PK BH 2002/146
PK BH 2002/146
2002.04.01.
Az árverésen – tehát hatósági határozattal való jogszerzés esetén – nem alkalmazhatóak a Polgári Törvénykönyvnek a szerződéses jogviszonyokra vonatkozó szabályai, így a szerződés feltűnő értékaránytalanságára alapított megtámadási ok sem érvényesíthető [Ptk. 235. § (1) bek., 237. § (1) és (2) bek.; Vht. 3. §, 141. §].
A felperes – árverési vevőként – a keresetében az I. rendű alperes által a II. rendű alperes ellen foganatosított végrehajtási eljárásban lefoglalt és árverésre bocsátott ingatlan valóságos forgalmi értékének megállapítását, és a szerinte jogtalanul kifizetett árverési vételárrész visszatérítése, illetőleg kártérítés címén az alperesek egyetemleges kötelezését kérte 256 354 forint megfizetésére.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a II. rendű alperest kötelezte 112 691 forint, valamint 22 154 forint és járulékai megfizetésére. A felperesnek ezt meghaladó keresetét elutasította.
Az ítélet indokolásában a szakértői véleményre alapítottan megállapította: a II. rendű alperes kárt okozott a felperesnek azzal, hogy a perbeli ingatlan árverési értékesítését követően ,,az ingatlan állagát'' megváltoztatva, annak forgalmi értékét befolyásoló módosításokat eszközölt. Megállapította azt is, hogy a II. rendű alperes jogalap nélkül gazdagodott a 22 154 forintos áramdíjtartozás felperes részéről való kifizetésével, így azt is meg kell térítenie.
Az I. rendű alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelemre vonatkozóan az volt a bíróság álláspontja, hogy a felperes árverési vétel útján szerzett tulajdonjogot, ezért a szerződés megtámadására vonatkozó jogszabályokra alapítottan igényt nem érvényesíthet.
Az ítéletnek részben való megváltoztatása iránt a felperes fellebbezett. Sérelmezte az I. rendű alperessel szembeni keresetének elutasítását, egyben feltűnő értékaránytalanság alapján az eredeti állapot helyreállítását és az I. rendű alperes kötelezését kérte 975 000 forint árverési vételár és egyéb járulékok megfizetésére.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta, egyéb részében is csak annyiban változtatta meg, hogy a felperes terhére megállapított eljárási illeték összegét 29 250 forintra felemelte.
A határozat indokolása szerint a felperes ,,az elsőfokú eljárásban az árverési vételt feltűnő értékaránytalanság címén támadta; a fellebbezési eljárásban az árverési vételtől való elállási jogát kívánta gyakorolni. A felperes másodfokú igényérvényesítése a Pp. 247. §-ában foglalt keresetváltozás tilalmába ütközik''. A felperes által sérelmezett értékaránytalansággal kapcsolatban a másodfokú bíróság kifejtette, hogy a felperes számára az ingatlan megtekintésének lehetősége két alkalommal biztosított volt, így számára az ingatlan jellemzői ismertek voltak; az I. rendű alperes részéről beszerzett értékmegállapítás adatai ,,a tényhelyzettel nem ellentétesek''.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Elsődlegesen azt kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet ,,változtassa meg, és kötelezze az I. rendű alperest az eredeti állapot helyreállítására'', másodlagosan mindkét fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A felperes a jogszabálysértés okát a keresetváltoztatás tilalmával kapcsolatos álláspontban; a feltűnő értékaránytalanságra alapított igényének elutasításában jelölte meg.
Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértés alapozhatja meg a felülvizsgálati kérelmet. A felperes – a felülvizsgálati kérelmében is megerősítetten – az elsőfokú eljárásban feltűnő értékaránytalanság megállapítását; a másodfokú eljárásban az eredeti állapot helyreállítását kérte, valójában azt állítva: az említett okból eredményes megtámadása folytán az érvénytelenség jogkövetkezménye alkalmazását igényelheti, a feltűnő értékaránytalanság kiküszöbölése helyett [Ptk. 235. § (1) bekezdés, Ptk. 237. § (1) és (2) bekezdés].
Az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság csak a fellebbezési, csatlakozó fellebbezési kérelem, illetőleg ellenkérelem korlátai között változtathatja meg [Pp. 253. § (3) bekezdés], figyelemmel azonban arra is, hogy a másodfokú eljárásban a keresetet megváltoztatni nem lehet. Mindez azonban nem zárja ki, hogy a fél – egyebek mellett – az eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követelhessen [Pp. 247. § (1) bekezdés a) pont].
A felperesnek tehát – a saját jogi álláspontja mellett is – ahhoz, hogy a fellebbezési eljárásban az eredeti állapot helyreállítása iránti igénye érvényesíthető legyen, azt kellett volna igazolnia, hogy az elsőfokú eljárás befejezését követően állott be olyan változás, amely módosított kérelmét megalapozná. A rendelkezésre álló peradatok éppen ennek ellenkezőjét igazolják, ugyanis a felperes már a keresetlevelében is azt hangsúlyozta: nem kívánja az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazását, tekintettel arra, hogy a perbeli ingatlant birtokba vette. A felülvizsgálati kérelmében is megerősíti ugyanakkor azt a tényt, hogy az ingatlan állapotában a birtokbalépése óta változás nem történt. Ezen túlmenően nem érdektelen az sem, hogy a felperes maga is a ,,keresetváltoztatás okát'' abban jelölte meg, hogy ,,nem az igazságnak megfelelő elsőfokú döntés'' meghozatalára került sor. Ez a hivatkozás nem felel meg a jogszabály követelményének, ezért jogszerűen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a felperes keresetváltoztatása a Pp. 247. §-ában szabályozott tilalomba ütközik, és így az elsőfokú bíróság ítélete csak a feltűnő értékaránytalanságra alapított megtámadási ok fennállta vagy fenn nem állta tekintetében volt megváltoztatható, illetőleg helybenhagyható.
A Legfelsőbb Bíróság – hivatkozva az elsőfokú bíróság helyes jogi álláspontjára – utal arra is: nem fogadható el az a felperesi álláspont, amely szerint a szerződés megtámadására vonatkozó jogi szabályozás alkalmazható a perbeli jogvitában. A felperes ugyanis hatósági árverésen vásárolta meg a II. rendű alperes tulajdonában álló ingatlant. A közigazgatási eljárásban lefoglalt ingatlan árverését is a bírósági végrehajtási eljárás szabályai szerint kell lefolytatni [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 3. §, 141. és az azt követő §-ok]. Az árverésen, tehát hatósági határozattal való jogszerzés esetén nem kerülhetnek alkalmazásra a Polgári Törvénykönyvnek a szerződéses jogviszonyokra vonatkozó szabályai, így a szerződés feltűnő értékaránytalanságára alapított megtámadási ok sem érvényesíthető.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.I.22.005/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás