18/2002. (BK. 9.) BM utasítás

18/2002. (BK 9.) BM utasítás

a Belügyminisztérium Technikai Szabályzatáról^*

2002.05.28.

A Belügyminisztérium rendvédelmi szervei fegyverzeti-műszaki szakterületei munkájának szabályozása, továbbá a szakanyag-gazdálkodási alapelvek érvényre juttatása érdekében kiadom az alábbi

utasítást:

Az utasítás hatálya

1. Az utasítás hatálya kiterjed a Belügyminisztérium Műszaki Főosztálya, továbbá a Rendőrség, a Határőrség és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, valamint a Rendőrtiszti Főiskola és a rendészeti szakközépiskolák fegyverzeti-műszaki szakterületének tevékenységére.

A fegyverzeti-műszaki szakanyag-gazdálkodás
általános elvei

2. A Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Határőrség Országos Parancsnoksága, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a BM tanintézetek fegyverzeti-műszaki szakterülete tevékenységi körén belül kidolgozza a szükséges szakmai szabályozókat, biztosítja a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek, intézetek működéséhez szükséges, meghatározott körű eszközöket és anyagokat, ellátja a fegyverzeti-műszaki anyagok használatával, kezelésével, üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos gazdálkodási (a továbbiakban: szakanyag-gazdálkodás) feladatokat. Központi raktározási tevékenységet a BM Beszerzési és Kereskedelmi Részvénytársaság végzi.

3. A fegyverzeti-műszaki szakterület legfontosabb feladatai:

a) kidolgozza a működéséhez szükséges szabályozók szakmai részét;

b) szakmai felügyeletet lát el, illetve irányítói tevékenységet végez az alárendelt szakterületek irányában;

c) a szakanyagok terén a szükségletek felmérése, tervezése, igénylése, beszerzése;

d) az igények időbeni kielégítése;

e) a használatra kiadott szakanyagok és eszközök meglétének, rendeltetésszerű használatának, felhasználásának ellenőrzése, illetve ellenőriztetése;

f) a szakanyagok tárolásával, karbantartásával, javításával, illetve javíttatásával, rendszeresítésével, használatból való kivonásával, nyilvántartásával, stb. kapcsolatos feladatok végzése;

g) mindazon feladatok időbeni elvégzése, amelyeket a szakterületre vonatkozóan a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei előírnak.

4. A fegyverzeti-műszaki szakterület szakanyag-gazdálkodási körébe tartozó eszközök és anyagok (a továbbiakban: szakanyagok):

a) fegyverzeti anyagok,

b) vegyi- és sugárvédelmi anyagok,

c) általános és hadiműszaki anyagok,

d) foto-, optikai, elektronoptikai anyagok,

e) rendészeti-technikai és kényszerítő eszközök,

f) védőeszközök,

g) oktatástechnikai és képzési anyagok,

h) ügyviteltechnikai anyagok,

i) videotechnikai és kinotechnikai eszközök és anyagok,

j) kultúrtechnikai anyagok,

k) elektromos hangszerek,

l) pszichotechnikai anyagok,

m) egészségügyi-szaktechnikai eszközök,

n) biztonságtechnikai, őrzésvédelmi szakanyagok,

o) a hőkamerás és egyéb felderítő eszközök (a gépjármű és informatikai szakberendezések kivételével),

p) a vízi járművek hajónavigációs berendezései.

5. Nem tartoznak a fegyverzeti-műszaki szakterület szakanyag-gazdálkodási körébe a 4. pontban felsorolt anyagokhoz-eszközökhöz kapcsolódó számítástechnikai (informatikai) részelemek és szakberendezések, valamint a gépjárművekkel való gazdálkodás.

A fegyverzeti-műszaki szakterület szervei
és a fegyverzeti-műszaki szakanyag-gazdálkodással kapcsolatos feladatok

6. A felsőfokú szakmai felügyeletet és irányítást ellátó központi szerv a BM Műszaki Főosztály (a továbbiakban: szakmai felügyeletet ellátó központi szerv).

7. A szakmai felügyeletet ellátó központi szerv feladatai:

a) elvégzi a szakterület működéséhez szükséges jogi normák szakmai előkészítését;

b) engedélyezi a középfokú szervek közötti anyag átadás-átvételeket (térítéses, térítés mentes vagy csereügyletek);

c) véleményezi a rendvédelmi szervek szakterületet érintő fejlesztési tervjavaslatait;

d) kialakítja a kiemelt szakanyagok normaajánlásait, értékeli és elemzi az eszközszükségleti táblázatokat (a továbbiakban: ESZT);

e) szervezi és koordinálja a szakterület műszaki fejlesztési feladatait;

f) tervezi a szakterületet érintő, az ESZT-k alapján megállapított eszközök központi forgótartalékának költségeit fejezeti kezelésű előirányzatok formájában;

g) irányítja és koordinálja a rendszeresítési eljárásokat.

8. Középfokú szerv az Országos Rendőr-főkapitányság, a Határőrség Országos Parancsnokság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Rendőrtiszti Főiskola és a BM Oktatási Igazgatóság (a továbbiakban: középfokú szerv) fegyverzeti-műszaki szakterülete.

9. A középfokú szerv fegyverzeti-műszaki szakterületének feladatai:

a) elvégzi az alárendeltségébe tartozó szakterületek működését, meghatározza a szakterülethez beosztottak általánostól eltérő munkaköri feladatait, figyelemmel kíséri alkalmasságukat, véleményezi a szakterületek vezetőinek megbízását, felmentését, indokolt esetben kezdeményezi a szakterületek szervezeti módosítását;

b) irányítja, felülbírálja és összesíti az alárendelt szakterületek területi tervjavaslatainak összeállítását. Indokolt esetben kezdeményezi a jóváhagyott tervek módosítását;

c) figyelemmel kíséri a középfokú szerv rendelkezésére álló szakanyagkészletek alakulását, intézkedéseket tesz az elfekvő készletek képződésének megakadályozására, illetve felszámolására, keresi a hasznosítás lehetőségét;

d) alkalmazza a középfokú szerv részére jóváhagyott normatáblázatokat és az ESZT-t, indokolt esetben javaslatot tesz a mennyiségi és minőségi összetétel változtatására, illetve a szakanyagok középfokú szerven belüli ideiglenes vagy végleges átcsoportosítására;

e) szabályozza a javítóműhelyek, laboratóriumok tevékenységét;

f) biztosítja a szakterülethez beosztott állomány képzettségi színvonalának fenntartását, szervezi és elvégzi az időszakos, illetve éves továbbképzéseket;

g) elvégzi az alárendelt szakterületek valamennyi tevékenységére kiterjedő irányítószervi ellenőrzéseket és intézkedéseket tesz az észlelt rendellenességek megszüntetésére;

h) a sajátos szervezeti helyzetből és feladatokból adódóan a szabályzat előírásait alkalmazza. A szakterülethez beosztott állomány tevékenységét – az eltérő beosztási elnevezéseknek, illetve feladatoknak megfelelően – a munkaköri leírásokban határozza meg.

10. Az önálló költségvetés készítésére kötelezett szerv (a továbbiakban: területi szerv) gazdasági területe útján, a jóváhagyott pénzügyi kereteken belül, önállóan biztosítja az ellátási körébe tartozó helyi szervek működéséhez szükséges eszközöket és anyagokat.

11. A területi szerv gazdasági szervének feladatai:

a) felméri és biztosítja a területi szerv szolgálati feladatainak zavartalan ellátásához a szakanyagszükségletet;

b) elvégzi az ESZT-ben, valamint a normatáblázatokban és a költségvetésben biztosított keretek között a területi szerv hatáskörébe tartozó ellátási, gazdálkodási feladatokat;

c) a szolgálati igények alapján figyelemmel kíséri a szakanyagok használatának gazdaságosságát, szükség szerint javaslatot tesz a szerven belüli átcsoportosításra;

d) gazdálkodik a rendelkezésre álló költségvetési keretekkel, indokolt esetben javasolja a költségvetési keretek átcsoportosítását;

e) szervezi az eszközök és szolgáltatások igénybevételének rendjét;

f) ellátja a szakanyag-gazdálkodással járó általános tárolási, nyilvántartási, elszámolási, ellenőrzési szakfeladatokat;

g) követi a szakanyagállomány ESZT szerinti alakulását, változását;

h) gondoskodik a szolgálati célra alkalmatlanná vált szakanyagok javításáról vagy javíttatásáról, cseréjéről, javaslatot tesz a használatból történő kivonásáról, illetve leadásáról, értékesítéséről;

i) ellenőrzi a szakanyagok rendeltetésszerű használatát, műszaki állapotát, karbantartottságát;

j) gondoskodik a munkavédelmi, tűzbiztonsági és környezetvédelmi előírások betartásáról és biztosítja az ehhez szükséges feltételeket;

k) biztosítja a szakterülethez beosztott állomány képzettségi színvonalának fenntartását, szervezi és elvégzi a szerven belüli időszakos, illetve éves továbbképzéseket;

l) elvégzi az előírt éves technikai ellenőrzéseket;

m) bevételezi a talált, beszolgáltatott, elkobzott fegyverzeti anyagokat és azokkal a vonatkozó előírások szerint számol el.

12. A helyi szervek, műhelyek feladatai:

a) ellenőrzik a személyi felszerelésként, illetve alegység-készletként biztosított szakanyagok meglétét, állapotát;

b) naprakészen vezetik a felhasználásra kerülő szakanyagok nyilvántartását és elszámolását;

c) gondoskodnak a munkavédelmi, tűzbiztonsági és környezetvédelmi előírások betartásáról;

d) intézkednek az előtalált, talált és a szolgálati szervek által átadott fegyverzeti anyagok előírás szerinti leadására.

A szakanyag-gazdálkodás személyhez kapcsolódó
kötelezettségei

13. A területi szerv vezetője (parancsnoka):

a) gondoskodik a normatáblázatokban jóváhagyott eszközök és berendezések – szükségletekkel arányos – elosztásáról, felhasználásáról. Indokolt esetben intézkedik az eszközök és berendezések szerven belüli ideiglenes vagy végleges átcsoportosításáról. Kezdeményezi a normatáblázatok mennyiségi vagy minőségi módosítását;

b) meghatározza az irányítási eszközökben előírtak és a helyi sajátosságok figyelembevételével a szakterületi feladatok ellátásának, a szakanyagok igénybevételének rendjét;

c) évenként legalább egy alkalommal ellenőrzi vagy megbízottja útján ellenőrizteti a szakanyagok állapotát, azok rendeltetésszerű használatát, felhasználását;

d) gondoskodik a szerv részére biztosított szakanyagok biztonságos tárolásáról, őrzéséről, a műszaki kiszolgáláshoz szükséges helyiségek (javítóműhely) személyi és anyagi feltételeinek biztosításáról;

e) rendszeresen beszámoltatja a gazdasági terület vezetőjét a szakterület működéséről, az ellátottság helyzetéről, színvonaláról és indokolt esetben intézkedik a problémák megszüntetése érdekében;

f) ellenőrzi vagy megbízottja útján ellenőrizteti a robbanási és mérgezési veszélyek elhárítására, a munkavédelemre, valamint a tűzbiztonsági szabályok megtartására vonatkozó előírások végrehajtását;

g) gondoskodik az új eszközök szabályszerű használatának megismerése céljából a kiképzésről, a továbbképzések megszervezéséről, megtartásáról.

14. A helyi szerv vezetője (javítóműhely, laboratórium vezetője):

a) gondoskodik a helyi szerv részére előírt nyilvántartások, elszámolások folyamatos vezetéséről, az okmányok megőrzéséről;

b) ellenőrzi a használatra kiadott szakanyagok állapotát, meglétét, karbantartását, szakszerű használatát, felhasználását;

c) a szükségleteknek megfelelően, de legalább negyedévenként fegyverellenőrzést tart, bejegyzi az ellenőrzés időpontját, eredményét és az észlelteket az ellenőrzési okmányokba, tapasztalatait közvetlen szolgálati elöljárójának jelenti;

d) a használatra kiadott fegyvereknél havonta egyszer ellenőrzi – a vegyivédelmi és egyéb technikai anyagoknál negyedévenként – a rendszeres karbantartást, szükség esetén intézkedik a végrehajtásról;

e) intézkedik a szerv részére – a pénzügyi keret adta lehetőségek figyelembevételével – szükséges helyi beszerzésű anyagok beszerzéséről, illetve elszámoltatásáról;

f) gondoskodik a helyi szerv részére biztosított veszélyes szakanyagok – fegyverzet, lőszer, robbanó-, pirotechnikai anyagok – előírásszerű és biztonságos tárolásáról, őrzéséről;

g) gondoskodik a munkavédelmi követelmények, valamint a vagyon- és tűzbiztonsági rendszabályok betartásáról.

15. A területi szerv gazdasági vezetője:

a) szervezi és irányítja a szerv szakanyag-gazdálkodását, hatáskörén belül gondoskodik a végrehajtás feltételeinek megteremtéséről;

b) munkaterületenként szervezi a beosztottak tevékenységét, irányítja és ellenőrzi munkájukat;

c) részt vesz a fejlesztési tervjavaslatok szakterületi követelmények szerinti összeállításában, érvényesíti a minisztériumi és a szervi szintű koncepciókat;

d) elbírálja az ESZT-től eltérő szerven belüli szakanyagigényeket. Hatáskörét meghaladó esetben javaslatot tesz azok kielégítésére vagy normamódosításra, ehhez kapcsolódóan a költségvetési keretek átcsoportosítására;

e) összeállítja a szerv műszakilag megfelelően részletezett szakanyag-szükségleti tervjavaslatait az érvényes normák, tapasztalatok, tényszámok és tervezési segédletek alapján;

f) elkészíti a szakanyag-utánpótlásra és -fenntartásra jóváhagyott területi tételeken belül a központi beszerzésű termékek – külön meghatározott – megfelelően részletezett igénybejelentését, megrendelését;

g) jogosult kötelezettséget vállalni – a területi szerv parancsnoka által jóváhagyott mértékig – a szerv tevékenységi körébe tartozó kérdésekben;

h) a BM Beszerzési Szabályzata alapján irányítja a szakanyagok helyi beszerzését. Megszervezi a megrendelések időben és választék szerint történő feladását, a teljesülések folyamatos követését. Gondoskodik a megrendelt anyagok beszállításáról, nyilvántartásba vételéről és használatra való kiadásáról;

i) figyelemmel kíséri a szakanyagkészlet alakulását. Intézkedik a felesleges készletek kialakulásának megakadályozásáról, az elfekvő készletek időbeni felszámolásáról;

j) megszervezi és ellenőrzi a javítóműhely tevékenységét, felméri a szerv javítási szükségletét. Kapacitási ütemtervet készít a javítási igények és a rendelkezésre álló műhelykapacitás összehangolása érdekében;

k) biztosítja a műhelykapacitás gazdaságos kihasználtságát, a korszerű karbantartási, javítási technológiák alkalmazását, a végzett munkák szakszerűségét;

l) irányítja és elvégezteti a szakanyag-gazdálkodással járó tárolási, nyilvántartási, okmányolási, elszámolási, selejtezési, használatból való kivonási, értékesítési és ellenőrzési feladatokat;

m) intézkedéseket tesz az esetleges költségkeret-átcsoportosításra és a ráfordítások reális csökkentésére;

n) értékelő-elemző tevékenysége eredményeként – indokolt esetben – javaslatot tesz a szakanyag-gazdálkodást érintő, a szolgálati igényekhez igazodó módosításokra, a szakanyagellátás, gazdálkodás rendszerének javítására;

o) biztosítja a szakterülethez beosztott állomány szakmai képzettségének fejlesztését, szervi szinten elkészíti a szakmai továbbképzési terveket, végrehajtja, megköveteli és ellenőrzi azok megtartását;

p) rendszeresen jelentést készít a szerv parancsnokának a gazdasági terület helyzetéről, a szakanyagok állapotáról, szolgálati használatra alkalmasságáról, rendeltetésszerű használatáról;

q) folyamatosan figyelemmel kíséri a gazdasági terület működését, a részére előírt ellenőrzések keretében különös súllyal ellenőrzi az eszközök kívánt műszaki színvonalon tartását;

r) meghatározza a felhasznált lőszerek elszámolásának helyi szabályait;

s) elvégezteti – a középfokú szerv vezetője által szabályozott – fegyvertörzslapok és személyi felszerelési lapok nyilvántartását.

16. A fegyverzeti-műszaki szakterülethez beosztott szakállomány (vezető és végrehajtó):

a) a középfokú szerv részére jelentéseket, javaslatokat, adatszolgáltatást készít;

b) a szakanyagellátással összefüggő általános és sajátos feladatokat hajt végre;

c) gondoskodik a szolgálati és képzési lőszerek kiadásáról, visszavételezésről, elszámolásról és a készlet frissítéséről;

d) segítséget nyújt a helyi szervek beosztottainak fegyverismereti, kezelési, használati, karbantartási, tárolási és a kisebb hibák elhárításával kapcsolatos kérdésekben;

e) intézkedik az előtalált, talált vagy más szervek által átadott fegyverek, fegyverzeti anyagok összegyűjtéséről, tárolásáról és leadásáról;

f) évente egyszer végrehajtja a valamennyi fegyverzeti és vegyivédelmi anyagra kiterjedő technikai ellenőrzést (mennyiségi meglét, karbantartottság-, teljesség ellenőrzése, műszeres, idomszeres bevizsgálás);

g) rendszeresen ellenőrzi a helyi szerveknek, műhelyeknek, laboratóriumoknak kiadott szakanyagok rendeltetésszerű használatát;

h) gondoskodik a kötelező hitelesítésű mérőeszközök hitelesítésének ütemterv szerinti végrehajtásáról;

i) megszervezi a szakanyagok javíttatását;

j) biztosítja a meghibásodott szakanyagok kiszállítását, illetve a megjavítottak visszaszállítását;

k) biztosítja a lőkiképzési tematikában előírt feladatokhoz szükséges kiképzési eszközöket és anyagokat;

l) elvégzi a fegyverzeti anyagok szakszerű javítását;

m) felelős a fegyverműhely részére biztosított fegyverzeti anyagok, műhelyfelszerelések meglétéért, karbantartásért, a felhasznált anyagok elszámolásáért;

n) az engedélyezett mértékig végrehajtja a szerv és a társszervek (pl. fegyveres biztonsági őrség) fegyvereinek javítását;

o) vezeti a lövészetek alkalmával a lőkönyvet, elhárítják a fegyvereknél előforduló helyszínen elhárítható hibákat, végrehajtja a fel nem robbant gránátok megsemmisítését;

p) elvégzi a munkaköri leírásokban foglaltaknak megfelelően a fegyverzeti anyagok technikai ellenőrzéseivel kapcsolatos egyéb feladatokat;

q) gondoskodik a vegyivédelmi anyagok – különösen a mérgező vagy egészségre ártalmas vegyi anyagok, vegyszerek – és eszközök előírás szerinti karbantartásáról, időszakos bevizsgálásról, a szavatossági idővel rendelkező anyagok rendszeres frissítéséről;

r) felelős az elvégzett javítási, bevizsgálási feladatok szakszerűségéért, a felhasznált anyagok elszámolásáért, valamint az előírt nyilvántartások naprakész vezetéséért;

s) végrehajtja az előírásokban meghatározott mértékig a szerv vegyivédelmi felszereléseinek helyi javítását, a műszerek bevizsgálását;

t) évente legalább egyszer elvégzi a tárolt anyagoknál a gyári dokumentációk (katonai javítási utasítások) szerinti bevizsgálásokat, szavatossági lejárati idő ellenőrzését és a szolgálati feladatokra való alkalmasságot (hadrafoghatóság).

17. A helyi szerv vezetőjének feladatai:

a) megismerteti a személyi állományt a részükre kiadott eszközök használatával, kezelési módjával;

b) gondoskodik a helyi szerv készletében lévő, használatra kiadott szakanyagok rendeltetésszerű használatáról, karbantartásáról, javíttatásáról, teljességének meglétéről;

c) havonta ellenőrzi a használatra kiadott szakanyagok meglétét, karbantartottságát.

18. A fegyverzeti-műszaki szakterülethez bevont egyéb szolgálati ügyintézők feladatát, kötelmeit és felelősségét a munkaköri leírásban a területi szerv vezetője (parancsnoka) a területi szerv szervezeti és szolgálati sajátosságainak figyelembevételével saját hatáskörben a Szabályzat alapján határozza meg.

19. A szakanyagokat használó személyek feladatai:

a) a részükre kiadott szakanyagok felhasználási, használati, működési (működtetési) szabályainak, igénybevételi előírásainak megismerése;

b) a meghibásodott, javításra szoruló szakanyagokat leadása;

c) a részükre kiadott szakanyag elvesztését azonnal jelentik az elöljárójuknak;

d) a kiadott szakanyagokat más személynek nem adják át.

A szakanyagok csoportosítása

20. A szakterület szakanyagainak csoportosítása anyagnemenként:

a) fegyverzeti anyagok: fegyverek, lőszerek (töltények), robbanó-, gyújtó- és pirotechnikai anyagok;

b) vegyivédelmi anyagok: egyéni bőrvédő és légzésvédelmi eszközök, légoltalmi, vegyi és sugárvédelmi felszerelések, műszerek, mentesítőtechnikák;

c) általános és hadiműszaki anyagok: ipari, földmunka- és hadiműszaki gépek, általános műszerek, szerszámok, műhelyberendezések és felszerelések, színesfém és vaskohászati anyagok, nem fém alapanyagú műszaki cikkek, nem géperejű vízi járművek, úszóházak és ezek szerelvényei, életvédelmi létesítmények felszerelései, világítástechnikai, hangtechnikai és elektroakusztikai berendezések, műszerek, felszerelések és anyagok;

d) fotó-, optikai-, elektronoptikai anyagok: fényképezőgépek, laborberendezések és anyagok, nappali és éjjellátó figyelő-felderítő eszközök, nappali és éjszakai célzókészülékek, lézeres célmegjelölők, optikai- és lézertávmérők;

e) Rendészeti-technikai eszközök: bűnügyi, közrendvédelmi, közlekedés- és vízi rendészeti, határőrizeti és határátkelőhelyi technikák;

f) védőeszközök: lövedék-, repesz- és szúrásálló védőmellények, fej- és testvédők, lövedékálló védőpajzs stb.;

g) kényszerítő eszközök: bilincsek, könnygázszóró spray-k, rendőr (gumi) botok, elektromos sokkolók;

h) oktatástechnikai anyagok: tantermi berendezések, feleltetőgépek, írásvetítők, nyelvi laboratóriumok eszközei, kiképzési anyagok;

i) ügyviteltechnikai anyagok: iroda-, ügyvitel- és nyomdatechnikai gépek, nyomdai berendezések és felszerelések, mikrofilm-technikai eszközök és anyagok, szárazbélyegző gépek;

j) videotechnikai, kinotechnikai és kultúrtechnikai eszközök, anyagok: hálózati és hordozható videorecorderek, videokamerák, képkeverők, editálók, videostúdió-felszerelések, filmfelvevő gépek, filmvetítő felszerelések stb.;

k) hőkamerás és egyéb felderítő eszközök: hőkamerák, lépésérzékelők stb.;

l) vízi járművek hajónavigációs berendezései: felszíni és mélységi radarok stb.;

m) biztonságtechnikai, őrzés- védelmi szakanyagok: beléptető rendszerek, térfigyelő kamerák, mozgásérzékelők, behatolásjelzők stb.;

n) egészségügyi, pszichotechnikai szakanyagok, eszközök: orvosi műszerek, röntgen stb.;

o) elektromos hangszerek: elektromos gitár, szintetizátor stb.;

p) göngyölegek: ládák, zsákok, üvegballonok, fa- és fémhordók, kartondobozok stb.

21. A szakanyagoka rendeltetésük szerint lehetnek:

a) személyi felszerelések;

b) alegység-, egységfelszerelések és berendezések;

c) javító és karbantartó anyagok, eszközök;

d) tároló- és csomagolóeszközök (göngyölegek).

22. A szakanyagokat, felszereléseket és eszközöket különböző nyilvántartási kategóriákba kell sorolni. A nagy értéket képviselő, tartozékokkal rendelkező eszközöket és fegyvereket azonosításuk érdekében egyedileg is nyilván kell tartani.

23. A lőszereknél különböző – pl. „szolgálati” vagy „képzési” – jelzők csak a készletek kezelési elkülönítésénél, tárolásánál, frissítésénél vehetők figyelembe.

24. A szakanyagok gazdálkodásban betöltött szerepük szerint lehetnek:

a) tárgyi eszközök: azok a tárgyiasult (dologi) eszközök, amelyek a tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten, rendszeres használat mellett tartósan, legalább egy éven túl szolgálják (ide tartoznak a kis értékű tárgyi eszközök is);

b) készletek: azok az eszközök – egyedi értéküktől függetlenül –, amelyek 1 éven belül elhasználódnak. Jellemzőjük, hogy rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt, és a tevékenység folyamán eredeti megjelenési alakjukat elvesztik, illetve a tevékenység során változatlan állapotban maradnak.

25. A szakanyagok rendszeresítésének szabályait, a rendszerből való kivonását, a szabványok alkalmazását a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei határozzák meg.

A szakanyagszükségletek és szolgáltatások elmérésének alapjai, tervezése, az igény módosítása

26. A szakanyagok szükségletfelmérésének, tervezésének, tervmódosításának általános elveit az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok, valamint a BM Gazdálkodási Szabályzat mindenkori rendje és szabályai határozzák meg.

27. Az éves költségvetési tervjavaslatot a költségvetés készítését általánosan szabályozó irányítási eszközökben és az évenként kiadott tervezési útmutatókban, illetve kiegészítésekben meghatározott költséghelyeken, az ott előírtak szerint állítandó össze.

28. A szakanyagszükségletek felméréséhez, tervezéséhez alapul szolgálnak:

a) a középtávú fejlesztési terv előirányzatai;

b) a kiadott normák és tervezési útmutatók előírásai;

c) a normák alapján kidolgozott ESZT-ekben jóváhagyott mennyiségek;

d) a szakanyagkészletek feltöltöttsége, minőségi állapota;

e) a jóváhagyott vagy tervbe vett, a tervkészítés időszakában már ismert szervezeti változás, feladatnövekedés vagy csökkenés;

f) a megelőző időszakok költségráfordítási és anyag-felhasználási tényszámai, továbbá a tervidőszakban a szolgálatok várható szakanyag-, szolgáltatási és fenntartási igényei.

29. Az utánpótlási terv határozza meg az amortizációs pótláshoz, a javításokhoz és karbantartásokhoz szükséges szakanyagok mennyiségét.

30. Az adott évre szükséges szakanyagok, eszközök mennyiségének kielégítése központilag, illetve helyileg történik. A központi ellátás alá vont termékek körét az évenként kiadásra kerülő Tervezési Segédlet tartalmazza.

31. A központi biztosítású szakanyagok tervezése során a vonatkozó anyagoknál a Tervezési Segédlet szerinti megnevezés alkalmazandó.

32. A központi ellátással szembeni igényeket tartalmazó kimutatásokban (vagy azok mellékleteiben) szereplő technikai anyagokról és eszközökről részletes műszaki leírásokat is kell adni. Ezekben ismertetni kell:

a) a termékek kémiai vagy műszaki jellemzőit (pl.: kémiai, vegyi tulajdonságait, típusát, minőségét, méretét, teljesítményét), amelyek egyértelműen meghatározzák a termékekkel szemben támasztott követelményeket. Ez egyben a „műszaki” átvételhez a minősítő adatokat is képezi, segítségével történik a megrendelt és leszállított termék egyértelmű azonosítása;

b) a szükséges kiegészítő berendezéseket, amelyek a felszerelést, gépet, eszközt a vele járó tartozékokon kívül többirányú és eltérő műveletek végzésére is alkalmassá teszik.

33. A szolgálati feladatok ellátását év közben olyan előre nem látott tényezők befolyásolhatják, amelyek szükségessé tehetik a jóváhagyott éves költségvetési terv módosítását. A tervmódosítás a vonatkozó előírások betartásával kezdeményezhető.

A jóváhagyott éves költségvetési terv teljesítése,
a szükségletek kielégítése

34. A területi szervek szükségletei kielégítésének alapja minden esetben a jóváhagyott fejlesztési, alapellátási vagy utánpótlási terv, illetve a költségvetés, esetenként – rendkívüli helyzet beálltakor – külön kiadott felsőbb utasítás vagy a területi szerv parancsnokának ilyen irányú kérése, javaslata.

35. A szükségletek kielégítése, a szakanyagok biztosítása, rendelkezésre bocsátása történhet:

a) központi ellátás útján, központi beszerzéssel vagy központi készletből;

b) területi szerv hatáskörében, szabadkézi vétellel;

c) más területi szervtől történő átcsoportosítás vagy megvásárlás útján;

d) belső erőforrásokból, meglévő készletekből.

36. Beszerzésre csak a rendszeresített, a szolgálati feladatok ellátásához feltétlenül szükséges és alkalmasságát tekintve legcélszerűbb szakanyagok kerülhetnek, a takarékossági elvek, a korszerűségi és minőségi követelmények, a gazdaságosság és hatékonyság, a szavatossági és garanciális feltételek figyelembevételével.

37. A szükségletek kielégítése központi ellátás útján az alábbiak szerint történhet:

a) a központi beszerzés és ellátás hatálya alá tartozó termékek körét a központi beszerző szerv a szakmai felügyeletet ellátó központi szerv közreműködésével évente Tervezési Segédletben határozza meg;

b) a termékek mennyiségét, forintértékét a szervek részére jóváhagyott éves tervek és a fejlesztési igények figyelembevételével, a beszerzéssel megbízott szerv igazolja vissza;

c) a szakanyagok kiadása történhet a központi raktárból vételezés keretében, vagy a gyártó (készletező, szállító) vállalattól történő közvetlen átvétellel;

d) a vételezés (átvétel, szállítás) időpontjáról az érdekelt szervet a központi raktár értesíti. A vételező szerv az értesítés alapján köteles a kiutalt szakanyagok szabályszerű átvételére, szállítására, fogadására előzetesen felkészülni és a megjelölt időben és helyen vételezésre megjelenni;

e) a vételező szervnek a kiutalt termék jellegétől és az előzetes értesítéstől függően biztosítani kell a szállításhoz szükséges járművet, göngyöleget, szükség esetén fegyveres kísérőket, valamint a rakodószemélyzetet is;

f) az átvevő személyt minden esetben el kell látni az átvételre jogosító okmányokkal és átvételi bélyegzővel.

38. A szükségletek területi szervek közötti anyagátcsoportosítás útján történő kielégítésének szabályai:

a) a területi szervek használatban lévő szolgálati használatra alkalmas, feladatváltozás vagy egyéb okok miatt feleslegessé váló szakanyagok kölcsönös átadás-átvétel vagy anyagátutalás formájában – a középfokú szerv engedélye alapján – közvetlenül átcsoportosíthatók;

b) a fegyverek átcsoportosításának megtörténtét a szükséges okmányok csatolásával a központi lőfegyver-nyilvántartó szervnek a külön szabályban előírt határidőn belül meg kell küldeni;

c) a területi szerven belül a helyi szervek közötti készletátcsoportosítás engedélyezésére a területi szerv parancsnoka, illetve a gazdasági terület vezetője jogosult;

d) szavatossági időhöz kötött anyagokból a területi szervek között csak azok adhatók át, amelyeknél a felhasználásra, illetve a tárolásra előírt szavatossági idő még nem járt le. Szavatossági időn túli anyagok átadás-átvétele csak abban az esetben hajtható végre, ha azokat az átvevő területi szerv gyakorlásra tervezi, s a bevizsgálást követően inaktív körülmények közötti használtra alkalmasnak minősítette.

39. Rendkívüli szakanyagigények kielégítése:

a) rendkívüli szakanyagigénylésre akkor van lehetőség, ha a területi szervnél olyan szervezeti és feladatváltozás történt, amelyet a rendelkezésre álló tartalék készletből kielégíteni nem lehet, valamint ha a szerv tevékenységét hátrányosan befolyásoló anyaghiányok – rendkívüli anyagfelhasználás, elemi csapás, kár stb. – keletkeztek, illetve a szerv ellátásának fokozását, megerősítését az arra jogosult vezető elrendeli;

b) a terven felüli igényeket indoklással, a térítés módjának megjelölésével a középfokú szervhez kell felterjeszteni.

A szakanyagok kiutalása, átvétele, átadása, leadása, értékesítése

40. A szakanyagok kiadása, átvétele a központi raktár esetében:

a) a szakanyagokat a rendszeresített okmányokon kell kiadni a vételező szervnek;

b) a kiutalt szakanyagokat jellegüktől függően – a kiadást végrehajtónak – el kell látni törzslappal, törzskönyvvel, magyar nyelvű kezelési utasítással, készletjegyzékkel, jótállási (garanciális) okmányokkal, amelyeket a szakanyaggal együtt kell kiadni;

c) a törzslappal rendelkező eszközöket törzslap nélkül átadni, illetve átvenni nem szabad;

d) a kiutalt szakanyagok átvétele előtt az átvevő személynek ellenőriznie kell a meghatározott okmányok meglétét;

e) az átvevő személynek az átadó megbízottjának jelenlétében a kiutalási okmányokon feltüntetett mennyiségeket, az átadásra kerülő szakanyag mennyiségével, gyártási számával egyeztetni kell, illetve ellenőrizni kell a szakanyag épségét, sérülésmentességét, szavatossági idejét, a feltüntetett tartozékok meglétét;

f) amennyiben az átvevő személy az okmányokban feltüntetett adatokkal szemben mennyiségi vagy minőségi kifogást emel és azt az átadó megbízottjával nem tudja rendezni, az átvételt meg kell tagadni és döntés céljából a középfokú szerv vezetőjéhez vagy megbízottjához kell fordulni;

g) a szakanyagok átvétele után az átvevő személy felelős azoknak a területi szerv székhelyére vagy a gazdasági vezető által meghatározott felhasználási helyre a legrövidebb úton történő biztonságos elszállításáért.

41. Szakanyagok átadása, leadása a központi raktárnak:

a) a szakanyagokat megbontás nélkül, az előírt tartozékokkal és okmányokkal, a legutolsó üzemeltetési állapotnak megfelelően, a használhatósági fok feltüntetésével kell leadni;

b) szakanyagok központi raktárba történő beszállítása a leadó középfokú, illetve területi szerv kötelessége;

c) a szakanyagokat a központi raktárnak a rendszeresített okmányokon kell visszavételezni, az előzőekben meghatározott egyeztetések és ellenőrzési kötelmek egyidejű végrehajtásával;

d) amennyiben a leadásra kerülő szakanyagok nem természetes elhasználódás következtében rongálódtak meg vagy hiányosak, a leadó középfokú vagy területi szerv köteles a rongálódás, hiányokozás körülményeit és a tett intézkedéseket jegyzőkönyvvel igazolni, és ezt a leadó területi szerv vezetőjével (parancsnokával) – középfokú szerv esetén a gazdasági vezetővel – láttamoztatni;

e) megrongált, hibás, hiányos szakanyagot jegyzőkönyv nélkül átvenni nem szabad.

42. Szakanyagok ideiglenes vagy végleges átengedése, értékesítése, illetve külföldre szállítása:

a) a szervi hatáskörben engedélyezett társadalmi szervnek történő ideiglenes vagy végleges átengedés, kereskedelmi szervezet részére való szakanyag-értékesítés részletes szabályait a BM vagyontárgyak használatból való kivonására vonatkozó előírások tartalmazzák;

b) az átadásra kerülő szakanyagokat az értékesítés vagy átengedés előtt minden esetben meg kell fosztani mindazon tartozékoktól, szerelékektől, amelyek belügyi szolgálati vagy haditechnikai jellegre (eredetre) utalnak;

c) a szabályzat hatálya alá tartozó szakanyagok ideiglenes vagy végleges külföldre viteléhez – 15 millió Ft egyedi könyvszerinti bruttó értékhatárig – az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjének engedélye szükséges.

43. Területi szerven belüli szakanyagellátás, gazdálkodás:

a) a területi szerven belül a személyek és az egyes helyi szervek szakanyagokkal való ellátását – az általános és a szakterületre előírt szabályok betartásával – úgy kell kialakítani, hogy az a helyi sajátosságoknak a legjobban megfeleljen és biztosítsa az anyagi fegyelem betartását;

b) a szakanyagok helyi szervek közötti – az ESZT-ben meghatározottak szerinti – elosztásáról a szolgálati igényeknek megfelelően a területi szerv vezetője gondoskodik.

44. Személyi felszerelésként biztosított szakanyagok (a továbbiakban: személyi felszerelések) kiadása során szakanyag-csoportonként a következők szerint kell eljárni:

a) a fegyverzeti szakanyagok tekintetében a fegyverviselésre jogosult hivatásos és szerződéses személyeket állományba vételt követően a norma szerint járó fegyverzeti anyagokkal kell felszerelni;

b) a hivatásos, a szerződéses, a köztisztviselői és közalkalmazotti állományt az állományba vétel alkalmával (a készlettől függően) a vezető (parancsnok) által meghatározott fontossági sorrendben a norma szerint járó vegyivédelmi személyi felszerelésekkel kell ellátni;

c) a fegyverzeti-műszaki szakterület gazdálkodási körébe tartozó többi anyagnem esetében mindazon személyeket, akik olyan beosztásba kerültek, amelyre helyi norma személyi felszerelést biztosít, a jóváhagyott ESZT szerinti eszközökkel kell ellátni.

45. A szakanyagok kiadásánál betartandó külön előírások:

a) a személyi állomány fegyverzeti és egyéni vegyivédelmi eszközökkel történő felszerelését – állományparancs alapján – a fegyverzeti-műszaki szakterület vezetőjének kell végrehajtania. A többi szakanyag vonatkozásában a felszerelést a helyi szerv hajtja végre.

b) az átvevővel ismertetni kell a szakanyagokkal kapcsolatos felelősség mértékét, jellegét;

c) a kiadott személyi felszerelésekkel a használót meg kell terhelni és vele az anyagok átvételét a „Személyi felszerelési lap”-on aláírással kell elismertetni. A kiadott személyi felszerelésekkel a helyi szervet megterhelni nem szabad;

d) a kiadásra kerülő anyagokról a személyi felszerelési lapon kívül anyagkiadási okmányt is ki kell állítani, amelynek alapján a változásokat a területi szerv nyilvántartásán előírás szerint át kell vezetni;

e) ha a kiadott személyi felszerelés elhasználódott, megrongálódott, szolgálati használatra már nem alkalmas, bevonásával egyidejűleg helyette a tartalék készletből másikat kell biztosítani. Amennyiben mennyiségi vagy típusváltozás nem történt, úgy a cserét – a gyártási számmal ellátott eszközök kivételével – a személyi felszerelési lapon nem kell újból átvezetni;

f) a gyártási szám változása miatt történő cserét a személyi felszerelési lapon át kell vezetni, és az átvételt el kell ismertetni. Az új eszközök kiadását, illetve a használt eszköz bevonását a nyilvántartáson történő átvezetés, illetve csere céljából újból kell utalványozni;

g) a személyi felszerelésként kiadott fegyverzeti anyagokról készült személyi felszerelési lapok mellé csatolni kell a fegyverek törzslapját;

h) a javításra leadott személyi felszerelés helyett – a javítás idejére fegyvereknél minden esetben, egyéb felszerelésnél a szükségleteknek megfelelően – a tartalék készletből másikat kell a használónak kiadni. A kiadás a házilag készítendő, nyilvántartási számmal ellátott „Jegyzék az ideiglenesen kiadott cikkekről” című nyomtatvány 2 példányos kiállításával történik, amelyet a felszerelés visszaadásáig a fegyvertörzslap mellett kell tárolni. A jegyzéken a fegyver számát, egyéb felszereléseknél az eszköz jellemző adatait fel kell tüntetni;

i) az olyan anyagoknál, amelyeknél gyakori a mozgás, a területi szerv gazdasági vezetőjének engedélye alapján havi kiadási, illetve visszavételezési cserekimutatásokat lehet készíteni. A csere megtörténtét a kimutatásokon aláírással kell elismertetni, és annak alapján negyedévenként egy tételben kell elszámolni és nyilvántartson átvezetni.

46. Személyi felszerelésként kiadott eszközök nyilvántartása, kezelése vezénylés és áthelyezés esetén:

a) Vezénylés:

aa) azok a személyek, akiket szolgálati érdekből más – területi, helyi – szervhez vezényeltek, személyi felszereléseiket kötelesek magukkal vinni. Ha a vezénylés idején – más feladat ellátása miatt – az adott személyi felszerelés használatára nincs szükség, úgy azt addig biztonságos helyen kell a vezénylő szervnél tárolni. A vezénylési állományparancsot tudomásulvétel végett meg kell küldeni az érintett fegyverzeti-műszaki szakterület részére is;

ab) a vezénylés alkalmával az útbaindító helyi szerv vezetője, fegyver-műszaki szakterület vezetője a vezényelt felszereléséről „Jegyzék”-et köteles kiállítani;

ac) a fogadó szervnél a jegyzéket át kell adni a fegyverzeti-műszaki szakterület vezetőjének, aki a jegyzék alapján köteles egyeztetni a vezényelt felszereléseit, meglétük és állapotuk megállapítása céljából. A vezényelt által elvitt (hozott) felszereléseket a vezénylő szervnek kiadásba helyezni, a fogadó szervnek bevételezni nem kell;

ad) a vezényelt személyi felszerelési lapjára törölhető módon (pl. grafitirónnal) fel kell jegyezni a vezénylést elrendelő parancs számát és a vezénylés helyét. A vezényeltek személyi felszerelési lapjait külön gyűjtőben kell őrizni;

ae) a vezénylés időtartama alatt a vezényeltek felszereléseit az a szerv köteles ellenőrizni és javítani, amelyhez az illetőt vezényelték;

af) károk, veszteségek esetén az a területi szerv köteles intézkedni, amelyiknél a személy – mint vezényelt – szolgálatot teljesít. A kártérítési határozat egy példányát a vezénylő szervnek kell megküldeni a nyilvántartáson történő átvezetés végett;

ag) a vezénylés megszűnése után a vezényeltet a magával hozott eszközökkel és jegyzékkel a fogadó szervnek kell útba indítani az eredeti állomáshelyére;

ah) ha a vezényelt fegyvere, vegyivédelmi felszerelése, egyéb szakanyaga használhatatlanná válik, részére átmenetileg ideiglenes jegyzéken használható felszerelést kell kiadni;

ai) a vezénylés leteltével az ideiglenes használatra kiadott felszerelést be kell vonni és a vezényelt részére az eredeti – saját – felszerelését kell visszaadni;

aj) a vezénylés ideje alatt elhasználódott szakanyagokat, valamint a felhasználásra kerülő fogyó- vagy karbantartó anyagokat a vezénylés helyén kell pótolni, illetve biztosítani;

ak) ha a vezényelt a vezénylés helyén olyan beosztásba kerül, amelynek normaelőírásai más személyi felszerelések használatba vételét teszik szükségessé, ezeket az eszközöket ideiglenesen a fogadó szervnek kell a vezénylés időtartamára biztosítani, majd a vezénylés lejártakor visszavonni;

al) tanintézet (hazai, külföldi) nappali tagozatára, illetve egy hónapnál hosszabb időtartamú tanfolyamra vezénylés esetén a vezényelt a személyi felszerelései közül a tanintézet (tanfolyam) által igényelt eszközöket köteles magával vinni. A többi személyi felszerelést a vezénylés időtartamára a vezénylő szerv biztonságos helyen tárolja.

b) Áthelyezés:

ba) más területi szervhez áthelyezett személytől a használatra kiadott személyi felszereléseket véglegesen be kell vonni, az új szolgálati helyén az új beosztásnak megfelelő – a normákban előírt – felszereléssel kell ellátni;

bb) a középfokú szerven belüli áthelyezés esetén az országos vezető (parancsnok) a helyi viszonyoknak megfelelően saját hatáskörben szabályozza a személyi felszerelések elvitelének, illetve leadásának rendjét. Az áthelyezés középfokú szerv összigényének, illetve az ESZT növekedését nem eredményezheti, és a szolgálatra való alkalmasságot a felszerelés tekintetében nem csökkentheti.

47. A személyi felszerelések bevonása történhet véglegesen, illetve ideiglenes jelleggel.

48. Véglegesen be kell vonni a személyi felszerelést, ha a használó személy:

a) BM-en belül más középfokú szervhez kerül áthelyezésre;

b) BM szolgálati vagy munkaviszonya megszűnik;

c) bármilyen okból beosztásából felfüggesztésre kerül és közvetlen vezetője (parancsnoka) erre intézkedik;

d) bármely okból hat hónapnál hosszabb ideig nem látja el szolgálati feladatát (pl. gyermekgondozás, fizetés nélküli szabadság, hat havi felmentését töltő stb.);

e) határozatlan időre a miniszter munkavégzésre berendeli;

f) rendelkezési állományba helyezték és közvetlen vezetője (parancsnoka) erre intézkedik;

g) a fegyverzeti szakanyag vonatkozásában „fegyverviselésre nem jogosult” minősítést kap.

49. A használatra kiadott személyi felszereléseket a használatból ideiglenesen be kell vonni, ha a hivatásos vagy szerződéses állományú:

a) harminc napot meghaladóan betegállományban van és a felszerelés biztonságos őrzése, tárolása, karbantartása nincs biztosítva;

b) határozott – maximum hat hónap – időre a miniszter munkavégzésre berendeli.

50. Az ideiglenesen bevont felszerelésekről a helyi szerv vezetője két példányban jegyzéket készít, amelyen az anyagok átvételét elismeri. Az egyik példányt a leadó részére kell átadni, a másik példányt a felszerelés mellé elkülönített helyen kell elhelyezni. A felszerelések visszaadása a jegyzék alapján történik.

51. A területi szerv fegyverzeti-műszaki szakterület vezetőjének feladatai anyagok bevonásakor:

a) a véglegesen bevont felszereléseket a személyi felszerelési lapról le kell írni, majd az anyagnyilvántartáson átvezetve a raktárban kell tárolni;

b) a leszerelő személy részére az anyagok leadásáról készült visszavételi okmány egy példányát át kell adni. Ennek hiányában a leszerelőt a szervtől elbocsátani (személyi okmányokkal ellátni, részére az illetményt kifizetni) nem szabad.

52. Rendkívüli esetekben – amikor a használó a felszereléseket előzőleg nem tudta leadni – a helyi szerv vezetője (vagy közvetlen elöljárója) köteles – körültekintő felkutatás mellett – az érintett személy felszereléseit összegyűjteni és jegyzék alapján azok leadásáról gondoskodni.

53. Abban az esetben, ha a beosztott az anyagot nem tudja előadni, vele szemben a káreljárást a vonatkozó szabályok alapján kell lefolytatni. Fegyver és egyéb, az ember életére, testi épségére, egészségére veszélyes felszerelés eltűnése rendkívüli eseménynek minősül. Ebben az esetben a szabályzat 64–75. pontjaiban foglaltak szerint kell eljárni.

54. Szakanyagok kiadása helyi szervnek:

a) a helyi szervek részére szükséges alegység-, egységfelszereléseket, kiegészítő és karbantartó anyagokat, a kiképzéshez szükséges eszközöket, a normákban, illetve az ESZT-ekben jóváhagyott mértékig kell kiutalni;

b) a helyi szervek részére nem normalizált szakanyagokat, eszközöket a területi szerv gazdasági vezetőjének írásbeli engedélye alapján lehet kiutalni;

c) a területi szerv készletéből az egységek, helyi szervek részére kiadott szakanyagokat, eszközöket – a vonatkozó irányítási eszközökben előírtak szerint – minden esetben okmányolni kell. A készletváltozás nyilvántartáson történő átvezetését a mindenkor érvényben levő előírások szerint kell végrehajtani;

d) a fogyóanyagok felhasználásra történő kiadását, illetve elszámolását külön előírás tartalmazza;

e) a területi-, helyi szerveknek a nem személyi felszerelésként biztosított valamennyi szakanyagot alegység-, egységkészletként kell kezelni. A helyi szerv vezetője a készletéből azokat a szakanyagokat, amelyek normásítottak, illetve a használó személyek részére rendszeresen szükségesek – pl. kéziszerszámok stb. – személyi felszerelési lapon adja ki.

55. A szakanyagok helyi szerv részére történő kiadásánál betartandó külön előírások a következők:

a) Fegyverzeti anyagoknál:

aa) a fegyverzeti-műszaki szakterület vezetője gondoskodik a kiadott szolgálati lőszerek előírás szerinti frissítéséről;

ab) az alegység-, egységfelszerelést képző fegyverek kiadásakor a helyi szervek fegyvertörzslapot nem kapnak, azokat a fegyverzeti-műszaki szakterület vezetője kezeli.

b) Vegyivédelmi szakfelszereléseknél a helyi szervek a műszerek törzskönyveit kötelesek úgy kezelni, hogy azok bármikor azonosíthatók legyenek a műszerekkel, illetve a műszerek használatát, bevizsgálását abba mindenkor be lehessen vezetni.

56. A szakanyagok kezelésére és használatára vonatkozó szabályok a következők:

a) a készletben lévő szakanyagokat csak rendeltetésüknek megfelelően lehet használni. Azokon bármilyen változtatást, módosítást, átalakítást eszközölni, átszámozni vagy a megengedettnél jobban szétszedni nem szabad;

b) különös óvatossággal, a biztonsági rendszabályok betartása mellett kell kezelni, felhasználni a robbanó, pirotechnikai, az egészségre ártalmas vegyi- és mérgező anyagokat, készítményeket;

c) a felszerelések ápolására, karbantartására csak a rendszeresített kenő- és karbantartó anyagok használhatók;

d) a hiányos vagy meghibásodott felszerelések és eszközök kiegészítése, javítása céljából csak a jó minőségű (hibátlan) alkatrészeket és anyagokat lehet felhasználni;

e) a helyi szervek, műhelyek részére kiadott szakanyagokat (speciális vegyivédelmi-, sugárfelderítő eszközöket, műszaki gépeket, műszereket, filmvetítőket, vegyszereket és vegyi anyagokat stb.) csak megfelelően képzett szakemberek kezelhetik, használhatják;

f) a fegyverek és más fegyverzeti, vegyivédelmi stb. felszerelések hordmódját – szolgálatban és azon kívül – az illetékes parancsnokok (vezetők) a vonatkozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei alapján határozzák meg;

g) a kiadott fegyverek tárait csak használatbavétel előtt lehet feltölteni;

h) a tartalék fegyvereket csak a javításra leadott fegyverek helyetti cserére vagy átmenetileg felmerülő hiányok pótlására szabad igénybe venni;

i) alkatrészből új fegyvert előállítani nem szabad;

j) lőszereket, gyutacsokat szétszedni, eredeti formájukon változtatni még javítás céljából sem szabad, felhasználásuk csak rendeltetésüknek megfelelően történhet. Lövészeteknél, illetve szolgálati feladatok végrehajtásánál csak az adott fegyverhez rendszeresített és jó állapotban lévő lőszert lehet használni, a talált, más szervek által beszolgáltatott lőszereket, robbanó- és pirotechnikai anyagokat felhasználni nem lehet;

k) a készletben lévő szavatossági időhöz kötött szakanyagok, pl. lőszerek, vegyszerek stb. frissítéséről folyamatosan kell gondoskodni.

57. Ha valamely területi szervnél korábban saját készletből elveszettnek vélt, a nyilvántartásból kiadásba helyezett rendszeresített szakanyagot találnak, azt jegyzőkönyv alapján be kell vételezni. Amennyiben az előtalált anyag elvesztésével kapcsolatban korábban bármilyen intézkedés történt, a parancsnokok az előtalálás körülményeinek alapos vizsgálata után saját hatáskörben kötelesek az elkövetővel szemben a törvényes intézkedéseket megtenni, lőfegyver esetében a körözést beszüntetni. Az előtalált eszközöket előzetes technikai bevizsgálás után szabad használatra igénybe venni.

58. Talált, beszolgáltatott, rendőrhatósági vagy bírói szervek által elkobzott műszaki, ügyvitel-, fotó- és videotechnikai eszközökkel és anyagokkal kapcsolatos teendők:

a) a hivatalos eljárást lezáró határozat alapján a szakanyagokat a szakterület raktárába kell bevételezni. Az eljárás lezárásáig a bűnjelekre vonatkozó szabályok szerint kell tárolni azokat;

b) a jogilag rendezett eszközt műszaki szempontból be kell vizsgálni, illetve vizsgáltatni, és a bevizsgálás eredményéről tájékoztatni kell a középfokú szervet, mely intézkedik az eszköz további felhasználásával kapcsolatban.

59. Fegyverzeti anyagokkal kapcsolatos külön eljárási szabályok találás és beszolgáltatás esetén:

a) aki szolgálat ellátása közben vagy más körülmények között bármilyen ismeretlen tulajdonú lő-, szúró- és vágófegyvert, lőszert, robbanó- és pirotechnikai anyagot, fegyvercsövet talált, vagy részére polgári személy vagy más szerv beszolgáltatás címén átadott – függetlenül attól, hogy az illető mely BM szervhez tartozik – köteles a találás körülményeinek leírásával elismervény ellenében a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságnak intézkedés céljából azt átadni. Az ilyen eredetű fegyvert, lőszert, robbanó- és pirotechnikai anyagot, fegyvercsövet az illetékes rendőrhatósági intézkedéstől, az ügy végleges – esetleges bírósági – rendezésétől függetlenül a fegyverzeti-műszaki szakterületnek 48 órán belül ideiglenesen be kell vételezni;

b) egyéb talált fegyverzeti anyagot (optikai anyagot, kiegészítő cikket, alkatrészt stb.) az a területi szerv köteles bevételezni, ahová azt beszolgáltatták. Ezeket a szakanyagokat, ha rendszeresítettek, használhatóak és jogszerűen senki nem tart rá igényt, a normán belüli mennyiségben fel lehet használni.

60. Fegyverzeti anyagok rendőrhatósági vagy bírói szervek által történt átadása esetén betartandó előírások:

a) ha a rendőrhatóság szerve vagy a bíróság bármilyen fegyverzeti anyagot (beszolgáltatott, elkobzott, talált stb.) ad át a rendőrség fegyverzeti-műszaki szakterülete részére, akkor a beszolgáltatás, leadás vagy elkobzás tényét dokumentáló jegyzőkönyv, határozat egy másolati példányát is át kell adni. A fegyverzeti-műszaki szakterület köteles azt az okmányok alapján (szám és típus feltüntetésével) nyilvántartásba venni és a saját készletétől elkülönítve tárolni;

b) a rendőri szervek (rendőrőrsök, rendőrkapitányságok, bűnügyi osztályok és alosztályok) kötelesek a hozzájuk beszolgáltatott vagy általuk elkobzott (lefoglalt) fegyvereket, lőszereket és egyéb fegyverzeti anyagokat a kapcsolatos ügy lezárása után legkésőbb 3 munkanapon belül a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok fegyverzeti-műszaki szakterületének leadni a beszolgáltatás, leadás vagy elkobzás tényét dokumentáló jegyzőkönyv, határozat egy másolati példányával együtt. Az ügy lezárásáig a bűnjelekre érvényes szabályok szerint kell azokat tárolni;

c) az átadás-átvételi jegyzéket két példányban kell elkészíteni. Az eredeti példányt az anyagok átadás-átvétele után a területi szerv anyagbevételi okmányaihoz kell csatolni. A másolati példányt az átadó köteles gyűjteni és 5 évig megőrizni;

d) a talált, beszolgáltatott, fegyverzeti anyagokra vagy azok ellenértékére a beszolgáltató, találó szerv, illetve személy nem tarthat igényt. Elkobzás esetén a bírói határozat vagy a szabálysértési hatóság határozata szerint kell eljárni;

e) a BM készletébe került fegyverzeti anyagokat nyilvántartásba kell venni;

f) a rendőrség igazgatásrendészeti szervei által tárolásra átvett polgári kézi lőfegyverek – tartozékaik, lőszereik – részére a területi szerveknél külön erre a célra kialakított raktárhelyiséget kell biztosítani. Ezen fegyverek – tartozékaik, lőszereik – vonatkozásában is be kell tartani az őrzés-védelemre és az együtt tárolhatókra előírt szabályokat. A tárolásra átvett polgári fegyverek és a szolgálati célú fegyverek nem raktározhatók együtt.

61. Használatra, felhasználásra kiadott lőszerek, robbanó- és pirotechnikai anyagok (a továbbiakban: lőszerek) elszámolása:

a) a rendészeti alapfeladatok ellátásához szükséges lőszerek esetében a helyi szervek és személyek a részükre kiadott lőszereket csak a fegyverhasználatra vonatkozó előírások betartása mellett, az alábbiak szerint használhatják fel:

aa) a lőszerfelhasználást be kell jegyezni a helyi szerv eseménynaplójába, indokolni kell, hogy a lőszert ki, mikor, milyen célból és milyen mennyiségben használta fel;

ab) a felhasznált lőszerekről a helyi szerv vezetője „Elszámolás a szolgálati lőszerek felhasználásáról” című nyomtatványt köteles két példányban kiállítani. Ennek egy példánya a helyi szervnél marad, míg a másik példányt a fegyverzeti-műszaki szakterület vezetőjének kell megküldeni. A fegyverzeti-műszaki szakterület vezetője az elszámolás alapján köteles gondoskodni a felhasznált lőszer pótlásáról. A fegyverzeti-műszaki szakterület vezetője az elszámolás egy példányát egy évig köteles megőrizni.

ac) fegyverzeti-műszaki szakterület vezetője – az elszámolás birtokában – a felhasznált lőszermennyiségekről havonta egyszer összesítést készít és annak alapján a területi szerv készletéből azt kiadásba helyezi.

b) képzési lőszerek esetében a területi szervek egy képzési évben csak a tárgyévre jóváhagyott lőkiképzési tematika szerint előírt lőgyakorlatok végrehajtásához – a lövészeten résztvevők részére – szükséges lőszermennyiséget használhatják fel, a következők szerint:

ba) a lövészet vezetője az egyes lőgyakorlatok végrehajtásához szükséges lőszereket legkésőbb a lövészet előtt 3 munkanappal köteles a fegyverzeti-műszaki szakterület vezetőjénél szolgálati jegyen igényelni. A szolgálati jegyet a területi szerv parancsnokával (helyettesével), a középfokú szervek esetében a képzési feladatokat irányító szervezet vezetőjével kell aláíratni. Szolgálati jegy nélkül lőszert kiadni nem szabad;

bb) a területi szerv raktárából képzési lőszer csak a szolgálati jegyen megnevezett hivatásos és szerződéses állományú személy részére adható ki;

bc) a raktárból felvételezett lőszerek mennyiségét az „Elszámolás a kiképzésre kiadott lőszerekről és pirotechnikai anyagokról” című nyomtatványra kell rávezetni. Az elszámolást 1 példányban, lőszertípusonként, sorozatszám feltüntetésével külön-külön kell felfektetni és azt a lőszerek elszámolásáig a raktárban kell őrizni. A lőszer átvételét a felvételező aláírásával igazolni köteles. A szolgálati jegyet az elszámolás mellett kell megőrizni;

bd) a lövészetvezető köteles a lőszer szállításáról, őrzéséről, kezeléséről gondoskodni. A lőtéren a lövészeti szabályzat szerint lőszer-felvételező helyet és lőszerkezelőt kell kijelölni. A lőszer-felvételező helyen a lövők részére kiadott, illetve visszavett lőszerekről kimutatást kell felfektetni és használni. Lőszerkezelői feladattal a fegyvermestert, illetve a fegyverzeti-műszaki szakterület vezetőjét megbízni nem lehet;

be) a lőtéren lőszert, fegyvert biztonságos őrzés nélkül hagyni nem szabad;

bf) a lövészet vezetője, illetve a helyi szerv vezetője a lőgyakorlatok végrehajtása után azonnal elszámoltatja a lövészeten résztvevőket. A lőgyakorlatok befejezése után – legkésőbb 3 munkanapon belül – a lövészet vezetője, illetve a helyi szerv vezetője is köteles az átvett lőszerekkel elszámolni;

bg) a fegyverzeti-műszaki szakterület vezetője a felhasznált lőszereket a gazdasági vezető által meghatározott helyi szabályok szerint összesíti és nyilvántartásából az anyagkiadási okmány alapján helyezi kiadásba. Az anyagkiadási okmányhoz csatolni kell a szolgálati jegyeket és az elszámolásokat.

c) A lőszerhüvelyek elszámolása az alábbiak szerint történik:

ca) a lövészetek alkalmával a lőszerhüvelyeket a résztvevőkkel össze kell gyűjtetni és azokat a lőszerelszámolás alkalmával a fegyverzeti-műszaki szakterület raktárának kell átadni. Amennyiben a visszaadott hüvelyek mennyisége nem egyezik meg a lövészeten felhasznált lőszerek mennyiségével, a lövészet vezetője – a lőtéren tapasztaltak figyelembevételével – egy példányban jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben indokolja az eltérést;

cb) a jegyzőkönyvet a területi szerv parancsnokának vagy helyettesének záradékolása után át kell adni a fegyverzeti-műszaki szakterület vezetőjének, aki azt köteles az elszámolási okmányhoz csatolni. A lövészetek alkalmával elveszett hüvelyeket függőtételként előjegyezni nem kell;

cc) a visszaadott hüvelyeket az anyagnyilvántartásba be kell vételezni. Védelmi és sportjellegű lőgyakorlatok (zárt lőtér, kiépített állások stb.) végrehajtásánál hüvelyveszteség nem engedhető meg;

cd) a 10 százalékot meghaladó hüvelyhiány esetén a területi szerv parancsnoka köteles vizsgálatot indítani és annak eredményétől függően a szükséges intézkedéseket megtenni;

ce) nem kell vizsgálatot indítani kegyeleti ünnepségek (temetés, koszorúzás stb.), valamint speciális gyakorlatok alkalmával keletkezett hüvelyveszteségeknél;

cf) a területi szerv raktárának leadott lőszerhüvelyeket válogatás után – szigorúan ügyelve, hogy éles lőszer ne kerüljön közé – fajtánként külön ládákba kell csomagolni és azokat anyagleadás, vételezés alkalmával a BM központi raktárba kell beszállítani;

cg) lezárás előtt a ládákba az alábbi adattartalmú csomagolójegyet kell elhelyezni:

Tartalmaz: ......................... db ................................ típusú lőszerhüvelyt.

ÉLES LŐSZERTŐL MENTES!

Kelt:

Válogató, illetve csomagoló személy neve, beosztása, rendfokozata, aláírása:

62. Vegyivédelmi anyagok elszámolása:

A képzési célra igénybe vett anyagok esetében az eljárási – igénylés, vételezés és elszámolás formája – és tartalmi követelmények megegyeznek az előző pontban meghatározottakkal.

63. A szakanyagok használatból való kivonására, értékesítésére, selejtezésére, átengedésére, leírására vonatkozó általános érvényű rendelkezéseken túlmenően az alábbiak szerint kell eljárni:

a) az elhasználódott (törött, kopott) alkatrészeket külön selejtezni nem kell, miután azok kiszerelésük után selejtnek, illetve hulladéknak minősülnek. Ezek pótlására felhasznált alkatrészek kiadása a nyilvántartásból a „Műhelynapló” alapján történik;

b) a helyileg kiselejtezett anyagok felhasználására, értékesítésére a területi szervek kötelesek intézkedni. A helyileg selejtezhető anyagokat és felszereléseket központi raktárba beszállítani nem lehet. Erre indokolt esetben – pl. nagyobb felszámolás stb. – külön engedéllyel kerülhet sor;

c) a területi szervek a nem javítható fegyveralkatrész-fémhulladékot nem értékesíthetik. Ezeket a használható anyagoktól elkülönítve ideiglenesen kell tárolni és a felesleges fegyverzeti anyagokkal együtt a központi raktárba kell megsemmisítésre beszállítani.

64. A szakanyagokban keletkezett veszteség esetén követendő eljárás általános szabályait és a kártérítés mértékét kártérítési szabályok írják elő.

65. A fegyverzeti eszközökkel, a fegyverzeti szolgálattal és műszaki tevékenységgel összefüggő rendkívüli események körébe tartoznak:

a) fegyver, lőszer, robbanó-, pirotechnika- és gyújtóanyagok eltulajdonítása, elvesztése, eltűnése, leltárhiánya;

b) fegyverzeti anyagok megsemmisülése, megrongálása;

c) fegyverzeti eszköz rendellenes működtetése miatt történt személyi sérülést, halált okozó baleset;

d) fegyverrel, lőszerrel és az egyéni felszerelést képező fegyverzeti anyaggal történő külföldre szökés;

e) fegyvertöltés, ürítés (kezelés) közben bekövetkezett személyi sérülést vagy halált okozó baleset;

f) gázkamragyakorlat rendellenes végrehajtása miatt történő mérgezést vagy halált okozó baleset;

g) gépek, berendezések, technikai eszközök rendellenes üzemeltetése, illetve elektromos áramütés során bekövetkezett, nyolc napon túl gyógyuló személyi sérülést vagy halált okozó baleset.

66. A rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell a területi szerv parancsnokának, aki köteles:

a) haladéktalanul jelenteni elöljárójának és a rendkívüli esemény jellegétől függően a katonai ügyészségnek;

b) bizottságot kijelölni – a fegyverzeti-műszaki szakterület bevonásával – a rendkívüli esemény körülményeinek kivizsgálására.

67. A bizottság a kivizsgálás során megállapítja és jegyzőkönyvben rögzíti a következő tényeket:

a) az esemény jellegét (bűncselekmény, fegyelemsértés, szabálysértés, baleset stb.);

b) az esemény személyi és anyagi következményeit;

c) a rendkívüli esemény milyen szabályok megszegésével függ össze;

d) az előírások megszegését szándékosság, gondatlanság vagy ismeret hiánya okozta.

68. A rendkívüli eseménnyel kapcsolatos további teendőket a kivizsgálási jegyzőkönyv, valamint az ügyészi vizsgálat alapján az illetékes parancsnok, illetve a katonai ügyészség határozza meg.

69. Lőfegyver elvesztése esetén – amennyiben az elveszett fegyver 24 órán belül nem került elő – a keresés további folytatása mellett az elvesztésről tájékoztatni kell a szakmai felügyeletet ellátó központi szervet és a központi lőfegyver-nyilvántartó szervezetet is.

70. A jelentésnek tartalmaznia kell, az elvesztő nevét, rendfokozatát és beosztási helyét, az elveszett fegyver adatait, a lőszer mennyiségét és az elvesztés körülményeit.

71. A jelentést – a helyi szerv vezetőjének és a károkozó jelentései alapján – a területi szerv gazdasági vezetője készíti el, és a területi szerv parancsnoka írja alá.

72. A jelentés megtételével egyidejűleg a területi szerv parancsnoka – a területileg illetékes rendőrkapitányságon keresztül – írásban köteles az elveszett lőfegyver tárgykörözésének elrendelését kérni.

73. Az elveszett fegyvert kiadásba kell helyezni és függőtételként előjegyezni. Jogerős – ügyészi, bírói – kártérítési határozat nélkül a függőtételt törölni nem szabad.

74. Ha a katonai ügyészség a fegyver elvesztése miatt a katonai büntetőeljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek és az ügyet saját hatáskörben való intézkedésre visszaadja, a területi szerv parancsnoka a fegyelmi felelősségrevonás mellett köteles a kártérítési előírások szerint intézkedni a kár megtérítésére.

75. Ha az ügyészség az ügyben katonai büntetőeljárást alkalmazott, a kártérítési határozat meghozatalára, a kár leírására az ügyészi (bírói) határozat értelmében kell intézkedni.

76. A határozat (ügyészi, kártérítési) meghozatala után a függőtétel törlésére vonatkozó kérelemben fel kell tüntetni a törlés alapjául szolgáló okmány rövid tartalmát és számát.

77. Külföldre szökés esetén – amennyiben a külföldre szökött személy fegyvert, lőszert és egyéb szakanyagot vitt magával – az illetékes helyi szerv vezetője négy példányban bizottsági jegyzőkönyvet köteles felvenni.

78. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, a szökött személy nevét, rendfokozatát, beosztási helyét, a szökés idejét, helyét és körülményeit, a szakanyagok tételes felsorolását, az elveszett fegyver típusát és számát. A jegyzőkönyvet a helyi szerv vezetője és gazdasági helyettese – szervezetszerű helyettes hiányában a feladatok ellátásával kijelölt személy – írja alá.

79. A bizottsági jegyzőkönyvet a területi szerv parancsnoka záradékolja és intézkedik a veszendőbe ment anyagok végleges leírására.

80. A veszendőbe ment anyagok kiadásba helyezése után az anyagkiadási utalvány és a bizottsági jegyzőkönyv egy-egy példányát az egyedi törzslappal együtt a központi lőfegyver-nyilvántartó szervnek kell megküldeni. A jegyzőkönyv egy példányát a szakmai felügyeletet ellátó központi szervhez is fel kell terjeszteni.

A szakanyagok tárolása, karbantartása, ellenőrzése, javítása

81. A tárolás általános követelményein kívüli előírásokat külön technológiai leírások, utasítások és intézkedések, valamint a 82–102. pontban foglaltak határozzák meg.

82. A raktárban tárolt szakanyagok az alábbiak szerint csoportosíthatók:

a) fajta;

b) minőségi állapot;

c) fizikai- kémiai sajátosság;

d) tárolásra előírt külön feltételek.

83. A raktárakban tárolt szakanyagok számbavétele, ellenőrzése végett jól látható helyen állványcímkét kell elhelyezni. A címkén a tárolt szakanyag megnevezését, típusát és mennyiségét kell feltüntetni.

84. A használatra kiadott szakanyagok szolgálati helyen vagy lakáson történő biztonságos tárolásáért a használó felelős.

85. A szakanyag lakáson történő tárolását – indokolt esetben, szolgálati érdekből – a helyi szerv vezetője vagy ennél magasabb beosztású vezető engedélyezheti.

86. A szakanyag tárolására használt helyiségekkel szemben támasztott külön követelmények:

a) lőszer, robbanó- és pirotechnikai anyag raktárakat villámhárítóval, az ajtókat, valamint a földszinti ablakokat vasráccsal kell ellátni, biztonságtechnikai védelemmel kell felszerelni vagy személyi őrzésüket szükséges biztosítani. (A lőszer- és robbanóanyag- raktárak építésénél a vonatkozó külön építési szabályok szerint kell eljárni.);

b) ahol a szervnek a szakanyag igényének megfelelő szabványraktár nem áll rendelkezésére, ott szükségraktárként a szerv parancsnoka köteles parancsban kijelölni

– a biztonságos tárolás érdekében foganatosítandó rendszabályok meghozatala mellett – az épület és ajtószám megjelölésével a szakanyagok elhelyezésére szolgáló, a követelményeknek megközelítően megfelelő helyiséget;

c) a kijelölt raktárak padlásán és környékén üzemanyagot vagy más gyúlékony anyagot tárolni nem lehet. A raktárak bejáratait, valamint a raktárhelyiségekhez vezető utakat mindig szabadon kell hagyni.

87. A raktárak szellőztetése:

a) a raktárak szellőztetésének módját és idejét a tárolt anyag tulajdonsága határozza meg;

b) szellőztetni csak nappal, száraz és csendes időben szabad. Nedves időjárás esetén (eső, köd) és olyan szélben, amely hordja a port, szellőztetni nem szabad;

c) ha a külső hőmérséklet +30 ĆC felett, illetve –15 ĆC alatt van, a szellőztetést a nyílászárókon át végezni nem lehet. A levegőcserét lehetőleg beépített ventillátor használatával kell megoldani;

d) ha a raktárban a levegő relatív páratartalma 80%-nál magasabb, a páratartalom csökkentése érdekében gyakrabban kell szellőztetni. Fel kell kutatni a nagy légnedvesség okát és azt haladéktalanul meg kell szüntetni.

88. A fegyverek, a sugáradagmérők légmentes zárófólia csomagolását csak a tényleges használatra való kiadáskor szabad megbontani, kivétel ez alól a sugáradagmérők hitelesítése.

89. A fegyverzeti anyagok együtt tárolásának szabályai:

a) lakott vagy hivatali épületben – a biztonsági rendszabályok betartása mellett – a kijelölt raktárakban tárolható anyagok:

aa) fegyverek, kiegészítő cikkek, alkatrészek, optikai és egyéb fegyverzeti anyagok;

ab) különböző típusú és űrméretű töltények (lőszerek);

ac) világító- és jelzőtöltények, ködgyertyák, köd- és könnygázgránátok (lehetőleg külön helyiségben);

ad) karbantartó anyagok (olajok, zsírok stb.);

b) csak külön épületben tárolható (tűz és robbanás esetén fal- és épületromlást előidéző) anyagok:

ba) kézigránátok és préstestek;

bb) gyújtók, gyutacsok és gyújtást közvetítő anyagok.

90. Egyéb szakanyagok lakott vagy hivatali épületben – a biztonsági rendszabályok betartása mellett – kijelölt raktárakban külön-külön tárolhatók a következő csoportosítás szerint:

a) vegyivédelmi anyagokból:

aa) egyéni védőeszközök, sugárzásmérő műszerek, vegyi felderítő és időjárásjelző eszközök, javító felszerelések;

ab) gépek, vegyivédelmi szakgépkocsik, áramfejlesztők;

ac) ködösítő, füstképző anyagok, indító töltetek;

ad) aktív klórtartalmú mentesítő anyagok, oldószerek, egyéb vegyimentesítő anyagok;

b) fotótechnikai anyagokból:

ba) fény- és hőérzékeny anyagok;

bb) fotó- és filmtechnikai, optikai, elektronoptikai eszközök, alkatrészek, tartozékok;

bc) vegyszerek;

c) műszaki, irodagép- ügyviteltechnikai, valamint kiképzési anyagokból:

ca) fémek, fémkészítmények, műszaki faanyagok, fakészítmények;

cb) bőr-, textil- és gumikészítmények;

cd) mérőeszközök, elektronikai eszközök;

ce) vegyi anyagok;

cf) gázok.

91. A biztonsági rendszabályok betartása mellett a helyi szerv részére biztosított valamennyi szakanyag – köztük a fegyverzeti anyag is – amennyiben erre a célra külön raktárépület nem áll rendelkezésre, lakott vagy hivatali épületben is tárolható, azonban az együtt tárolás keretében az anyagnemenkénti elkülönítés szabályait ebben az esetben is be kell tartani.

92. A tárolt anyagok karbantartását rendszeresen végre kell hajtani:

a) a raktárakba történő betárolás előtt és a tárolás alatt;

b) a használatra történő kiadás, illetve az igénybevétel előtt,

c) a használat, igénybevétel, üzemeltetés után;

d) javításba adás előtt;

e) a végleges bevonás, leadás előtt.

93. A karbantartás végrehajtásához szükséges időt, anyagot, eszközt minden esetben biztosítani kell. A karbantartáshoz csak a rendszeresített – előírt – karbantartó anyagok használhatóak.

94. A szakanyagok karbantartásának végrehajtási módját és eszközeit külön technológiai leírás, valamint az egyes szakanyagokra vonatkozó kezelési és javítási utasítás tartalmazza.

95. A szakanyagok javítását a szervek önállóan hajtják végre saját vagy külső erőforrás bevonásával.

96. Fegyverek és fegyverzeti felszerelések javítása során követendő külön előírások:

a) a területi szervek (egységek) műhelyeiben végezhető javítási munkák mértékét és fajtáit a javítási utasítások előírásai, a fenntartási normák alapján biztosított javító és cserealkatrészek határozzák meg. Házilag készített alkatrészeket a fegyverek javításához felhasználni nem szabad;

b) a javítás befejezése után a fegyvereket technikailag meg kell vizsgálni és a javítás jellegétől függően lövéspróbát (működtetést, belövést) kell végezni;

c) a lövéspróbák (belövések) végrehajtásához képzési lőszert kell felhasználni (elszámolását a szabályzat rendelkezései alapján kell végrehajtani);

d) az olyan természetű javítást, amely a fegyver technikai állapotát megváltoztatta, be kell jegyezni a fegyver törzslapjára (pl. csőfarfelverődés lecsiszolása stb.);

e) a területi szervek (egységek) robbanó- és pirotechnikai felszereléseket, idegen és nem rendszeresített fegyvereket (vadászpuska stb.) és felszereléseket nem javíthatnak. A meghibásodott kiegészítő cikkeket a háziműhelyekben – a gazdaságosság figyelembevételével – kell kijavítani;

f) a fegyverek bevizsgálásánál, javításánál és a fegyverekkel kapcsolatos munkáknál a biztonsági előírásokat kell betartani;

g) minden javításra átvett fegyvert javításba vétel előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e töltve;

h) a fegyver töltés-ürítés ellenőrzésére éles lőszert használni nem szabad;

i) a fegyver szétszedését, összerakását csak az e célra rendszeresített szerszámokkal és készülékekkel lehet végrehajtani;

j) a megjavított fegyverek belövéssel történő ellenőrzését csak a lőtéren, a biztonsági rendszabályok betartása mellett szabad végezni.

97. Robbanó- és pirotechnikai anyagokkal kapcsolatos tiltó előírások:

a) tilos robbanó- és pirotechnikai anyagokat (préstesteket) megmunkálni (fúrni, fűrészelni stb.), nyílt tűzön megömleszteni;

b) tilos lőszert, robbanó- és pirotechnikai anyagokat földbe ásni, folyóba és tóba dobni;

c) tilos gyújtókat, gyutacsokat speciális és rendszeresített fogó nélkül szerelni;

d) tilos konzerváláshoz és zsírtalanításhoz zsírt és olajat nyílt lángú tűzön melegíteni;

e) tilos robbanó és pirotechnikai anyagokat egy helyiségben tárolni.

98. Vegyivédelmi felszerelések javításával összefüggő előírások:

a) a területi szerv műhelyében csak olyan javítási munkákat szabad elvégezni, amelyekhez a készletnormákban meghatározott alkatrészek (kiegészítő cikkek) és javító anyagok biztosítva vannak. Házilag készített alkatrészeket és a javítási előírásoktól eltérő anyagokat javításhoz felhasználni nem szabad;

b) a javítás elvégzése után a vegyivédelmi felszereléseket technikailag be kell vizsgálni és a javítás jellegétől függően használhatósági próbának kell alávetni. Kijavított vegyivédelmi felszerelést bevizsgálás nélkül használatra visszaadni nem szabad.

99. Egyéb szakanyagok javításával összefüggő előírások:

a) a szakanyagok javításának házi javítóműhelyekben történő végrehajtását a területi szerv parancsnoka (vezetője) vagy az általa feljogosított engedélyezheti;

b) a javítás végrehajtása után a javítást engedélyező – elrendelő – vezetőnek meg kell győződni a megjavított eszköz, felszerelés használhatóságáról, és annak figyelembevételével engedélyezheti a további használatát;

c) a szakszerűtlen javításból eredő esetleges károkért, balesetekért a javítást végző szakmunkás, illetve az eszköz további használatát engedélyező parancsnok anyagi és fegyelmi felelősséggel tarozik. Az anyagi és fegyelmi felelősség a fegyverzeti-műszaki szakterület minden házi javítóműhelyében végzett munkára érvényes.

100. A házi javítóműhelyekben a műszaki eszközök és felszerelések javításának, engedélyezésének feltételei:

a) a javításokat csak a javítás jellegének megfelelő szakképzettséggel és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező személyek végezhetik;

b) a javításhoz csak az engedélyezett szerszámokat, a célnak megfelelő javítóanyagokat, alkatrészeket stb. használhatnak fel;

c) a felhasználandó, beépítendő – kicserélendő – alkatrész minőségének a javításra kerülő eszköz, illetve annak alkatrésze minőségével meg kell egyeznie;

d) a szabványok szerint készült eszközöket önkényesen átalakítani, egyes alkatrészeit kiiktatni vagy azok eredeti szabványos állagát bármilyen módon megváltoztatni nem szabad;

e) a műhely vezetője a javítás megtörténtét ellenőrzi és meggyőződik a kijavított eszköz használható, üzemképes állapotáról.

101. A szakanyagok javításba adásakor:

a) a javítandó szakanyagokat megtisztítottan, karbantartást követően szabad javításba adni;

b) a javításba adás előtt meg kell vizsgálni, hogy a megrongálódás, meghibásodás nem erőszakos úton vagy valakinek a mulasztásából következett-e be. Ha igen, meg kell állapítani a kárt okozó személy kilétét, a felelősség mértékét, és ha szükséges, ellene a fegyelmi- és káreljárást – a vonatkozó szabályok alapján – meg kell indítani;

c) a javításra váró felszereléseket a helyi szerveknek javítási könyvvel – a vegyivédelmi műszereket a hozzájuk rendszeresített törzskönyvvel – együtt a javítóműhelynek kell leadni. A javításra leadott eszköz konkrét meghibásodását a leadónak szolgálati jegyen kell közölni;

d) a javítóműhelybe leadott felszereléseket be kell vezetni a műhely munkanaplóba, amely az elvégzett munkák nyilvántartására szolgál.

A szakanyagok nyilvántartása, ellenőrzése,
a beszámoltatás rendje

102. A mennyiségi, illetve egyedi nyilvántartást külön előírás szerint kell vezetni a BM központi lőfegyver-nyilvántartást kezelő szervnél, valamint – a központi raktárba bevételezett, illetve leadott eszközök esetén – a központi raktárnál.

103. A középfokú szerveknek operatív nyilvántartást kell vezetni az illetékes parancsnok (vezető) utasítása szerint meghatározott szakanyagokról.

104. A végrehajtó szerveknél (területi szervnél, helyi szervnél, műhelynél) valamennyi szakanyagról, eszközről folyamatos anyagkönyvelést kell vezetni.

105. A szakanyagok vonatkozásában az ellenőrzésre kötelezett vagy jogosult személyeknek a belső ellenőrzések végrehajtása során figyelemmel kell lenniük:

a) a területi szerv (helyi szerv) szakanyagokkal való ellátottságára;

b) a személyi felszerelésként kiadott szakanyagok meglétére, állapotára, igénybevételére;

c) a helyi szervek (műhelyek, laboratóriumok) részére biztosított szakanyagok meglétére, állapotára, karbantartására, tárolására, előírásszerű használatára;

d) a felhasználásra kerülő szakanyagok előírásszerű elszámolására;

e) a raktárakban tárolt szakanyagok karbantartására, tárolási csoportosítására, a raktári rend, a munka- és tűzvédelmi előírások betartására;

f) a cserére, selejtezésre javasolt szakanyagok meghibásodásának, elhasználódásának, használhatatlanná válásának okaira;

g) a nyilvántartás és a készletek egyezőségére;

h) a nyilvántartás előírásszerű vezetésére.

106. A belső ellenőrzések alkalmával a fegyverek és vegyivédelmi eszközök technikai állapotának ellenőrzése nem követelmény.

107. A belső ellenőrzésekről szóló jelentést az ellenőrzési előírásokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározottak szerint kell elkészíteni.

108. A területi szervek külön előírás szerint beszámoló- és készletjelentésekben az alábbiakról köteles tájékoztatni a középfokú szervet:

a) az ellátottság helyzetéről;

b) a készletek állapotáról, alakulásáról;

c) a fegyverzeti-műszaki szakterület tevékenységéről;

d) az ellátás során felmerült problémákról;

e) a helyi beszerzések alakulásáról, problémákról;

f) az érvényben lévő normákkal, ESZT-kkel kapcsolatos észrevételekről, módosítási javaslatokról;

g) a helyi szolgálati szervek részére biztosított anyagok, eszközök igénybevételénél szerzett tapasztalatokról;

h) az újonnan használatba vett szakanyagok megfelelőségéről (az első évben, ha a használat nem haladja meg a hat hónapot, akkor a következő évben);

i) az ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére tett intézkedésekről;

j) a fegyverzeti-műszaki szakterület tevékenységével összefüggő problémákról és az ezek megszüntetésére irányuló javaslatokról.

k) fegyverzeti és vegyivédelmi szakanyagok tekintetében a fentieken túl jelenteni kell:

ka) a fegyverzeti és vegyivédelmi szakanyagok éves technikai szemléjének végrehajtási tapasztalatait;

kb) a fegyverek állapotát, karbantartottságát;

kc) a lőszerek állapotát, szolgálati használatra való alkalmassági fokát;

kd) a fegyverzeti és vegyivédelmi szakanyagok körébe tartozó szavatossági idővel rendelkező termékek szavatossági idejét, a frissítésre, szavatossági cserére tett intézkedéseket;

ke) a kiegészítő cikkek elhasználódásának, valamint a javító alkatrészek, javítóanyagok felhasználásának mértékét;

kf) a szakanyagokban jelentkezett káresetek számát, a kár értékét, valamint a függőtételeket;

kg) a következő évben használatból kivonásra tervezett szakanyagokat.

A szakanyagok szállítása

109. A területi szervek nyilvántartásában lévő, szolgálati használatra alkalmas felesleges anyagkészletek átcsoportosítására jogosultak feladat- és hatáskörét e szabályzat tartalmazza.

110. A törzslappal rendelkező eszközöket – kivéve a talált, beszolgáltatott, elkobzott fegyverzeti anyagokat – törzslap nélkül átadni, illetve átvenni nem szabad. Az átvételkor a törzslap adatait azonosítani kell az átadott, átvett eszköz adataival.

111. A lőszer, robbanóanyag gyári csomagolású, leplombált ládáit átadás-átvételnél felbontani csak részkiegyenlítésként kiadásra kerülő anyag esetében szabad.

112. A központi raktár a középfokú szervvel egyeztetetten ad ki, illetve vesz át szakanyagot.

113. A központi raktár a területi szervek részére, valamint területi szervek egymás között csak technikailag megfelelő – fegyverzeti és vegyivédelmi eszközök vonatkozásában technikailag bevizsgált –, szavatossági időn belüli, szolgálati használatra alkalmas szakanyagokat adhat(nak) át.

114. A szakanyagok átadásakor az átadó területi szervnek az átadásra kerülő anyagokat karbantartott állapotban – kiegészítő cikkekkel és tartozékanyagokkal, a törzslappal rendelkező eszközt törzslappal, használati utasítással stb. – kell átadásra előkészíteni.

115. A fegyverzeti és vegyivédelmi szakanyagokat szabvány csomagolóládába kell csomagolni.

116. Az ömlesztett lőszereket – átválogatás és tisztítás után – fajtánként, szabvány csomagolóládában kell elhelyezni. A ládában elhelyezett lőszerekről 2 példányban csomagolójegyet kell készíteni. Ennek 1 példányát a ládában kell elhelyezni, a másikat a láda külső oldalára kell felragasztani.

117. A csomagolójegynek tartalmaznia kell:

a) a lőszer típusát, darabszámát;

b) a válogatás, csomagolás időpontját;

c) a válogatást, csomagolást végző személy nevét, rendfokozatát, beosztását.

118. Az átadás-átvétel során mind az átadó, mind az átvevő területi szerv köteles kijelölni az átadó, illetve átvevő személyt (személyeket), illetve ezen személyeket megfelelő okmányokkal, bélyegzővel köteles ellátni. Az átadás-átvételt minden esetben okmányok alapján mennyiségileg és minőségileg az átadó és átvevő területi szerv megbízottjainak jelenlétében kell végrehajtani.

119. Átadás-átvétel esetén, ha az átvevő az okmányokban feltüntetett adatokkal szemben mennyiségi vagy minőségi kifogást emel, és azt az átadóval nem tudja rendezni, az átvételt meg kell tagadni, és döntés céljából az átvételt elrendelő szervhez kell fordulni.

120. Ha az átadás-átvételre kerülő szakanyagok postai, vasúti stb. küldeményként kerülnek szállításra, a küldeményt az átadónak bizottságilag kell feladni, illetve az átvevőnek átvenni.

121. Postai csomagként vagy vasúton darabáruként fegyverzeti és vegyivédelmi anyagokat – göngyölegek kivételével – szállítani nem szabad.

122. A nem természetes elhasználódás következtében megrongálódott vagy hiányos szakanyagok vonatkozásában – kivéve a más szervektől átvett, elkobzott, beszolgáltatott fegyvereket és fegyverzeti anyagokat – az átadó szerv köteles a megrongálódás vagy a hiány okát és a tett intézkedést jegyzőkönyvvel igazolni, amelyet előzőleg a leadó területi szerv parancsnoka láttamozott.

123. A nem természetes elhasználódás következtében megrongálódott vagy hiányos szakanyagokat jegyzőkönyv hiányában átvenni nem szabad.

124. Többféle szakanyag szállításánál be kell tartani a szabályzatban előírt együtt- és különtárolás szabályait.

125. Pihenők, útmegszakítások alkalmával a szállítmány őrzését a szállítmányt kísérő vagy őrség köteles ellátni.

126. Közúti szállítás alkalmával pihenőt lakott területen kívül, a főútvonalról letérve lehet tartani.

127. Vasúti szállítás alkalmával a szerelvény összeállítását a katonai szállítási utasítás és a vasúti árufuvarozás szabályzata alapján kell végezni.

128. A fegyverzeti anyagok szállításánál nagy tömegű lőszer szállítása esetén a ládákat úgy kell elhelyezni, hogy azok hossztengelye a szállítótér hossztengelyére merőleges legyen. Élesített és szerelt lőszereket csak külön parancsnoki engedéllyel szabad szállítani.

129. Veszélyes rakományt csak előre meghatározott útvonalon – tartalék útvonalon – szabad szállítani. Az útvonal – tartalék útvonal – kijelöléséért és biztosításáért a szállítást elrendelő parancsnok a felelős.

130. Fegyverek, lőszerek, robbanó- és mérgező anyagok ki- és berakását csak hivatásos állományú személy vezetése mellett, őrzött és illetéktelen személyektől elhatárolt területen szabad végezni.

131. Minden fegyverzeti anyagot szállító gépjárművet tartalék tűzoltó készülékkel kell ellátni.

132. A lőszer, és fegyverzeti, robbanó- és mérgező anyagok szállítására vonatkozó követelmények:

a) tilos a szállítmány 100 m-es körzetében nyílt lángot használni;

b) tilos a lőszerrel vagy robbanóanyaggal megrakott gépjárművön nagy érzékenységű és nagy hatású gyújtókat, gyutacsokat, üzemanyagot vagy gyúlékony anyagot szállítani;

c) tilos az előre megjelölt útvonalról letérni;

d) tartalék útvonalra való áttérés a szállítást elrendelő parancsnok engedélyével történhet, illetve vészhelyzet esetén a legrövidebb időn belüli tájékoztatása mellett lehetséges.

133. Vételezés alkalmával a szállítmány kísérését, őrzését mindenkor a vételező (átvevő) biztosítja. Kizárólag fegyveres kísérettel szállíthatók a fegyverek, a lőszerek, a robbanó-, gyújtó-, a robbantó- és pirotechnikai anyagok, a mérgek, illetve a radioaktív (sugárzó) készítmények.

134. A szállítmánykísérőket ki kell oktatni a kísérés és az őrzés rendjére, a tűz vagy egyéb események beálltával tanúsítandó magatartásra, továbbá azokra a különleges rendszabályokra, amelyeket a szállítmánykísérőknek az anyag természetéből eredően be kell tartani. Erről az intézkedő parancsnok köteles gondoskodni és a végrehajtásról meggyőződni.

135. A szállítási módot az eszköz jellegétől és terjedelmétől függően az útba indító területi szerv határozza meg.

136. A központi biztosítású termékek szállítása esetén a szállítás módját a középfokú szerv esetenként külön is szabályozhatja.

A javítóműhelyek és laboratóriumok szervezése,
a berendezések biztosítása, karbantartása,
a felhasználásra kerülő szakanyagok elszámolása, valamint az egyes munka- és tűzvédelmi követelmények

137. A BM szerveinél működő javítóműhelyek, laboratóriumok felosztása:

a) szervezetileg: területi szerveknél létrehozott háziműhelyek;

b) szakmailag:

ba) objektumfenntartási célokat szolgáló, általános karbantartó (pl. villany-, víz-, gázszerelő, lakatos stb.) műhelyek,

bc) szakosított (pl. gépjárműjavító, fegyverjavító stb.) műhelyek,

bd) laboratóriumok.

138. A háziműhelyekben végrehajtható javítások fajtáit, mértékét, esetleg új eszközök gyártását és annak feltételeit az illetékes fegyverzeti-műszaki szakterületek részére kiadott rendelkezések alapján a területi szervek parancsnokai határozzák meg.

139. A BM szerveinél létrehozandó műhelyek jellegét és számát az elvégzendő munkák függvényeiben kell meghatározni és a szervezési állománytáblában jóváhagyni. A háziműhelyek létesítésére vonatkozó javaslat elkészítésekor a szakmai felügyeletet ellátó központi szerv véleményét ki kell kérni.

140. A műhelyek működtetésének általános feltételei, követelményei:

a) egészségügyi szempontból alkalmas és a munka végzéséhez méreteiben megfelelő műhelyhelyiség;

b) megfelelő szakképzettségű és létszámú munkaerő (technikus, szak- és segédmunkás);

c) kellő mennyiségű és minőségű műhelyfelszerelés, valamint a munkálatokhoz szükséges javítóanyag és alkatrészkészlet;

d) az előírásokban meghatározott, jól szervezett, áttekinthető műhelyadminisztráció;

e) a munkarend, munkafegyelem, műhelyrend, továbbá a tűzrendészeti, munkavédelmi, egészségügyi rendszabályok kidolgozása és mindezek szigorú betartásának biztosítása;

f) a műhely dolgozói szakmai képzettségének továbbképzések útján történő állandó szinten tartása, illetve fejlesztése.

141. A műhelyhelyiségek kiválasztásának alapja a bennük végzendő munkák jellege és mennyisége, a kiválasztásnál az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) könnyű megközelíthetőség;

b) megfelelő világítás (lehetőleg nappali fény) vagy elsötétítés, továbbá a szellőztetés biztosítása;

c) jó zárhatóság és biztonságos őrzés;

d) a megfelelő térbeli méretek, statikai, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi követelmények biztosítása.

142. Olyan műhelyeket, amelyekben zajjal, vegyi elpárolgással, porral járó, az egészségre káros munkát végeznek, lakó- és hálószobák, valamint egészségügyi- és élelmezési létesítmények közvetlen közelében elhelyezni nem szabad.

143. A műhelyek belső kiképzésénél figyelembe kell venni, hogy

a) a munka jellegének megfelelő munkafeltételek, valamint a dolgozónként szükséges – a munkavédelmi előírásokban meghatározott – alapterület és légtér biztosított legyen;

b) a padlózat az igénybevételnek megfelelően szilárd burkolatú, ahol szükséges, hézagmentes, könnyen tisztán tartható, szükség esetén saválló legyen;

c) az ajtók kifelé nyíljanak, tűzveszélyes helyiségeknél vasajtók szükségesek. Vészkijárat céljára tűz- és robbanásveszélyes helyiségekben tolóajtó nem megengedett;

d) az ablakfelületek nagysága és a világítótestek teljesítménye a vonatkozó szabványelőírásoknak feleljenek meg;

e) a műhely dolgozói részére megfelelő öltözködési, tisztálkodási lehetőséget kell biztosítani. A műhelyben folyó munkák jellegétől függően étkező- és dohányzóhelyiséget, elkülönített szemét- és hulladéktárolót kell kijelölni.

144. A különböző műhelyek felszereléseit, berendezéseit a szakmai felügyeletet ellátó központi szerv által kiadott normák alapján helyileg kell meghatározni.

145. A műhelyek részére biztosított műszaki gépeket, berendezéseket, műszereket csak a szakirányú tevékenység végzéséhez előírt vizsgával rendelkező személy kezelheti.

146. A szakszerűtlen használat következtében keletkezett károkért és balesetekért a használó, illetve a használatot engedélyező személy anyag és fegyelmi felelősséggel tartozik.

147. A gépek, berendezések élettartamának növelésének előfeltétele a biztonságos üzemeltetés, a rendeltetésszerű igénybevétel, valamint a tervszerű és megelőző karbantartás.

148. A gépek, berendezések önálló működtetésével, üzemeltetésével, kezelésével megbízott személynek ismernie kell a gépek kezelését, kiszolgálását, karbantartását és a vele járó üzembiztonsági előírásokat. Ezért ezeket a dolgozók részére oktatni és a végrehajtást a műhely vezetőjének ellenőrizni kell.

149. Ügyelni kell arra, hogy a karbantartáshoz csak az előírt, megfelelő mennyiségű és kellő tisztaságú kenőanyagokat – olajokat, zsírokat – használják. A kenés előtt a karbantartandó eszközt az üzemeltetés során rárakódott szennyeződésektől meg kell tisztítani.

150. A karbantartások során, a berendezéseken az előírt műszaki ellenőrzéseket az alábbiak szerint kell végrehajtani:

a) naponta el kell végezni üzemkezdés előtt és után a gép működésének ellenőrzését, a kenéseket, a géptisztítást, a meglazult csavarok utánhúzását, az apróbb hibák megszüntetését stb.;

b) az időszakos szerkezeti vizsgálatokat a gépek, berendezések szétszedése nélkül kell végrehajtani. A vizsgálatoknak ki kell terjedni a külső állapotra, a hozzáférhető alkatrészek, tartozékok felülvizsgálatára, állapotára, használhatóságára;

c) a szerkezeti vizsgálatokat az igénybevételtől, kihasználtságtól függő gyakorisággal kell végezni.

151. Ha a vizsgálatok során olyan hibákat észlelnek, amelyek a gép, berendezés stb. biztonságos üzemeltetését befolyásolják, azonnal intézkedni kell azok megjavítására.

152. A javítóműhely és a laboratórium jól zárható legyen. A nyílászárókat védőráccsal kell ellátni, berendezésük feleljen meg a javítási, munkavégzési, tárolási követelményeknek.

153. A szerszámokat, tartalék alkatrészeket, javítóanyagokat, fotóvegyszereket rekeszekkel és fiókokkal ellátott szekrényben kell tárolni.

154. Nagyobb mennyiségű karbantartóanyagot, vegyszert műhelyben vagy laboratóriumban tárolni nem lehet. Olajos, zsíros rongyot és egyéb hulladékot, fémből készült tárolóedényben kell tartani.

155. A javítóműhely, laboratórium felszerelésének karbantartásáért, állandó feltöltöttségéért, a munka irányításáért és ellenőrzéséért a műhely vagy laboratórium vezetője (parancsnoka) felelős.

156. A fegyverjavító műhelyekre vonatkozó külön rendszabályok:

a) a lőfegyverek működésének ellenőrzésére csak hatástalanított vagy gyakorló lőszert szabad használni;

b) a műhelyben éles lőszert és robbanóanyagot tárolni, ezzel kapcsolatos hatástalanítási, gyakorlólőszer-készítési munkát végezni nem lehet;

c) az egyes fegyverekhez tartozó számozott alkatrészeket összecserélni nem szabad.

157. A javításba adás rendje, a javítóalkatrészek, anyagok felhasználása, elszámolása:

a) a javításra szoruló eszközöket karbantartott állapotban, javítási könyvvel szabad leadni a műhelynek. A javításra leadott eszközöket a műhelynaplóba gyártási szám szerint be kell vezetni. A munkanapló „felhasznált alkatrészek” rovataiba a felhasznált alkatrészek megnevezését és darabszámát kell írni;

b) a munkanaplót – a felhasználástól függően – havonként, de legalább negyedévenként le kell zárni. A felhasznált anyagokat – típusonként – összesítve, a nyilvántartásból – anyagkiadási okmány alapján – kiadásba kell helyezni;

c) a javításra felhasznált anyagokat, alkatrészeket munkalapon, munkajegyen kell a vonatkozó utasítások szerint elszámolni;

d) a kiszerelt (elhasználódott, törött, kopott) alkatrészek elszámolásánál (selejtezésénél) a szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni;

e) a bűnügyi-technikai fotólaboratóriumok munkái során felhasznált fogyóanyagok felhasználását a meghatározott nyomtatványokon kell vezetni és negyedévenként összesíteni. Az összesített felhasználással negyedévenként a nyilvántartást módosítani kell.

158. A munkavédelmi előírásokat, valamint a tűzvédelmi rendszabályokat külön szabályzatok, utasítások tartalmazzák. Ezek megismerése és betartása minden dolgozóra kötelező.

159. A vezetőknek – parancsnokoknak – biztosítaniuk kell az előírások betartásához szükséges feltételeket (oktatási, műszaki-technikai eszközök és ellenőrzések).

160. Ez az utasítás a közzétételét követő tizenötödik napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Belügyminisztérium Technikai Szabályzatának kiadásáról szóló 18/1989. BM utasítás.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. számú melléklet a 18/2002. (BK 9.) BM utasításhoz

A SPECIÁLIS OKMÁNYOK MINTÁI

1. sz. minta

..................................................

Szerv megnevezése

Személyi felszerelési lap

Név: ................................................... r.-fok.: ........................ szül. év: .............

Beosztása: ............................. anyja neve: ............................................................

Változások

Aláírás

kelte

megnevezése

Használatban van

2. sz. minta

..................................................

Szerv megnevezése

JEGYZÉK
a személyi felszerelési anyagokról

Név:			rfok.:

betegség-baleset-elhalálozás – ügyészi eljárás – vezénylés – vezénylés befejezése – alkalmával az alábbi szakanyagokat vitte magával – adta le – vette át – gyűjtöttük össze és adjuk le:

I. Főcikkek

1. ........................................................................ 2. ........................................................................ 3. ........................................................................ 4. ........................................................................		5. ........................................................................ 6. ........................................................................ 7. ........................................................................ 8. ........................................................................

II. Kiegészítő cikkek (Tartozékok)

........................................ db ........................................ db ........................................ db	........................................ db ........................................ db ........................................ db			........................................ db ........................................ db ........................................ db

............................................................. ..................... év .............................................. hó .................-n.

.................................................................. ..................................................................

útba indított alegység pk.

(átvevő) (átadó biz. tag.)

3. sz. minta

FEGYVERTÖRZSLAP

(null)

A fegyver	1. Megnevezése:			A felsőfokú (minisztériumi) anyagi szerv
	2. Száma: 3. Gy. év:		6. Nyt. száma bélyegzője P. H.
		4. Mikor:
		5. Hol:		7. Állományból törölve:
8.	Javítások:
ideje	megnevezése:			aláírás:	Belövés:
				ideje	aláírás

10.	Technikai ellenőrzések
ideje	eredménye	aláírás	ideje	eredménye	aláírás

4. sz. minta

..................................................	Házilag készítendő
Szerv megnevezése

SZOLGÁLATI JEGY
a kiképzéshez szükséges lőszerek, robbanó- és pirotechnikai anyagok kiadásához

Kérem a fegyverszolgálat vezetőjét, hogy ............................................................................................. alegység részére lőgyakorlat végrehajtásához az alábbi anyagokat ............................................................................................... (név) ............................................. (rfok.) részére adja ki.

................................ ................................ db
................................ ................................ db
................................ ................................ db

A lőgyakorlatot a ................................................................................ lő-(gyakorló)téren fogják végrehajtani.

A lövészet (gyakorlat) vezetője ................................................................... rfok. .....................................................

A lövészetet (gyakorlatot) végrehajtja:

pisztollyal: ...................................................... fő
géppisztollyal: ................................................ fő
tcs. puskával: .................................................. fő

golyószóróval: ............................................. fő
géppuskával: ............................................... fő
kg-ot dob: .................................................... fő

A lövészethez (gyakorlathoz) 1 fő részére az alábbi lőszer- és kézigránát-mennyiség szükséges

pisztolyhoz: ...................................................... db
géppisztolyhoz: ................................................ db
golyószóróhoz: ................................................. db

géppuskához: ............................................. db
kg-ból: ......................................................... db
kispuskához: .............................................. db

A fel nem robbant kézigránátok megsemmisítéséhez 0,075 kg-os préstestből és utászgyutacsból ............................. db és időzített gyújtózsinórból ................................... fm szükséges.

...................................................... 2......................................-n.

.......................................................
anyagigénylést benyújtó
(gyakorlatvezető)
aláírása

Utasítom a lövészet vezetőjét, hogy a szükséges anyagokat a fegyverszolgálat vezetőjétől vételezze fel, majd a lövészet (gyakorlat) befejezésétől számított 72 órán belül a felvételezett anyagokkal a fegyverszolgálat felé számoljon el.

...................................................... 2......................................-n.

.......................................................
a kik. végrehajtásáért felelős pk.

5. sz. minta

ELSZÁMOLÁS
a kiképzésre kiadott lőszerekről és pirotechnikai anyagokról

..........................................................

Cikk (anyag) megnevezése

Kiadás:						Elszámolás:
f. sz.	me	mennyiség	felhasználó szerv (alegység)	Átvétel		elcsettent	felh. összesen	7–8 rovat összesen	hüvely- veszteség	vissza- adott hüvely	fel nem használt összesen	visszadás:
				kelte	átvevő aláírása							kelte	A raktáros aláírása
1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	9.	10.	11.	12.	13.	14.

A 9. rovatban feltüntetett mennyiség kiadásba helyezve a .......................................... sz. anyagkiutalási utalvány alapján.

A 7. és 11. rovatban feltüntetett mennyiség bevételezve a ......................................... sz. anyagbevételezési utalvány alapján.

P. H.

...............................................................

aláírás

6. sz. minta

..................................................	Házilag készítendő
Szerv megnevezése

JEGYZŐKÖNYV

Felvéve: ...................... év ............................................... hó ........................-n.

TÁRGY: ...................... év ............................................... hó ........................-n megtartott lövészet (gyakorlat) alkalmával felhasznált lőszerek és veszendőbe ment lőszerhüvelyek elszámolásáról.

1. Lövészet helye:	..................................................................................

2. Lövészetet végrehajtotta:	.................................................................................. fő

3. Felvételezett lőszerek mennyisége:	.................................................................................. .................................................................................. ..................................................................................

4. Ténylegesen felhasznált lőszerek mennyisége:	.................................................................................. .................................................................................. ..................................................................................

5. Veszendőbe ment hüvelyek mennyisége:	.................................................................................. .................................................................................. ..................................................................................

Az elvesztés indokolása:

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a hüvelyek összegyűjtése céljából minden szükséges intézkedést megtettem. A veszteség nem éles lőszerből, hanem töltényhüvelyből keletkezett.

kmf. .......................................................

lövészetvezető

.......................................................

parancsnok

Parancsnoki záradék:

7. sz. minta

..................................................	Házilag készítendő
Szerv megnevezése

ELSZÁMOLÁS
a szolgálati lőszerek felhasználásáról

Név: ..................................................................................... rfok.: ......................................... szolgálat ellátása közben .................. évi .............................................................. hó .......................-n .......................... órakor az alább felsorolt szolgálati lőszereket használta fel:

............................................................ db
............................................................ db
............................................................ db
............................................................ db

............................................................ töltény
............................................................ töltény
............................................................ töltény
............................................................ töltény

A felhasznált lőszermennyiséggel szemben beszolgáltattam:

............................................................ db
............................................................ db

............................................................ hüvelyt
............................................................ hüvelyt

............................................................. ..................... év .............................................. hó .................-n.

.......................................................
felhasználó aláírása

A fenti lőszer felhasználásának jogosságát igazolom!

(Lásd „Határőrizeti napló”, „Őrnapló” stb.

................. év ..................... old. ..................... fsz. alatt)

P. H.:

.......................................................
alegység parancsnoka

8. sz. minta

....................................................................

Szerv (alegység) megnevezése

KIMUTATÁS

A fenti szervhez (alegységhez) ..................... év ......................................................... hónapban beszolgáltatott
(elkobzott, lefoglalt stb.) fegyverekről, lőszerekről és egyéb fegyverzeti anyagokról

Fsz.	A találó (beszolgáltató, elkobzó) személy (szerv) megnevezése (ügyirat vagy jegyzőkönyv száma)	A talált, beszolgáltatott, lefoglalt, elkobzott fegyverek, lőszerek és egyéb fegyverzeti anyagok
Fsz.		Megnevezése Típus	Űrmérete Jelz.	Gyártási éve előjele és gyártási sz.	Mennyiségi egys.	Mennyisége	Tartozékkal, állapottal kapcsolatos megj.
1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.

Melléklet ................................... db, jelentés (jegyzőkönyv) stb.

A „Kimutatás”-on az 1-től ..................................... fsz.-ig felsorolt anyagokat (továbbá ................................ db melléklet) bevételezés végett átadtam, illetve átvettem.

........................................................; 2........................................................ hó ...............-n.

............................................................. P. H. .............................................................

szerv (alegység) parancsnoka fegyver-szolgálatvezető

átadó átvevő

Okmánynapló és anyagbevételi jegy száma: ................................................... ...........................................

9. sz. minta

Házilag készítendő

TELJESSÉGI JEGYZÉK

a ........................................................ sz. utalványon kiadott fegyverekhez

Fe. megnevezése: .................................................................... szám: ..............................................

A teljességhez tartozó anyagok				Megjegyzés
Cikkszáma	Megnevezése	Me:	Mennyiség	Megjegyzés

A felsorolt anyagokat hiánytalanul átvettem, illetve átadtam:

.................. év ........................................................ hó ...................... nap.

............................................................. P. H. .............................................................

átvevő átadó

10. sz. minta

..................................................

Csapat (szerv) megnevezése

MŰHELY MUNKANAPLÓ

a fegyverzeti és vegyivédelmi szolgálat részére

P. H.

Ezen könyv ....................... lapot tartalmaz.
Megkezdve ......... év ........................... hó ........-n.
......................... év .............................. hó ..........-n.

.............................................................
anyagi o. (htp. pk.) vezető

....................................................................................

(a javítandó fegyver, műszer megnevezése)

F. sz.	Fegyver, műszer		Alegység (személy) megnevezése	Átvétel		Javítás rövid leírása	Javítást végző személy neve	Visszavétel:
F. sz.	száma	me	Alegység (személy) megnevezése	ideje	átvevő személy neve	Javítás rövid leírása	Javítást végző személy neve	ideje	visszavevő személy neve
1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	9.	10.

FELHASZNÁLT ALKATRÉSZEK MEGNEVEZÉSE ÉS DARABSZÁMA


11	12	13	14	15	16	17	18	19	20	21	22	23	24	25	26	27	28	29	30	31	32	33	34	35	36	37	38	39

11. sz. minta

..................................................	Házilag készítendő
Szerv megnevezése	Okmánynapló tételszáma:

FELVÉTELEZÉSI ÉS ELSZÁMOLÁSI LAP
RBV kiképzési anyagokról

Felvevő neve: ................................................................................. Utalványozva: ............................. év ............................................................... hó ....................... nap.

...............................................................

aláírás

Cikkszám	Megnevezés	Me egységár	Felvételezve		Felhasználva		Visszaadott mennyiség	Lekönyvelve
Cikkszám	Megnevezés	Me egységár	mennyiség	átvevő aláírása	mennyiség	érték	Visszaadott mennyiség	old. sz.	tétel- szám

					Felhasználást igazolom:		Visszavettem:	Nyilvántartáson átvezettem:

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a felvételezett anyag illetéktelen személyek tulajdonába nem jutott, azok a kiképzés során nyertek felhasználást.

.............................. év ..................................................... hó ........................ nap.

...............................................................

kiképzést vezető aláírása

Az utasításhoz utóbb a 2002. évi Belügyi Közlöny 14. számában helyesbítés jelent meg.
Az utasítást utóbb a 12/2006. (BK. 6.) BM utasítás módosította. Az utasítást a 29/2011. (X. 28.) BM utasítás 93. §-a hatályon kívül helyezte 2011. október 29. napjával.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek