1213/2002. (XII. 23.) Korm. határozat
1213/2002. (XII. 23.) Korm. határozat
a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programról1
2002.12.23.
A vállalkozások kiegyensúlyozott és tartós növekedésének feltétele a kormányzati politika kiszámíthatósága, a jogbiztonság és a stabil szabályozási környezet. A Kormány e követelményt szem előtt tartva megtárgyalta és elfogadta a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programról szóló előterjesztést, és a következő határozatot hozta:
1. Az érdekelt minisztériumok – a magyar kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása érdekében – a támogatási rendszer átalakítása során érvényesítendő követelmények és az alkalmazandó főbb támogatási formák meghatározását, a prioritások kijelölését a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programnak a határozat mellékletében összefoglalt irányelvei alapján végezzék el.
2. Az MVA keretében működtetett mikrohitel konstrukció finanszírozását 2003-tól kereskedelmi banki és takarékszövetkezeti forrásokra kell alapozni. A mikrohitel garancia konstrukciójának kialakítása céljából kezdeményezni kell a német kormánynál az MVA Start Garancia Alapban lévő forrás mikrohitel konstrukcióhoz történő átcsoportosítását.
Felelős: gazdasági és közlekedési miniszter, pénzügyminiszter
Határidő: 2002. december 31.
Melléklet a 1213/2002. (XII. 23.) Korm. határozathoz
A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program megvalósításának irányelvei
1. A kis- és középvállalkozás fejlesztés középtávú feladatai a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programban az alábbi prioritások alapján kerülnek meghatározásra:
– a versenyképesség növelése, modernizáció, a növekedésorientált kis- és középvállalkozások fejlődésének elősegítése;
– a kis- és középvállalkozások EU integrációs felkészítése;
– az erőforrásokhoz való hozzáférés, a hátrányos helyzetű területek, társadalmi csoportok esélyegyenlőségének javítása;
– stabil, átlátható, kiszámítható működési feltételek biztosítása;
– az Európai Unió kis- és középvállalkozás támogatási forrásainak igénybevételéhez szükséges feltételek megteremtése.
2. A kis- és középvállalkozások támogatásának eszközrendszerét a hatékonyság követelményének érvényesítésével korszerűsíteni kell, és a támogatási célokat úgy kell kialakítani, hogy az EU források bevonási lehetősége bővüljön.
3. A támogatási rendszer átalakítása során az alábbi követelményeket kell érvényesíteni:
– a támogatási programok célcsoportját a kis- és középvállalkozói szektor növekedni képes és akaró vállalkozásai képezzék, szelekciós szempont a támogatás által elérhető és mérhető növekedés legyen;
– a hatékonysági követelményeket a programok gazdaságfejlesztési hatásának mérését biztosító indikátorok kijelölésével be kell építeni a támogatási programok feltételrendszerébe;
– a megtérülési követelmények mellett működtethető támogatási eszközöknek kell prioritást adni;
– a támogatások legyenek összhangban a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelettel és hazánk Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) vállalt nemzetközi kötelezettségeivel;
– a vissza nem térítendő támogatásokat a gazdaság egy-egy speciális szegmensének fejlesztésére kell alkalmazni, lehetőleg visszatérítendő támogatással kombinálva.
4/a) A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása céljából alkalmazott fő támogatási formák:
– a beruházásokat ösztönző adókedvezmények;
– a technológia korszerűsítését, új termékek, termelési technológiák bevezetését segítő és a környezetvédelmi követelményeket figyelembe vevő beruházási hitelekhez nyújtott pályázati támogatások;
– a technológia fejlesztését, a piaci versenyképességet javító szolgáltatások kifejlesztését és elterjedését, a korszerű vállalatirányítási rendszerek bevezetését ösztönző pályázati támogatások, vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások kombinációjával;
– a kis- és középvállalkozások pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének segítése céljából kamattámogatás, garancia díjtámogatás, a Széchenyi kártya konstrukcióhoz kapcsolódó támogatás;
– a kis- és középvállalkozások tőkepiaci szolgáltatásokhoz való hozzáférésének segítése céljából a kockázati tőketársaságok kis- és középvállalkozásokba történő befektetéseinek ösztönzése.
4/b) A magyar kis- és középvállalkozások EU csatlakozásra való felkészítése céljából
– állami finanszírozás mellett általános felkészítő program működjön;
– biztosítani kell a felkészítésért felelős szervezetek alkalmassá tételét a felkészítés feladataira;
– pályázati támogatással ösztönözni kell a vállalati együttműködési hálózatok, klaszterek kiépítését, tevékenységük megszervezését, valamint a beszállítói tevékenység létrehozásához, bővítéséhez szükséges beruházásokat.
4/c) A kis- és középvállalkozások esélyegyenlőségének javítása céljából
– az elmaradottabb, hátrányos helyzetű, kihasználatlan munkaerő felesleggel rendelkező térségekben megvalósuló fejlesztések ösztönzése magasabb támogatási arányok érvényesítésével és a támogatások hátrányos helyzetű régiókba való decentralizálásával történjen;
– állami finanszírozás mellett koncentrált térségi oktatási programok működjenek, szükség esetén a regionális felsőoktatási intézmények bevonásával;
– a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok vállalkozásai részére speciális programok készüljenek, az alapképzésben és a szakképzésben lehetőség szerint a foglalkoztatáspolitikai elemekkel kombinálva.
4/d) Az EU források bevonási lehetőségének bővítése céljából
– az EU által támogatandó célokkal harmonizáló támogatási célokat kell kijelölni;
– biztosítani kell a kis- és középvállalkozás támogatási rendszer EU követelményeknek való megfelelését, a támogatási eszközök normativitását, transzparenciáját;
– a pályázatkezelést az EU előírásokhoz kell igazítani;
– erősíteni kell a monitoring- és ellenőrzési rendszert;
– speciális támogatási programok keretében kell gondoskodni arról, hogy a vállalkozások elsajátítsák a pályázatok készítéséhez szükséges ismereteket, ennek érdekében egyetemek, és más intézmények is bevonhatók;
– speciális támogatási programokkal segíteni kell, hogy a hátrányos helyzetű pályázók is elsajátítsák a pályázatok készítéséhez szükséges ismereteket.
4/e) A jellemzően alkalmazott nélkül működő (önfoglalkoztató) mikrovállalkozások alkalmazkodásának segítése céljából tanulmányozni kell az EU tagállamokban használatos önfoglalkoztató rendszereket, és hasznosítani azok tapasztalatait a magyar szabályozási rendszerben. Az önfoglalkoztató mikrovállalkozások alkalmazkodását elsősorban adózási és foglalkoztatáspolitikai eszközökkel kell segíteni.
5. A vállalkozásfejlesztés intézményrendszerének korszerűsítése során
– a hatékonysági követelmények szem előtt tartásával kell kialakítani a legracionálisabb szervezeti megoldásokat;
– a kialakítandó intézményrendszernek kapcsolódnia kell a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Program jövőbeni intézményi struktúrájához.
1
A határozatot az 1380/2011. (XI. 8.) Korm. határozat 4. pontja hatályon kívül helyezte 2011. november 9. napjával. Alkalmazására lásd e határozat 7. pontját.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás