PK BH 2002/17
PK BH 2002/17
2002.01.01.
Az alperes által a fogamzási időben elismert nemi kapcsolat és a kromoszómavizsgálat ,,valószínű'' eredménye mellett szükségtelen az apasági perben a DNS-vizsgálat elrendelése [Csjt. 38. § (2) bek.].
A bíróság jogerős ítéletével megállapította, hogy a M. E. anyától 1997. március 20-án született Patrícia apja az alperes, és 1997. április 1. napjától kötelezte az alperest gyermektartásdíj megfizetésére.
A megállapított tényállás szerint a felperesi anya és az alperes 1996 márciusától 1997 februárjáig rendszeres nemi kapcsolatot tartottak fenn. Az igazságügyi szülészszakértő véleménye szerint a gyermek legvalószínűbb fogamzási ideje 1996. július elejére-közepére tehető. Erre az időszakra a nemi viszony tényét az alperes is elismerte. A felperesi anya állította, hogy az említett időben más férfival nem közösült. Az alperes konkrét személyt nem tudott megjelölni, akivel az anya kapcsolatot tartott volna fenn, erre vonatkozó feltételezését csupán a másodfokú eljárásban indítványozott két tanú kihallgatásával kívánta bizonyítani, akik állítása szerint utóbb mondták, hogy az anyától tudnak arról a férfiról, akitől a gyermek származik.
Az élettani vizsgálatok közül a vér- és szérumcsoport- vizsgálat 55%-os valószínűségi eredménye és a HLA-vizsgálat 89,804%-os értéke önmagában azt bizonyította, hogy a kiskorú felperesnek az alperestől való származása nem kizárt. Az ezt követően elrendelt antropológiai szakértői vélemény szerint a kiskorú felperes és az alperes közti vérségi kapcsolat ,,lehetséges-valószínű'', a kromoszómavizsgálat pedig az alperes nemzőapaságát valószínűsítette.
A jogerős ítélet indokolása szerint a peres adatokból, figyelemmel arra, hogy az anya szavahihetőségét illetően kétség nem merült fel, és a fogamzási időre eső nemi kapcsolat tényét az alperes sem tagadta, alaposan következtethető, hogy a kiskorú felperes a felperesi anya és az alperes érintkezéséből származik.
Az alperes által bejelentett tanúk kihallgatását és a DNS vizsgálat elrendelését a bíróság szükségtelennek látta, mert álláspontja szerint az anya és az alperes nyilatkozatára, illetve a kromoszómavizsgálat meghatározó jelentőségére tekintettel az érdemi döntést megváltoztató eredmény a további bizonyítástól sem várható.
A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, melyben az ítélet megalapozatlanságára hivatkozott. Előadta, hogy a fellebbezésében megjelölt tanúkkal nem beszélt, így maga sem tudja, hogy mire nézve tudnak válaszolni, de álláspontja szerint a DNS-vizsgálat az a természettudományos vizsgálat, ami a származást illetően megnyugtató eredményt hozna.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Csjt. 38. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróság a gyermek apjának, nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.
Az adott ügyben a nemi érintkezés a gyermek legvalószínűbb fogamzási idejében, a felperesi anya szavahihetőségét megerősítő alperesi előadás alapján nem volt kétséges. Az egyéb körülmények között a felperesi anya más férfival folytatott kapcsolatára – az anya tagadásával szemben – az alperes maga is csak határozatlan és közvetett bizonyítékokra hivatkozott. A vér- és szérumcsoport-, valamint a HLA-vizsgálat eredménye az alperes apaságát nem zárja ki, de önmagában valóban alacsony érték a származás biztos megállapításához. Ezeket a peradatokat azonban kiegészíti az antropológiai vizsgálat lehetséges-valószínű eredménye, illetve a kromoszómavizsgálat alapján nyert valószínűségi eredmény, mert ennél az utóbbi vizsgálatnál adódó variációs lehetőségek nagy száma természettudományos alapon teszi lehetővé a leszármazást kizáró, illetve azt valószínűsítő szakértői állásfoglalást. Ekként a körülmények gondos mérlegelése megalapozottá teszi a jogerős ítéletnek azt a megállapítását, hogy a kiskorú felperes apja az alperes, a DNS-vizsgálat pedig olyan túlbizonyítást jelentene, ami szükségtelen.
A kifejtettekre tekintettel a bíróság a Csjt. 38. §-ának (2) bekezdése szerint nem sértett jogszabályt, amikor a körülmények gondos mérlegelésével az alperes apaságát további bizonyítás lefolytatása nélkül megállapította, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.II.22.873/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás