállításra, fuvarozásra kijelölt jármű külön kérelemre történő növényegészségügyi vizsgálatának költségei a szállítót, fuvarozót terhelik.

47. § (1) A külföldön végzett behozatali növényegészségügyi vizsgálatokkal kapcsolatos költségek a vizsgálatot kérőt terhelik.

(2) A növényegészségügyi vizsgálatok költségei behozatali küldemény esetében a címzettet, kiviteli küldemény esetében a feladót, átmenő küldemény esetében pedig a szállítót, fuvarozót vagy a szállítmányozót terhelik. A díjtételeket a minisztérium külön jogszabályban határozza meg.

(3) A növényegészségügyi ellenőrzés során a laboratóriumi vizsgálat céljából való mintavétel költségeit az ellenőrzés díja tartalmazza.

48. § (1)²²² A határállomáson a behozatali küldeményre vonatkozó előírások szerint kell megvizsgálni és kezelni minden olyan küldeményt is, amelyeket belföldi átrakás, raktározás, átcsomagolás vagy egyéb, a termék jellegét nem érintő feldolgozás után kivitelre kívánnak szállítani. A kiviteli feladáskor végzett növényegészségügyi vizsgálat alapján e küldeményekhez a 11. számú melléklet szerinti export vagy re-export növényegészségügyi bizonyítványt kell kiállítani.

(2)²²³ A határról vámszabadterületre, közvámraktárba majd onnan kivitelre továbbított küldeményre az (1) bekezdés előírásai vonatkoznak. Vámszabadterületen vagy közvámraktárban a vizsgálat elvégzése a járási hivatal hatáskörébe tartozik.

49. § Konténeres küldemény vizsgálatát csak a 61. § (2) bekezdése szerinti esetben kell a belépő határállomáson elvégezni.

50. §²²⁴ A vizsgálatköteles áruk behozatala az 5. §-ban, valamint az 5/A. §-ban foglaltak kivételével nem engedélyköteles.

50/A. §²²⁵ (1)²²⁶ A 6. számú melléklet B. részében felsorolt, harmadik országból érkező, a Közösség vámterületére behozott növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat – beléptetésük időpontjától kezdve – a Közösségi Vámkódex 37. cikkének (1) bekezdése szerinti vámfelügyelet és a járási hivatal felügyelete alá kell helyezni. A Közösségi Vámkódex 4. cikke (16) bekezdésének a), d), e), f), g) pontja szerinti vámeljárások bármelyike csak akkor folytatható le, ha a növényegészségügyi vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy

(2)²²⁷ Növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok valamely védett zónába történő szállítása esetén az (1) bekezdést kell alkalmazni az 1. számú melléklet B. részében, a 2. számú melléklet B. részében, illetve az 5. számú melléklet B. részében felsorolt károsítók és különleges előírások tekintetében.

(3)²²⁸ Harmadik országból érkező, és a Közösség vámterületére behozott, az (1) vagy a (2) bekezdésben nem említett növények, növényi termékek és egyéb anyagok – ideértve azokat a faanyagokat, amelyeket alátétfák, távtartók, raklapok vagy csomagolóanyagok formájában a különböző áruk szállítása során használnak – beléptetésük időpontjától kezdve vámfelügyelet alatt állnak, és a járási hivatal felügyelete alá helyezhetők mindaddig, amíg a megfelelő vizsgálatok elvégzésével megállapítják, hogy az áruk megfelelnek e rendelet előírásainak.

(4) Amennyiben a károsítók elterjedésének veszélye fennáll, az (1)–(3) bekezdéseket kell alkalmazni a Közösségi Vámkódex 4. cikke (15) bekezdésének b)–e) pontjában meghatározott vámjogi sorsok, vagy a Közösségi Vámkódex 4. cikke (16) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott vámeljárás alá helyezett növények, növényi termékek és egyéb anyagok esetében.

(5) Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn, az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a növények, növényi termékek, növényi vagy növényi termék eredetű élelmiszerek és állati takarmányok kis mennyiségének a Közösségbe történő bevitelére, ha azokat a tulajdonos vagy a címzett szállítás közbeni fogyasztásra, illetve nem ipari vagy kereskedelmi célú felhasználásra szánja.

51. § (1)²²⁹ Behozatali, illetve a 61. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő átmenő forgalomban a vizsgálatköteles áru növényegészségügyi bizonyítványának meglétét a határállomáson működő vámhivatal, postaküldemény esetében pedig a postahivatal mellett működő vámhivatal köteles ellenőrizni. A vámhivatal a küldeményről értesíti a növényegészségügyi határállomást, amely az előírásoknak megfelelően elvégzi annak növényegészségügyi ellenőrzését. Ezt követően, az ellenőrzés eredményének megfelelően, a növényvédelmi felügyelő a küldeményt visszautasítja vagy belépteti, és visszaadja azt további vámigazgatási eljárás végrehajtása érdekében.

(2)²³⁰ A 6. számú melléklet B. részében felsorolt növények, növényi termékek és egyéb anyagok importőreit – függetlenül attól, hogy termelők-e – a járási hivatalnak nyilvántartásba kell vennie és egyedi azonosító számmal kell ellátnia. A nyilvántartásba vett importőr köteles értesíteni a járási hivatalt, ha zárlati károsítót, annak tünetét vagy bármilyen más növényi rendellenességet észlel.

(3)²³¹ A 6. számú melléklet B. részében felsorolt növényekből, növényi termékekből és egyéb anyagokból álló vagy azokat tartalmazó szállítmányok importőreinek vagy vámügyintézéssel megbízott képviselőinek az 50/A. § szerinti vámeljárás alá vonáshoz be kell nyújtani a szállítmányra vonatkozó okmányt vagy nyilatkozatot, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

(4)²³³ A repülőtéri hatóságok, a kikötői hatóságok vagy az importőrök, illetve az üzemeltetők – a közöttük lévő megállapodás szerint – a szállítmányok érkezéséről előzetesen értesítik a belépési hely vámhivatalát és a járási hivatalt. Ez a rendelkezés alkalmazható a vasúti és a közúti szállításra is, ha a szállítmány érkezése az érintett határállomás nyitvatartási idején kívüli időpontban várható.

51/A. §²³⁴ (1) A harmadik országból behozatalra kerülő, fa csomagolóanyagot tartalmazó szállítmánynak meg kell felelnie az 5. és 23. számú mellékletben foglaltaknak.

(2)²³⁵ Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni

(3)²³⁶ A vámhivatal szúrópróbaszerűen ellenőrzi a fa csomagolóanyagokon a 23. számú melléklet szerinti jelzés meglétét. Amennyiben a fa csomagolóanyag ellenőrzése során a vámhivatal a fa csomagolóanyag egészére vagy egy részére nézve megállapítja a megfelelő jelzés hiányát, a vámhivatal a vámeljárásra vonatkozó kérelmet elutasítja, egyidejűleg a szállítmány beléptetését megtagadja. Növényegészségügyi határállomással rendelkező határállomáson a vámhivatal értesíti a járási hivatalt, amennyiben észleli a megfelelő jelzés hiányát.

(4)²³⁷ A járási hivatal a vámhivatal értesítése, továbbá növényegészségügyi ellenőrzésköteles szállítmányok esetén a megfelelő jelzés meglétét ellenőrzi, egyéb esetekben ellenőrizheti. A járási hivatal a megfelelő jelzés hiánya esetén az 53/A. § (2) bekezdésének f) pontjában, illetve az importőr kérésére és költségére az 53/A. § (2) bekezdésének a), d) vagy e) pontjában meghatározott intézkedést foganatosítja. Az 53/A. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti intézkedés foganatosítása esetén a vámhatóság a szállítmány beléptetését megtagadja.

52. §²³⁸ Vizsgálatköteles áruk behozatala a Tv. 33. §-ának b) pontjában meghatározott növény-egészségügyi határállomásokon keresztül történhet.

53. §²³⁹ (1) Behozatali forgalomban a vizsgálatköteles áruk növényegészségügyi ellenőrzése során megállapítják, hogy

(2)²⁴⁰ A belépési hely növényegészségügyi határállomása végzi

(3)²⁴¹ Az okmányellenőrzés során bemutatott, az 50/A. §-ban előírt eredeti bizonyítványokat, egyéb okmányokat vagy elektronikus formátum esetén a nyomtatott példányt a vizsgálat alkalmával a vizsgálatot végző hatóság bélyegzőlenyomattal jelöli meg, feltüntetve a hatóság megnevezését és az okmány bemutatásának dátumát.

(4)²⁴² A NÉBIH írásban tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a belépési helyként kijelölt helyek jegyzékéről és a jegyzékben történő bármilyen változásról. A NÉBIH összeállítja és a Bizottság számára hozzáférhetővé teszi a (2) bekezdés szerint azonosság és növényegészségügyi ellenőrzést végző helyek jegyzékét.

53/A. §²⁴³ (1) Ha a behozatali forgalomban a növényegészségügyi ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a vizsgálatköteles áru megfelel e rendelet előírásainak, akkor a 6. számú melléklet B. részében felsorolt vizsgálatköteles árukra is vonatkoznak a 36/A. § (3) és (4) bekezdésében és a 36/E. § (4) bekezdésében meghatározott előírások, amennyiben a vizsgálatköteles áru megtalálható a 6. számú melléklet A. részében.

(2) Ha a behozatali forgalomban a növényegészségügyi ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a vizsgálatköteles áru nem felelt meg e rendelet előírásainak – a vámelőírások figyelembevételével – az alábbi hatósági intézkedések egyikét vagy közülük többet kell foganatosítani:

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés az 1., illetve a 2. számú mellékletben fel nem sorolt károsító szervezetek tekintetében is alkalmazható.

(4) A fertőzött vizsgálatköteles áru eltávolítása után a behozatalra alkalmas tétel az 54. § rendelkezései alapján léptethető be Magyarországra.

(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti eltávolítás, valamint a d) és f) pontja szerinti intézkedés esetén a külföldi növényegészségügyi vagy re-export növényegészségügyi bizonyítványt érvényteleníteni kell. Érvénytelenítéskor a bizonyítvány első oldalán, jól látható helyen a növényvédelmi felügyelőnek egy háromszögletű, piros színű bélyegzőlenyomatot kell elhelyeznie „érvénytelen bizonyítvány” felirattal. A bélyegzőn nagybetűkkel szerepelnie kell a növényvédelmi hatóság nevének és a visszautasítás dátumának.

54. § (1)²⁴⁴ A behozatali küldemény korlátozás nélkül beléptethető Magyarországra, ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy

(2)²⁴⁷ A beléptetett, más tagállami célállomású küldeménnyel a növényvédelmi felügyelő köteles továbbküldeni az eredeti növényegészségügyi bizonyítványt.

(3)²⁴⁸ A beléptetett küldemény fuvarokmányának első három oldalán, valamint külföldi növényegészségügyi, illetve re-export bizonyítványán olyan bélyegzőlenyomatot kell alkalmazni, amely tartalmazza a következő feliratot: „Az Európai Unió növényegészségügyi rendelkezéseinek megfelel. Felhasználható.” Fel kell tüntetni a napló számát, a keltezés és az aláírás helyét is.

55. §²⁴⁹ (1) A 6. számú melléklet szerinti, harmadik országból származó növények, növényi termékek és egyéb áruk vonatkozásában az azonosság ellenőrzés és a növényegészségügyi ellenőrzés az alábbiak szerint más, engedélyezett ellenőrzési helyen is lefolytatható, ha

(2)²⁵¹ Közösségi tranzit esetén engedélyezett ellenőrzési hely a rendeltetési hely szerint illetékes járási hivatal telephelye vagy a járási hivatal illetékességi területén engedélyezett ellenőrzési hely.

(3)²⁵² Hazai rendeltetési hely esetén az engedélyezett ellenőrzési hely a járási hivatal által engedélyezett ellenőrzési hely.

55/A. §²⁵³ (1)²⁵⁴ Az 55. § (1) bekezdése szerinti szállítmány csomagolását vagy a szállítmány szállítására használt közlekedési eszközt oly módon kell lezárni vagy lepecsételni, hogy az adott termékek ne okozhassanak károsító fertőzést az engedélyezett ellenőrzési helyre való szállítás során, illetve változatlan formában azonosítható maradjon. Indokolt esetben a járási hivatalnak határállomása, illetve a járási hivatal átengedhet olyan szállítmányt, amely nincs lezárva vagy lepecsételve, feltéve, hogy az adott termék nem okozhat károsító fertőzést az engedélyezett ellenőrzési helyre történő szállítás során.

(2)²⁵⁵ A határállomásról a szállítmányt az engedélyezett ellenőrzési helyre kell küldeni. Az engedélyezett ellenőrzési helyet csak a járási hivatal és a vámhatóság hozzájárulásával lehet megváltoztatni.

(3) A szállítmányt növényegészségügyi szállítólevélnek kell kísérnie, aminek tartalmaznia kell a 20. számú melléklet szerinti mintában meghatározott adatokat. A növényegészségügyi szállítólevelet írógéppel vagy kézírással, illetve elektronikus eszközökkel, olvasható nagybetűkkel kell kitölteni az Európai Unió legalább egy hivatalos nyelvén.

(4)²⁵⁶ A növényegészségügyi szállítólevél megfelelő rovatait a szállítmány importőrének kell kitöltenie és aláírnia a határállomás növényvédelmi felügyelőjének jelenlétében.

(5) Hazai rendeltetési hely esetén a szállítmányt az engedélyezett ellenőrzési helyen mind a tagállamokból származó áruktól, mind pedig a károsítókkal fertőzött vagy fertőzöttnek vélt szállítmányoktól elkülönítve kell tárolni.

55/B. §²⁵⁷ (1)²⁵⁸ A járási hivatal dönthet telephelye engedélyezett ellenőrzési helyként történő kijelöléséről.

(2)²⁵⁹ Az (1) bekezdés szerinti engedélyezett ellenőrzési helytől eltérő ellenőrzési hely engedélyezése iránt bármely importőr vagy természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet kérelmet nyújthat be a járási hivatalhoz. A kérelemnek tartalmaznia kell:

(3)²⁶⁰

(4)²⁶¹ Ellenőrzési helyként csak az a hely engedélyezhető, amely az engedély iránti kérelmet elbíráló járási hivatal illetékességi területén van, továbbá amely megfelel a járási hivatal által működtetett határállomás felszereltségére vonatkozó, a 15. számú mellékletben előírt követelményeknek.

(5)²⁶² Az engedély megadásáról vagy elutasításáról a járási hivatal határozatot hoz.

(6)²⁶³ Az engedélyezett ellenőrzési helyekről a NÉBIH nyilvántartást vezet, amelyet megkeresésre a Bizottság rendelkezésére bocsát.

(7)²⁶⁴ A járási hivatal az engedélyezett ellenőrzési helyek működését ellenőrizheti, jogszabálysértés esetén engedélyét visszavonhatja. A nem megfelelően működő engedélyezett ellenőrzési helyek vonatkozásában tett esetleges intézkedésekről a járási hivatal értesíti a NÉBIH-et, amely pedig tájékoztatja a Bizottságot és az érintett tagállamokat.

(8)²⁶⁵ Az importőr köteles a rendeltetési hely szerint illetékes járási hivatalt a megérkezés előtt legalább 24 órával értesíteni a szállítmány érkezéséről.

(9) Az értesítés tartalmazza

(10)²⁶⁷ Az importőr köteles a (9) bekezdésben meghatározott bármely adat változásáról az engedélyezett ellenőrzési hely szerint illetékes járási hivatalt haladéktalanul értesíteni.

(11)²⁶⁸ A járási hivatal az azonossági és a növényegészségügyi ellenőrzés megtörténtét bélyegző használatával és a keltezés feltüntetésével a növényegészségügyi szállítólevélen igazolja.

(12)²⁶⁹ Amennyiben az ellenőrzés károsítóval való fertőzöttséget nem állapított meg, a növényegészségügyi szállítólevelet a szükséges vámkezelési eljárás lefolytatása érdekében be kell mutatni az illetékes vámhatóságnak. Ezt követően a szállítmányt nem kíséri növényegészségügyi szállítólevél. A növényegészségügyi szállítólevelet és egy másolati példányt az ellenőrzést végző járási hivatal köteles egy évig megőrizni.

(13)²⁷⁰ Amennyiben az ellenőrzés eredménye miatt a járási hivatal elrendeli a szállítmány Közösség területén kívül eső rendeltetési helyre történő szállítását, a szállítmány ennek megtörténtéig vámfelügyelet alatt marad.

55/C. §²⁷¹ (1) Az azonosság ellenőrzéseket és a növényegészségügyi ellenőrzéseket az egyes, a 2000/29/EK tanácsi irányelv V. melléklete B. részében felsorolt növények, növényi termékek és egyéb áruk növényegészségügyi ellenőrzése redukálási típusához és szintjéhez előírt bizonyítékok és kritériumok részletes feltételeinek meghatározásáról szóló, a Bizottság 2004. október 11-i 1756/2004/EK rendelete szerinti csökkentett gyakorisággal végzik, ha

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha alapos indok alapján feltételezhető, hogy az e rendeletben meghatározott követelményeket nem tartják be.

(3) A növényegészségügyi ellenőrzések csökkentett gyakorisággal végezhetők, ha ugyanazon eredetű anyagok Közösségbe való korábbi beviteléből származó, a Bizottság által összegyűjtött tapasztalatokon alapuló – minden érintett tagállam által megerősített, és az irányelv 18. cikke szerinti bizottsággal folytatott konzultáció után – bizonyítékok alapján feltételezhető, hogy a szállítmányban vagy a tételben lévő növények, növényi termékek és egyéb anyagok megfelelnek e rendelet követelményeinek, feltéve, hogy az irányelv 13a. cikke (5) bekezdésének c) pontja alapján meghatározott feltételek teljesülnek.

56. § (1)²⁷² A címzett haladéktalanul köteles a járási hivatalnak vizsgálat céljából bejelenteni a határállomásról növényegészségügyi szállítólevéllel, illetve a növényegészségügyi határvizsgálat nélkül érkezett behozatali küldeményt.

(2)²⁷³ A járási hivatalnak intézkedéséig a küldeményt felhasználni vagy forgalomba hozni tilos, azt elkülönítetten és azonosítható módon kell tárolni.

57. § (1)²⁷⁴ Az 53/A. § (2) bekezdésének megfelelően történt hatósági intézkedés tényét és körülményeit a növényvédelmi felügyelő rögzíti a Bizottság erre a célra kialakított növényegészségügyi gyorsriasztási elektronikus rendszerében.

(2)²⁷⁵ Amennyiben a feltartóztatott és visszautasított behozatali küldemény visszaszállításáról a feladó 8 napon belül nem gondoskodik, a visszamaradt küldeménynek az importőr költségére történő megsemmisítéséről vagy azzal egyenértékű más célú felhasználásáról a határállomás szerint illetékes járási hivatal vezetője az importőrrel egyeztetve intézkedik.

58. § (1)²⁷⁶ Kiviteli forgalomban a növényegészségügyi vizsgálatok elvégzéséhez a járási hivatal a célország és a tranzit országok növényegészségügyi előírásait figyelembe véve állítja ki a növényegészségügyi bizonyítványt.

(2)²⁷⁷ Kiviteli forgalomban a célország növényegészségügyi szervének a küldeményre vonatkozó különleges előírásairól a külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult köteles a NÉBIH-et olyan időpontban tájékoztatni, hogy a vizsgálatok időben elvégezhetők legyenek.

(3) Kiviteli forgalomban – amennyiben az importáló ország növényegészségügyi hatósága a feladást megelőző vizsgálattal igazolható különleges feltételt nem ír elő – a vizsgálatokat a berakóhelyen kell elvégezni.

(4)²⁷⁸ Kiviteli és átmenő forgalomban, érvényes növényegészségügyi bizonyítvánnyal rendelkező szállítmány olyan, a magyar oldalon növényegészségügyi kirendeltséggel nem rendelkező határállomáson is kiléptethető, ahol a szomszédos állam növényegészségügyi határállomást működtet.

(5)²⁷⁹ Amennyiben a kiviteli küldemény a rendeltetési ország vagy a re-exportáló ország hatósága által, növényegészségügyi okból visszautasításra kerül, az csak a járási hivatal ellenőrzése után léptethető vissza. Ilyen szállítmány érkezéséről a vámhatóság köteles értesíteni a növényegészségügyi határállomást.

(6) Az importáló ország növényegészségügyi előírásainak nem megfelelő, visszautasított kiviteli küldeményt – a visszautasítás okának megszüntetése nélkül – ugyanazon országba tilos ismételten kivitelre feladni.

59. § (1)²⁸⁰ A kiviteli forgalomban berakóhelyen végzett vizsgálatra vonatkozó kérelmet a feladó köteles a járási hivatalnak benyújtani. A kérelemnek legkésőbb a küldemény berakása előtti munkanapon 15.00 óráig kell beérkezni a járási hivatalhoz.

(2)²⁸¹ Kiviteli posta- és utasforgalomban a vizsgálatot a feladónak és az utasnak a feladást, illetve az utazást nem több mint 14 nappal megelőzően a lakóhely szerint illetékes járási hivataltól kell kérnie. A vizsgálatot az utas a növényegészségügyi kirendeltségen is kérheti.

(3) Kiviteli postaforgalomban a csomagküldemény csak a növényegészségügyi vizsgálat elvégzése után zárható le.

60. § (1)²⁸² A berakóhelyen a nem a feladó mulasztása miatt meghiúsult ellenőrzésről a kilépő növényegészségügyi határállomás szerint illetékes járási hivatalt – a kilépő növényegészségügyi határállomás és a feladó egyidejű, írásban történő értesítése mellett – írásban tájékoztatni kell. Ilyen esetben a határállomás az ellenőrzést emelt díjtétel elszámolása nélkül köteles elvégezni.

(2) Az importáló ország jogszabályaiban, beviteli engedélyeiben, illetve az importőr vagy a termeltető előírásaiban szereplő növényegészségügyi követelmények teljesítése érdekében a feladáskori vizsgálatokat megelőző termőhelyi, tárolóhelyi és laboratóriumi vizsgálatok válhatnak szükségessé.

(3) Az export előzetes termőhelyi és tárolóhelyi vizsgálat eredménye tájékoztató jellegű. A szállítmány feladására, illetve a növényegészségügyi bizonyítvány kiállítására csak a feladás előtti növényegészségügyi vizsgálat mentes eredménye birtokában kerülhet sor.

(4)²⁸³ A 27. számú melléklet szerinti, Európai Unión belüli növényegészségügyi információs dokumentummal kell szállítani egyik vármegyéből a másik vármegyébe

(5)²⁸⁴ A 27. számú melléklet szerinti, Európai Unión belüli növényegészségügyi információs dokumentum nélkül érkező küldeményt vissza kell utasítani, ha a kiviteli előírások pótlólagos teljesítése nem lehetséges.

(6)²⁸⁵

(7)²⁸⁶ Az importáló ország előírása alapján vizsgálatköteles termék kivitel céljából – amennyiben azt az importőr kéri – más tagállamban lévő gyűjtőhelyre, feladóhelyre a 27. számú melléklet szerinti, Európai Unión belüli növény-egészségügyi információs dokumentummal szállítható.

61. § (1)²⁸⁷ Átmenő küldeményt a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével nem kell növényegészségügyi ellenőrzésnek alávetni, illetve nem alkalmazhatók az 5. § (1) bekezdésében foglaltak.

(2)²⁸⁸ Növényegészségügyi ellenőrzést kell végezni, ha az átmenő szállítmány zárlati károsító általi fertőzése feltételezhető, ha a szállítóeszköz nyitott vagy azt bármely okból felbontják – kivéve a határvámhivatal ellenőrző vizsgálata során történő felbontást –, illetve ha a küldemény újrafeladásához új növényegészségügyi bizonyítványt kérnek. Az ilyen küldeményekről a vámhivatal értesíti a növényegészségügyi határállomást, amely az előírásoknak megfelelően elvégzi annak növényegészségügyi ellenőrzését. Azon ellenőrzésköteles átmenő szállítmány magyar növényegészségügyi bizonyítványához, amely növényegészségügyi állapota érzékszervi vizsgálattal, minden követelményt kielégítő módon nem állapítható meg, a szállítmányt kísérő külföldi növényegészségügyi bizonyítványt vagy annak hiteles másolatát is mellékelni kell. Ennek hiányában a küldemény nem továbbítható.

(3)²⁸⁹ Ha az átmenő küldemény szállítóeszköze a szállítás, fuvarozás alatt továbbszállításra alkalmatlanná válik, és ebből az okból a szállítmányt más szállítóeszközre kell átrakni, a szállító vagy a fuvarozó köteles erről a legközelebbi vámhivatalt és a járási hivatalt azonnal értesíteni és annak az intézkedését bevárni.

(4) A határállomáson átrakásra kerülő vagy több címzett részére megbontott átmenő küldeményhez a 11. számú melléklet szerinti re-export növényegészségügyi bizonyítványt kell kiállítani.

(5) Belföldön, vámszabadterületen vagy közvámraktárban átmenetileg raktározott átmenő szállítmányra a 48. § előírásai vonatkoznak.

61/A. §²⁹⁰ Amennyiben a zárlati károsítók Európai Unión belüli elterjedésének veszélye nem áll fenn:

62. §²⁹³ A növényegészségügyi célok végrehajtása érdekében a NÉBIH

63. § (1)²⁹⁸ A vizsgálatköteles áruk és ezek szállítmányai növényegészségügyi vizsgálatát, a növényegészségügyi bizonyítvány, re-export növényegészségügyi bizonyítvány kiállítását kizárólag szakképzett növényvédelmi felügyelő (a továbbiakban: növényvédelmi felügyelő) végezheti olyan adatok alapján, hogy az importőr ország hatóságai a bizonylatokat hitelt érdemlő okiratként elfogadhassák.

(2)²⁹⁹

64. § A minisztérium biztosítja, hogy a növényvédelmi felügyelő rendelkezzen e rendelet végrehajtásához szükséges végzettséggel és képzettséggel. Ennek érdekében

65. § A növényvédelmi felügyelők

66. § (1) A növényvédelmi felügyelő által, a 13. számú melléklet előírásai szerint vett minta minősül hatósági mintának. Ha a mintavétel nem ennek megfelelően történt, akkor annak vizsgálati eredménye csak az átadott mintára vonatkozik.

(2) A növényvédelmi felügyelő által vett minta vizsgálata után, növényegészségügyi intézkedés céljából kiállított laboratóriumi bizonyítvány a kiállítástól számított 30 napig érvényes.

67. § (1)³⁰⁷ A növényegészségügyi határállomások helyét és szolgálati idejét a minisztérium a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (a továbbiakban: NAV) egyetértésben állapítja meg.

(2)³⁰⁸ Az állandó növényegészségügyi határállomást működtető határállomásokon a határállomást üzemeltető szervnek biztosítania kell a vizsgálatköteles növény és növényi termék vizsgálatának, és szükség szerint ki- és berakodásának, átmeneti tárolásának, valamint a vizsgálatköteles károsítóval fertőzött áruk fertőtlenítésének, illetve megsemmisítésének feltételeit.

(3)³⁰⁹ A növényegészségügyi határállomások helyét és működési idejét a 14. számú melléklet tartalmazza.

(4)³¹⁰ A növényegészségügyi határállomások felszereltségére vonatkozó alapvető műszaki, technikai feltételeket a 15. számú melléklet tartalmazza.

(5)³¹¹ A növényegészségügyi határállomást a ,,Magyarország Növény-egészségügyi Határállomása'' és a határállomás megnevezése feliratú, valamint Magyarország címerével ellátott táblával kell megjelölni.

(6)³¹² A növényegészségügyi határállomáson dolgozó növényvédelmi felügyelő kizárólag erre a célra rendszeresített formaruhában és arcképes igazolvánnyal láthat el szolgálatot.

(7)³¹³ A szolgálati idő meghosszabbítását a szállító, fuvarozó vagy a kereskedelmi cég kérésére a járási hivatal vezetője esetileg engedélyezheti.

(8)³¹⁴ A szolgálati időn kívül végzett ellenőrzésért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni, melyet a kérelmező a vizsgálati díjon felül köteles a járási hivatal részére megfizetni.

68. § (1)³¹⁵ A szállító, fuvarozó, illetve kereskedő kérésére, indokolt esetben a NÉBIH a NAV hozzájárulásával ideiglenes növényegészségügyi határállomás eseti létesítését engedélyezheti.

(2)³¹⁶ Az ideiglenes növényegészségügyi határállomás megnyitására irányuló kérelmet, a behozatalt vagy kivitelt megelőzően legalább 14 munkanappal kell a NÉBIH részére benyújtani.

(3)³¹⁷ Az ideiglenes növényegészségügyi határállomás megnyitása díjköteles, amelyet a kérelmezőnek a vizsgálati díjon felül a járási hivatal részére kell megfizetnie.

(4)³¹⁸ Ideiglenes növényegészségügyi határállomás megnyitása csak ott engedélyezhető, ahol erre a 41. § (1)–(3), (6) és (7) bekezdésében meghatározott feltételek biztosítottak.

(5)³¹⁹ Ideiglenes növényegészségügyi határállomás megnyitása nem engedélyezhető, ha a vonatkozó előírások szerint, az ellenőrzés elvégzéséhez a vizsgálatköteles áru kirakása szükséges.

69. § (1)³²¹ Ez a rendelet a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

(2)³³¹ Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:

(3)³⁷⁰ Ez a rendelet a Közösségben a meghatározott növényegészségügyi kockázatoknak kitett védett övezetek elismeréséről szóló, 2008. július 4-i 690/2008/EK bizottsági rendelet, valamint az azt módosító 17/2010/EU bizottsági, 361/2010/EU bizottsági, 436/2011/EU bizottsági, 355/2012/EU bizottsági, 707/2014/EU bizottsági, 2016/873/EU bizottsági és 2018/791/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(4)³⁷¹ Ez a rendelet az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-ei 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(5)³⁷² A rendelet 21–25. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban álló rendelkezéseket állapít meg.

69/A. §³⁷³ Az egyes növényegészségügyi előírásokat tartalmazó közösségi határozatok vonatkozó rendelkezéseit a minisztérium a hivatalos lapjában teszi közzé.

70. § (1) E rendelet 2001. február 1. napján lép hatályba. A 8–13. számú mellékletben meghatározott nyomtatványok használata 2001. július 1. napjától kötelező.

(2)³⁷⁴

71. §³⁷⁵ E rendeletnek a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet, valamint az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet módosításáról szóló 9/2022. (II. 28.) AM rendelettel [a továbbiakban: 9/2022. (II. 28.) AM rendelet] megállapított 21. §-át, 24. §-át és 25. §-át a 9/2022. (II. 28.) AM rendelet hatálybalépésének³⁷⁶ napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.