PK BH 2002/101
PK BH 2002/101
2002.03.01.
Az önállóan is forgalomképes ingatlantulajdoni illetőségek külön-külön történő árverezésére is van jogi lehetőség [Vht. 138. §, 141. §, 161. § (2) bek.].
Az adós az ingatlanárverés lefolytatásával kapcsolatban végrehajtási kifogást terjesztett elő, amelyben azt sérelmezte, hogy a saját és a tulajdonostársa tulajdoni illetősége árverését a végrehajtó eltérő időpontra tűzte ki, emiatt a tulajdoni illetősége áron alul került értékesítésre.
Az elsőfokú bíróság végzésével az adós végrehajtási kifogását elutasította. Határozatának indokolása szerint az adós – az ingatlanárverési hirdetményben foglalt tájékoztatás ellenére – nem kérte ,,az ingatlan mindkét tulajdoni hányadának egyszerre történő értékesítését''. Az adós által hivatkozott D. F. a tanúvallomásában nem támasztotta alá azt a körülményt, hogy több érdeklődő lett volna az ingatlanra, sem azt, hogy az ingatlant maga kívánta megvásárolni. Az ingatlan becsértékének közlését követően az adós kifogással nem élt, az arra nyitva álló határidő eltelt.
Az adós fellebbezett a végzés ellen, annak megváltoztatása és az árverés megsemmisítése iránt.
A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú végzést megváltoztatta, és az önálló bírósági végrehajtó által az ingatlanra vonatkozóan elrendelt árverést megsemmisítette. Határozatának indokolásában kifejtett álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megjelölt Vht. 161. §-ának rendelkezései az adott esetben nem alkalmazhatóak, azok arra az esetre irányadóak, amikor az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanra nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van a végrehajtási jog bejegyezve. A jelen esetben viszont közös tulajdonban álló ingatlanra valamennyi tulajdonostárssal szemben bejegyezték a végrehajtási jogot. Ebben az esetben pedig nincs jogszabályi rendelkezés, de indok sem arra, hogy az ingatlan egészét ne egyszerre árverezzék el.
A jogerős végzés ellen az árverési vevő nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. A jogszabálysértés okát abban jelölte meg, hogy a bíróság nem vette figyelembe az adós tulajdonostársa, G. Gy. jogorvoslati kérelmének hiányát; döntését nem támasztotta alá jogszabályi előírással; figyelmen kívül hagyta a Vht.- nek azt a rendelkezését, amely egységes árverést kizárólag ingó végrehajtásra ír elő.
A végrehajtást kérő és az adós felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A másodfokú bíróság azt helyes jogértelmezéssel állapította meg, hogy az adott végrehajtási ügyben a Vht. 161. §-ának (2) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatóak, mert a közös tulajdonban lévő ingatlan mindkét tulajdonostársa tulajdoni illetőségére foganatosította az eljáró végrehajtó a foglalást, intézkedve a végrehajtási jog bejegyzése iránt (Vht. 138. §). Ebből viszont nem következik az – erre vonatkozó kifejezett jogszabályi előírás hiányában –, hogy a lefoglalt ingatlan árverési értékesítése csak egységesen az ingatlan egészére foganatosítható.
Az egyetemleges kötelezettekkel szemben elrendelt végrehajtási eljárásban az adósok már külön-külön, a saját tulajdoni illetőségük terhére voltak kötelesek tűrni a foglalást, illetőleg a végrehajtási jog bejegyzését, és annak kielégítéseként a tulajdoni illetőségük árverési értékesítését (Vht. 141).
Az árverési hirdetményből a végrehajtási kifogással élő adós is kellő időben tudomást szerezhetett arról, hogy a tulajdoni illetősége a tulajdonos- és adóstársa tulajdoni illetőségének értékesítésétől függetlenül is megtörténhet. Az ügy adatai szerint az adóstársak sem együtt, sem külön- külön nem kérték az eljáró végrehajtótól a lefoglalt ingatlan egységes értékesítését. Erre a körülményre is tekintettel az eljáró végrehajtó eljárási cselekménye jogszerűségét – az egyébként önállóan is forgalomképes tulajdoni illetőségek külön-külön történő árverezését – az adós eredménnyel nem kifogásolhatja.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság végzését a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzését helybenhagyta [Pp. 259. §, Pp. 253. § (2) bekezdés]. (Legf. Bír. Pfv.I.20.435/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás