916/F/2001. AB határozat
916/F/2001. AB határozat*
2002.09.03.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 8. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatásköri összeütközés megszüntetése, továbbá az eljáró közigazgatási szerv kijelölése iránt benyújtott indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Zsámbok Község Polgármesteri Hivatalában folyamatban levő 764/2001. számú ügyben eljáró szervként Zsámbok Község jegyzőjét kijelöli.
Indokolás
I.
Zsámbok Község jegyzője az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 8. § (2) bekezdésének b) pontja és az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban Abtv.) 1. § f) pontja alapján negatív hatásköri összeütközés megszüntetése és az eljáró hatóság kijelölése iránt fordult az Alkotmánybírósághoz, miután az érintett hatóságok közötti egyeztetés a hatáskör kérdésében eredménytelenül zárult.
Álláspontját a következőkkel támasztotta alá:
Zsámbok Község Polgármesteri Hivatala egy általa lefolytatott szabálysértési eljárás során állatvédelmi eljárás és állatvédelmi bírság kiszabása céljából értesítette a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomást. E hatóság azonban hatáskörének hiányát állapította meg, véleménye szerint ugyanis az állatvédelmi bírság kiszabása a jegyző hatásköre, és a konkrét esetben nem az állatvédelmi előírások sérültek, hanem az állattal kapcsolatos emberi cselekmény sérti a közrendet és a köznyugalmat. A jegyző szerint viszont az állatvédelmi eljárás lefolytatására a megyei állat-egészségügyi hatóság jogosult, a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet ugyanis nem tartalmazza a jegyző e hatáskörét.
Az állategészségügyi hatóság az újabb hatásköri egyeztetésen ismételten azt jelezte, hogy a Polgármesteri Hivatalnak van módja meggyőződnie arról, hogy az állat életének kioltása elfogadható indok nélkül vagy indokkal történt-e.
II.
Az indítvány elbírálása során az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg:
1. Az Abtv. 1. § f) pontja szerint az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az állami szervek között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése. Az Abtv. 50. §-a a hatásköri összeütközésről a következőképpen rendelkezik:
„50. § (1) Ha – a bíróságok kivételével – az állami szervek között, továbbá az önkormányzatok között, illetőleg az önkormányzat és – a bíróságok kivételével – az állami szervek között hatásköri összeütközés merül fel, ezek a szervek az Alkotmánybíróságnál indítványozhatják a hatásköri összeütközés megszüntetését.
(2) Az Alkotmánybíróság – az indítványozó meghallgatása nélkül – dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és kijelöli az eljárásra kötelezettet.”
2. Egyedi közigazgatási hatósági ügyben az Alkotmánybíróságnak az eljáró szerv kijelölésére irányuló hatáskörét az Áe. 8. § (2) bekezdés b) pontja határozza meg. E rendelkezés szerint hatásköri összeütközés esetén az eljáró szerv kijelölése az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Az Áe. 8. § (1) bekezdése alapján hatásköri összeütközés akkor keletkezik, ha több közigazgatási szerv is megállapította az ügyben a hatáskörét vagy annak hiányát.
Az Alkotmánybíróságnak az Áe. 8. §-ában szabályozott hatásköre arra irányul, hogy megállapítsa, hogy a hatásköri összeütközésbe került szervek közül melyik rendelkezik hatáskörrel az ügy elbírálására. E hatáskör gyakorlása pedig feltételezi a konkrét ügyben keletkezett beadványok és a feltárt tényállás ismeretét.
3. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok kíméletére, védelmére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti – magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó – állatvédelmi bírságot köteles fizetni. E törvény 43. § (2) bekezdése megállapítja az állatvédelmi bírság kiszabására jogosult hatóságot: „Az állatvédelmi bírságot – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – az állat-egészségügyi hatóság szabja ki.”
Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „A bírságot feladatkörében
a) a települési, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,
b) az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, valamint
c) a természetvédelmi hatóság
szabja ki.”
Az R. 4. §-a meghatározza, kikkel szemben szabható ki az állatvédelmi bírság. Többek között azzal szemben is kiszabható az állatvédelmi bírság, aki az állat életét indokolatlanul kioltja [4. § i) pontja].
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az ügyben nincs jelentősége a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendeletnek, mivel az R. részletesen rendelkezik az állatvédelmi bírságról, s hatáskörrel ruházza fel a jegyzőt is.
Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 215. § (2) bekezdése szerint a külterületen talált gazdátlan, kóbor ebeket, macskákat a vadászati engedéllyel rendelkező személyek kötelesek a külön jogszabály szerint lelőni és ártalmatlanná tételükről intézkedni. Mivel a konkrét ügyben valamennyi jegyzőkönyv felvételére Zsámbok Község Polgármesteri Hivatalában került sor, továbbá a szabálysértési eljárás alá vont érintett vadász hivatkozása pedig a külterületen kötelességszerűen kilőtt gazdátlan ebre vonatkozott, az érintett jegyző módjában áll annak megítélése, hogy az állat életének kioltása indokolatlanul történt-e.
Mindezeket figyelembe véve – az Áe. 8. § (2) bekezdés b) pontjában biztosított hatáskörében eljárva – az Alkotmánybíróság Zsámbok Község jegyzőjét jelölte ki az ügyben eljáró közigazgatási szervként.
Budapest, 2002. június 20.
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás