PK BH 2002/136
PK BH 2002/136
2002.04.01.
A tulajdonostársak többségi határozattal engedélyezhetik a közös tulajdonú televíziós vételi rendszer rácsatlakozással megvalósított használatát [Ptk. 140. § (2) bek., 144. § b) pont].
A felperes és öt szomszédja 1995-ben megállapodott abban, hogy kiépítenek egy AM MIKRO berendezésről üzemeltethető televíziós vételi rendszert. A kialakítás és fenntartás költségeit közösen kívánták rendezni.
1996. végén az I. és II. r. alperes a költség arányos részének felajánlásával – egy tag előzetes engedélye és a felperes kivételével a többi utólagos jóváhagyása mellett – rácsatlakozott a rendszerre. Ezért a kialakító tagoknak 500-500 Ft-ot fizettek, amelyet azonban a felperes nem fogadott el.
A felperes birtokvédelmi panaszát az önkormányzat jegyzője elutasította. A felperes keresete a jegyző határozatának megváltoztatására, az I. és II. r. alperesek birtokháborításának megszüntetésére és a további birtoksértéstől való eltiltásukra irányult.
Az elsőfokú bíróság a jegyző határozatának megváltoztatásával kötelezte az alpereseket a rácsatlakozás megszüntetésére. A döntése indokolásaként arra utalt, hogy a közös tulajdonnak az alperesek által történő igénybevételével az egész dolog megterhelése következett be, amelyhez azonban a felperes nem járult hozzá. Ez a megterhelés a tulajdonostársak egyhangú határozata hiányában az alperesek által foganatosított rákötést jogellenessé teszi.
A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a felperes keresetét elutasította. Rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság által hivatkozott, a tulajdonjog más módon való megterhelése [Ptk. 144. § b) pont] jogi megterhelést jelent. Az adott esetben azonban a közös tulajdon tárgyának használatát biztosította a tulajdonosok többsége az alperesek részére. A használat és hasznosítás kérdésében a Ptk. 140. §-ának (2) bekezdése azonban nem kíván egyhangú, csak többségi határozatot. A jelen esetben ez az engedélyező többségi határozat megszületett, és ennek a felperes általi megtámadására nem került sor. Annak megállapítására pedig nincs elegendő alap, hogy a rácsatlakozás a felperes vételi lehetőségeit rontaná vagy esetlegesen zavarná, és a birtokvédelemre emiatt lenne szüksége.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, az ítélet hatályon kívül helyezése és a keresete szerinti döntés meghozatala iránt. Az I. r. és II. r. alperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabálysértés esetén van helye. Ez a jogszabálysértés megvalósulhat az anyagi jog megsértésében avagy olyan eljárási szabálysértésben, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt.
A felperes a jelen esetben a tényállás megállapításának helyességét vitatta, és az abból levont jogi következtetés téves voltára utalt, állítva hogy az engedélyezett rácsatlakozás az alperesek részéről nem szótöbbségi határozathoz kötött használatot valósított meg, hanem ténylegesen tulajdoni hányad biztosítását jelentette az I. r. és a II. r. alperesek részére a teljes bekerülési költség arányos részének kifizetése, illetve a ráeső hányad felajánlása mellett.
A rendelkezésre álló iratok alapján az állapítható meg, hogy a bíróság a jogerős ítélet meghozatala előtt minden olyan felajánlott bizonyítást lefolytatott, amelynek az ügy érdemi elbírálása szempontjából jelentősége lehet. A bizonyítási anyag egészének alapos és hibátlan, részleteiben is indokolt helyes mérlegelésével a másodfokú bíróság állapította meg a tényállást, és az arra alapított jogi döntése is mindenben megfelel az általa helyesen felhívott jogszabályi rendelkezések helyes értelmezésének. Az eset sajátosságát valóban az adja, hogy a kialakított rendszer használata külön költséggel nem járt, felújítást, karbantartást nem igényelt. A használat biztosításának minősített rácsatlakozás engedélyezése fejében az alperesek által felajánlott és a felperesen kívül a tulajdonostársak által elfogadott, a teljes bekerülési költség elosztását jelentő részköltségfizetés a használat sajátosságai miatt nem eredményezte a tulajdonosi kör bővülését, hanem az az engedélyezett – és azóta egyébként megszüntetett – rácsatlakozással létrehozott használat díjának minősült. Ez a használat pedig többségi határozattal biztosítható volt, így nem tévedett a másodfokú bíróság akkor, amikor a keresetet elutasító döntést hozott.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.I/A.21.927/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás