KK BH 2002/121
KK BH 2002/121
2002.03.01.
Ha a közigazgatási szerv mérlegelési jogkörében a nyereményjáték-szervezőt e tevékenységtől végleg eltiltja, határozatából ki kell tűnniük a mérlegelés szempontjainak; ennek hiányában határozata jogszabálysértő [1991. évi XXXIV. tv. 13. § (1)–(2) bek.].
A játék- és nyerőautomatákat üzemeltető I. rendű felperes ügyvezetői a II. és III. rendű felperesek.
Az alperes vizsgálata során megállapította, hogy az I. rendű felperesnek 1997. III. negyedévében 205 000 Ft játékadó-tartozása állt fenn, ezért határozatával az I. rendű felperes játékterem-engedélyeit, valamint pénznyerő automatára kiadott engedélyét visszavonta, míg a II. és III. rendű felperest a szerencsejáték-szervezői tevékenységtől végleg eltiltotta. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy az I. rendű felperes játékadó-fizetési kötelezettségét nem teljesítette, ezért az engedélyek visszavonásáról és a szerencsejáték-szervezői tevékenység végleges eltiltásáról kellett rendelkezni.
Az alperes határozata ellen a felperesek keresetet nyújtottak be, amelyben a határozat hatályon kívül helyezését kérték hivatkozással arra, hogy az I. rendű felperesnek lejárt köztartozása nincs, míg a II. és III. rendű felperesek végleges eltiltása elfogultságon alapuló szankció.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 13. §-ának (2) bekezdése értelmében az állammal szembeni fizetési kötelezettség elmulasztása esetén az alperes a szerencsejáték-szervező tisztségviselőit a szerencsejáték szervezésétől véglegesen is eltilthatja. Amennyiben az alperes ezzel a lehetőséggel él, az nem eredményez jogszabálysértést.
Utalt továbbá arra, hogy a felperesek nem hivatkozhatnak az I, rendű felperes részére adott részletfizetési engedélyre, mert az I. rendű felperes az abban rögzített feltételt nem teljesítette, illetve az APEH játékadó részletfizetését nem engedélyezheti.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a II. és III. rendű felperesek nyújtottak be fellebbezést, és személyüket érintő részében annak megváltoztatását, az alperesi határozat hatályon kívül helyezését, illetve a szerencsejáték-szervezői tevékenységtől való végleges eltiltás mellőzését kérték. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság a tényállást tévesen állapította meg, és abból téves következtetéseket vont le. Az I. rendű felperes köztartozásaira ugyanis az APEH Megyei Igazgatósága részletfizetést engedélyezett, a felperesek pedig nem szabhatták meg, hogy az egyes megfizetett részleteket az adóhatóság mely adónemekre számolja el. Kifogásolták továbbá, hogy a kiszabott büntetés az elkövetett hibák súlyával nem arányos, és hivatkoztak arra, hogy a II. és III. rendű felperesek eltiltása személyes ellentétek miatt, illetve az általuk végzett érdekképviseleti tevékenység megtorlásaként történt.
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, hivatkozással arra, hogy eljárása nem volt jogszabálysértő, a felperesek pedig a személyi jövedelemadó-fizetési kedvezményre alappal nem hivatkozhatnak.
A fellebbezés alapos.
Az Szjt. 13. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a koncesszióköteles tevékenységet folytató szerencsejáték-szervező engedélyét a Szerencsejáték Felügyelet határozott időre vagy az akadályok elhárulásáig felfüggesztheti, ha a szerencsejáték-szervező
a) az engedélyben foglaltaktól eltér, vagy a jóváhagyott játéktervtől engedély nélkül eltér,
b) a szerencsejáték lebonyolítása tisztaságát veszélyezteti,
c) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti,
d) a számára előírt nyilvántartási könyvvezetési előírásoknak nem tesz eleget, vagy hamis adatot tüntet fel,
e) a jogszabályban foglaltakat ismételten vagy súlyosan megszegi,
f) az engedély kiadása után merült fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedély megtagadásának lett volna helye.
A 13. § (2) bekezdése értelmében a sorsolásos játékot szervezővel, valamint pénznyerő automatát üzemeltetővel szemben az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a Szerencsejáték Felügyelet a szerencsejáték-szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték-szervező tevékenységtől véglegesen is eltilthatja.
Az Szjt. idézett rendelkezéséből kitűnik, hogy az alperes mérlegelési jogkörében dönthet a vezető tisztségviselők szerencsejáték-szervező tevékenységtől való végleges eltiltásáról. Az Szjt. 13. §-ának (1) bekezdése az eltiltás alapjául szolgáló jogellenes cselekményeket sorolja fel. Az eltiltás időtartamának mérlegelési szempontjait azonban nem szabályozza. A következetes bírói gyakorlat szerint a mérlegelési jogkörben hozott határozatok akkor tekinthetőek jogszerűnek, ha a hatóság a tényállást kellően feltárta, a vonatkozó eljárási szabályokat betartotta, számot adott a mérlegelés szempontjairól, illetve határozatának indokolásából a mérlegelés jogszerűsége megnyugtatóan megállapítható.
Az alperes határozata a II. és III. rendű felperesek szerencsejáték-szervezői tevékenységtől való végleges eltiltása vonatkozásában indokolást nem tartalmaz. Önmagában az I. rendű felperes játékadó-tartozása – mint az Szjt. 13. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt, az eltiltás alapjául szolgáló körülmény – a II. és III. rendű felperes eltiltását, illetve annak időtartamát nem igazolta.
Az alperesi rendelkezés indokolásának hiányában a végleges eltiltás jogszerűsége nem állapítható meg. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annak fellebbezéssel támadott részében megváltoztatta, és az alperes határozatát a II. és III. rendű felperesek eltiltásáról rendelkező részében hatályon kívül helyezte, illetve az alperest e körben új eljárásra kötelezte.
Az új eljárásban az alperesnek – amennyiben a szerencsejáték-szervezői tevékenységtől való eltiltás joghátrányát a II. és III. rendű felperesekkel szemben alkalmazni kívánja – e rendelkezését oly módon kell indokolnia, hogy abból a mérlegelés szempontjai kitűnjenek.
A leírtak alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – fellebbezett részében – a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és az alperes határozatának a II. és III. rendű felperesek eltiltásáról rendelkező részét a Pp. 339. §-ának (1) bekezdésében írtak szerint hatályon kívül helyezte, továbbá az alperest e körben új eljárásra kötelezte. (Legf. Bír. Kv.VI.28.351/1998. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás