• Tartalom

1/2002. (K. Ért. 3.) KöM utasítás

1/2002. (K. Ért. 3.) KöM utasítás

a fejezeti kezelésű előirányzatok 2002. évi felhasználási szabályairól*

2002.02.15.
Az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 49. §. o) pontja, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) előírásai alapján a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási rendjét az alábbiak szerint szabályozom.

Az utasítás hatálya

1. § Az utasítás hatálya alá a következő előirányzatok tartoznak (A fejezeti kezelésű előirányzatok megnevezése után zárójelben: címszám / alcímszám / jogcím csoportszám / jogcím szám):

1. Beruházás (8/1)

1.1. Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai (8/1/1)

1.2. Meteorológiai szolgáltatás beruházásai (8/1/2)

1.3. Környezetvédelem beruházásai (8/1/3)

1.4. Természetvédelem beruházásai (8/1/4)

2. Ágazati célelőirányzatok (8/2)

2.1. Szigetközi térség kárainak mérséklése (8/2/3)

2.2. Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program (8/2/5)

2.3. Védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása program (8/2/6)

2.4. Energia Kht. közhasznú feladatai (8/2/18)

2.5. Duna–Tisza-közi homokhátság vízpótlásának környezetvédelmi feladatai (8/2/24)

3. Környezetvédelmi alap célfeladatok (8/4)

3.1. Környezetvédelmi feladatok (8/4/1)

4. EU csatlakozás környezetvédelmi Nemzeti Programjai és kormányzati feladatai (8/5)

4.1. ANP intézményfejlesztés technikai feltételeinek megteremtése (8/5/1)

4.2. ANP jogharmonizáció műszaki megalapozása, szabványosítás (8/5/2)

4.3. Környezetvédelmi PHARE program (HU–9807) (8/5/4)

4.4. ISPA segélyprogram (8/5/5)

4.4.1. Győr város szennyvíztisztító telepének fejlesztése (8/5/5/1)

4.4.2. Hajdú-Bihar megyei regionális hulladékgazdálkodási program támogatása (8/5/5/2)

4.4.3. Szeged térségi szennyvízkezelési rendszer és csatornahálózat fejlesztése(8/5/5/3)

4.4.4. Szeged, regionális hulladékkezelő rendszer fejlesztése (8/5/5/4)

4.4.5. Szolnok térségi hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése (8/5/5/5)

4.4.6. Miskolc, regionális hulladékgazdálkodási program támogatása (8/5/5/6)

4.4.7. Technikai segítségnyújtás a budapesti szennyvízkezelési projekt megvalósításához (8/5/5/7)

4.4.8. Technikai segítségnyújtás Pécs, Cegléd, Sajó–Bodva ISPA projektek kidolgozásához (8/5/5/8)

4.4.9. Technikai segítségnyújtás a környezeti hatásvizsgálati szeminárium megszervezéséhez (8/5/5/9)

4.5. EU környezetvédelmi támogatások pályázati feltételeinek megteremtése (8/5/6)

4.6. Környezetvédelmi Phare (HU–9911) (8/5/8)

4.7. ANP hulladékgazdálkodási intézményrendszerének fejlesztése (8/5/11)

4.8. Környezetvédelmi Phare program (HU–0004) (8/5/12)

5. Fejezeti tartalék (8/10)

6. Előirányzat-maradványok

Előirányzat-felhasználási szabályok

2. § (1) Az előirányzatok tárgyévi feladatait meghatározó éves feladattervét és annak évközi módosításait az utasítás mellékletében az előirányzat keretkoordinátoraként megjelölt vezető (a továbbiakban: keretkoordinátor) javaslata alapján – Környezetvédelmi alap célfeladatok feladatterve kivételével – a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjének előterjesztésével a miniszter hagyja jóvá. A feladatterv jóváhagyásra való felterjesztésének határideje a tárgyév február 15.

(2) A nemzetközi segélyprogramok estében a feladatterv megegyezik a nemzetközi megállapodásban rögzítettekkel, ezen belül külön éves feladattervet készíteni nem kell.

(3) Nem kell feladattervet készíteni azokra az előirányzatokra, amelyek működtetési célra létesültek (Energia Kht. közhasznú feladatai, Fejezeti tartalék), vagy éves feladataikat más jogszabályok határozzák meg (Védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása program).

(4) A feladatterv módosítások közül a technikai jellegű módosításokat (beruházások esetében az intézményi saját bevételi többlet miatti módosítás, vagy a jóváhagyott feladatok közötti pénzeszköz átcsoportosítás stb.) a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

(5) Más szakterületet is érintő fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a feladatterv javaslatának, illetve a módosítási javaslatainak összeállításához az érintett szakterület vezetőjének előzetes egyetértése szükséges. Az egyeztetést az előirányzat keretkoordinátorának kell kezdeményeznie.

(6) Az (1) bekezdés szerint jóváhagyott, illetve megállapított feladatterv alapján, továbbá a (2)–(3) bekezdés szerint feladattervvel nem rendelkező működtetési célú előirányzatokra a keretkoordinátor felhasználási javaslatot készít, melynek tartalmaznia kell a feladatterv szerinti feladatok megoldását szolgáló szerződés-, illetve megállapodás-tervezetek megnevezését, ezek előirányzat-felhasználási keretigényét intézményenként, ezen belül kiemelt előirányzatonként és havi bontásban. A feladatfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatoknál a javaslatnak tartalmaznia kell a Feladat/Beruházásismertetőt is.

(7) Az előirányzatok feladattervének megvalósítását szolgáló felhasználási javaslatokat és felhasználási javaslat módosításokat, továbbá fejezeten belüli felhasználás esetén az előirányzat módosításokat (átcsoportosításokat) a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjének előterjesztésében a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá. A miniszter az általa előre meghatározott körben a felhasználási terv jóváhagyását megelőzően a vele való előzetes egyeztetést is elrendelheti.

(8) Más szakterületet is érintő feladatok esetében a felhasználási javaslat, illetve módosításainak összeállításához az érintett szakterületek vezetőinek előzetes egyetértése szükséges. Az egyeztetést az előirányzat keretkoordinátorának kell kezdeményeznie.

(9) A feladatfinanszírozási körbe nem tartozó előirányzatok fejezeten belüli felhasználása esetén, a (7) bekezdés szerint jóváhagyott előirányzat-módosítások alapján a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetője egyszeri, vagy bázist képező fejezeti hatáskörű előirányzat-átcsoportosítással módosítja az érintett intézmény bevételi és kiadási előirányzatait a fejezeti kezelésű előirányzat egyidejű csökkentése mellett, bejelenti az Államháztartási Hivatalnak, valamint a jogszabályban meghatározott szerveknek az átcsoportosítást, kezdeményezi az intézmény havi előirányzat-felhasználási keretigényének módosítását.

(10) A feladat-, illetve beruházás-finanszírozásba vont fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeten belüli felhasználásakor a szükséges előirányzat átcsoportosításokat a Feladatfinanszírozási Engedélyokirat és a Beruházási Alapokmány alapján az Államháztartási Hivatal végzi.

(11) A jóváhagyott felhasználási terv felhasználásakor, amennyiben más fejezet központi költségvetési szerve részére fejezetek közötti előirányzat átcsoportosítás szükséges, a fejezetek közötti megállapodást a keretkoordinátor készíti elő és a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetője terjeszti jóváhagyásra a miniszter részére.

(12) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezeten belüli felhasználása esetén a keretkoordinátornak a kiemelt előirányzatokra bontott felhasználási javaslatban a személyi juttatás előirányzaton belül meg kell határoznia a személyi juttatásra fordítható előirányzat felhasználására vonatkozó részletes előírásokat is.

3. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok közvetlen felhasználása esetén – a Környezetvédelmi alap célfeladatok kivételével – kötelezettségvállaló és utalványozó a koordinátor, ellenjegyző a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetője.

(2) A kötelezettségvállalói és utalványozói jogkör, valamint az egyéb döntési tevékenységre feljogosítottak akadályoztatása esetén a kötelezettségvállalásra és utalványozásra – a Környezetvédelmi alap célfeladatok és a nemzetközi segélyprogramok kivételével – a Szervezeti és Működési Szabályzatban kijelölt helyettes(ek), vagy az általuk írásban kijelölt személy(ek) jogosult(ak). A Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén az ellenjegyzési jogkör gyakorlására az általa írásban kijelölt személy(ek) jogosult(ak).

(3) A több szakterületet érintő – előzetesen egyeztetett – feladatterv, illetve felhasználási terv esetében kötelezettségvállaláshoz, illetve a teljesítés igazolásához az érintett egyes szakterület vezetőjének előzetes egyetértése szükséges. Az egyeztetést az előirányzat keretkoordinátorának kell kezdeményeznie.

(4) Az előirányzat módosítással átcsoportosított előirányzat felhasználása során a kötelezettségvállalási és utalványozási jogot a KöM felügyelete alá tartozó – átcsoportosítással érintett – intézmény vezetője (a KöM Igazgatás esetében a keretkoordinátor) gyakorolja, ellenjegyző az intézmény gazdasági vezetője (a KöM Igazgatás esetében a Pénzügyi Főcsoport vezetője). Az átcsoportosított előirányzatot a felhasználó intézmény köteles kiadási jogcímenként elkülönítetten kezelni és igénybevételéről az éves beszámoló keretében elszámolni.

4. § (1) Az előirányzatok kutatás és fejlesztés (K + F) feladatokat tartalmazó részeire a KöM K+F általános felhasználási szabályai is érvényesek.

(2) Az előirányzat maradványokkal kapcsolatos valamennyi előirányzat-módosítást a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

Feladat- és beruházás-finanszírozás szabályai

5. § (1) A Feladatismertetőt és Beruházásismertetőt a Közgazdasági és Költségvetési Főosztály készíti el, melyet a közigazgatási államtitkár hagy jóvá.

(2) A Feladatfinanszírozási Engedélyokiratot a Közgazdasági és Költségvetési Főosztály készíti el. A feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a Feladatfinanszírozási Engedélyokirattal érintett részfeladat engedélyezésére a közigazgatási államtitkár, annak ellenjegyzésére a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetője jogosult. Kötelezettségvállaló a Feladatfinanszírozási Engedélyokiratban megjelölt rendelkezésre jogosult személy.

(3) A Beruházás Finanszírozási Alapokmányt és a hozzá tartozó létesítményjegyzéket a megvalósító intézmény állítja ki. A beruházás-finanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatoknál a Beruházás Finanszírozási Alapokmánnyal érintett beruházás esetében az engedélyezésre a Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai és a Meteorológiai szolgáltatás beruházásai tekintetében a közigazgatási államtitkár, a Környezetvédelem beruházásai előirányzat esetében a környezetvédelmi helyettes államtitkár, a Természetvédelem beruházásai előirányzat esetében a természetvédelmi helyettes államtitkár, azok ellenjegyzésére a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetője jogosult. Kötelezettségvállaló a Beruházás Finanszírozási Alapokmányban megjelölt, rendelkezésre jogosult személy.

(4) A feladat/beruházásfinanszírozással kapcsolatos valamennyi dokumentumot a jóváhagyást követően a Közgazdasági és Költségvetési Főosztály küldi meg az Államháztartási Hivatal részére.

(5) A feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok az 1. § 2.3., 4.4., 4.5., 4.6. pontjában meghatározott előirányzatok, valamint az év közben létrehozott Phare és ISPA előirányzatok.

6. § (1) A nemzetközi segélyprogramok működtetésére a keretkoordinátornak belső szabályzatot (ügyrendet) kell készíteni, illetve évente karban kell tartani, amelyet az integrációs helyettes államtitkár előterjesztésével a miniszter hagy jóvá és amely megfelel az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök forrásai felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjéről szóló 255/2000. (XII. 25.) Korm. rendelet előírásainak. A szabályzatnak tartalmaznia kell az előirányzat rendeltetését, a kedvezményezettek körét, a kötelezettség-vállalás és utalványozás rendjét, a devizában érkező bevételek felhasználási szabályait (figyelembe véve az adományozó feltételeit), a deviza számla, a célelszámolási számla és a fejezeti feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla közötti pénzmozgásokat, továbbá az előirányzatok módosításának rendjét.

(3) A segélyprogramokhoz tartozó deviza számlák és célelszámolási számlák pénzforgalmát igazoló banki kivonatok másolati példányát a Közgazdasági és Költségvetési Főosztály részére kell átadni. A bevételek és kifizetések igazolására szolgáló bizonylatok másolati példányát –, illetve könyvelési bizonylatot – a banki kivonatokhoz kell csatolni, amely a keretkoordinátor által kijelölt munkatárs feladata.

A fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei

7. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok közül saját bevétellel – a nemzetközi segélyprogramok kivételével – a Környezetvédelmi alap célfeladatok (8/4), valamint a Szigetközi térség kárainak mérséklése (8/2/3) előirányzat rendelkezik.

(2) A Szigetköz térség kárainak mérséklése (8/2/3) előirányzat saját bevétele a Környezetvédelmi alap célfeladatok előirányzatból átvett pénzeszköz.

(3) A Környezetvédelmi alap célfeladatok saját bevételi jogcímei a következők:

a) a Kac rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszköz,

b) a bíróság által megítélt kártérítési összegek,

c) adományok, segélyek, önkéntes befizetések,

d) pályázati nevezési díjak,

e) késedelmi kamatok,

f) egyéb bevételek.

(4) A célelőirányzat bevételeinek felhasználására, a behajthatatlan követelések leírására vonatkozó szabályokat a célelőirányzat működtetésére kiadott környezetvédelmi miniszteri rendelet és miniszteri utasítás tartalmazza.

8. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok év közben keletkező további bevételi jogcímeit (kamatok, árfolyam nyereség, megtérülések, egyéb átvett pénzeszközök stb.) és bevételi többleteit ugyanazon előirányzatok növelésére kell fordítani, mint amelyekkel összefüggésben keletkeztek.

(2) A bevételi többletek felhasználására a keretkoordinátor tesz javaslatot, melyet a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjének előterjesztésére 50 millió forint értékhatárig a közigazgatási államtitkár, 50 millió forint értékhatárt meghaladóan pedig a miniszter hagy jóvá. A Környezetvédelmi alap célfeladatok bevételi többleteinek felhasználását – értékhatártól függetlenül – a miniszter hagyja jóvá.

(3) A nemzetközi segélyprogramok keretében létesített előirányzatok (Phare, ISPA) többletbevételei (deviza, általános forgalmi adó visszatérítés) miatt szükségessé váló előirányzat módosítások technikai jellegüknél fogva közvetlenül végrehajthatók, lebonyolításukról az Államháztartási Hivatal felé a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetője saját hatáskörben intézkedik.

Vegyes rendelkezések

9. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére – a Környezetvédelmi alap célfeladatok, valamint a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – kötelezettségvállalás csak a tárgyévi előirányzat mértékéig történhet.

(2) Éven túli kötelezettség vállalható:

a) a tárgyévi előirányzat terhére, ha a szakmai, műszaki teljesítés a következő év június 30-áig megtörténik, vagy

b) intézményi beruházás, illetve központi beruházás esetén, ha a kivitelezés várhatóan az egy évet meghaladja és a tárgyévben rendelkezésre álló forrást a következő évi előirányzat terhére kell kiegészíteni.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kivitelezői szerződés megkötéséhez a közigazgatási államtitkár előzetes engedélye szükséges.

(4) A fejezeti kezelésű előirányzatokból – a Környezetvédelmi alap célfeladatok előirányzat kivételével – visszterhesen nyújtott támogatás (kölcsön) vagy előleg nem adható.

10. § Az azonos támogatási célt szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok az Ámr. 7. számú melléklete szerinti, valamint az alábbiakban meghatározott előirányzatok:

Szeged térségi szennyvízkezelési rendszer és csatornahálózat fejlesztése (8/5/5/3)

Szeged, regionális hulladékkezelő rendszer fejlesztése (8/5/5/4)

Szolnok térségi hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése (8/5/5/5)

Miskolc, regionális hulladékgazdálkodási program támogatása (8/5/5/6)

11. § (1) Az új fejezeti kezelésű előirányzatnak fejezeti hatáskörben, év közben történő létesítését – a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a miniszter hagyja jóvá.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kezdeményező szervezeti egység vezetőjének meg kell határoznia az előirányzat rendeltetését, célját, forrásigényét, valamint azt, hogy a forrás milyen módon biztosítható. A miniszter részére az előterjesztést a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetője készíti el.

(3) Nem kell a miniszter jóváhagyása új fejezeti kezelésű előirányzat év közben történő létesítéséhez, ha arra nemzetközi megállapodás vonatkozik (új Phare program, vagy ISPA projekt), vagy kormányhatározat alapján kerül sor.

(4) Az új fejezeti kezelésű előirányzatnak a fejezeti címrendben való létesítéséhez a miniszter engedélye szükséges, ha annak forrását fejezeti hatáskörben részben, vagy egészben belső átcsoportosítással kell biztosítani. Az új előirányzatnak a fejezeti címrendben való létesítése a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjének feladata.

(5) Amennyiben év közben létesített új fejezeti kezelésű előirányzat a (3) bekezdésben meghatározott új ISPA projekt, vagy a már korábban jóváhagyott Phare programon belül új részprogram létesítésére vonatkozik, és e fejezeti kezelésű előirányzat célja ezen utasítás mellékletében meghatározott programcélnak megfelel, az új fejezeti kezelésű előirányzatnak az utasítás 1. §-ában, illetve a mellékletében év közben történő megjelenítése nem szükséges.

12. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok rendeltetésszerű felhasználását a keretkoordinátor köteles ellenőrizni, ha annak megvalósítását más költségvetési szerv, vagy gazdálkodó szervezet végzi. Amennyiben a rendeltetésétől eltérő felhasználást tapasztal, köteleznie kell a kedvezményezettet a felhasználási cél tényleges megvalósítására, vagy végső esetben – akár jogi eszközökkel is – kezdeményeznie kell a kapott pénzeszköz visszafizetésére vonatkozó eljárást.

(2) A beszámolási évet követő év március 31-éig a keretkoordinátornak szöveges és számszaki beszámolót kell készítenie a fejezeti kezelésű előirányzat előző évi felhasználásáról, ezen belül a tervezett és megvalósult célokról, több éves feladat esetében pedig a feladat időarányos teljesítéséről. A beszámolási kötelezettség minden fejezeti kezelésű előirányzatra kiterjed, beleértve a nemzetközi segélyprogramok és a beruházások előirányzatait is.

13. § Az egyes előirányzatok rendeltetését, felhasználási célját, illetve az általánostól eltérő felhasználási szabályokat az utasítás melléklete tartalmazza.

Záró rendelkezések

14. § (1) Az utasítás a kiadmányozása* napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A 2002. évben eredeti előirányzatként nem szereplő fejezeti kezelésű előirányzatok 2001. évi maradványának felhasználására a fejezeti kezelésű előirányzatok 2001. évi felhasználási szabályairól szóló 2/2001. (K. Ért. 3.) KöM utasítás rendelkezései az irányadók.

(3) A környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzatra ezen utasításban foglalt rendelkezéseket a Környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzat működtetésének szabályairól szóló 4/2001. (K. Ért. 4.) KöM utasítás rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

Dr. Turi-Kovács Béla s. k.,

környezetvédelmi miniszter

Melléklet az 1/2002. (K. Ért. ) KöM utasításhoz

A fejezeti kezelésű előirányzatok rendeltetése, felhasználási célja, illetve az általánostól eltérő felhasználási szabályai a következők (a fejezeti kezelésű előirányzatok megnevezése utáni zárójelben: címszám / alcímszám / jogcím csoportszám / jogcím szám).

1. Beruházás (8/1)

1.1. Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai (8/1/1)

1.2. Meteorológiai Szolgáltatás beruházásai (8/1/2)

1.3. Környezetvédelem beruházásai (8/1/3)

1.4. Természetvédelem beruházásai (8/1/4)

Az egyéb központi beruházások a beruházás-finanszírozás keretei között, a Beruházás Finanszírozási Alapokmány szerint kerülnek a megvalósító intézményekhez.

A törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai előirányzat a fejezethez tartozó valamennyi intézmény működtetésével összefüggő fejlesztést, míg a meteorológiai, környezetvédelmi és természet-védelmi beruházások a szakmai célokat szolgáló fejlesztéseket és azok intézményi hátterének megteremtését biztosítja.

Az egyes jogcímcsoportok keretkoordinátorai:

Törvényhozó és végrehajtó szervek beruházásai

közigazgatási államtitkár

Meteorológiai szolgáltatás beruházásai

közigazgatási államtitkár

Környezetvédelem beruházásai

környezetvédelmi helyettes államtitkár

Természetvédelem beruházásai

természetvédelmi helyettes államtitkár


Az előirányzatokból megvalósításra tervezett egyes beruházások tételes feladattervét és azok évközi módosításait Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjének előterjesztésében a miniszter hagyja jóvá.

A jóváhagyott éves beruházási terv nem lényegi módosításait (pl. gépkocsi típusszám, vagy az összegen belül a darabszám változás, építési beruházás esetén a kivitelezési sorrend módosítása stb.) a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjének előterjesztésében a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá. A miniszteri, vagy közigazgatási államtitkári jóváhagyásra való előterjesztés a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjének felelőssége.

2. Ágazati célelőirányzatok (8/2)

2.1. Szigetközi térség kárainak mérséklése (8/2/3)

Az előirányzat a Duna elterelését követően a Szigetközben bekövetkező környezeti károk mérséklésével összefüggő, KöM-öt terhelő feladatok finanszírozására szolgál.

– a térség rehabilitációs feladatainak végrehajtását megalapozó monitoring rendszer üzemeltetése,

– a szigetközi vízpótló rendszer hatékony működéséhez szükséges részfinanszírozás,

– koncepcióban meghatározott térségi rehabilitációs munkák támogatása.

Az előirányzat keretkoordinátora a környezetvédelmi helyettes államtitkár.

2.2. Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program (8/2/5)

Az előirányzat a Balaton (beleértve a hozzá tartozó Kis-Balatont is), a Velencei-tó és a Tisza-tó vízminőség-védelmét elősegítő intézkedések hatásainak nyomon követését szolgálja, melyek célja, hogy a térségi és önkormányzati beruházások érzékelhető környezeti állapot-javuláshoz, a természeti értékek fenntartásához és növeléséhez vezessenek. Az előirányzat a terhelés-csökkentési munkálatokhoz kapcsolódó hatáselemzésekre, felmérésekre, vizsgálatokra, állapot-értékelésre, monitoring-tevékenységre, alkalmazott kutatásra, valamint média és kormányzati tájékoztatásra használható fel.

Az előirányzat keretkoordinátora a környezetvédelmi helyettes államtitkár. A keretkoordinátor a részletes feladatterv természetvédelmi feladatainak kidolgozásába bevonja a természetvédelmi helyettes államtitkárt.

2.3. Védett természeti területek védettségi szintének helyreállítása program (8/2/6)

A tárgykörrel kapcsolatban megalkotott, a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény végrehajtásának folytatását szolgálja az előirányzat. A felhasználás elsősorban a fokozottan védett területekre, ezek közül is a kiemelten védett vizes élőhelyekre és a füves pusztákra, az UNESCO MAB bioszféra rezervátumokra és az egyéb nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó területekre terjed ki. Kiterjed továbbá a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (6) bekezdése alapján a védett természeti érték és a terület tulajdonjogának változásakor a Magyar Államot megillető elővásárlási jog gyakorlására.

Az előirányzat keretkoordinátora a természetvédelmi helyettes államtitkár.

A program alapján 2002. évben megvásárlásra (kisajátításra) tervezett földterületek kiterjedését nemzeti park igazgatóságonkénti és művelési ág szerinti bontásban külön KöM rendelet állapítja meg.

Az előirányzat felhasználásának eljárási rendje a következő:

– Az előirányzat keretkoordinátora összeállítja az előirányzat nemzeti park igazgatóságonkénti felosztási javaslatát, melynek alapján a Közgazdasági és Költségvetési Főosztály elkészíti a Feladatismertetőt és a Feladatfinanszírozási Engedélyokiratot.

– A KöM rendeletben meghatározott, megvásárlásra (kisajátításra) kerülő földterületekre a Magyar Állam tulajdonjogának megszerzését a nemzeti park igazgatóság kezdeményezi. Az adás-vételi szerződést az igazgatóság köti meg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság felhatalmazásával, melyet jóváhagyásra felterjeszt. Jóváhagyásra 1 millió forintig a végrehajtást koordináló iroda vezetője, ezen összeghatár felett a keretkoordinátor jogosult.

– A szerződés kötelezettségvállalója a nemzeti park igazgatóság igazgatója, ellenjegyző a törvény végrehajtását koordináló iroda vezetője és a nemzeti park igazgatóság gazdasági vezetője.

– A vagyonkezelés tekintetében a 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet szabályai szerint kell eljárni.

Az előirányzat működtetésével kapcsolatban felmerülő kiadások (postaköltségek, kisajátítási eljárási és adás-vételi költségek stb.) az előirányzat keretkoordinátorának igazolása alapján a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjének ellenjegyzésével az előirányzat terhére elszámolhatók.

2.4. Energia Kht. közhasznú feladatai (8/2/18)

Az 1031/2000. (IV. 7.) Korm. határozat előírja, hogy 2001. évtől az „Energia Központ” Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Kht. működtetési finanszírozását elkülönítetten kell tervezni az alapítók részesedésének arányában. A Környezetvédelmi Minisztérium társasági részesedése a Kht.-ban 25%.

Az előirányzat keretkoordinátora a közigazgatási államtitkár.

2.5. Duna–Tisza-közi homokhátság vízpótlásának környezetvédelmi feladatai (8/2/24)

A 105/1995. (XI. 1.) OGY határozat, valamint a 2271/1999. (X. 22.) Korm. határozattal kiadott Cselekvési Program rendelkezik a Duna–Tisza közi homokhátság vízpótlásáról. Az előirányzat a Cselekvési Program 4. pontjában meghatározott hidro-meteorológiai és felszín alatti víz mennyiségi és minőségi viszonyaira vonatkozó mérő- és megfigyelőrendszerek működtetését szolgálja.

Az előirányzat keretkoordinátora a környezetvédelmi helyettes államtitkár.

3. Környezetvédelmi alap célfeladatok (8/4)

3.1. Környezetvédelmi feladatok (8/4/1)

A Környezetvédelmi alap célfeladatok a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak megelőzését, a bekövetkezett környezeti károk csökkentését, felszámolását, továbbá a természeti erőforrások megőrzését elősegítő, a természeti, illetőleg a védett természeti értékek, területek megőrzését, fenntartását, a hatékony környezetvédelmi megoldások ösztönzését, valamint a társadalom környezet- és természetvédelmi szemléletének fejlődését szolgálja.

Az előirányzat rendeltetésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályozást külön miniszteri rendelet és miniszteri utasítás szabályozza.

Az előirányzat feladatcsoportokra bontott éves költségvetését és annak módosításait a miniszter hagyja jóvá.

4. EU csatlakozás környezetvédelmi Nemzeti Programjai és kormányzati feladatai (8/5)

4.1. ANP intézményfejlesztés technikai feltételeinek megteremtése (8/5/1)

Az előirányzat a közösségi vívmányok átvételének Nemzeti Programja (ANP) keretében az EU csatlakozás követelményeinek kielégítéséhez szükséges eszköz beszerzéseket és informatikai fejlesztéseket finanszírozza (levegő-tisztaságvédelmi mérőhálózat fejlesztése, felszíni vízminőségi mérőhálózat fejlesztése, felszín alatti vízminőségi mérőhálózat fejlesztése, integrált szennyezés csökkentés), a kibocsátott hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését is ide értve (hulladékminősítések, szabványok kidolgozása, hulladék monitoring fejlesztése).

Az előirányzat keretkoordinátora a környezetvédelmi helyettes államtitkár.

4.2. ANP jogharmonizáció műszaki megalapozása, szabványosítás (8/5/2)

Az előirányzat az ANP-ben meghatározott, az EU konform jogszabályok hazai bevezetésének hatásait vizsgáló műszaki-gazdasági hatástanulmányok elkészítéséhez, az előkészítés szakaszában lévő új jogszabályok műszaki tartalmának meghatározásához, a szabványosítási feladatok megvalósításához nyújt fedezetet. Az előirányzat továbbá az EU természetvédelmi jogszabályai által megfogalmazott NATURA 2000. területek kijelöléséhez és védetté nyilvánításához szükséges jogszabály-előkészítő munka finanszírozását szolgálja.

Az előirányzat keretkoordinátora a környezetvédelmi helyettes államtitkár. Feladata a minisztérium más szakterületeit érintő jogharmonizációs munka forrás szükségletének felmérése, egyeztetése és beépítése az éves feladattervbe. A feladatterv jóváhagyását követően a keretkoordinátor a környezetvédelmi feladatok tekintetében vállalhat kötelezettséget. A más szakmai szervezeteket érintő feladatok tekintetében kötelezettségvállaló és utalványozó az illetékes szakmai szervezeti egység vezetője, rendelkező a keretkoordinátor.

4.3. Környezetvédelmi PHARE program (HU–9807) (8/5/4)

Az előirányzat rendeltetése szerint a környezetvédelmi laboratóriumok fejlesztésére, az EU jogszabályok átvételével kapcsolatos feladatok finanszírozására, valamint a környezetvédelmi alap célfeladatok intézményrendszerének fejlesztésére az Európai Unió és a Magyar Kormány közötti megállapodás alapján létesült.

Az előirányzat keretkoordinátora az EU integrációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.

4.4. ISPA segélyprogram (8/5/5)

4.4.1. Győr város szennyvíztisztító telepének fejlesztése (8/5/5/1)

4.4.2. Hajdú-Bihar megyei regionális hulladékgazdálkodási program támogatása (8/5/5/2)

4.4.3. Szeged térségi szennyvízkezelési rendszer és csatornahálózat fejlesztése(8/5/5/3)

4.4.4. Szeged, regionális hulladékkezelő rendszer fejlesztése (8/5/5/4)

4.4.5. Szolnok térségi hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése (8/5/5/5)

4.4.6. Miskolc, regionális hulladékgazdálkodási program támogatása (8/5/5/6)

4.4.7. Technikai segítségnyújtás a budapesti szennyvízkezelési projekt megvalósításához (8/5/5/7)

4.4.8. Technikai segítségnyújtás Pécs, Cegléd, Sajó–Bodva ISPA projektek kidolgozásához (8/5/5/8)

4.4.9. Technikai segítségnyújtás a környezeti hatásvizsgálati szeminárium megszervezéséhez (8/5/5/9)

Az ISPA az EU előcsatlakozási forrásaként a csatlakozni kívánó országokban a környezetvédelmi (és közlekedési) infrastruktúra fejlesztés támogatására létesült. A 2000-től induló és a csatlakozásig tartó ISPA támogatások főként vissza nem térítendő támogatások, kamatkedvezmények, garanciák, illetve kockázati tőke-részesedés formájában kerülnek folyósításra.

A beruházások megvalósításához a projektek önrészét, az euróhoz tartozó magyar társfinanszírozást az EU és a Magyar Kormány között létesülő megállapodás rögzíti. A finanszírozási memorandum aláírását követően a megállapodásban rögzítettek szerint kerül sor a pénzügyi teljesítésekre.

Az előirányzat keretkoordinátora az EU integrációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.

4.5. EU környezetvédelmi támogatások pályázati feltételeinek megteremtése (8/5/6)

Az előirányzat rendeltetése az EU előcsatlakozási pályázati támogatások (ISPA) elnyerésére való felkészülés finanszírozása.

Az előkészületi munkák részben az ismert, részben pedig új feladatok projektjeinek kialakítását segítik elő.

Az előirányzat keretkoordinátora az EU integrációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.

4.6. Környezetvédelmi Phare (HU–9911) (8/5/8)

Az előirányzat rendeltetése az önkormányzati hulladéklerakók feltérképezése, átfogó országos adatbázis létesítése az Európai Unió és a Magyar Kormány közötti megállapodás alapján.

Az előirányzat keretkoordinátora az EU integrációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.

4.7. ANP hulladékgazdálkodási intézményrendszerének fejlesztése (8/5/11)

Az előirányzat rendeltetése a hulladékgazdálkodási törvény hatálybalépésével szükségessé váló oktató program megvalósítása, amely a tárcához tartozó területi szerveken kívül a BM, Rendőrség, Tűzoltóság, önkormányzatok, KVM, közlekedési felügyeletek, vízügyi igazgatóságok, FVM, növény-egészségügyi és talajvédelmi állomások, állategészségügyi hatóságok, területfejlesztési tanácsok, PM, vámszervek, GM és fogyasztóvédelmi felügyelőségek szakembereinek az oktatását is jelenti. Ez az előirányzat nyújt fedezetet továbbá a szelektív hulladék-gyűjtés érdekében szükségessé váló nagyarányú propaganda tevékenységhez, valamint annak gyakorlati megvalósításaként a tárcán belüli példamutatáshoz szükséges szelektív hulladékgyűjtők beszerzéséhez és elhelyezéséhez.

Az előirányzat keretkoordinátora a környezetvédelmi helyettes államtitkár.

4.8. Környezetvédelmi Phare program (HU–0004)

Az előirányzat rendeltetése szerint levegőtisztasági mérőműszerek beszerzése, levegőtisztasági monitoring rendszer számítógépes adatbankjának kiépítése és átfogó hulladékgazdálkodási információs rendszer kiépítése az Európai Unió és a Magyar Kormány közötti megállapodás alapján.

Az előirányzat keretkoordinátora az EU integrációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.

5. Fejezeti tartalék (8/10)

A fejezeti tartalék a fejezethez tartozó költségvetési szerveknél, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokat terhelő kiadások terén felmerülő többletfeladatok és vis major jellegű kiadásainak finanszírozására szolgál. A tartalék intézményi pótelőirányzatokhoz történő felhasználásához a javasolt pótelőirányzatok összegét és rendeltetését (címenként és intézményenként kiemelt előirányzatonkénti bontásban) a Fejezeti Közgazdasági Főcsoport vezetőjének előterjesztésében a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá, aki az előirányzat keretkoordinátora.

*

Az utasítás kiadmányozásának napja 2002. február 15.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére