BK BH 2002/127
BK BH 2002/127
2002.04.01.
A kábítószerrel üzletszerűen kereskedő vádlottakkal szemben még csekély mennyiségre elkövetés esetén is az enyhítő rendelkezés mellőzésével végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása indokolt [Btk. 83. §, 282. § (1) bek. és (3) bek. a) pont].
A városi bíróság a 2000. október 18. napján kelt ítéletével az I. r. vádlott bűnösségét társtettesként, üzletszerűen, fiatalkorú személy sérelmére elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében, valamint 2 rb. egyedi azonosító jel meghamisításának bűntettében állapította meg, és ezért halmazati büntetésül mint visszaesőt 2 év 2 hónapi börtönbüntetésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A II. r. vádlott bűnösségét társtettesként, üzletszerűen, fiatalkorú személy sérelmére elkövetett kábítószerrel visszaélés büntettében állapította meg, és ezért 2 évi börtönbüntetésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. vádlott nős, egy kiskorú gyermeke van, szakképzettsége bádogos. Büntetve volt öt esetben, többnyire vagyon elleni bűncselekmények miatt. Jelenleg a 6 hónapi szabadságvesztését tölti.
A II. r. vádlott nős, egy kiskorú gyermeke van, szakképzettség és foglalkozás nélküli. Két esetben volt büntetve súlyos testi sértés és lopás bűntette miatt.
Az I. r. és a II. r. vádlottak 1996. év végétől 1997. június közepéig – amellett, hogy maguk is alkalomszerűen fogyasztottak kábítószernek minősülő extasy tablettákat – különböző szórakozóhelyeken, de elsősorban a diszkóban rendszeresen, egymás cselekményéről tudva, közösen árusítottak darabonként 1500-2000 forintonként extasy tablettát, amelyeket ismeretlen személyektől és körülmények között szereztek be.
1997. június elején az I. r. és a II. r. vádlottak kölcsön kértek a fiatalkorú S. G.-tól 70 000 forintot. A vádlottak ekkor közölték S. G.-vel, hogy a pénzből egy nagyobb tétel extasy tablettát akarnak vásárolni. S. G. a kért pénzösszeget a vádlottaknak átadta, majd 1997. június 12. napján az I. r. és a II. r. vádlottak ismételten felkeresték őt, és átadtak neki egy nylonzacskóban 100 db extasy tablettát azzal, hogy azt rejtse el. S. G. a kérésnek eleget téve a lakásán egy kazettás magnetofon elemtartó dobozában a tablettákat tartalmazó nylonzacskót elrejtette, és azt ott tartotta, amíg 1997. június 14-én az I. r. és a II. r. vádlottak tőle vissza nem vették. A nyomozás során az I. r. és a II. r. vádlottaktól az extasy tabletták egy részét lefoglalták.
A lefoglalt tabletták metiléndioxi-etilamfetamint (MDE) tartalmaztak, amely a 4/1980. (VI. 24.) EüM-BM rendelet mellékletében szereplő pszichotróp vegyület, így kábítószernek minősül.
Az I. r. vádlott 1999. szeptember 13. napján 9 óra 45 perckor úgy vett részt a közúti forgalomban a tulajdonában levő személygépkocsival, hogy arra a BMS-685 jelű hatósági jelzést tette fel, amelyet a valóságban egy másik személygépkocsiról szerelt le.
Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést az I. r. és a II. r. vádlottak terhére, velük szemben hosszabb tartamú fő- és mellékbüntetés kiszabása végett, melyet a megyei főügyész is fenntartott.
A felülbírálat eredményeként a megyei bíróság azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság alapvetően az eljárási szabályok betartásával folytatta le a bizonyítási eljárást, az ügy ténybeli és jogi megítélése szempontjából jelentős valamennyi bizonyítékot beszerezte, azokat kivétel nélkül mérlegelési körébe vonta, és azok értékeléséről indokolási kötelezettségének teljesítése során számot adva, döntően megalapozott tényállást állapított meg.
A megyei bíróság az elsőfokú ítélet tényállásából mellőzi azt a megállapítást, mely szerint az I. r. vádlott maga is alkalomszerűen fogyasztott kábítószernek minősülő extasy tablettát, ezzel szemben rögzíti, hogy az I. r. vádlott legalább egy alkalommal fogyasztott kábítószernek minősülő extasy tablettát.
Kiegészíti a tényállást azzal, hogy az I. r. és a II. r. vádlottak a diszkóban 1997. tavaszán adtak át egy darab extasy tablettát 1500 forintért N. Z.-nek, majd az I. r. vádlott 1997. június 15-én a hajnali órákban szintén eladott részére egy extasy tablettát 1500 forintért. P. A. összesen négy alkalommal vásárolt extasy tablettát. Első alkalommal 1997. március 29-ét megelőzően – pontosan már meg nem határozható időpontban – az I. r. és a II. r. vádlottaktól, 1997. március 29-én a II. r. vádlottól, 1997. június 15-én pedig az I. r. és a II. r. vádlottaktól.
Az I. r. és a II. r. vádlottak által forgalomba hozott összes kábítószer tiszta hatóanyag-tartalma pontosan nem állapítható meg. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizáróan az rögzíthető, hogy ez elkövetőként a csekély mennyiség felső határát sem haladta meg.
1997. június elején az I. r. és a II. r. vádlottak 70 000 forintot kértek a fiatalkorú S. G.-tól, akivel azt közölték, hogy abból egy nagyobb tétel tablettát akarnak vásárolni. 1997. június 12. napján az I. r. és a II. r. vádlottak S. G.-nak egy nylonzacskóban 100 darab syntex 50 feliratú tablettát adtak át azzal, hogy azt rejtse el.
A felmentésre irányuló fellebbezések közül a megyei bíróság az I. és a II. r. vádlott vonatkozásában azokat részben alaposnak találta. Helyesen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre is, hogy az I. r. és a II. r. vádlottak egyaránt tudomással bírtak arról, hogy S. G. nem töltötte be a 18. életévét, amikor részére a kábítószer átadásra került.
Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor megállapíthatónak látta, hogy az I. r. és a II. r. vádlottak által S. G.-nek átadott tabletták kábítószernek minősülő extasy tabletták voltak. Ezek a tabletták az eljárás során nem kerültek lefoglalásra, és azzal kapcsolatosan az I. r. és a II. r. vádlottak mindvégig azzal védekeztek, hogy azok izomerősítő tabletták voltak, syntex 50 felirattal ellátva.
Ezen túlmenően azonban az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenysége során logikai hibát nem vétett, a másodfokú eljárásban a bírói mérlegelést támadó fellebbezés a tényállás megalapozottságára figyelemmel eredményesen nem volt támadható. Ezért az eltérő tényállás megállapítását és a felmentést célzó fellebbezések nem vezethettek eredményre.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével megállapított tényállásból döntően helyesen vont következtetést a vádlottak bűnösségére.
Az irányadó – a másodfokú bíróság által helyesbített – tényállás alapján a vádlottak vonatkozásában a fiatalkorú személy sérelmére történt elkövetés minősítő körülményként nem volt megállapítható, a tényállás ugyanis nem tartalmaz adatot arra vonatkozóan, hogy az I. r. és a II. r. vádlott eladott, vagy átadott volna fiatalkorú személy részére kábítószert. Az, hogy a másodfokú bíróság a tényállásból mellőzte annak megállapítását, hogy a fiatalkorú S. G. részére átadott 100 darab tabletta extasy tabletta volt, az I. és II. r. vádlottak cselekményeinek jogi minősítésére nem volt kihatással.
Ezért a vádlottak kábítószerrel visszaélés bűntette tekintetében a cselekmény jogi minősítését megváltoztatta, és a fiatalkorú személy sérelmére elkövetést mellőzte.
Tekintettel a bűncselekmény elkövetésének időpontjára (1997. év tavasza és nyara) a cselekmény a Btk.-nak az 1993. évi XVII. tv. 60. §-ával módosított 282. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő bűntettnek minősül.
A büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket az elsőfokú bíróság túlnyomórészt helyesen ismerte fel. E körülmények azonban több vonatkozásban kiegészítésre, illetve helyesbítésre szorulnak:
Az I. r. vádlott vonatkozásában további súlyosító körülmény a büntetőeljárás hatálya alatti elkövetés, a halmazat, valamint a kábítószerrel visszaélés bűntettének minősített cselekmény két okból is súlyosabban történő minősülése.
Figyelemmel a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottságára és a vádlottak személyében rejlő társadalomra veszélyességre, a megyei bíróság – a belső arányosság követelményét is szem előtt tartva – az I. r. vádlott főbüntetését 3 évre, a II. r. vádlott főbüntetését 2 év 8 hónapra súlyosította. (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Bf.1634/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás