9/2001. (BK 4.) BM utasítás
9/2001. (BK 4.) BM utasítás
a Belügyminisztérium egészségügyi szolgálatáról és a belügyminisztériumi szerveknél folyó egészségügyi tevékenységről*
2001.04.01.
A belügyminiszter irányítása alatt álló szerveknél folyó egészségügyi tevékenység szervezeti, személyi, anyagi és szakmai feltételeinek biztosítására, e tevékenység irányítására, a Belügyminisztérium egészségügyi szolgálatának kialakítására és működtetésére kiadom az alábbi
utasítást.
Általános rendelkezések
1. A utasítás hatálya kiterjed a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) hivatali szervezeteire, a minisztériumi szervekre, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló belügyi szervekre, valamint a Fővárosi és Megyei Közigazgatási Hivatalokra (továbbiakban együtt: belügyi szervek), ezek közalkalmazotti, köztisztviselői és hivatásos állományára, továbbá a Rendőrtiszti Főiskola hallgatóira és a rendészeti szakközépiskolák tanulóira (továbbiakban együtt: személyi állomány), valamint a rájuk vonatkozó mértékben az egyéb igényjogosultakra.
2. A belügyi szervek személyi állományának egészségügyi ellátását a tudomány mindenkori állása szerinti legjobb színvonalon, a költségvetési lehetőségek függvényében, egységes elvek és szabályok alapján, központi szakmai irányítás és felügyelet mellett a Belügyminisztérium egészségügyi szolgálatának (a továbbiakban: Besz.) működtetésével kell biztosítani.
3. A Besz.-t a BM Személyügyi Főosztály Egészségügyi Koordinációs Osztálya, a BM Központi Kórház és Intézményei (a továbbiakban: BM KKI), valamint a belügyi szervek egészségügyi szolgálatai (központi egészségügyi szervei és területi alapellátó egységei) együttesen alkotják. Feladataikat az utasításban meghatározott irányítási és felügyeleti viszonyok között, valamint együttműködési kötelezettség mellett végzik.
4. Az utasítás alkalmazásában:
a) Egészségügyi tevékenység: minden olyan tevékenység, amely az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény és végrehajtási rendeletei szerint egészségügyi tevékenységnek minősül, ideértve a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben és végrehajtási rendeleteiben a munkavégzés egészségügyi feltételeivel, a munkaköri (szolgálati) alkalmasság megállapításával összefüggő feladatokat, továbbá a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és végrehajtási rendeletei szerint az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásával, a keresőképtelenség és a keresőképesség, a megváltozott egészségi állapotúak munkaképesség-csökkenése megállapításával összefüggő, valamint büntető és államigazgatási eljárásokkal kapcsolatos, egyéb jogszabályok alapján folytatott orvosi és pszichológiai tevékenységet is.
b) Egészségügyi szolgáltató: a gyógyító-megelőző ellátásra és/vagy foglalkozás-egészségügyi tevékenységre az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) működési engedélyével rendelkező, részben vagy teljesen önálló költségvetési szervként működő belügyi szerv vagy annak szervezeti egysége.
c) Területi alapellátó egység: az egészségügyi szolgáltató azon szervezeti egysége (alegysége) vagy intézménye, amelyet a 26. pontban meghatározott feladatok végrehajtására hoztak létre és működtetnek.
d) Egészségügyi dolgozó: a belügyi szerveknél egészségügyi tevékenység ellátására rendszeresített, egészségügyi szakképesítést igénylő (orvos, fogorvos, gyógyszerész, egészségügyi szakdolgozó), pszichológusi, pszichológus asszisztensi, rendőrorvosi, kriminálpszichológusi munkakörökben foglalkoztatott, továbbá az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában közreműködő, szakképesítéssel nem rendelkező személy.
e) Igényjogosult: a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről szóló 21/2000. (VIII. 23.) BM–IM–TNM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a szerint a Besz. igénybevételére jogosult személy.
5. A Besz. alapvető feladatai:
a) biztosítani a belügyi szervek igényjogosultjainak és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok személyi állományának gyógyító-megelőző alapellátását, a feltételek megléte esetén járóbeteg-szakellátását, továbbá a BM KKI-ban az alapellátáson felül a járóbeteg-szakellátást és fekvőbeteg-szakellátást, illetve rehabilitációt;
b) biztosítani az a) alpontban meghatározott egészségügyi ellátást a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és azokat irányító tárca nélküli miniszter hivatalának, továbbá a Területi Államháztartási Hivatalok személyi állománya és nyugdíjasai részére;
c) foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtani az a) és b) alpontban felsorolt szervek részére;
d) szervezni és irányítani a belügyi szervek személyi állománya megváltozott egészségi állapotú, illetve munkaképességű tagjainak rehabilitációját, a hivatásos állomány rekreációját;
e) elősegíteni, felügyelni és ellenőrizni a belügyi szerveknél a közegészségügyi-járványügyi és a munkavédelmi jogszabályok és a belső rendelkezések betartását;
f) szervezni és irányítani a belügyi szervek személyi állománya egészséges életmódra nevelését, a betegségmegelőzést és az egészségügyi felvilágosítást, a személyi állomány egészségi, fizikai és mentális állapotának rendszeres vizsgálatát és karbantartását;
g) ellátni a büntető- és államigazgatási eljárásokkal összefüggő rendőrhatósági orvosi (rendőrorvosi) és kriminálpszichológiai feladatokat;
h) ellátni a rendőrség, illetve a határőrség szervei által előállított, őrizetbe vett vagy a rendőrség fogdájában egyéb okból elhelyezett személyek, továbbá a határőrségi közösségi szállásokon, valamint a menekülteket befogadó állomásokon elhelyezett külföldiek – más szerv kizárólagos hatáskörébe nem tartozó – egészségügyi vizsgálatát és szükség esetén az alapellátásukat;
i) ellátni a fegyveres szerveknél folyó egészségkárosító kockázattal járó kiképzési és egyes szolgálati feladatok végrehajtásának, a belügyi szerv által szervezett hivatali, sport, szabadidős és társadalmi rendezvények egészségügyi biztosítását;
j) szervezni és irányítani a BM Tudományos Tanáccsal és a BM Oktatási Főosztállyal együttműködve a belügyi szervek egészségügyi dolgozóinak továbbképzését és a tudományos kutatómunkát;
k) szervezni és irányítani a belügyi szerveknél folyó egészségügyi tevékenységhez szükséges diagnosztikai és gyógyászati eszközök és anyagok, gyógyszerek és készítmények beszerzését, azok hatékony, gazdaságos és szakszerű felhasználását;
l) közreműködni az egészségbiztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos, a belügyi szervekre háruló feladatok (szerződéskötés, ellenőrzés biztosítása, jelentések és elszámolások) végrehajtásában.
6. Az 5. pont a) és c) alpontjában meghatározott egészségügyi szolgáltatások nyújtására a BM KKI, illetve a területi alapellátó egységet működtető belügyi szerv, illetve költségvetési szervként működő szervezeti egysége szabad kapacitása terhére, a közigazgatási államtitkár előzetes jóváhagyásával az 5. pont a) és b) alpontjaiban felsorolt szerveken kívül más költségvetési szervvel vagy gazdasági társasággal is megállapodást köthetnek.
7. Az 5. pont a)–c), f), h) és i) alpontjaiban meghatározott tevékenységre – ha a saját kapacitással nem oldható meg – a belügyi szerv vagy költségvetési szervként működő szervezeti egysége a Besz.-en kívüli egészségügyi szolgáltatóval vagy orvossal is szerződést köthet. A Besz.-en kívüli egészségügyi szolgáltatóval kötendő szerződést indokoltsága és szakmai megalapozottsága tekintetében a BM KKI főigazgató-főorvosa véleményezi.
8. A belügyi szerv alkalmazásában nem álló orvossal vagy a Besz.-en kívüli egészségügyi szolgáltatóval a 7. pont alapján kötendő szerződés kötelező tartalmi eleme, hogy az orvos, illetve a Besz.-en kívüli egészségügyi szolgáltató a belügyi szerv részére végzett tevékenysége során ezen utasítás rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek fogadja el.
9. Belügyi szerv csak a miniszter engedélyével létesíthet vagy szüntethet meg területi alapellátó egységet. Minden területi alapellátó egység köteles a működési területén dolgozó vagy lakó igényjogosultat alapellátásban részesíteni ezen utasításban meghatározottak szerint. Az ellátásban – sürgősségi esetek kivételével – az aktív foglalkoztatotti állománynak elsőbbséget kell biztosítani.
10. Az egészségügyi szolgáltatók – a BM KKI szakmai állásfoglalása, illetve az érintett országos parancsnokok intézkedése szerint – kötelesek egymással együttműködni és az egészségügyi tevékenység folytatásához egymásnak támogatást nyújtani.
11. A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata személyi állománya egészségügyi ellátásával kapcsolatos feladatokat a BM KKI és a szolgálatteljesítés helye szerinti belügyi szerv területi alapellátó egysége biztosítja.
12. Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységével összefüggésben a nyilvánosság számára csak a foglalkoztató belügyi szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetőjének engedélyével nyilatkozhat. A személyi állomány széles körét érintő orvosszakmai kérdéseket illetően pedig csak BM KKI Szakmai Felügyeleti Osztály (a továbbiakban: SZFO) vezetője, járványügyi kérdésekben a BM vezető főorvosa egyetértésével nyilatkozhat.
A Belügyminisztérium egészségügyi szolgálatához tartozó szervek feladatai, irányításuk és működésük
Az egészségügyi tevékenység minisztériumi irányítása és felügyelete
13. A belügyi szervek az egészségügyi tevékenységet minisztériumi irányítással, a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott keretek között önállóan végzik.
14. A belügyminiszter az egészségügyi tevékenységet a közigazgatási államtitkár útján irányítja. Az egészségügyi tevékenység minisztériumi irányításának és felügyeletének szerve a BM Személyügyi Főosztály. A főosztály szervezetében az egészségügyi szakirányú feladatok végrehajtására Egészségügyi Koordinációs Osztály működik, melynek vezetője a BM vezető főorvosa.
15. A BM Személyügyi Főosztály
a) előkészíti az egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos miniszteri döntéseket, javaslatot tesz az egészségügyi szolgálat szervezetére, a működés szabályozására;
b) irányítja – a BM KKI-vel együttműködve – az egészségügyi szolgáltatók és az egészségbiztosítási pénztárak közötti szerződéses kapcsolatokat;
c) együttműködik, illetve kapcsolatot tart az Egészségügyi Minisztériummal, az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal és a helyi ÁNTSZ-ekkel, valamint a fegyveres szerveket irányító minisztériumokkal;
d) szervezi és irányítja a belügyi szerveknél folyó egészségmegőrzési és fejlesztési programokat, rendszeresen értékeli a személyi állomány egészségi, mentális és fizikai állapotát;
e) ellátja a jogszabályokból rá háruló közegészségügyi-járványügyi, munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi feladatokat.
A BM Központi Kórház és Intézményei
16. A BM KKI feladatkörébe tartozó gyógyító-megelőző ellátás, foglalkozás-egészségügyi és közegészségügyi-járványügyi feladatok mellett valamennyi belügyi egészségügyi szolgáltató szervezetre kiterjedően:
a) szakmai felügyeletet gyakorol a gyógyító-megelőző ellátás, a foglalkozás-egészségügyi tevékenység felett, beleértve a fogászati és a pszichológiai ellátó tevékenységet is;
b) állást foglal a belügyi egészségügyi szolgáltatóknál alkalmazható diagnosztikai és terápiás módszerekről, alkalmazási feltételekről, módszertani útmutatókat ad ki a gyógyító-megelőző ellátás és a foglalkozás-egészségügyi ellátás, valamint a pszichológiai tevékenység szakmai kérdéseiről;
c) közreműködik a területi alapellátó egységek működési engedélyének megszerzésében és az egészségbiztosítási pénztárakkal kötendő szerződések előkészítésében, ellenőrzi a működési engedélyben, illetve a szerződésekben foglaltak teljesülését;
d) javaslatot tesz a területi alapellátó egység működésének felülvizsgálatára, megszüntetésére, véleményezi új területi alapellátó egység létrehozását vagy a meglévő megszüntetését;
e) folyamatosan elemzi a területi alapellátó egységek szakmai tevékenységét, javaslatot tesz a belügyi szervek egészségügyi ellátásának fejlesztésére;
f) szervezi, irányítja és ellenőrzi az egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos adatgyűjtési, jelentési és adatkezelési feladatokat, közreműködik az egységes belügyi egészségügyi informatikai rendszer kialakításában és működtetésében;
g) szervezi és irányítja a BM Oktatási Főosztállyal és a BM Tudományos Tanáccsal, továbbá az érintett szervekkel együttműködve a belügyi szervek egészségügyi dolgozóinak továbbképzését, közreműködik a tudományos kutatómunka megszervezésében;
h) véleményezi a belügyi szervek közbeszerzési rendelkezések alá tartozó egészségügyi eszközbeszerzéseit és beruházásait, valamint az egészségügyi tevékenység ellátására kötött szerződéseit;
i) az érintett országos parancsnoksággal együttműködve orvosszakmai és etikai szempontból kivizsgálja a területi alapellátó egységek tevékenységével kapcsolatban felmerült panaszt, indokolt esetben javaslatot tesz az egészségügyi dolgozó felelősségre vonására;
j) vizsgálja a betegjogok érvényesülését.
17. A belügyi szervek a 16. pontban meghatározott feladatainak teljesítésében kötelesek együttműködni a BM KKI főigazgató főorvosával és szakmai felügyeleti szervezeti egységével, az SZFO-val. Ennek során biztosítaniuk kell az ellenőrzéshez szükséges feltételeket, adatok, információk átadását, az egészségügyi dolgozók közreműködését.
18. A BM KKI főigazgató főorvosa a 16. pontban meghatározott feladatok teljesítése érdekében állásfoglalást, módszertani útmutatót adhat ki és intézkedést kérhet a belügyi szerv vezetőjétől. Felügyeleti ellenőrzése során, ha a területi alapellátó egység jogszerű működésének súlyos veszélyeztetését észleli, az egészségügyi tevékenységet ideiglenesen felfüggesztheti. Az egészségügyi szolgáltató szervnek a jogszerű működés feltételeinek helyreállítására irányuló intézkedését a BM KKI SZFO-nak be kell mutatnia.
19. A BM KKI a szakmai felügyeleti tevékenységét az országos parancsnokságok bevonásával, velük együttműködve végzi.
Az országos parancsnokságok feladatai
20. A Határőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: HŐR), az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK), (a továbbiakban együtt: országos parancsnokságok):
a) gondoskodnak az irányításuk alatt álló szerveknél folyó egészségügyi tevékenység személyi, tárgyi és elhelyezési feltételeiről, a tevékenység költségvetési tervezéséről;
b) folyamatosan vizsgálják a területi alapellátó egységek működési feltételeit, javaslatot tesznek a szervezeti-működési feltételek felülvizsgálatára, kezdeményezik területi ellátó egység létrehozását vagy megszüntetését;
c) folyamatosan figyelemmel kísérik és elemzik a személyi állomány egészségi, fizikai állapotát, szervezik és irányítják a hivatásos állomány jogszabályokban meghatározott fizikai állapot-felmérését;
d) a BM KKI-val együttműködve közreműködnek a területi alapellátó egységek szakmai felügyeletében, az egészségügyi tevékenység irányításában;
e) a BM KKI-val együttműködve szervezik a személyi állomány rehabilitációját, gyógyüdültetését, illetve a hivatásos állomány rekreációját;
f) közreműködnek a jogszabályokban meghatározottak szerint a közegészségügyi-járványügyi és munkavédelmi feladatok ellátásában;
g) közreműködnek az irányításuk alatt álló szervek egészségügyi dolgozóinak képzésében, továbbképzésében.
21. Az országos parancsnokságok a 20. pontban meghatározott feladatok végrehajtásának személyi és tárgyi feltételeiről saját hatáskörben gondoskodnak.
22. Az ORFK a BM KKI-val és a BM Oktatási Főosztállyal együttműködve szervezi és irányítja az 59–60. pont szerinti rendőrorvosok és kriminálpszichológusok továbbképzését, büntető és államigazgatási eljárásokkal kapcsolatos rendőrorvosi szakmai kérdésekben állásfoglalást ad ki.
23. A HŐR a BM KKI-val együttműködve szervezi és irányítja a közösségi szállásokon elhelyezettek egészségügyi ellátásában közreműködő orvosok speciális orvosszakmai továbbképzését.
A területi alapellátó egységek
24. A területi alapellátó egységek az azt működtető belügyi szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének irányítása, munkáltatói jogkörének gyakorlása és a BM KKI SZFO szakmai felügyelete mellett látják el a feladatukat.
25. A belügyi szerv vezetője a területi alapellátó egység orvosát a gyógyító-megelőző, a foglalkozás-egészségügyi és közegészségügyi-járványügyi tevékenysége során hozott döntésében (így pl. a diagnózis és terápia megválasztásában, keresőképtelenség, szolgálatmentesség tartamának meghatározásában, higiénés állapotokkal összefüggő intézkedésében) nem befolyásolhatja, amiatt hátrányban nem részesítheti.
26. A területi alapellátó egység feladata:
a) gyógyító-megelőző ellátás keretében gyógykezelésben részesíteni az igényjogosultakat vagy intézkedni a megfelelő ellátás biztosítására (beutalás);
b) megszervezni és végrehajtani a személyi állomány részére előírt időszakos alkalmassági és szűrővizsgálatokat;
c) gondozásba venni az idült (krónikus) betegségben, így különösen a szív- és keringési, légúti, allergiás, emésztőszervi, mozgásszervi és szenvedély-betegségben, illetve cukorbetegségben szenvedőket, állapotukat folyamatosan figyelemmel kísérni.
d) szükség esetén – az egészségügyi adatkezelés és az orvosi titoktartás szabályainak betartásával – tájékoztatni a belügyi szerv vezetőjét az érintett személy szolgálatképességének várható alakulására, illetve a keresőképtelenség tartamára vonatkozóan;
e) ellátni a hatáskörébe tartozó foglalkozás-egészségügyi, közegészségügyi-járványügyi és munkavédelmi feladatokat, a gépjárművezetők időszakos alkalmassági vizsgálatát;
f) ellátni a személyi állomány mentálpszichológiai vizsgálatát és gondozását, elvégezni a pszichológiai alkalmassági vizsgálatokat;
g) ellátni a fegyveres szerveknél folyó egészségkárosító kockázattal járó kiképzési és egyes szolgálati feladatok végrehajtásának, a belügyi szerv által szervezett hivatali, sport, szabadidős és társadalmi rendezvényeknek az egészségügyi biztosítását;
h) szervezni az egészségmegőrző és -fejlesztő programok megvalósítását;
i) szervezni és irányítani az elsősegélynyújtást, az arra való felkészítést;
j) közreműködni az önkéntes véradás megszervezésében;
k) vezetni a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben és egyéb belső rendelkezésekben, továbbá az OEP-el és a megyei egészségbiztosítási pénztárakkal kötött szerződésekben vállalt nyilvántartásokat, vezetni az egészségügyi törzskönyvet, eleget tenni az ezekkel kapcsolatos jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségeknek;
l) gondoskodni az egészségügyi adatkezelési szabályok és a betegjogok betartásáról;
m) gondoskodni az egészségügyi anyagok igényléséről, az anyag- és eszközfelhasználás szakszerűségéről és hatékonyságáról.
Egyes egészségügyi tevékenységekkel kapcsolatos szabályok
Szűrővizsgálatok
27. A belügyi szervek személyi állománya körében a betegségek megelőzése, felkutatása és korai stádiumban történő megelőzése érdekében a jogszabályokban, illetve az utasítás mellékletében meghatározottak szerint szűrővizsgálatokat kell tartani a BM KKI által meghatározott orvosi és pszichológiai protokoll alapján.
28. A szűrővizsgálatokat tervszerűen, a belügyi szerv vezetője által jóváhagyott ütemezésben, a szolgálati, hivatali feladatok zavartalan ellátásának biztosítása mellett kell megszervezni és lefolytatni.
29. A szűrővizsgálatok során különös gondot és fokozott figyelmet kell fordítani azokra, akik
a) szolgálati beosztásukból, munkakörükből következően fokozott szellemi vagy fizikai igénybevételnek vannak kitéve;
b) olyan munkakört látnak el, amelyben fokozott egészségártalomnak vagy veszélynek van kitéve;
c) 40 év feletti életkorúak.
30. Aki a munkaköre ellátásával összefüggésben közegészségügyi (járványügyi) okból elrendelt szűrővizsgálaton nem vett részt, a munkavégzésből ki kell zárni.
Hivatali, kiképzési, szolgálati, sport, szabadidős
és társadalmi rendezvények egészségügyi biztosítása
és társadalmi rendezvények egészségügyi biztosítása
31. Az egészségkárosító kockázatokkal járó kiképzési és szolgálati feladatok végrehajtásakor, továbbá a belügyi szerv által szervezett hivatali, sport, szabadidős és társadalmi rendezvényeken a tevékenység jellegéhez, a várható kockázatokhoz igazodóan megfelelő felkészültségű és számú egészségügyi dolgozónak, illetve elsősegélynyújtásra kiképzett személynek, továbbá megfelelő mennyiségű és minőségű gyógyszernek és egészségügyi felszerelésnek kell a helyszínen lennie. Ennek hiányában az egészségkockázattal járó tevékenység nem kezdhető meg.
32. A belügyi szerv szervezeti egysége vezetője az előző pontban felsorolt tevékenység megszervezésekor egészségügyi biztosítási tervet készít, amely a biztosítás személyi és tárgyi feltételei mellett tartalmazza a tevékenység rendezésért felelős személyek és az egészségügyi biztosításban részt vevők közötti kapcsolattartást és a mentés rendjét.
A személyi állomány rehabilitációja és gyógyüdültetése
33. A személyi állomány megváltozott egészségi állapotú tagjainak rehabilitációját és gyógyüdültetését lehetőség szerint a BM egészségügyi és üdültetési intézményeiben kell biztosítani.
34. Gyógyüdültetésben lehet részesíteni a személyi állomány munkavégzés során fizikailag vagy szellemileg kimerült tagját a BM dobogókői Pilis Üdülőszállójában kialakított férőhelyeken. A gyógyüdültetést a belügyi szervek a BM Központi Gazdasági Főigazgatósággal együttműködve szervezik. A férőhelyek számát és a szervek közötti elosztását évente a közgazdasági helyettes államtitkár állapítja meg. A rekreációs üdültetés költségét a belügyi szerv költségvetéséből kell fedezni.
35. A beutalást megelőzően a területi alapellátó orvos véleményét ki kell kérni. A férőhely elosztása során a hivatásos állomány tagjai elsőbbséget élveznek. A gyógyüdültetésben részt vevővel együtt – térítés ellenében – a hozzátartozója is elhelyezést kaphat, ha ehhez szabad férőhely rendelkezésre áll.
36. A rehabilitációval kapcsolatos szervezési feladatokat a BM KKI végzi. A BM KKI főigazgató főorvosa által vezetett Beutaló Bizottság dönt a BM KKI Hévízi Rehabilitációs Intézetébe történő beutalásról az alapellátást végző orvos javaslatára.
37. A beutalás rendjéről elsősorban az érintettek egészségi állapota, a kezelés indokoltsága és sürgőssége alapján kell dönteni.
Elsősegélynyújtás
38. Az elsősegélynyújtás célja, hogy az életet vagy egészséget veszélyeztető heveny állapot miatt azonnali egészségügyi ellátásra szoruló személy – addig is, amíg részére a megfelelő orvosi ellátás biztosítható – egészségi állapotának helyreállításához, illetőleg rosszabbodásának megakadályozásához szükséges ellátásban részesüljön.
39. Minden olyan belügyi szervnél, ahol egészségkárosító kockázatokkal járó munkavégzés folyik, gondoskodni kell az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeiről. A nem egészségügyi dolgozók körében önkéntes alapon szervezni és rendszeresen oktatni kell az elsősegélynyújtás alapvető ismereteit. A területi és helyi szervek vezetői állománya részére az oktatást kötelezővé kell tenni.
Véradás
40. A belügyi szervek vezetőinek elő kell segíteni a munkahelyen vagy egyéb szervezett formában történő önkéntes véradást a személyi állomány körében. Az ehhez szükséges munkavégzés alóli mentességet a személyi állománynak biztosítani kell.
Gépjárművezetői engedéllyel rendelkezők időszakos
alkalmassági vizsgálata
alkalmassági vizsgálata
41. A gépjárművezetői engedéllyel rendelkezők időszakos alkalmassági vizsgálatait a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendeletben foglaltak szerint első fokon a területi alapellátó egységek orvosai, másodfokon a BM KKI Munkaköri Alkalmasságot Vizsgáló Osztálya (a továbbiakban: BM KKI MAVO) bírálja el.
42. Ha az érintett személy munkaköri feladatába tartozik a gépjárművezetés, a területi alapellátó egység orvosa és a BM KKI MAVO az alkalmatlanság megállapításáról tájékoztatja a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőt.
Az egészségmegőrzés és -fejlesztés feladatai
43. A belügyi szerveknél folyó egészségügyi tevékenység fontos része az egészségmegőrző, egészségfejlesztő tevékenység. Az egészségmegőrző és -fejlesztő programoknak alapvető célja az egészséges életmód kialakítása, a munkavégzéssel együtt járó egészségkárosodások csökkentése, megelőzése.
44. Az egészségmegőrző és -fejlesztő programok középpontjába a
– a személyi és közösségi higiénés szokások fejlesztését;
– a táplálkozási szokások korszerűsítését, az elhízás elleni fellépést;
– a rendszeres testmozgás szerepének előtérbe helyezését;
– a káros szokások, különösen a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás visszaszorítását
kell állítani.
45. A belügyi szerveknél folyó egészségmegőrző és -fejlesztő programok szervezését és irányítását a BM vezető főorvosa a BM KKI-vel és az országos parancsnokságokkal, illetve az egyéb belügyi szervekkel együttműködve végzi.
Az egészségügyi dolgozók képzése, továbbképzése és a
tudományos kutatómunka
tudományos kutatómunka
46. A belügyi szervek egészségügyi dolgozóinak – a jogszabályokban meghatározott kötelező továbbképzésén felül – legalább évente rendszeres továbbképzésen kell részt venniük, melyet a BM KKI szervez és irányít a belügyi szervek, illetve az országos parancsnokságok javaslatai alapján.
47. A továbbképzési programokról az érintett állományt kellő időben tájékoztatni kell. A továbbképzésre jelentkezések elbírálásánál a jogszabályi előírások mellett a jelentkező egészségügyi végzettségét, képzettségét és az általa ellátott munkakört is figyelembe kell venni.
48. A jogszabályban előírt továbbképzést a BM fejezeti költségvetéséből kell biztosítani. Egyéb továbbképzések költségeit a foglalkoztató szerv biztosítja.
49. Belügyi szerveknél foglalkoztatott orvos, fogorvos, gyógyszerész és pszichológus tudományos kutatómunkát – jogszabályban meghatározott feltételeken túl – csak a BM Főorvosi Bizottsága által jóváhagyott és a BM Tudományos Tanács kutatási programjába felvett kutatási terv keretében végezhet, amennyiben azt a személyi állomány bevonásával, vagy a személyi állományra vonatkozó adatok, illetve az egészségügyi szolgálat eszközeinek, helyiségeinek, informatikai bázisának felhasználásával kívánja végezni.
50. A BM Főorvosi Bizottság csak olyan kutatási tervet hagyhat jóvá, melynek költségvetési fedezete biztosított.
51. A BM Főorvosi Bizottság vezetője a BM vezető főorvosa, tagjai a BM KKI főigazgató főorvosa és orvos-szakmai ügyekben illetékes helyettese, valamint az országos parancsnokságok vezető orvosai.
Egészségügyi adatkezelés
52. A Besz. területi alapellátó egységei és a BM KKI az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. tv.-ben meghatározottak szerint személyes és egészségügyi adatokat kezelnek. A területi alapellátó egységek az alapellátásban részesülőkről, a betegforgalomról és egyéb a jogszabályokban előírt adatokról külön meghatározott rendben és gyakorisággal adatot szolgáltatnak az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak, az ÁNTSZ-nek és a BM KKI-nak.
53. A belügyi szervet ért – késedelmes vagy hibás tartalmú adatszolgáltatásból eredő – kár (bevételkiesés) esetén a jelentésre kötelezett kártérítési felelősségét meg kell vizsgálni.
54. Az adatszolgáltatás rendjét a jogszabályok keretei között a BM KKI főigazgató főorvosa állapítja meg és ellenőrzi. Gondoskodik a szükséges nyomtatványok és informatikai programok beszerzéséről és az adatszolgáltatóhoz történő eljuttatásáról. Az adatkezelés szabályainak betartását a BM KKI adatvédelmi felelőse ellenőrzi.
55. A belügyi szerv személyi állományába tartozókról egészségügyi törzskönyvet kell vezetni, amely a személyes adatok, a kórelőzmény, a vizsgálatok, a gyógykezelések és egészségügyi intézkedések, valamint a fontosabb egészségi állapotot befolyásoló körülmények nyilvántartására szolgál.
56. Az érintett bármikor betekinthet az egészségügyi törzskönyvébe, kérésére az alapellátó orvosnak annak tartalmáról közérthető felvilágosítást, magyarázatot kell adnia.
57. Az eljáró személyzeti szerv köteles az alapellátó orvost tájékoztatni, ha a belügyi szerv vagy szervezeti egysége valakivel szolgálati, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyt létesített vagy a jogviszonya megszűnt, avagy az érintett szolgálati (munkavégzés) helyében változás történt (áthelyezés vagy vezénylés).
58. Az alapellátó orvos felelős az egészségügyi törzskönyv naprakész vezetéséért. A foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor a törzskönyvet lezárja, áthelyezés vagy vezénylés esetén, ha az más belügyi szervhez történt, három munkanapon belül az új szolgálati (munka)hely alapellátó orvosához megküldi.
Rendőrorvosi és kriminálpszichológiai tevékenység
59. A büntető- és államigazgatási eljárásokkal összefüggő hatósági és bűnügyi orvosi (rendőrorvosi) és pszichológiai (kriminálpszichológiai) tevékenységet a rendőrség hivatásos állományába tartozó orvosok és pszichológusok végzik. Szükség esetén, eseti jelleggel a belügyi szerv gyógyító-megelőző ellátásában alkalmazott orvos, illetve pszichológus is megbízható rendőrorvosi, illetve kriminálpszichológusi feladattal, feltéve, hogy a feladat ellátásához szükséges szakismeretekkel rendelkezik.
60. A rendőrorvosok és a rendőrségi kriminálpszichológusok tevékenységét az országos rendőrfőkapitány a rendőrség vezető főorvosa útján irányítja és felügyeli.
Gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelése
61. A Besz. rendszerében foglalkoztatott orvosok és fogorvosok gyógyszert és gyógyászati segédeszközt a vonatkozó jogszabályok szerint, a BM KKI állásfoglalásai figyelembevételével rendelhetnek.
Hatályba léptető rendelkezések
62. Az utasítás a kiadását követő hónap első napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 17/1973. BM parancs és az azzal kiadott Belügyminisztérium Egészségügyi Szabályzata.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter
Melléklet
A szűrővizsgálatokkal kapcsolatos szabályok
1. A személyi állomány szűrését úgy kell megszervezni, hogy azt a személyi állomány teljes körére kiterjedően el lehessen végezni, és alkalmas legyen a vizsgálattal megcélzott betegségek korai stádiumban való felismerésére.
2. A szűrővizsgálatokat össze kell kötni egészségügyi felvilágosítással, melyből az érintettek a vizsgálatok céljáról és a betegségmegelőzés lehetőségeiről tájékoztatást kaphatnak.
3. A hivatásos állományúak szűrővizsgálatait – amennyiben arra kötelezettek – a R. 22. § szerinti időszakos fizikai alkalmassági vizsgálatokkal egyidejűleg kell végrehajtani.
4. Az éves szűrővizsgálatokat a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető, a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendeletben (továbbiakban: Szr.) meghatározottakkal összhangban kell megszervezni és végrehajtani. Az Szr.-ben meghatározottakon túl általános szűrővizsgálat keretében évente a következőket kell elvégezni.
a) Az orvosi vizsgálatokat megelőzően
– anamnézis felvétel (mely terjedjen ki a családra is), a személyre vonatkozó előző (rendelkezésre álló) egészségügyi dokumentációk tanulmányozása,
– a rizikófaktorok felmérése érdekében fel kell mérni a dohányzás, a szeszes ital, a kávé- és gyógyszer- (drog) fogyasztás mértékét, az étkezési szokásokat (milyen ételek dominálnak az étrendben), általános életmódbeli jellemzőket (alvási, pihenési szokások, szabadidő eltöltése stb.).
b) Általános belgyógyászati vizsgálat terjedjen ki
– testsúly, testmagasság, csípő- és derékkörfogat mérésére, testtömeg index (TTI, BMI) kiszámítására,
– a bőr és látható nyálkahártyák, a garatképletek, nyirokcsomók, a tüdő, a szív, a has, illetve az érzékszervek (pl. vizus), valamint az idegrendszer, az ízületek, az izomzat és csontrendszer vizsgálatára,
– pulzus- és vérnyomásmérésre, valamint EKG vizsgálatra,
– az általános belgyógyászati vizsgálaton túl – szükség (panasz) esetén – a vizsgálatokat a megfelelő szakorvosi vizsgálatokkal is ki kell egészíteni,
– a laboratóriumi vizsgálatoknál a gyors diagnosztikai teszteket kell alkalmazni, amelyeknek a vizelet rutin vizsgálatára és a vércukor mérésére kell kiterjednie, illetve szükség esetén kiegészíthetők más laboratóriumi vizsgálatokkal is (pl. vérzsír mérés),
– a fenti vizsgálatokon túlmenően a vizsgált személy rendelkezzen egy éven belüli mellkasröntgen lelettel, amelyet a területileg illetékes ernyőfényképes szűrőállomás leletével, vagy más gyógyintézetben elvégzett mellkasröntgen leletével igazolhat. A nők és férfiak esetében az Szr. mellékletének II. fejezetében életkorhoz kötötten a nőknek nőgyógyászati onkológiai, a 40 éven felüli férfiaknak prosztata szűrővizsgálaton kell részt venni,
– a vizsgálatoknak ki kell terjedni a fogászati szűrővizsgálatokra is.
5. A szűrővizsgálatok leletét, illetve a keletkezett adatokat az egészségügyi törzskönyvbe be kell vezetni. A vizsgálatok eredményétől függően a területi alapellátó egység orvosa intézkedik a gondozásba vételre és erről tájékoztatja az érintettet.
6. Ha a jogszabály a személyi állomány tagjának munkaköréhez kötött kötelező szűrővizsgálatot ír elő és azon az előírt időben nem vett részt, erről a területi ellátó egység orvosa az érintett munkáltatóját haladéktalanul tájékoztatja.
*
Az utasításhoz utóbb a 2001. évi Belügyi Közlöny 7. számában helyesbítés jelent meg. <br/> Az utasítást utóbb a 27/2002. (BK 18.) utasítás, a 14/2015. (VI. 19.) BM utasítás, a 18/2020. (VIII. 14.) BM utasítás 1-2. §-a módosította. Az utasítást a 20/2023. (VII. 14.) BM utasítás 17. §-a hatályon kívül helyezte 2023. július 15. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás