160/B/2002. AB határozat
160/B/2002. AB határozat*
2003.04.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának a helyi adókról szóló 45/1995. (XII. 18.) Ör. számú rendelete 5. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának a helyi adókról szóló 45/1995. (XII. 18.) Ör. számú rendelete 5. § (1) bekezdése értelmezésére irányuló indítványt visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó kérte, hogy az Alkotmánybíróság Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának a helyi adókról szóló 45/1995. (XII. 18.) Ör. számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 5. § (1) bekezdését – visszamenőleges hatállyal, 1995. december 18. napjától – semmisítse meg. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezés alkotmányellenes, sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, mert tartalmazza az építményadó szempontjából a vájt pincét, mint épületet, és ez szerinte nem fér bele a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 11. § (1) bekezdésében írt nem lakás céljára szolgáló épület fogalmába. Ezzel az önkormányzat jogkörét túllépve olyan építményt is az adózás körébe vont, amit – az indítványozó megítélése szerint – nem lehet. Az indítvány az Ör. támadott rendelkezésének értelmezésére is irányult, amikor sérelmezte, hogy az adóhatóság az építményadó kivetésekor a vájt pincét építménynek minősítve az Ör. hatálya alá tartozó adótárgyként adóztatja.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) indítvánnyal érintett rendelkezései:
„16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
3. A Htv. indítvánnyal érintett rendelkezései:
„5. § Az önkormányzat rendeletével:
a) vagyoni típusú adók,
b) kommunális jellegű adók, továbbá
c) helyi iparűzési adó
bevezetésére jogosult.
6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:
a) az 5. §-ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit,
b) az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza,
c) az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan – e törvényben meghatározott felső (adómaximum) határokra figyelemmel – megállapítsa,
d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse,
e) e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározza.”
„11. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).”
„52. § E törvény alkalmazásában: …
5. építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény;”
4. Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései:
„5. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).”
„26. § E rendelet alkalmazásában: …
5. építmény: olyan ingatlanjellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény.”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
„A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörének korlátját egyrészről az Alkotmány, másrészről a helyi önkormányzatokról szóló törvény szabja meg.” [63/1991. (XI. 30.) AB határozat, ABH 1991, 470, 471.] Az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdése szerint a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot rendeletet. A Htv. 5. §-a ad törvényi felhatalmazást az önkormányzat számára, hogy a Htv. végrehajtására, az önkormányzat illetékességi területén bevezetésre kerülő adók vonatkozásában rendeletet alkosson.
Az Alkotmánybíróság a Htv. és az Ör. vonatkozó rendelkezéseinek vizsgálata során megállapította, hogy az önkormányzat az építményadó bevezetésekor a Htv. által meghatározott keretek között maradt, amikor az adótárgyak körébe vonta az Ör. 5. § (1) bekezdésében az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a nem lakás céljára szolgáló épületeket, épületrészeket, mint építményeket. Az építmény fogalomkörének meghatározásánál az Ör. 26. § 5. pontjában pedig szó szerint átvette a Htv. 52. § 5. pontjában lévő fogalom-meghatározást. Ezzel az önkormányzat eleget tett a Htv. 6. § e) pontjában foglalt kötelezettségének, amely szerint a Htv. és az adózás rendjéről szóló törvény keretei között határozhatja meg a helyi adózás részletes szabályait.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. – indítványozó által sérelmezett – 5. § (1) bekezdése nem tartalmaz a Htv. hivatkozott előírásaival ellentétes szabályozást, s ezáltal az nem sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 5. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította.
Az indítványozó indítványa – az Ör. 5. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vélelmével egyidejűleg – az Ör. támadott rendelkezésének értelmezésére is irányult, amikor sérelmezte, hogy az adóhatóság az építményadó kivetésekor a vájt pincét építménynek minősítve az Ör. hatálya alá tartozó adótárgyként adóztatja. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §-a alapján nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe az Alkotmány rendelkezésein kívül más jogszabály rendelkezéseinek értelmezése, illetve a jogalkalmazás alkotmányossági és törvényességi vizsgálata. Ez utóbbi a közigazgatási hivatal, illetve a közigazgatási bíróság feladata és hatásköre. Ezért az Alkotmánybíróság hatáskörének hiánya miatt az indítványt e vonatkozásban az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozata 29. § b) pontja alapján visszautasította.
Budapest, 2003. április 14.
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás