119/D/2002. AB határozat
119/D/2002. AB határozat*
2005.04.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének alkotmányjogi panasz alapján történő megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárásban meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bekezdése l) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a Pest Megyei Bíróság 2.K.26.302/2001/5. számú, közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében hozott ítélettel szemben nyújtott be alkotmányjogi panaszt.
Az indítványozó az alkotmányellenességet abban látja, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2004. december 31-ig hatályban volt 102. § (1) bekezdésének l) pontja a lakóház építésére alkalmas telektulajdon fogalmának meghatározása során a diszkrimináció tilalmába ütközően, továbbá a tulajdonok egyenlősége és az arányos közteherviselés elvét sértő módon határozta meg a vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség alóli illeték-mentességhez kapcsolódó értelmező rendelkezés tartalmát.
II.
Az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálásához a következő jogszabályi rendelkezéseket tekintette át:
"9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
...
70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
...
70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni."
Itv.:
"26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
a) a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az illetékhivatalnál;"
Az Itv. 2004. december 31-ig hatályban volt 102. § (1) l) pontja:
"E törvény alkalmazásában
...
l) lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet, továbbá az előbbi feltételeknek egyébként megfelelő olyan földrészlet, amelyen csak szükséglakás, illetőleg olyan lakás céljára használt helyiségcsoport (helyiség) van, ami még a szükséglakás követelményeinek sem felel meg. A lakás kialakítására szolgáló, az ingatlan-nyilvántartásban tetőtér, padlás elnevezéssel feltüntetett önálló ingatlan a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnal egy tekintet alá esik;..."
III.
Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz előterjesztésének törvényi feltételei fennállnak-e. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 48. § (1) bekezdése szerint az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. A (2) bekezdés értelmében az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz írásban benyújtani. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Abtv. 48. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakat együttesen kell értelmezni és figyelembe venni [23/1991. (V. 18.) AB végzés, ABH 1991, 361–362.; 41/1998. (X. 2.) AB határozat, ABH 1998, 306, 309.].
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvány az alkotmányjogi panasz benyújtásához szükséges feltételeknek megfelel. Az indítványozó a jogerős ítéletet 2001. december 7-én vette kézhez. Az alkotmányjogi panaszt a benyújtására nyitva álló határidő 60. napján, 2002. február 5-én adta postára. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt érdemben bírálta el.
2. Az Alkotmánybíróság az eljárása során az illetékkedvezményre való jogosultság szabályait nem vizsgálta, eljárása a lakóház építésére alkalmas telektulajdon meghatározásának alkotmányosságára terjedt ki.
Az Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontja önmagában nem alkotmányellenes. Ez a rendelkezés a lakóház építésére alkalmas telek fogalmát határozza meg és így nem áll értékelhető összefüggésben az Alkotmány 70/I. §-ával, mivel nem keletkeztetett önmagában a fogalom-meghatározás sem fizetési kötelezettséget és nem eredményez önmagában mentességet sem a közteher jellegű befizetések alól. A jogalkotó az Itv.-ben szabályozott illetékfizetési kötelezettségek, illetve mentességek megállapításakor szabadon határozza meg a szabályozás azon tárgyát, amely után közteher jellegű befizetést, vagy az ilyen kötelezettség alóli mentesülés szabályait előírhatja.
3. Az indítványozó szerint a kifogásolt fogalom-meghatározás sérti az Alkotmány 70/A. §-át is. Az Alkotmánybíróság a 191/B/1992. AB határozatban rögzítette, "[a]lkotmányellenes megkülönböztetés, ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne." (ABH 1992, 592, 593.) Ehhez elengedhetetlen annak meghatározása, hogy kiket kell egy csoportba tartozónak tekinteni. [1009/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 479–480.; 68/1997. (XII. 29.) AB határozat, ABH 1997, 421, 423.]
Az Alkotmánybíróság a jelen eljárás során is mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az indítványban kifogásolt megkülönböztetés egymással összehasonlítható jogalanyi körre vonatkozik-e.
A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak az Itv. 102. § (1) bekezdés l) pontjában adott, 2004. december 31-ig hatályban volt meghatározása nem sérti tehát az Alkotmány 70/A. §-át, mert minden – e körbe tartozó – illetékmentességre jogosult személyre azonos szabályozást tartalmazott a kifogásolt rendelkezés. Az Itv. általános, elvont szabályainak konkrét esetekre való alkalmazása és ezzel kapcsolatos értelmezése – ideértve a lakóház építésére alkalmas telektulajdon fogalmának tartalommal való kitöltését is – a jogalkalmazásra és a bírói gyakorlatra tartozik.
A jogegyenlőség nem jelenti a természetes személyeknek a jogon kívüli szempontok szerinti egyenlőségét is.
Mindezek alapján az elbírált ügyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által sérelmezett, az illetékkedvezmény szabály tartalmának meghatározására szolgáló szabály az Alkotmány 70/A. §-ával nem áll ellentétben.
Az Itv. támadott szabálya és az Alkotmány 9. § (1) bekezdése, valamint – a fenti okfejtésnek megfelelően – az Alkotmány 70/I. §-a között pedig alkotmányjogilag értékelhető összefüggés nem áll fenn.
Az Alkotmánybíróság ezért a rendelkező résznek megfelelően az alkotmányjogi panaszt elutasította.
Budapest, 2005. április 11.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás