• Tartalom

14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet

14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet

a bírósági ügyvitel szabályairól

2009.10.01.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 395. §-ának (3) bekezdésében és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 604. §-a (2) bekezdésének o) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal (OIT) egyetértésben – a következőket rendelem el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) A rendelet hatálya a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 16. §-ában megjelölt bíróságok ügyvitelére terjed ki.

(2) A rendelet rendelkezéseit a bíróságok az általuk folytatott eljárások során – a hatáskörükbe tartozó ügyek sajátosságaihoz igazodóan – külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában alkalmazzák.

(3) Az ügyvitel során gondoskodni kell az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint ezekkel összefüggésben az eljárási törvények rendelkezéseinek megtartásáról.

II. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. § A rendelet alkalmazása során

1. átadókönyv: az ügyirat átadását, átvételét igazoló, bekötött és lapszámozással ellátott könyv;

2. beadvány: a bírósághoz érkező irat, amely rendeltetésszerűen az ügyiratban kerül elhelyezésre;

3. bírósági ügy: törvény által bírósági útra utalt ügy;

4. csatolás: valamely ügyiratnak más ügyirattal való átmeneti összekapcsolása;

5. egyesítés: több folyamatban lévő ügy összes iratának a legkorábban lajstromozott ügy száma alatti kezelése;

6. elnöki ügy: olyan ügy, amelyben a bíróság elnöke, illetőleg jogszabályban vagy OIT szabályzatban meghatározott esetben más bírósági vezető a bíróság igazgatására tartozó kérdésben az ítélkezés körén kívül jár el;

7. érkeztetés: a bíróságra érkezett minden beadványon (az irat valamennyi példányán és mellékletén) a beadvány beérkezése keltének rögzítése;

8. intézkedés: az ügy tartalmi (érdemi) és formai (alaki) elintézésére adott utasítás;

9. irat: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett;

10. iratkezelés: az irat készítését (előállítását), nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magában foglaló tevékenység;

11.1 iratkezelési szabályzat: a bíróságok írásbeli ügyintézésére vonatkozó szabályok összessége, amelyet az OIT fogad el, és amelynek mellékletét képezi az irattári terv;

12. kezdőirat: olyan irat, amelynek a bíróságon nincs előzménye; továbbá, amely törvény értelmében érdemben vagy ügyviteli szempontból befejezett ügyben új eljárás lefolytatását vagy a már befejezett üggyel kapcsolatban önálló intézkedést, valamely kérelem önálló elintézését igényli;

13.2 kiadmány: az eredeti iratról készített olyan másolat, amelyet az arra feljogosított személy „a kiadmány hiteléül” záradékkal, aláírásával és a bíróság körbélyegzőjével lát el, vagy elektronikus okirat esetében azon minősített elektronikus aláírást, az elektronikus aláíráson pedig időbélyegzőt helyez el;

14. lajstrom (tájékoztató könyv): az iratokról ügyszakonként (ügycsoportonként) elektronikus úton vezetett nyilvántartás vagy külön ívekből álló, évenként megnyitott és az év utolsó napján hitelesítetten lezárt, oldalszámmal ellátott és bekötött könyv;

15. szerelés: az ugyanahhoz az ügyirathoz tartozó elő- és utóiratok végleges jellegű összekapcsolása;

16. tárgyalási jegyzék: a tárgyalási napra kitűzött ügyekről tanácsonként (bíránként) készített jegyzék;

17. utóirat: olyan irat, amely a bíróságnál már megindult ügyre vonatkozik, ha egyébként nem tekinthető kezdőiratnak;

18. ügycsoport: a bírósági ügyek tárgyuk, valamint az alkalmazandó anyagi és eljárási szabályok azonossága, különbözősége vagy specialitása szerinti csoportosítása;

19. ügyelosztás: a Bsz. 11. §-ának (2)–(7) bekezdéseiben megjelölt ügyelosztási rendnek megfelelően az ügyben intézkedni, eljárni jogosult kijelölése;

20. ügyintézés: a bíróság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a jogszabályok által meghatározott eljárás, ennek során a tartalmi (érdemi) és formai (alaki), illetve szóbeli, írásbeli és elektronikus munkamozzanatok összessége;

21. ügyirat: a bíróság rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése során keletkezett, az azonos ügyre vonatkozó papíralapú vagy elektronikus iratok összessége, amelyeket az ügyintézés valamennyi szakaszában együtt kell kezelni;

22. ügykönyv: az elítélt és a büntetés-végrehajtási (a továbbiakban: bv.) ügy legfontosabb adatairól elektronikus úton vezetett nyilvántartás vagy külön ívekből álló, évenként megnyitott és az év utolsó napján hitelesítetten lezárt, oldalszámmal ellátott és bekötött könyv;

23. ügyvitel: a bírósági eljárásra vonatkozó törvények, más jogszabályok és OIT szabályzatok által meghatározott, az ügyintézés egymás utáni résztevékenységeinek (mozzanatainak) sorozata, illetve összessége, amely az ügyintézés formai és technikai feltételeit, az ítélkezés teljesítését célozza.

III. Fejezet

AZ ÜGYVITEL SZERVEZETE

A bírósági iroda

3. § A bírósági ügy iratát a kezelő-, tájékoztatási vagy ügyfélszolgálati iroda (a továbbiakban: iroda) kezeli, melyet az irodavezető vezet.

A bírósági irattár

4. § (1) Az irattári anyagot – amíg azt a levéltárnak át nem adják, illetve a selejtezésére nem kerül sor – a bíróságon működő irattár kezeli, ahol külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező irattárost kell alkalmazni.

(2)3 A bírósági irattárban kell őrizni és kezelni a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 169. §-ának (1) bekezdésében és 174. §-ában meghatározott iratokat.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÜGYVITEL KÖZÖS SZABÁLYAI

IV. Fejezet

AZ ÜGYKEZELÉS

Elektronikus ügykezelés

5. § (1) A rendeletben megjelölt nyilvántartásokat – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – elektronikus úton, az OIT által jóváhagyott számítógépes program használatával kell vezetni. Egyéb ügyviteli cselekményeket akkor lehet elektronikus úton végezni, ha azt jogszabály megengedi.

(2) Az átadókönyv, valamint a tanú és a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvényben meghatározott más érintett (a továbbiakban: érintett) adatainak zártan történő kezelésével kapcsolatos nyilvántartások nem vezethetők elektronikus úton.

(3) Az általános meghatalmazások jegyzéke, a választottbírósági határozatok jegyzéke és a Bírósági Gazdasági Hivatal (a továbbiakban: BGH) által vezetett lajstrom elektronikus úton és papír alapon egyaránt vezethető.

Tájékoztatás a félfogadásról és a beadványok átvételéről

6. § (1) A bíróság elnöke – helyi bíróság esetében a megyei (fővárosi) bíróság elnöke – által meghatározott időszakban az iroda minden munkanap félfogadást tart az ügyfelek részére.

(2) Az ügyfélfogadásról a bíróságon hozzáférhető helyen tájékoztató táblát kell kifüggeszteni arról, hogy az ügyfelek hol és mikor adhatják elő kérelmeiket, panaszaikat, felvilágosításért mikor, hova fordulhatnak, a beadványt ki, mikor és melyik helyiségben jogosult átvenni, továbbá, hogy a beadvány a bíróságon lévő gyűjtőszekrényben is elhelyezhető.

(3) A bíróság a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal elektronikus úton is adhat tájékoztatást, és azt a világhálón is közzéteheti.

(4) Ha jogszabály a beadvány más módon (telefaxon, elektronikus úton) történő benyújtását is lehetővé teszi, az ügyfeleket ennek feltételeiről is tájékoztatni kell.

A tárgyaláson kívül előadott kérelmek

7. § (1)4 A bíróság elnöke által erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben – de hetente legalább egy munkanapon – a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfél által szóban előterjesztett kérelmet a bíróság elnöke által kijelölt bíró, bírósági titkár, bírósági fogalmazó vagy bírósági ügyintéző foglalja jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyv az ügy alapos és gyors elintézését elősegítő valamennyi adatot tartalmazza. Ha a fél a szükséges adatokat nem tudja vagy nem akarja rendelkezésre bocsátani, ennek tényét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Az OIT által meghatározott tárgyalásmentes időszakokra vonatkozóan a megyei bíróság elnöke elrendelheti, hogy a 8 főnél kevesebb engedélyezett bírói létszámmal működő helyi bíróság (a továbbiakban: kisebb helyi bíróság) helyett az e bekezdésben foglalt feladatot a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság vagy e bíróság és mellette a megyei bíróság elnöke által kijelölt más helyi bíróság lássa el.

(2) Ha az ügyfél által előterjesztett kérelem elintézésére másik bíróság rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, vagy ha a kérelem más bíróság előtt folyamatban lévő ügyre vonatkozik, a bíróság az (1) bekezdésben foglalt jegyzőkönyvet – lajstromozását követően nyomban – az illetékes bíróságnak küldi meg.

(3) Ha az ügyfél által előterjesztett kérelem nem tartozik bírósági útra, a kérelemről nem kell jegyzőkönyvet felvenni, de az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy a kérelem elintézésére melyik hatóság jogosult.

Jegyzőkönyv

8. § (1) Az eljárási törvények szerinti jegyzőkönyv kézírásos formában nem készíthető el. A jegyzőkönyvben semmit sem szabad a sorok közé írni. Az esetleges kiegészítéseket és módosításokat a jegyzőkönyv szélére vagy aljára kell írni. A módosítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket áthúzással, oly módon kell törölni, hogy a törölt szövegrész az áthúzás után is olvasható maradjon.

(2) A kiegészítéseket és módosításokat a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírja.

(3) A tárgyaláson hozott, külön íven szövegezett határozat rendelkező részét, valamint az első fokú tárgyaláson meghozott határozat külön íven megszövegezett eredeti példányát hozzá kell fűzni a tárgyalási jegyzőkönyvhöz.

Elveszett, megsemmisült irat

9. §5 Az irat elvesztéséről, megsemmisüléséről azonnal jelentést kell tenni a bíróság elnökének, egyebekben a Pp. 119/A. §-ának és a Be. 71/A. §-a (3) és (4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

A felvilágosítás

10. § (1) Az iroda törvényben meghatározott személyeknek és képviselőjüknek ad felvilágosítást, lehetővé teszi az iratok megtekintését, másolatok vagy jegyzetek készítését (a továbbiakban együtt: felvilágosítás). Az eljárásban részt nem vevő személy részére a bíróság elnöke engedélyezheti a felvilágosítást, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy azt törvény egyébként lehetővé teszi.

(2) Az egészségügyi intézet (orvos) által a bíróság megkeresésére megküldött iratról az iroda az eljáró tanács elnökének az engedélyével adhat felvilágosítást az (1) bekezdésben megjelölt személyeknek.

(3) A zárt tárgyalásról készült jegyzőkönyvről csak a tárgyaláson való részvételre jogosult személynek vagy képviselőjének adható felvilágosítás.

(4) A határozat tervezetéről, a tanácskozási jegyzőkönyvről, a különvéleményről, a tanács tagjainak a feljegyzéseiről felvilágosítás nem adható.

(5) A névjegyzéket vezető bíróság a gondnokoltak névjegyzékéből (21. §) – az általa nyilvántartott adatokról – felvilágosítást a gondnokoltak számítógépen vezetett országos névjegyzékéről és a névjegyzék adataiból történő felvilágosítás adásról, valamint annak költségtérítéséről szóló 13/2002. (VII. 24.) IM rendelet 2–4. §-ában foglaltak szerint, költségtérítés nélkül ad.

11. § (1)6 Az iroda a jogosultságot az ügyiratok alapján állapítja meg. A felvilágosítást kérő személy azonosságát személyazonosító igazolvánnyal – ügyész, ügyvéd, jogtanácsos esetében ügyészi, ügyvédi, jogtanácsosi igazolvánnyal (a foglalkoztatását igazoló okirattal) – kell igazolni. Az ügyvédi irodával (ügyvéddel) munkaviszonyban álló dolgozó – ide nem értve az alkalmazott ügyvédet – kizárólag az e § (5) bekezdésében felsorolt felvilágosítás kérésére és a már megrendelt másolatok átvételére jogosult; e jogosultságát pedig csak akkor gyakorolhatja, ha az ügyvédi iroda (ügyvéd) képviseleti jogosultsága az ügy irataiból kitűnik és a dolgozó a munkaviszonyát igazolja. Az ügyvédjelölt azon a bíróságon ahol törvény alapján eljárhat, az ügyvédre vonatkozó szabályok szerint, azon a bíróságon pedig ahol törvény alapján nem járhat el, az ügyvédi irodával (ügyvéddel) munkaviszonyban álló dolgozóra vonatkozó szabályok szerint jogosult felvilágosítás kérésére.

(2) Ha a felvilágosításra fogvatartásban lévő személy jogosult, s e célból a bíróságra vezetése nem lehetséges, az iroda – bírói utasításra – az iratokat a bíróság székhelyén lévő bv. intézetnek az erre rendszeresített átadókönyvvel átadja; a bíróság székhelyén kívüli bv. intézetnek pedig megküldi. Az így átadott iratot, illetve megküldött iratokat a bv. intézet lehetőleg még az átvétel napján, de legkésőbb három munkanapon belül köteles visszajuttatni.

(3) A (2) bekezdés alapján átadott, illetve megküldött iratok közül azokat, amelyeknek a megtekintését a tanács elnöke nem engedélyezte, illetve amelyekről felvilágosítás nem adható, az iroda az iratok közül kiemeli, és az iratok visszaérkezéséig zárt borítékban kezeli.

(4) A felvilágosítás során gondoskodni kell az iratok megőrzéséről, épségüknek védelméről.

(5) A felvilágosításra jogosult személynek a tárgyalás (meghallgatás) helyéről és időpontjáról, az iratok hollétéről, arról, hogy az ügyben érkezett-e szakértői vélemény, továbbá terjesztettek-e elő jogorvoslati kérelmet, távközlési eszközön is adható felvilágosítás, ha az ügy és a felvilágosítást kérő személy azonosításához szükséges adatokat közli.

12. § (1) A kép- vagy hangfelvétel, a képet és hangot egyidejűleg tartalmazó felvétel megtekintése, meghallgatása útján történő felvilágosításra a 10. és 11. § rendelkezései megfelelően irányadók.

(2) Felvilágosítást a bíróság elnöke által e feladattal megbízott személy ad.

(3) A felvilágosításnál gondoskodni kell a kép- vagy hangfelvétel, a képet és hangot egyidejűleg tartalmazó felvétel biztonságos kezeléséről, különösen arról, hogy a felvilágosítást kérő a berendezéshez és a felvételhez ne tudjon hozzáférni, azt ne tudja megrongálni vagy megsemmisíteni.

Másolatok készítése, mellékletek kiadása

13. § (1) A külön jogszabályban megjelölt azon személyek, akik az ügyben iratbetekintési joggal rendelkeznek, az ügy iratairól – kivéve, ha az iratról másolat adását jogszabály kizárja – hiteles vagy nem hiteles másolatot kaphatnak.

(2) A másolatot az irodavezetőnél kell megrendelni. Az irodavezető határozza meg a másolat kiadásának időpontját, és gondoskodik a másolat elkészítéséről. A másolatot az iroda rendszerint legkésőbb a megrendeléstől számított harmadik munkanapon adja ki.

(3) Az irodavezető nyilvántartja a hiteles másolat módját (fénymásolás, gépírás stb.), a megrendelő nevét, az illetékmentesség tényét vagy a lerótt illeték összegét. A másolat átvételét a megrendelő keltezéssel ellátott aláírásával igazolja.

(4) A bírósághoz érkezett iratról a bíróság által készített másolatot és a más által elkészített és hitelesítés végett bemutatott másolatot az iroda látja el ,,a másolat hiteléül:'' záradékkal, a másolatot készítő aláírásával, a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával és a másolat készítésének időpontjával.

(5) Az ügy iratairól kiadott nem hiteles másolat nem tartalmazza a (4) bekezdésben foglaltakat.

(6) A külföldi felhasználásra szánt hiteles másolatot – ha nemzetközi szerződés alapján vagy nemzetközi szerződés hiányában azt felülhitelesíteni kell – a bíróság elnöke vagy elnökhelyettese az aláírásával, a hitelesítés időpontjának feltüntetésével és a bíróság bélyegzőlenyomatával hitelesíti. A hitelesítési záradék szövege a következő: ,,… (név) aláírását és a bíróság bélyegzőjének lenyomatát hitelesítem.''

13/A. §7 (1) Ha az ügy irata elektronikus okiratként áll rendelkezésre, a papír alapú másolat kiadása során a 13. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a 13. § (4)–(5) bekezdése szerinti másolat az elektronikus okirat kinyomtatott példánya alapján készül.

(2) Ha a bíróság határozata, amelyről a papír alapú másolatot kérik elektronikus okiratként jött létre, a másolaton fel kell tüntetni az elektronikus okiraton elhelyezett időbélyegző dátumát, valamint azt hogy az elektronikus okiratot ki látta el elektronikus aláírással, és hogy azon milyen elektronikus aláírás szerepel.

14. § (1) A kép- vagy hangfelvételről, a képet és hangot egyidejűleg tartalmazó felvételről készített másolat kiadására a 13. §-ban foglalt rendelkezések megfelelően irányadók, ugyanígy kell eljárni a jogszabály szerint felvilágosítás adásra, illetve iratbetekintésre jogosultak adathordozójára átjátszással készített másolat kiadásánál is.

(2) A kép- vagy hangfelvételről, a képet és hangot egyidejűleg tartalmazó felvételről készített másolat nem hitelesíthető.

15. § Ha a bíróság okirat vagy egyéb melléklet kiadását rendelte el, ennek átvételét a másolat átvételéhez hasonlóan kell igazolni. Ha hiteles másolat csatolása szükséges a kiadáshoz, azt a kérelmező költségére a bíróság készíti el az okirat (melléklet) vagy a kérelmező által benyújtott másolat felhasználásával.

15/A. §8 Ha a bíróság jogszabály alapján elektronikus okirat kiadására köteles, és a kiadott elektronikus okiratot a bíróság minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel látja el, az hiteles másolatnak minősül. Ha a kiadott elektronikus okirat minősített elektronikus aláírást és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzőt nem tartalmaz, az nem hiteles másolatnak minősül.

15/B. §9 Ha a bíróság jogszabály alapján papír alapú okirat elektronikus másolatának kiadására köteles, a másolatot lapolvasó berendezés felhasználásával kell elkészíteni, ennek során a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet előírásait megfelelően alkalmazni kell. A 15/A. §-ban foglaltak ebben az esetben is irányadók.

Intézkedés távközlési és elektronikus eszközök igénybevételével

16. § Az ügyintézés gyorsítása érdekében az intézkedés megtételére, tudakozódásra és felvilágosítás adására távközlési és elektronikus eszköz vehető igénybe, ha

a) a hívott (megkeresett) kiléte nem kétséges (beazonosítható),

b) a közlés tudomásulvételére a hívott, megkeresett jogosult, és

c) az ügyintézés ilyen módja nem ütközik jogszabályba.

A bélyegzők

17. §10 (1) A bíróság körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben a bíróságnak – és ha annak elnevezéséből a székhelye nem állapítható meg – a székhelyének a megjelölése (pl. Váci Városi Bíróság, Bács-Kiskun Megyei Bíróság Kecskemét).

(2) Az azonos szövegű körbélyegzőket és lajstrombélyegzőket a lenyomatukon is látható sorszámmal kell ellátni.

(3) A bélyegzők elvesztését a bíróság elnöke részére haladéktalanul jelenteni kell. A bíróság elnöke gondoskodik arról, hogy a körbélyegző és a lajstrombélyegző elvesztésének és érvénytelenítésének ténye a Bírósági Közlönyben közzétételre kerüljön.

A nyomtatványok

18. § (1) Ha külön jogszabály előírja, illetve anélkül is a gyakrabban előforduló intézkedések megtételére, illetve nyilvántartások vezetésére általában nyomtatványt kell használni.

(2) Az OIT országos jelleggel, a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtábla elnöke a vezetése alatt álló bíróság részére, a megyei (fővárosi) bíróság elnöke a megyei (fővárosi) bíróság és területén működő helyi bíróság részére rendszeresíthet nyomtatványt.

A tárgyalási jegyzék

19. § (1) A tárgyalási napra kitűzött ügyekről tanácsonként (bíránként) tárgyalási jegyzék készül.

(2)11 A tárgyalási jegyzéken meg kell jelölni a kitűzött ügyek sorszámát, az ügyszámot, az ügy tárgyát, a tárgyalás időpontját, az esetleges ügyészségi ügyszámot és a peres felek, illetőleg a terhelt vagy eljárás alá vont személy nevét. Több felperes, alperes vagy terhelt, feljelentő, eljárás alá vont személy esetén elegendő az első helyen megnevezett nevét és társainak számát feltüntetni. A büntető tanács tárgyalási jegyzékén azt is fel kell tüntetni, hogy a tanács a kitűzött ügyben tárgyalást vagy nyilvános ülést tart-e.

(3) A tárgyalási jegyzék egy példányát a tárgyalások megkezdése előtt a tárgyalóterem ajtajára ki kell függeszteni.

Az általános meghatalmazások jegyzéke

20. § (1)12 A bejelentett általános meghatalmazásokról a polgári vagy a peren kívüli iroda bekötött, lapszámozással ellátott, hitelesített névjegyzéket vezet. A jegyzékeket minden év utolsó napján le kell zárni. A jegyzékbe az iroda csak bírói rendelkezés alapján tehet bejegyzést. A névjegyzék elektronikus úton is vezethető.

(2) A jegyzék adatairól bárki felvilágosítást kaphat.

(3) A bejelentett általános meghatalmazásokat érkezésük sorrendjében kell a jegyzékbe bevezetni, a jegyzék sorszámát a bejelentés eredeti példányára fel kell jegyezni.

(4) Az általános meghatalmazás visszavonása esetén a bejegyzést át kell húzni és a visszavonás tényét a bejegyzés mellett fel kell tüntetni.

A gondnokoltak névjegyzéke

21. § (1) A helyi bíróságokon a gondnokság alá helyezettekről elektronikus úton vezetett névjegyzék a gondnokoltak számítógépen vezetett országos névjegyzékéről és a névjegyzék adataiból történő felvilágosítás költségtérítéséről szóló 13/2002. (VII. 24.) IM rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazza.

(2) Ha a gondnokság alá helyezést módosító vagy megszüntető határozatot nem a gondnokság alá helyezést elrendelő bíróság hozta, a jogerős határozatot hozó bíróság (átvevő bíróság) megkeresi a gondnokság alá helyezést nyilvántartó bíróságot (átadó bíróság) a névjegyzékben szereplő adatok átadása érdekében.

(3) Az átadó bíróság a névjegyzékben szereplő adatokat a módosításról vagy megszüntetésről első fokon rendelkező helyi bíróság részére elektronikus úton továbbítja, egyidejűleg azokat az átadás időpontjában lezárja és ,,átadás miatt törölve'' jelzéssel látja el. Ettől az időponttól kezdve a névjegyzék átadott adatából ez a helyi bíróság jogosult felvilágosítást adni.

A választottbírósági határozatok jegyzéke

22. § (1) A letétbe helyezett választottbírósági határozat kiadmányokról a Fővárosi Bíróságon bekötött, lapszámozással ellátott, hitelesített könyvben jegyzéket vezetnek. A jegyzéket az év utolsó munkanapján le kell zárni.

(2) A letétbe helyezett ítélet- és egyezségkiadmányokat a polgári iroda érkezésük sorrendjében vezeti be a jegyzékbe. Egyéb bejegyzést az iroda csak bírói rendelkezés alapján tehet. A határozat letétbe helyezett kiadmányán a bíróság feltünteti a bíróság nevét, az érkezés évét, hónapját, napját, a jegyzék folyószámát, továbbá ellátja a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával. A jegyzékbe foglalt határozatokról betűsoros névmutató vezethető.

(3) A letétbe helyezett határozatkiadmányokat az egyéb iratoktól elkülönítve, külön iratcsomóban kell kezelni.

(4) A letétbe helyezett határozatot kiadni nem lehet, arról a felvilágosításra jogosultak részére másolat készíthető.

V. Fejezet

AZ ÜGYINTÉZÉS

A beadványok átvétele és az átvétel elismerése

23. § (1) Az ügyféltől a beadványt a felvilágosításra megállapított időben az irodavezető vagy az e feladattal megbízott személy veszi át. A felvilágosítási időn kívül az ügyfél beadványait a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben helyezheti el. A gyűjtőszekrényt a hivatali munkaidő végén minden esetben, továbbá a szükséghez képest naponta többször is ki kell üríteni.

(2) A postán érkezett vagy más hatóságtól kézbesítővel (hivatali kézbesítés) küldött iratot – munkaidőben – a bíróság elnöke által kijelölt személy veszi át, akinek a gyűjtőszekrény kiürítése is feladata.

(3) A küldeményt átvevő személy sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét mind az átvételi elismervényen, mind a borítékon megjelöli. A postai úton érkező sérült, könyvelt küldemény átvételéről jegyzőkönyvet készít, és azt a küldemény tartalmához csatolja.

(4) Az átvevő a kézbesítő okmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével ismeri el az átvételt, az ,,azonnal'' és a ,,sürgős'' jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal jelöli meg a kézbesítő okmányon és a borítékon is.

(5) A személyesen benyújtott beadványt átvevő személy a beadvány felzetén vagy a megszövegezett elismervényen az érkezés megjelölésére szolgáló bélyegzővel igazolja az átvételt, és ha már rendelkezésre áll, rájegyzi a lajstromszámot is. Az ügyfél kívánságára szóban előterjesztett kérelem jegyzőkönyvbe foglalásáról elismervényt kell adni, vagy átadni részére a felvett jegyzőkönyv egy hitelesítetlen másolati példányát.

Az irat érkezési időpontjának feltüntetése

24. § (1) A bírósághoz érkezett iraton – az irat valamennyi példányán és mellékletén, az irat felzetén vagy az első oldalán, elektronikus úton érkezett irat kinyomtatott példányán – az iroda az érkezés napján bélyegzővel, jól olvashatóan feltünteti a bíróságot, az ügyszámot, az érkezés évét, hónapját és napját. Az iraton meg kell jelölni a példányok és a mellékletek számát, a csatolt pénz összegét, nemét, a mellékelt egyéb értéket, fontos iratot; az eredeti okiratot külön kell megjelölni. Ha a beadványban jelzett valamely melléklet, irat stb. hiányzik, ennek tényét is fel kell tüntetni. Az adatokat a lajstromvezető az irat első példányán aláírja.

(2) Ha a beadvány határidőhöz kötött eljárási cselekményt (pl. fellebbezést) tartalmaz, az iroda a levélborítékot a beadványhoz csatolja.

A hiánypótlás

25. § Ha az iroda a beadvány személyesen történt benyújtásakor hiányt észlel (pl. a példány nem elegendő, az aláírás hiányzik), felhívja az ügyfelet a hiány azonnali pótlására. Ha az ügyfél a hiánypótlásnak nem tesz eleget, de ragaszkodik a beadvány benyújtásához, a beadványt hiányosan is át kell tőle venni.

Pénz-, és egyéb érték kezelése

26. § (1) A bírósághoz postán érkezett pénzt vagy egyéb értéket (pl. ékszert, kötvényt, takarékbetétkönyvet, fel nem használt és fel nem használható illetékbélyeget) azon bíróságnál, amelynek székhelyén BGH működik, a BGH, más bíróságnál a gazdasági ügyek intézésével megbízott személy veszi át, és külön szabályok szerint kezeli.

(2) Az olyan értéket, amelyet bírósági letétként kell kezelni, az illetékes BGH-hoz, illetőleg a bíróság elnöke által kijelölt bírósági letétkezelőhöz kell, az erre vonatkozó külön szabályok szerint, eljuttatni. A bírósági (elnöki) letétként kezelendő pénz tekintetében az erre vonatkozó külön szabályok az irányadók.

Az írásbeli bizonyítékok és fontos iratok kezelése, őrzése

27. § (1) Ha az irathoz olyan okiratot vagy más iratot mellékeltek, amelynek szakértői megvizsgálása válhat szükségessé, az okiratot (iratot) zárt borítékban kell az iratok között őrizni.

(2) Ugyanígy kell őrizni az egészségügyi intézet (orvos) által a bíróság megkeresésére megküldött iratot, valamint azokat az iratokat, amelyeket a tanács elnöke fontosnak minősített.

(3) Páncélszekrényben – indokolt esetben külön helyiségben is – kell őrizni az iratot, ha jogszabály vagy a tanács elnöke az őrzésnek ezt a módját rendelte el.

A lajstromozás

28. § (1) Az iroda – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a bírósághoz érkezett minden beadványt, illetve iratot bejegyez a lajstromba.

(2)13 Az iroda ügyszakonként egy lajstromot vezet, kivéve, ha a bíróságok egységes iratkezeléséről szóló szabályzat vagy a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, a megyei (fővárosi) bíróság és a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke az azonos ügyszakba tartozó ügyek meghatározott köre (ügycsoport) szerinti külön lajstromozást rendel el.

Az ügycsoportok

29. § A bírósági eljárásokban az alkalmazandó anyagi és eljárásjogi szabályok alapján – a Harmadik Részben és a külön jogszabályokban foglaltakon kívül – az e §-ban meghatározott ügyszakok szerinti ügycsoportok különösen a következők:

a) büntető ügyszakban

1. első fokú büntetőügy,

2. fellebbezett büntetőügy,

3. fiatalkorú büntetőügye,

4. fiatalkorú fellebbezett büntetőügye,

5. büntető nemperes ügy,

6. fellebbezett büntető nemperes ügy,

7. bíróság kijelölése,

8. perújítási indítvány,

9. felülvizsgálati ügy,

10. a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvány,

11. nyomozási bírói ügy,

12. fellebbezett nyomozási bírói ügy,

13. egy éven túli előzetes letartóztatás miatt felterjesztett ügy,

14. bírósági mentesítés iránti ügy,

15. bírósági mentesítés iránti fellebbezett ügy,

16. idegenrendészeti ügy,

17. idegenrendészeti fellebbezett ügy,

18. semmisségi ügy,

19. népfelkelési ügy,

20. egyéb (vegyes) ügy,

21.14 harmadfokú büntetőügy,

22.15 fiatalkorú harmadfokú büntetőügye,

23.16 felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt;

b) szabálysértési ügyek

1. szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogás (panasz),

2. elzárással is sújtható szabálysértés miatti ügy,

3. elzárással is sújtható szabálysértés miatti fellebbezett ügy,

4. szabálysértési ügyben emelt ügyészi óvás,

5. a pénzbírság, a helyszíni bírság közérdekű munkára, valamint ezek és a közérdekű munka elzárásra történő átváltoztatása iránti ügy,

6. szabálysértési egyéb (vegyes) ügy,

7. szabálysértési perújítási ügy,

8.17 a kifogást elbíráló végzés ellen benyújtott, tárgyalás tartására irányuló kérelem;

c) polgári ügyszakban

1. első fokú polgári peres ügy,

2. fellebbezett polgári peres ügy,

3. polgári nemperes ügy,

4. fellebbezett polgári nemperes ügy,

5. bíróság kijelölése,

6. felülvizsgálati ügy,

7.18 felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt;

d) munkaügyi ügyekben

1. első fokú munkaügyi peres ügy,

2. fellebbezett munkaügyi peres ügy,

3. munkaügyi nemperes ügy,

4. fellebbezett munkaügyi nemperes ügy,

5. bíróság kijelölése,

6. felülvizsgálati ügy,

7.19 felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt;

e) közigazgatási ügyszakban

1. első fokú közigazgatási ügy,

2. fellebbezett közigazgatási ügy,

3. közigazgatási nemperes ügy,

4. fellebbezett közigazgatási nemperes ügy,

5. bíróság kijelölése,

6. felülvizsgálati ügy,

7. választási kifogás,

8.20 felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt.

A kezdőirat bemutatása az eljáró tanács kijelölése céljából

30. § A kezdőiratot és a kezdőiratként kezelendő iratot az esetleges előzményi iratokkal felszerelve a lajstromba történő bejegyzés napján, de legkésőbb az érkezést követő munkanapon az irodavezető bemutatja az ügyelosztásra jogosult vezetőnek.

Az ügyelosztás módszerei

31. § Ügyelosztási renden belül, ügyelosztási módszerként alkalmazható különösen

a) a páros-páratlan ügyszámok,

b) a meghatározott számcsoportok,

c) az alperes (kötelezett stb.), illetve a vádlott (eljárás alá vont személy stb.) nevének kezdőbetűje,

d) a bíróság illetékességi területének felosztása a bírák között (városok, kerületek, egyéb települések stb. szerint),

e) egyhetes, kéthetes vagy havonkénti megoszlásban valamennyi érkezett ügy egy tanácsra (bíróra) történő kiosztása,

f) az ügyszakonkénti, ügycsoportonkénti, az ügy tárgya szerinti szakosodás,

g) a bírói gyakorlat időtartama,

h) több ügyelosztási módszer együttesen.

A kijelölés módosítása

32. § (1) A bíróság elnöke, illetve az ügyelosztásra jogosult más bírósági vezető az ügy intézésével másik tanácsot (bírót) jelöl ki a kizárás, a bíró szolgálati viszonyának megszűnése, a tartós távolléte, az ügy jellegére is figyelemmel távolléte, az egyenletes munkateher biztosítása vagy az ügyhátralék feldolgozása esetén.

(2) Ha az egyesítendő ügyek elintézésére eredetileg nem ugyanazt a tanácsot (bírót) jelölték ki, az együttes elbírálást a kijelölés módosításával kell biztosítani.

A soron kívüli eljárás

33. § (1) Az ügy soron kívüli intézése alapulhat

a) jogszabály rendelkezésén,

b) az OIT határozatán,

c) a bíróság elnökének a rendelkezésén.

(2) A bíróság elnöke a soron kívüli eljárást az ügyfél kérelmére írásban elrendelheti.

33/A. §21 (1) A soronkívüliség az ügynek a rendes ügymenetből történő kivételét jelenti. A soron kívül intézendő ügyben – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – minden intézkedést haladéktalanul kell megtenni.

(2) A jogszabály rendelkezésén, illetőleg az OIT határozatán alapuló soron kívüli ügyintézés a bírósági eljárás egész tartamára irányadó. A bíróság elnöke által elrendelt soron kívüli ügyintézés az adott bíróság előtti eljárás tartamára vonatkozik azzal, hogy az eljárás jogerős befejezését megelőzően elrendelt soronkívüliség a jogerőt követő eljárásra nem terjed ki.

(3) Az elnök által elrendelt soron kívüli ügyintézés teljesítését az elnök legalább háromhavonta ellenőrzi, és mulasztás esetén megteszi a szükséges intézkedést (pl. határidő tűzésével a következő szükséges intézkedés megtételére felhívás, figyelmeztetés, fegyelmi felelősségre vonás).

33/B. §22 (1) A bíróság elnöke – külön kérelem nélkül – hivatalból az ügy soron kívüli intézését rendelheti el, különösen akkor, ha:

a) ahhoz kiemelkedően fontos társadalmi-, igazságügyi-, illetve közérdek fűződik;

b) az ügy tárgya az állampolgárok széles körét érintő kérdés;

c) a gyermekek jogait, illetve kiskorú ügyfél fontos érdekét érinti az ügy (pl. gyermek jogállása, gyermek elhelyezése, gyermekkel való kapcsolattartás, apaság megállapítása).

(2) A bíróság elnöke a Be. 64/A. §-ának b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén – külön kérelem nélkül – hivatalból elrendeli az ügy soron kívüli intézését.

(3) A bíróság elnöke az ügyfél által előterjesztett soronkívüliség elrendelése iránti kérelem elbírálása során különösen az alábbiak figyelembevételével határoz:

a) kérelmező személyi körülményei;

b) az ügy tárgya és jellege;

c) bíróság működésében felmerült objektív ok.

Az irat bemutatása a bíró (tanács) részére

34. § Az iroda az eljáró bíró (tanács) kijelölése után az iratot a bírónak (a tanács elnökének) bemutatja.

A bírósági irat kézbesítése

35. § (1) A bírósági irat kézbesítése – ha jogszabály másként nem rendelkezik – külön szabályok szerint általában posta útján történik.

(2) A bíróság elnöke elrendelheti, hogy a bíróság székhelyén a kézbesítést bírósági alkalmazott végezze.

(3) A fogvatartásban lévő személy részére a fogvatartást foganatosító szerv parancsnoka útján kell kézbesíteni a bírósági iratot.

(4) A címzett a részére szóló iratot – személyazonosságának igazolása után – a bíróságon is átveheti.

(5)23 A bíróság az olyan iratot, amely átvételéhez joghatály fűződik, vagy amely átvételének igazolására szükség van, tértivevénnyel postázza; személyes kézbesítés esetén az átvevő az átvétel tényét keltezéssel ellátott aláírásával igazolja. Ha az átvételre nyomtatványt rendszeresítettek, az átvétel tényét ezen kell elismerni. A külön jogszabályban meghatározott ,,A'' mintájú tértivevényen minden esetben meg kell jelölni, hogy a címzett távolléte esetében milyen jelzésű értesítést kell a részére visszahagyni.

(6)24 Büntetőügyben az A/3. jelzésű értesítés alkalmazandó. A ,,saját kezéhez kézbesítendő'' A/4. jelzésű értesítést kell használni a Be. 263. §-ának (2) bekezdése szerint a vádirat kézbesítésekor, a pótmagánvádlónak a Be. 267. §-ának (3) bekezdése, a Be. 312. §-ának (1) bekezdése, és a Be. 343. §-ának (2) bekezdése szerinti felhívás kézbesítésekor, továbbá a feljelentőnek a Be. 502. §-ának (1) bekezdése szerinti meghallgatásra és a magánvádlónak a Be. 506. §-a szerint a tárgyalásra történő idézés kézbesítésekor, valamint ha azt a bíróság szükségesnek tartja. Az A/5. jelzésű értesítést kell alkalmazni a Be. 544. §-ának (1) bekezdése alapján a tárgyalás mellőzésével meghozott végzés kézbesítésekor.

(7)25 Polgári ügyben az A/2. jelzésű értesítés alkalmazandó. Amennyiben a bíróság megítélése szerint az iratot kizárólag a címzett saját kezéhez lehet kézbesíteni, az A/6. jelzésű értesítést kell használni.

35/A. §26 Külföldi bíróságok polgári ügyiratai esetében – ha a postai szolgáltató által a sikertelen kézbesítés alkalmával elhelyezett értesítőben megjelölt átvételi határidő eredménytelen elteltét követően a postai szolgáltató a hivatalos iratot a tértivevényen megjelölt ,,nem kereste'' jelzéssel a feladónak visszaküldi – a bíróság az így visszaküldött ügyiratot tizenöt napig magánál tartja, és ha a címzett azt ez idő alatt sem veszi át, a bíróság úgy jár el, mintha a címzett a kézbesítés során az átvételt megtagadta volna.

Az irat csatolása és az ügyek egyesítése

36. § (1) Folyamatban lévő vagy befejezett ügy iratát más ügy iratához csatolni vagy a csatolást megszüntetni csak bírói határozat alapján, bírói utasításra lehet.

(2) Az egyesítés a korábban, több ügy egyesítésekor a legkorábban lajstromozott ügyirathoz történik.

(3) A bírósági nyilvántartásokban a csatolást vagy az egyesítést oly módon kell feltüntetni, hogy annak időpontja megállapítható legyen.

Az irat elküldése

37. § (1) A folyamatban lévő ügy iratát csak bírói utasítás alapján lehet más hatósághoz elküldeni.

(2) Az iroda az iratot ajánlott vagy csomagküldeményként adja postára. Ha az iratot a címzett (szakértő stb.) az irodában veszi át, az átvétel tényét és idejét a pótborítékon aláírásával igazolja, vagy arról elismervényt ad.

A kiadmány

38. § (1) A kiadmányon fel kell tüntetni a bíróság megnevezését, az ügyszámot, szükség esetén a tanács elnöke vagy tagja által megjelölt szöveget, a tanács elnökének és tagjainak nevét, az ,,s. k.,'' toldattal, az eredeti keltezést, továbbá azt el kell látni a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával.

(2) A külföldi felhasználásra szánt bírósági iraton a bíró, vagy a bírósági alkalmazott aláírását és a bíróság pecsétjét a bíróság elnöke vagy elnökhelyettese az aláírásával, a hitelesítés időpontjának feltüntetésével és a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával hitelesíti.

(3) A hitelesítési záradék szövege a következő: ,,… (név) aláírását és a bíróság körbélyegzőjének lenyomatát hitelesítem.''

A befejezett ügy

39. § (1) Befejezett az az ügy, amelyben a bíróság ügydöntő határozatot hozott.

(2) Az (1) bekezdésben említett ügyön kívül befejezett az az ügy is (befejezettként kezelendő ügy), amelyben:

a) félbeszakadt az eljárás,

b) szünetel az eljárás,

c) felfüggesztették az eljárást,

d)27 tárgyalás mellőzésével hoztak büntetést kiszabó, vagy intézkedést alkalmazó végzést,

e) más ügyhöz való egyesítésről rendelkeztek,

f)28 az ügy áttételéről rendelkeztek, vagy más bíróságot jelöltek ki az eljárásra,

g) bíróság elé állítás esetén az ügyésznek való visszaküldésről rendelkeztek,

h) magánvádas eljárás esetén az ismeretlen elkövető kilétének felderítése érdekében nyomozást rendeltek el, illetve azért rendelkeztek az ügyésznek való megküldésről, mert olyan bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyész képviseli,

i)29 a Pp. 331. §-a alapján a keresetlevélnek az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szerv részére történő megküldéséről rendelkeztek,

j)30 az eljárás elhúzódása miatt benyújtott, felterjesztett kifogást bíráltak el.

(3) A szabálysértési eljárásban befejezettként kezelendő ügy továbbá, amelyben

a) a bíróság a becsületsértési ügyben érkezett panaszt, kifogással kapcsolatos igazolási kérelmet elbírálta,

b) tárgyalás mellőzésével a kifogást elbírálta,

c) gyorsított bírósági eljárásban nem tartott tárgyalást,

d) döntött a szabálysértési hatóság előtti eljárásban jogerősen kiszabott pénzbírság, helyszíni bírság, közérdekű munka elzárásra történő átváltoztatásáról, illetve

e) a szabálysértési hatóság előtti eljárásban jogerősen kiszabott pénzbírságot helyettesítő elzárás elhalasztására, félbeszakítására irányuló kérelemről.

Adatszolgáltatás a bűnügyi nyilvántartás részére

40. §31 (1) A befejezett büntetőügyben a határozat meghozatalát követően haladéktalanul, de legfeljebb három munkanapon belül ki kell állítani – a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól szóló IRM rendelet szerinti – a bíróság adatközlési kötelezettségének teljesítésére rendszeresített adatlapot, és azt a bíróság irodájának kell átadni.

(2) Az adatlapokat az iroda közli a bűnügyi nyilvántartás részére. Ha az adatvédelem és az adatbiztonság feltételei adottak, az adatlapok elektronikus úton is közölhetők a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

VI. Fejezet

A TANÚ VÉDELMÉNEK ÜGYVITELI SZABÁLYAI

A tanú személyi adatainak zárt kezelése

41. § (1) A tanú zártan kezelendő adatait, valamint a zárt adatot tartalmazó iratot az iratborítóban lévő iratok között személyenként elkülönített, zárt, lepecsételt és a bíróság körbélyegző lenyomatával ellátott borítékban kell elhelyezni. Az iratborítón, a zárt adatot tartalmazó borítékon és a lajstromban fel kell tüntetni a zárt adatkezelés tényét.

(2) A zárt adatot tartalmazó iratról olyan másolatot kell készíteni és az iratok között elhelyezni, amely nem tartalmazza a zárt adatot. A zárt adat megismerésére nem jogosult személy részére felvilágosítás céljára (8–12. §) ezt a másolatot kell felhasználni; az iratbetekintés során a zárt adatot tartalmazó borítékot az iratok közül ki kell emelni.

(3) A zárt adatot tartalmazó borítékot a bíró, a jogorvoslati kérelmet elbíráló bíró vagy a bírói utasítást teljesítő személy nyithatja fel, ha az adat megismerése eljárási cselekmény foganatosításához szükséges. A zárt adat megismerésére jogosult más személy kérésére a bíró vagy az iroda nyitja fel a borítékot. A felnyitás tényét, okát és időpontját a zárt adatot tartalmazó borítékra fel kell jegyezni, és a továbbiakban az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

Különösen védett tanú adatainak kezelése

42. § Ezen alcím alkalmazásában

a) zárt adat: a tanúnak a Be. 85. § (2) bekezdésében írt személyi adatai,

b) zárt adat-kezelés: a személyi adatok felvétele, tárolása, felhasználása,

c) zárt adat-kezelő: a b) pontban meghatározott tevékenységet végző, erre a feladatra kijelölt személy,

d) kísérőirat: az ügyirathoz tartozó, de attól elkülönülten, külön zárt irattartóban elhelyezett irat, mely a zárt adatokat tartalmazó eredeti iratokat tartalmazza,

e) kivonatos irat: a zárt adatot magában foglaló eredeti iratról készült olyan másolat, mely nem tartalmazza a zárt adatot,

f) kísérőjegyzék: a zárt adatokat tartalmazó eredeti iratok felsorolását és a kivonatos irat feltalálási helyét rögzítő jegyzék.

43. § (1) A büntetőiroda vezetője a büntetőügy bíróságra érkezését követően haladéktalanul megvizsgálja azt, hogy az ügyben szerepel-e különösen védett tanú. A büntetőiroda vezetője valamennyi ügyre nézve zárt adat-kezelőnek minősül.

(2) Ha az ügyben különösen védett tanú szerepel, a büntetőiroda vezetője

a) elkészíti a kísérőirat borítóját, amelyen első zárt adat-kezelőként feltünteti a saját nevét,

b) az iratokat haladéktalanul bemutatja az ügyet elosztó bírósági vezetőnek,

c) az eljáró tanács kijelölését követően az iratot a kísérőirattal együtt bemutatja az eljáró bírónak, akinek a nevét szintén feltünteti a kísérőirat borítóján mint a zárt adat, kezelésért továbbiakban felelős személyt.

44. § (1) Az ügyben eljáró bíró a bemutatás után haladéktalanul – legkésőbb a bemutatást követő első munkanapon – a kísérőirat borítóján a név feltüntetésével kijelöli azt a bírósági alkalmazottat, aki zárt adat-kezelőként az ügyben az ügyviteli teendőket ellátja. A bíró az eljárás későbbi szakaszában szükség esetén további zárt adat-kezelőt jelölhet ki.

(2) A zárt adat-kezelő

a) kigyűjti a zárt adatokat tartalmazó iratokat a büntetőügy iratából,

b) elkészíti azok kivonatos iratát és elhelyezi a büntetőügy eredeti iratai között,

c) a zárt adatokat tartalmazó iratot elhelyezi a kísérőiratban,

d) elkészíti a kísérőjegyzéket és azt a büntetőügy eredeti iratai között elhelyezi,

e) értesíti a zárt adat-kezelésről az ügyben korábban eljárt hatóságokat.

45. § (1) A kísérőiratban kell elhelyezni a kísérőjegyzék egy példányát, továbbá minden olyan később keletkezett iratot is, amely zárt adatot tartalmaz (pl. tértivevény, bv. visszajelentés, rendőri jelentés elővezetésről stb.).

(2) A kísérőirathoz, illetve zárt adatot tartalmazó irathoz csak az előre kijelölt zárt adat-kezelő férhet hozzá, akinek a jogosultságát a kísérőiraton feltüntetett neve tanúsítja.

(3) A zárt adatról, illetve a kísérőiratról másolatot kiadni nem lehet, arról felvilágosítás nem adható, kivéve az ügyésznek és annak, aki az ügyben maga is zárt adat-kezelő.

(4) A kísérőiratot a zárt adat-kezelésre jogosult bíró, illetve a lajstromvezető elzárva, lemezszekrényben őrzi.

(5) A zárt adat-kezelésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a nem írásban (kép, hangfelvétel) rögzített adatok kezelésére is.

A tanúvédelmi programban részt vevő személy védelme

46. § Ha az ügyben érintett szerepel [5. § (2) bek.], a védelmet ellátó szerv részére a kézbesítést a titkos ügykezelésre feljogosított személy végzi. Az érintett részére kézbesítendő iratot a Tanúvédelmi Szolgálat útján, hivatalsegédjével kell kézbesíteni.

HARMADIK RÉSZ

AZ ÜGYVITEL KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

VII. Fejezet

A GAZDASÁGI ÜGYSZAK ÜGYVITELE

47. § A rendelet Első és Második részének az első fokú bíróságnál a polgári ügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a gazdasági ügyszak ügyvitelére az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A cégeljárás ügyvitele32

48. § (1)33 A cégbírósági eljárásban nem alkalmazható a 7. § (1) bekezdése.

(2)34 A cégeljárásban a cég-, illetőleg a cégjegyzékadatban történt változás bejegyzésére elektronikus úton kerül sor.

49. § A megyei bíróság mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben felül a megyei (fővárosi) bíróság cégbíróságának, alul a székhelyének a megjelölése (pl. Zala Megyei Bíróság Cégbírósága – Zalaegerszeg).

50. § (1)35 A cégbíróság a cégbejegyzés (változásbejegyzés) iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott informatikai jellemzőkkel rendelkező elektronikus kérelem formájában veheti át (érkeztetheti).

(2)36 A cégbejegyzési kérelem benyújtásáról a cégbejegyzést kérő részére fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus tanúsítványt kell kiállítani, amely tartalmazza a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatokat.

(3)37

51. §38 (1) A cégbíróság a bejegyzési kérelmet – amennyiben a kérelem munkaidőben érkezik meg a cégbírósághoz – az érkezés időpontjában érkezteti és a céget cégjegyzékszámmal látja el. Ha a kérelem munkaidőn kívül érkezik meg, a kérelem érkeztetésére a következő munkanapon, a munkaidő kezdetét követően kerül sor.

(2) A cégbíróság a bejegyzési kérelem nyomtatványán feltüntetett adatokat számítógépen rögzíti és a bejegyzési kérelem adatai mellett a „bejegyzés alatt” megjegyzést tünteti fel.

52. § A cégbíróságon az eljáró bíró kijelölése elsősorban számítógép felhasználásával, automatikusan történik. Indokolt esetben az eljáró bírót a kollégiumvezető jelöli ki.

53. §39 A cégeljárásban az ügycsoportok a következők:

a) cégbejegyzési ügy,

b) fellebbezett cégbejegyzési ügy,

c) cégtörvényességi ügy, ideértve a hivatalbóli törlési eljárást40 is,

d) fellebbezett cégtörvényességi ügy, ideértve a hivatalbóli törlési eljárást41 is,

e) végelszámolási kifogás,

f) fellebbezett végelszámolási kifogás,

g) egyéb cégügy,

h) fellebbezett egyéb cégügy,

i) a bíróság kijelölése,

j) felülvizsgálati ügy,

k)42 felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt.

54. § (1) Ha a bíró a bejegyzést elrendeli, a bejegyzést elrendelő végzést számítógépen szerkeszti meg. Ennek során az előszerkesztés adatait – a szükséghez képest – a bírói utasításnak megfelelően módosítani kell.

(2)43 A cégbíróság a kérelemnek helyt adó bejegyző végzést és a bejegyzés alapjául szolgáló iratokat elektronikus bejegyzési záradékkal ellátva és annak megállapításával, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint kézbesíti. A végzésben szereplő adatokat a számítógépen egyidejűleg le kell zárni, illetve jogerősíteni kell, és meg kell adni azoknak az iratoknak a sorszámát is, amelyekre az elintézés (végzés) vonatkozik. A záradékolt bejegyző végzést, illetőleg a bejegyzés alapjául szolgáló záradékolt iratokat a cégbíróság a bíróság elektronikus nyilvántartásának elkülönített részében (a továbbiakban: elektronikus irattár) őrzi.

(3)44

55. § (1)45 A cégbíróság a jogorvoslattal megtámadható végzést (pl. a kérelmet elutasító, áttételt elrendelő, az eljárást felfüggesztő végzést) a fellebbezési jogról történt tájékoztatás mellett a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint kézbesíti. A cégbíróság a végzést egyidejűleg „nem jogerős, lezárt” állapotúként tünteti fel, a bejegyzés alapjául szolgáló adatokat a számítógépben „nem bejegyzett” állapotúként rögzíti, és megadja azoknak az iratoknak a sorszámát is, amelyekre az elintézés (végzés) vonatkozik.

(2) A kérelemnek részben helyt adó végzés esetében a cégbíróság csak azon rovatokat tünteti fel ,,nem bejegyzett'' állapotúként, amelyek bejegyzését a bíróság nem rendelte el, az elrendelt adatokat és a végzést ,,nem jogerős, lezárt'' állapotúként tünteti fel.

56. § (1) A jogorvoslattal megtámadható határozatok esetében a fellebbezési határidő eredménytelen lejárta után a bíró megállapítja, hogy a végzés jogerős, utasítást ad a végzés jogerősítésére, az áttételt elrendelő végzés jogerősítése esetében egyidejűleg az összes irat megküldésére.

(2)46 A végzés jogerősítéséről a kérelmezőt a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint kell értesíteni.

57. § (1)47 A kijavító végzést és kiegészítő végzést a cégbíróság a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint közli a jogi képviselővel. A kijavító végzés és a kiegészítő végzés adatait a módosítás bejegyzésének szabályai szerint kell a cégjegyzékben feltüntetni.

(2) A cégbíróság egy határozatában több különböző adat, továbbá ugyanazon adat többszöri módosításának bejegyzését is elrendelheti. Az utóbbi esetben a már nem hatályos adatot annak megjelölésével tünteti fel, hogy hatályossága mely időponttól meddig tartott.

(3)48 A cégbíróság az elektronikus cégiratot az elektronikus irattárban a bejegyzési kérelem visszavonása vagy jogerős elutasítása esetén is megőrzi, feltüntetve az iratokon, hogy azok alapján bejegyzésre nem került sor.

58. § Cégügyben befejezett ügy a kezdőiratként érkezett ügy elintézése.

59. § (1)49 A cég székhelyének megváltozásakor az eredeti székhely szerinti cégbíróság (átadó bíróság) cégjegyzékén az ügyintéző az iratmegküldés tényét és időpontját feltünteti, majd az iratot az új székhely szerinti cégbírósághoz (átvevő bíróság) továbbítja. Az elektronikus cégiratokat az átadó bíróság elektronikus úton küldi meg az átvevő bíróságnak.

(2) Az átvevő bíróság a saját nyilvántartása szerint, új cégjegyzékszámra lajstromozza a megküldött cégiratot. A cégjegyzék adatait a számítógépes program az átvevő bíróság ügyintézőjének megkeresésére a cég eredeti székhelye szerinti nyilvántartó-rendszerből az új székhely szerinti nyilvántartó-rendszerbe továbbítja. Ha az átvevő bíróság nyilvántartási rendszerébe a cég adatai megérkeztek, az átadó bíróság nyilvántartásából az átvevő bíróság ,,áttétel folytán törölve'' megjegyzéssel törli a céget; a törlés az átvétel időpontjától hatályos. Ettől az időponttól kezdve a céggel kapcsolatos felvilágosításra az átvevő bíróság köteles.

(3) A székhelyváltozás bejegyzésének elutasítása után a bíróság az iratot a cég bejegyzett székhelye szerinti bíróságnak visszaküldi, ebben az esetben a lajstromozás a régi cégjegyzékszám alapján történik.

60. § (1) A cégbíróság az eredeti cégiratot más hatósághoz nem küldheti meg, kivéve, ha a nyomozó hatóság, az ügyész, vagy a bíróság írásszakértői vizsgálatot rendelt el és az a cégbíróságon nem végezhető el, továbbá, ha az illetékhivatal megkeresésére a visszatérítendő illetékkel ellátott iratot kell megküldeni. A cégbíróság a megkereső hatóság költségére, az eredeti iratról – illetékhivatali megkeresés esetén az iratról – fénymásolatot készít, és azt pótborítékban tartja az irat visszaérkeztéig.

(2) Az iratot a szakértői vizsgálatot elrendelő hatóság és az illetékhivatal külön kézbesítővel szállíthatja el és vissza a cégbíróságnak, továbbá azt csak a vizsgálat időtartamára tarthatja magánál.

61. § (1) A cégbíróság a cég adatairól kérelemre számítógéppel készített cégmásolatot, cégbizonyítványt és cégkivonatot ad ki.

(2) A cégkivonaton és a cégmásolaton a cégbíróság feltünteti, hogy a módosítás (egyéb adat) bejegyzése iránt kérelem érkezett és annak jogerős, érdemi elbírálása még nem történt meg. A cégbíróság a cégbizonyítványon az említett adatokat csak akkor tünteti fel, ha a kérelem a tanúsított bejegyzésre vonatkozik.

(3)50 A cég nyilvános iratairól (pl. tagjegyzékről, elfogadó nyilatkozatról, jegyzőkönyvről) – kivéve az aláírási címpéldányt és az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát – hiteles és nem hiteles másolat adható ki; a nem nyilvános cégiratokról történő felvilágosításra a 10–12. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Aláírási címpéldány és az ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta hiteles és nem hiteles másolata hatósági megkeresésre adható ki.

61/A. §51 (1) A cégbíróság által elektronikus okirat formájában meghozott végzést minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel, a kiállított tanúsítványt és igazolást fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus okiratot, valamint az egyéb elektronikus cégiratot elektronikus irattárban kell elhelyezni.

(3) Az elektronikus irattárban csak a külön jogszabályban meghatározott formátumú, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel ellátott elektronikus cégirat helyezhető el.

61/B. § (1)52 A cégbíróság a külön jogszabályban meghatározott formátumban benyújtott, a cégbírósághoz a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat (a továbbiakban: céginformációs szolgálat) által továbbított elektronikus kérelmet (a továbbiakban: kérelem) és mellékleteit – amennyiben a kérelem munkaidőben érkezik meg a cégbírósághoz – az érkezés időpontjában (év, hónap, nap, óra, perc, másodperc jelzésű) időbélyegzővel látja el. Ha a kérelem munkaidőn kívül érkezik meg a cégbírósághoz, a kérelem időbélyegzővel történő ellátására a következő munkanapon, a munkaidő kezdetét követően kerül sor.

(2)53 Arról, hogy a bejegyzés iránti kérelem és mellékletei a cégbíróság számítógépes rendszerébe informatikai szempontból szabályszerűen megérkeztek, a cégbíróság az érkezés napján a Ctv. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti elektronikus tanúsítványt küld a fél jogi képviselőjének. Ha ez a nap heti pihenőnap, illetve munkaszüneti nap, vagy ha a kérelem hivatali időn kívül érkezett, a cégbíróság az elektronikus tanúsítványt az ezt követő első munkanapon küldi meg. A változásbejegyzés iránti kérelem esetében a cégbíróság a fél jogi képviselőjének a fentiek megfelelő alkalmazásával elektronikus igazolást küld.

(3)54 Az elektronikus tanúsítvány, illetőleg az elektronikus igazolás kiállításának időpontjától kezdődően a cégbíróság számítógépes nyilvántartása a bejegyzés, illetve változásbejegyzés iránti kérelem adatai mellett a „bejegyzés alatt” megjegyzést tünteti fel [Ctv. 44. § (3) bekezdés]. A cégbíróság a kérelem mellékletét képező elektronikus cégiratokat az elektronikus irattárban helyezi el.

(4)–(5)55

(6)56

61/C. §57 (1) Ha a bíró a cégbejegyzést elrendeli, a cégbíróság az elektronikus okirat formájában meghozott végzést annak megállapításával, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint közli a fél jogi képviselőjével.

(2) A bejegyző végzés alapjául szolgáló elektronikus cégiratokat elektronikus bejegyzési záradékkal kell ellátni. Az elektronikus bejegyzési záradék a bejegyzés tényét, a bejegyző végzés számát és keltét tartalmazza, és azt minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel kell ellátni. Az elektronikus bejegyzési záradékkal ellátott cégiratokat a bejegyző végzés közlésével egyidejűleg, a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint kell megküldeni a fél jogi képviselőjének.

61/D. §58 (1)59 A cégbíróság a fellebbezéssel megtámadható végzést (pl. a kérelmet elutasító, az áttételt elrendelő, az eljárást felfüggesztő végzést) a fél jogi képviselőjével a fellebbezési jogról történt tájékoztatással, a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint közli.

(2) A cégbíróság a fellebbezéssel megtámadható végzést a számítógépes nyilvántartásában – a végzés elektronikus úton történő megküldésével egyidejűleg – „nem jogerős, lezárt” állapotúként tünteti fel, a bejegyzés alapjául szolgáló adatokat a számítógépen „nem bejegyzett” állapotúként rögzíti és megadja azoknak az iratoknak a sorszámát is, amelyekre az elintézés (végzés) vonatkozik.

(3) A kérelemnek részben helyt adó végzés esetében az 55. § (2) bekezdése irányadó.

61/E. §60 (1) A fellebbezéssel megtámadható határozatok esetében az 56. § (1) bekezdése irányadó azzal, hogy az áttételkor az elektronikus cégiratok elektronikus úton történő megküldésére kell utasítást adni.

(2)61 A végzés jogerősítéséről a fél jogi képviselőjét a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint kell értesíteni.

61/F. §62

61/G. §63 A cégbíróság az elektronikus cégiratot más hatóságok részére elektronikus okiratként küldi meg. Ha a megkereső hatóság az elektronikus cégiratról papír alapú másolatot kér, azt a megkereső hatóság költségére kell elkészíteni.

61/H. §64 (1) A cégbíróság a cég adatairól kérelemre elektronikus okiratként cégmásolatot, cégbizonyítványt, illetve cégkivonatot ad ki. Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság által kiadott vagy megküldött elektronikus okirat elektronikus aláírást és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzőt nem tartalmaz. Ha a kérelem hiteles elektronikus cégmásolat, cégbizonyítvány, illetve cégkivonat kiadására vagy megküldésére irányul, az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással és az elektronikus aláíráson elhelyezett időbélyegzővel kell ellátni. A 61. § (2) bekezdése megfelelően irányadó.

(2) A cég nyilvános iratairól történő másolat kiadására a 61. § (3) bekezdése alkalmazandó azzal, hogy az elektronikus cégiratról hiteles és nem hiteles másolatnak minősülő elektronikus okirat is kiadható.

(3)65 A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság papír alapú iratairól készült elektronikus másolat kiadására [Ctv. 17. § (2) bekezdés] a 61. § (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a cégiratról hiteles és nem hiteles elektronikus másolat is kiadható.

61/I. §66

61/J. §67 (1) Amennyiben a cégbíróság végzése ellen a fellebbezést elektronikus úton nyújtják be, a cégbíróság – feltéve, hogy az elektronikus úton történő felterjesztés informatikai feltételei az illetékes másodfokú bíróságon nem biztosítottak – a fellebbezéssel érintett elsőfokú iratokat kinyomtatja és a másodfokú bíróságra 3 napon belül a fellebbezéssel együtt felterjeszti. A papír alapon benyújtott fellebbezést a cégbíróságnak lapolvasó berendezés felhasználásával elektronikus okirattá kell alakítania a felterjesztést megelőzően.

(2) A másodfokú bíróság a jogorvoslati kérelmet a felterjesztett iratok alapján, a cégnyilvántartásba való betekintéssel bírálja el.

(3) A másodfokú bíróság végzését a cégbíróság lapolvasó berendezés útján elektronikus cégirattá alakítja, majd az elektronikus cégiratot minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátva kézbesíti a kérelmező számára. Ezt követően – ha a másodfokú határozat értelmében egyéb intézkedésre, eljárásra nincs szükség – a cégiratokat az elektronikus irattárban helyezi el.

61/K. §68 (1) Cégtörvényességi ügyben kezdőirat a törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező kérelem, indítvány, megkeresés, a hivatalbóli eljárást megindító bírósági rendelkezés, továbbá a Ctv. 81. §-ának (3) bekezdése alapján a törvényességi felügyeleti eljárás folytatásának elrendelésére irányuló bírói intézkedés.

(2) A cégtörvényességi ügyben befejezés a kezdőiratként érkezett ügy elintézése, valamint a Ctv. 81. §-a szerinti valamely intézkedés alkalmazása.

A gazdasági ügyek ügyvitele

62. §69 A gazdasági ügyek ügycsoportjai a következők:

a) felszámolási nemperes ügy,

b) felszámolási nemperes ügyben a vitatott hitelezői igény és kifogás,

c) fellebbezett felszámolási nemperes ügy,

d) felszámolási nemperes ügyben fellebbezett vitatott hitelezői igény és kifogás,

e) csődeljárási nemperes ügy,

f) csődeljárási nemperes ügyben vitatott hitelezői igény és kifogás,

g) fellebbezett csődeljárási nemperes ügy,

h) csődeljárási nemperes ügyben fellebbezett vitatott hitelezői igény és kifogás,

i) gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres ügye,

j) gazdálkodó szervezetek egymás közötti nemperes ügye,

k) gazdálkodó szervezetek egymás közötti fellebbezett peres ügye,

l) gazdálkodó szervezetek egymás közötti fellebbezett nemperes ügye,

m) bíróság kijelölése,

n) felülvizsgálati ügy,

o) a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény alapján indult ügy,

p) a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény alapján indult fellebbezett ügy,

q) vagyonrendezési nemperes ügy,

r) fellebbezett vagyonrendezési nemperes ügy,

s)70 felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt.

63. § (1)71 A céginformációs szolgálat adatai alapján ellenőrizni kell, hogy az adós cég szerepel-e a cégbíróságok nyilvántartásában, és bejegyzése az illetékes cégbíróságon megtörtént-e.

(2) Az iratborítóra az iroda rávezeti az adós cég cégjegyzékszámát, és mellékeli az általa beszerzett cégmásolatot.

(3)72 A felszámolási és a csődeljárásban az ideiglenes vagyonfelügyelő, a felszámoló és a vagyonfelügyelő kijelölése számítógépes program felhasználásával történik. A vagyonrendezési eljárásban a vagyonrendező kijelölésekor – ha jogszabály másként nem rendelkezik – e bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

63/A. §73 (1) Ha a felszámolási eljárásban az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság haladéktalanul intézkedik a végzésnek a Cégközlönyben történő közzététele iránt.

(2)74 A végzést – a céginformációs szolgálaton keresztül – elektronikus úton kell továbbítani a Cégközlöny szerkesztőségéhez.

64. § Gazdasági ügyben befejezett ügy a kezdőiratként érkezett ügy elintézése.

65. § Gazdasági ügyben az 60. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

VIII. Fejezet

A KATONAI TANÁCSOK ÜGYVITELE

Általános rendelkezés

66. § A rendelet Első és Második részének az első fokú bíróságnál a büntetőügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a katonai tanácsok ügyvitelére az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

A vádirat és a bírósági határozat kézbesítése

67. § A vádiratot és a bírósági határozatot a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó személy állományilletékes parancsnoka, illetve vezetője útján, a fogvatartásban lévő terheltnek a bv. intézet parancsnoka útján kell kézbesíteni. Ha a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó személy szolgálata, illetve szolgálati viszonya a büntetőeljárás alatt megszűnik, a vádirat és a bírósági határozat kézbesítésére az általános szabályok az irányadók.

A körbélyegző

68. § A katonai tanács körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben felül a bíróság katonai tanácsának, alul a székhelyének a megjelölése (pl. Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa – Szeged).

Az ügycsoportok

69. § A katonai büntetőeljárás ügycsoportjai a következők:

1. katonai büntetőügy,

2. fellebbezett katonai büntetőügy,

3. katonai büntető nemperes ügy,

4. fellebbezett katonai büntető nemperes ügy,

5. bíróság kijelölése,

6. perújítási indítvány,

7. felülvizsgálati ügy,

8. katonai nyomozási bírói ügy,

9. fellebbezett katonai nyomozási bírói ügy,

10. egy éven túli előzetes letartóztatás miatt felterjesztett ügy,

11. mentesítés iránti ügy,

12. fellebbezett mentesítés iránti ügy,

13. katonai büntetés-végrehajtási ügy,

14. fellebbezett katonai büntetés-végrehajtási ügy,

15. az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvénnyel kapcsolatos ügy,

16. az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvénnyel kapcsolatos fellebbezett ügy,

17. az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmény miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvénnyel kapcsolatos ügy,

18. az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmény miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvénnyel kapcsolatos fellebbezett ügy,

19. az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvénnyel kapcsolatos ügy,

20. az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvénnyel kapcsolatos fellebbezett ügy,

21. az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvénnyel kapcsolatos ügy,

22. az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvénnyel kapcsolatos fellebbezett ügy,

23. fenyítést kiszabó határozat vagy parancs bírósági felülvizsgálata,

24. fenyítést kiszabó határozat vagy parancs bírósági felülvizsgálatának fellebbezett ügye,

25. egyéb (vegyes) ügy,

26. a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítvány,

27.75 felterjesztett kifogás az eljárás elhúzódása miatt.

Ügyelosztási módszer

70. § A katonai tanácsok esetében az ügyelosztási renden belül, ügyelosztási módszerként alkalmazható a katonai alakulatok felosztása a bírák között.

IX. Fejezet

A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI CSOPORT ÜGYVITELE

Általános rendelkezés

71. § A rendelet Első és Második részének az első fokú bíróságnál a büntetőügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a bv. csoport ügyvitelére az e fejezetben, valamint a bíróságok bv. feladatait szabályozó más jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Ügycsoportok

72. § A bv. csoport ügycsoportjai a következők:

a) szabadságvesztés végrehajtási ügy (Szv. ügy),

b) fellebbezett szabadságvesztés végrehajtási ügy (Szvf. ügy),

c) közérdekű munkára ítéltek ügye (Kmv. ügy),

d) közérdekű munkára ítéltek fellebbezett ügye (Kmvf. ügy),

e) feltételes szabadságra bocsátás és a feltételes szabadságra bocsátottak pártfogó felügyelete elrendelésének ügye (F. ügy),

f) feltételes szabadságra bocsátás és a feltételes szabadságra bocsátottak pártfogó felügyelete elrendelésének fellebbezett ügye (Ff. ügy),

g–h)76

i)77 egyéb bv. ügy,

j)78 fellebbezett egyéb bv. ügy.

Befejezett ügy

73. § (1) Az Szv. ügy befejeződik, illetve azt befejezettként kell kezelni, ha

a) a bv. csoport a szabadságvesztésről szóló értesítést beutaló nélkül küldi meg a bv. intézetnek vagy más bv. csoportnak,

b) az elítéltet beutalták a bv. intézetbe,

c) a bíróság közli, hogy az elítéltet átadta a bv. intézetnek,

d) az elítélt az előzetes fogvatartásával kitöltötte a szabadságvesztést,

e) a bv. intézet közli, hogy a szabadlábon lévő elítéltet feltételes szabadságra bocsátották, feltéve, hogy a határozatot, a szabadságvesztésről szóló értesítést már megküldték a bv. intézetnek,

f) a szabadságvesztés foganatbavétele céljából elfogatóparancsot bocsátottak ki,

g) a bíróság megállapítja, hogy a szabadságvesztés végrehajtása kizárt,

h) az ügyet más ügyhöz egyesítik.

(2) A Kmv. ügy befejeződik, illetve azt befejezettként kell kezelni, ha

a) az elítélt az előzetes fogvatartásával kitöltötte a közérdekű munkát,

b) a közérdekű munka foganatbavétele céljából elfogatóparancsot bocsátottak ki,

c) a bíróság megállapítja, hogy a közérdekű munka végrehajtása kizárt, vagy a bíróság a büntetés végrehajtását kizáró ok megállapításáról értesítette a bv. csoportot,

d) a bv. bíró a közérdekű munkának szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról értesítette a bv. csoportot,

e) a közérdekű munka végrehajtása befejeződött és a bv. bíró a végrehajtási ügyet lezárta,

f)79

g) a bv. bíró a büntetés végrehajtását kizáró vagy megszüntető okot állapított meg,

h) új munkahely kijelölése esetén az új munkahely más bv. csoport illetékességi területén van.

(3) A F. ügy befejeződik, illetve azt befejezettként kell kezelni, ha a bv. bíró a feltételes szabadság kérdésében döntött, vagy az eljárást megszüntette.

(4)80

(5)81 Az egyéb bv. ügy befejeződik, illetve azt befejezettként kell kezelni, ha

a) ügydöntő határozatot hoztak,

b) az eljárást felfüggesztették,

c) az eljárást megszüntették.

Az ügyintéző kijelölése

74. § A bv. ügyintézőt az ítélőtábla, illetve a megyei (fővárosi) bíróság elnöke jelöli ki.

Felvilágosítás

75. § Bv. ügyben felvilágosítást a bv. bíró, valamint az irodavezető szóban akkor adhat, ha az a büntetés végrehajtását nem veszélyezteti.

X. Fejezet

A BÍRÓSÁGI GAZDASÁGI HIVATAL ÜGYVITELE

Általános szabályok

76. § (1) A BGH ügyvitelére a rendeletet az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A BGH ügyintézőinek munkáját a BGH vezetője (a továbbiakban: vezető) irányítja.

A körbélyegző

77. § (1) A BGH körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben felül a BGH megnevezése és alul a székhely megjelölése (pl. Bírósági Gazdasági Hivatal – Kaposvár).

(2) A Budapesten működő BGH-k körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben felül a hivatal elnevezése, alul a székhely megnevezés (pl. Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala – Budapest, illetőleg Pest Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala – Budapest).

Az ügyintézés sorrendje

78. § (1) Az ügyet – a soron kívüli ügy kivételével – érkezési sorrendben, lehetőleg nyolc napon belül, illetőleg a felettes szerv által megszabott határidő alatt kell elintézni.

(2) Az ügy elintézéséhez szükséges közbenső intézkedést haladéktalanul, több közbenső intézkedést pedig lehetőleg egyszerre kell megtenni.

A félfogadás és a felvilágosítás

79. § (1) A BGH a hatáskörébe tartozó ügyben a félfogadást, illetőleg a felvilágosítást minden munkanapon a teljes hivatali munkaidő alatt biztosítja, a bíróság elnöke ettől eltérően rendelkezhet.

(2) A félfogadást és a felvilágosítás adást az a személy végzi, akire az ügy elintézése tartozik, vagy akit a vezető erre kijelöl.

Az irat érkezési időpontjának feltüntetése

80. § A BGH minden érkezett iraton az érkezés napján bélyegzővel, jól olvashatóan feltünteti a BGH elnevezését, az érkezés évét, hónapját és napját, az ügyszámot, a példányok és mellékletek számát, megjelöli az irathoz csatolt pénz összegét, vagy a mellékelt egyéb értéket, illetőleg fontosabb iratot.

A kézbesítés

81. § (1) A BGH a nehezen pótolható vagy fontos iratot ajánlott küldeményként postázza.

(2) A BGH az értékeket értékküldeményként a postai előírásoknak megfelelően adja fel.

XI. Fejezet

A BÍRÓSÁGI ELNÖKI ÜGYVITEL

Általános rendelkezés

82. § A rendelet rendelkezéseit az elnöki ügyvitelre az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Az elnöki iroda

83. § Az elnöki ügy iratát az elnöki iroda kezeli.

Az ügycsoportok

84. § Az elnöki ügyek tárgyuk szerint különböző ügycsoportokba, azon belül fő- és alcsoportokba tartoznak. Az ügyeket ügycsoportonként kell lajstromozni és kezelni.

Lajstromozás, az irat bemutatása

85. § Az elnöki ügyben érkező iratot az elnöki iroda haladéktalanul lajstromozza, és elintézésre a bíróság elnökének nyomban bemutatja.

A felvilágosítás

86. § (1) Az iratot a bíróság elnökén, az ügyintézőn és az elnöki ügykezelést végző dolgozón kívül más személy csak az elnök engedélyével tekintheti meg. Felvilágosítás csak az érdekeltnek adható az ügy számáról és arról, hogy az ügy elintézést nyert-e. Indokolt esetben az elnök ezen túlmenő felvilágosítást is engedélyezhet.

(2) A bíróság elnöke szükség esetén az érdekelt személyt személyesen is meghallgathatja.

A körbélyegző

87. § A bíróság elnökének körbélyegzője: középen a Magyar Köztársaság címere, körben a bíróság elnöke és székhelyének megjelölése (pl. A Békés Megyei Bíróság Elnöke – Gyula).

XII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

88. § (1) Ez a rendelet 2003. július 1. napján lép hatályba.

(2)82

1

A 2. § 11. pontja a 22/2004. (V. 18.) IM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

2

A 2. § 13. pontja a 41/2004. (XII. 21.) IM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 4. § (2) bekezdése a 22/2004. (V. 18.) IM rendelet 18. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg, e módosító rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

4

A 7. § (1) bekezdése a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

5

A 9. § a 22/2004. (V. 18.) IM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

6

A 11. § (1) bekezdése a 22/2004. (V. 18.) IM rendelet 4. §-a szerint módosított szöveg, e módosító rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

7

A 13/A. §-t a 41/2004. (XII. 21.) IM rendelet 2. §-a iktatta a szövegbe.

8

A 15/A. §-t a 41/2004. (XII. 21.) IM rendelet 3. §-a iktatta a szövegbe.

9

A 15/B. §-t a 26/2006. (V. 18.) IM rendelet 1. §-a iktatta be.

10

A 17. § és az előtte lévő cím a 22/2004. (V. 18.) IM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

11

A 19. § (2) bekezdésének harmadik mondatát a 26/2006. (V. 18.) IM rendelet 2. §-a iktatta be. E módosító rendelet 18. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

12

A 20. § (1) bekezdésének negyedik mondatát a 22/2004. (V. 18.) IM rendelet 6. §-a iktatta be, e módosító rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

13

A 28. § (2) bekezdése a 22/2004. (V. 18.) IM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

14

A 29. § a) pontjának 21. alpontja a 18/2003. (VI. 24.) IM rendelet 75. §-ának (1) bekezdése alapján érvényét veszti és nem lép hatályba. A 29. § a) pontjának 21. alpontját újonnan a 26/2006. (V. 18.) IM rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító rendelet 18. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

15

A 29. § a) pontjának 22. alpontját a 26/2006. (V. 18.) IM rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 18. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

16

A 29. § a) pontjának 23. alpontját a 26/2006. (V. 18.) IM rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 18. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

17

A 29. § b) pontjának 8. alpontját a 26/2006. (V. 18.) IM rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 18. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

18

A 29. § c) pontjának 7. alpontját a 26/2006. (V. 18.) IM rendelet 3. § (3) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 18. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

19

A 29. § d) pontjának 7. alpontját a 26/2006. (V. 18.) IM rendelet 3. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 18. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

20

A 29. § e) pontjának 8. alpontját a 22/2004. (V. 18.) IM rendelet 18. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 26/2006. (V. 18.) IM rendelet 3. § (5) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító rendelet 18. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

21

A 33/A. §-t a 41/2004. (XII. 21.) IM rendelet 4. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 9. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

22

A 33/B. §-t a 41/2004. (XII. 21.) IM rendelet 4. §-a iktatta a szövegbe, e módosító rendelet 9. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

23

A 35. § (5) bekezdésének harmadik mondatát a 22/2004. (V. 18.) IM rendelet 8. § (1) bekezdése iktatta be, e módosító rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

24

A 35. § (6) bekezdését a 22/2004. (V. 18.) IM rendelet 8. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

25

A 35. § (7) bekezdését a 21/2005. (X. 28.) IM rendelet 1. §-a iktatta be. E módosító rendelet 3. §-a alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben kell alkalmazni.

26

A 35/A. §-t a 22/2004. (V. 18.) IM rendelet 9. §-a iktatta be, e módosító rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

27

A 39. § (2) bekezdésének d) pontja a 22/2004. (V. 18.) IM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

28

A 39. § (2) bekezdésének f) pontja a 22/2004. (V. 18.) IM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

29

A 39. § (2) bekezdésének i) pontját a 21/2005. (X. 28.) IM rendelet 2. §-a iktatta be. E módosító rendelet 3. §-a alapján a rendelkezést a 2005. november 1. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni.

30

A 39. § (2) bekezdésének j) pontját a 26/2006. (V. 18.) IM rendelet 4. §-a iktatta be. E módosító rendelet 18. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

31

A 40. § a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 28. §-ával megállapított szöveg.

32

A 48. § előtti alcím a 22/2004. (V. 18.) IM rendelet 18. § (2) bekezdésének b) pontjával megállapított szöveg, e módosító rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

33

A 48. § eredeti szövegének jelölését a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 2. §-a (1) bekezdésre változtatta.

34

A 48. § (2) bekezdését a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 2. §-a iktatta be. E módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

35

Az 50. § (1) bekezdése a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

36

Az 50. § (2) bekezdése a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

37

Az 50. § (3) bekezdését a 26/2006. (V. 18.) IM rendelet 18. § (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

38

Az 51. § a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

39

Az 53. § a 22/2004. (V. 18.) IM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

40

A 2005: LXIX. törvény 4. § (2) bekezdése alapján a hivatalbóli törlési eljáráson törlési eljárást kell érteni.

41

A 2005: LXIX. törvény 4. § (2) bekezdése alapján a hivatalbóli törlési eljáráson törlési eljárást kell érteni.

42

Az 53. § k) pontját a 26/2006. (V. 18.) IM rendelet 7. §-a iktatta be. E módosító rendelet 18. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

43

Az 54. § (2) bekezdése a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

44

Az 54. § (3) bekezdését a 26/2006. (V. 18.) IM rendelet 8. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 16. § (2) bekezdés a) pontja.

45

Az 55. § (1) bekezdése a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

46

Az 56. § (2) bekezdése a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

47

Az 57. § (1) bekezdése a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

48

Az 57. § (3) bekezdése a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

49

Az 59. § (1) bekezdésének utolsó mondatát a 41/2004. (XII. 21.) IM rendelet 6. §-a iktatta a szövegbe.

50

A 61. § (3) bekezdése a 41/2009. (IX. 15.) IRM rendelet 31. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 55. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

51

A 61/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 41/2004. (XII. 21.) IM rendelet 8. §-a iktatta be, a 61/A. § szövege a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A 61/A. §-t megelőző alcímet a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 16. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

52

A 61/B. § (1) bekezdése a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

53

A 61/B. § (2) bekezdésének első mondata a 26/2006. (V. 18.) IM rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

54

A 61/B. § (3) bekezdése a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

55

A 61/B. § (4)–(5) bekezdését a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 16. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

56

A 61/B. § (6) bekezdését a 15/2005. (VIII. 5.) IM rendelet 8. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

57

A 61/C. §-t a 41/2004. (XII. 21.) IM rendelet 8. §-a iktatta be, szövege a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

58

A 61/D. §-t a 41/2004. (XII. 21.) IM rendelet 8. §-a iktatta a szövegbe.

59

A 61/D. § (1) bekezdése a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 12. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

60

A 61/E. §-t a 41/2004. (XII. 21.) IM rendelet 8. §-a iktatta a szövegbe.

61

A 61/E. § (2) bekezdése a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 13. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

63

A 61/G. §-t a 41/2004. (XII. 21.) IM rendelet 8. §-a iktatta a szövegbe.

64

A 61/H. §-t a 41/2004. (XII. 21.) IM rendelet 8. §-a iktatta a szövegbe.

65

A 61/H. § (3) bekezdését a 26/2006. (V. 18.) IM rendelet 12. §-a iktatta be.

67

A 61/J. §-t a 26/2006. (V. 18.) IM rendelet 13. §-a iktatta be, szövege a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 14. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

68

A 61/K. §-t a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 15. §-a iktatta be. E módosító rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

69

A 62. § a 22/2004. (V. 18.) IM rendelet 13. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

70

A 62. § s) pontját a 26/2006. (V. 18.) IM rendelet 14. §-a iktatta be. E módosító rendelet 18. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

71

A 63. § (1) bekezdése a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 16. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

72

A 63. § (3) bekezdésének második mondatát a 22/2004. (V. 18.) IM rendelet 14. §-a iktatta be, e módosító rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A 63. § (3) bekezdésének első mondata a 26/2006. (V. 18.) IM rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

73

A 63/A. §-t a 26/2006. (V. 18.) IM rendelet 16. §-a iktatta be. E módosító rendelet 18. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

74

A 63/A. § (2) bekezdése a 12/2008. (VI. 20.) IRM rendelet 16. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

75

A 69. § 27. pontját a 26/2006. (V. 18.) IM rendelet 17. §-a iktatta be. E módosító rendelet 18. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

76

A 72. § g–h) pontja a 18/2003. (VI. 24.) IM rendelet 75. §-ának (1) bekezdése alapján érvényét veszti és nem lép hatályba.

77

A 72. § i) pontja a 22/2004. (V. 18.) IM rendelet 15. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

78

A 72. § j) pontja a 22/2004. (V. 18.) IM rendelet 15. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

79

A 73. § (2) bekezdésének f) pontjában az „egy évre” szövegrész a 18/2003. (VI. 24.) IM rendelet 75. §-ának (1) bekezdése alapján érvényét veszti és nem lépett hatályba. Az f) pont a 41/2004. (XII. 21.) IM rendelet 9. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.> a büntetést kiszabó bíróság a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozási segély folyósítása, miatt a végrehajtás megkezdését elhalasztotta, illetve a bv. bíró a végrehajtást egy évre félbeszakította,

80

A 73. § (4) bekezdése a 18/2003. (VI. 24.) IM rendelet 75. §-ának (1) bekezdése alapján érvényét veszti és nem lép hatályba.

81

A 73. § (5) bekezdése a 22/2004. (V. 18.) IM rendelet 18. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg, e módosító rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

82

A 88. § (2) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 18. §-ának 101. pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére