PK BH 2002/189
PK BH 2002/189
2002.05.01.
A házastárs helytállási kötelezettségére tekintettel a házastársi közös vagyon megosztása iránti per befejezéséig az igényper tárgyalásának felfüggesztése nem indokolt. [Csjt. 27. §, 30. § (2) és (3) bek.; Pp. 152. § (2) bek., 371. § (2) bek.].
A II. r. alperes 1987-ben vétel jogcímén 1/1 arányban megszerezte a 20 268. hrsz. alatt nyilvántartott 1472 m2 beépítetlen ingatlan tulajdonjogát. A felperes és a II. r. alperes 1991. február 23. napján házasságot kötöttek, és a II. r. alperes tulajdonában álló telken családi ház építésébe kezdtek, amelyhez a III. r. alperessel 1991. március 28. napján kötött kölcsönszerződéssel a részükre biztosított pénzösszeget is felhasználták. Ezen szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba 715 000 forint és járulékai, valamint 200 000 forint megelőlegezett szociális kedvezmény erejéig jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre a III. r. alperes javára.
Ugyancsak jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre a IV. r. alperes javára is 100 000 forint és járulékai erejéig a felperes és a II. r. alperes mint egyenes adósok, valamint a IV. r. alperes mint kölcsönadó között 1992. május 21. napján létrejött kölcsönszerződés alapján.
A házasfelek által felépített épületre 1992. július 6. napján kelt határozatával a Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala használatbavételi engedélyt adott azzal, hogy 1992. szeptember 30. napjáig a külső lépcső és erkélykorlátokat fel kell szerelni, illetve el kell végezni a hidegpadló burkolást. Az ingatlan-nyilvántartásba a felépítmény feltüntetésre került, azonban kizárólagos tulajdonosként továbbra is a II. r. alperes szerepelt.
A felek házassága 1995. évtől kezdődően fokozatosan megromlott, majd az életközösségük 1996. március 5-én megszakadt. Házasságukat a kerületi bíróság az 1998. május 29. napján jogerőre emelkedett ítéletével felbontotta.
A II. r. alperes ellen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság büntetőeljárást indított, és 1996. szeptember 16. napján kelt határozatával a Be. 106. §-ának (1) bekezdése alapján a perbeli ingatlan zár alá vételét rendelte el 200 000 000 forint erejéig.
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: az ingatlan legalább fele tulajdoni illetősége házastársi vagyonközösség jogcímén a felperest illeti, és ezért kérte, hogy a bíróság ezen ingatlan fele tulajdoni illetőségét ,,mentesítse'' a bűnügyi zárlat alól. Egyúttal a végrehajtási eljárás felfüggesztését is kérte.
Az elsőfokú bíróság a tulajdonjog megállapítása iránt előterjesztett kereseti kérelmet elkülönítette, és az igénykeresetet elutasítva, ,,nem adott helyt a felperes és a II. r. alperes eljárás felfüggesztése iránti kérelmének sem''. A bűnügyi zárlat feloldására irányuló keresetet elutasító ítéletét a Csjt. 27. §-a szerinti vagyonközösségre figyelemmel, a Csjt. 30. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján azzal indokolta, hogy a II. r. alperessel szemben vád tárgyává tett cselekmények alapját képező jogügyletekből származó jövedelem a felperes és a II. r. alperes házastársi vagyonközösségébe befolyt, az az egységes vagyonközösség részévé vált, annak előnyeit mindkét házasfél élvezte, ezért a zárlattal biztosított tartozást nem lehet olyan tartozásnak tekinteni, amely kizárólagosan csak a II. r. alperest terhelné. Ezért nem találta indokoltnak a felperes tulajdonszerzése megállapítása iránt folyó per jogerős befejezéséig a tárgyalás felfüggesztésére tett indítvány teljesítését, ugyanis álláspontja szerint a felperesnek a felelőssége házastársa tartozásáért a közös vagyonból rá eső rész erejéig fennáll.
A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokaira utalással helybenhagyta. A per tárgyalásának felfüggesztésére irányuló felperesi kérelmet – ugyancsak az elsőfokú bíróság helyes álláspontjára utalással – elutasította.
A jogerős határozat ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte: ,,az eljárást felfüggeszteni és megállapítani, hogy a tulajdoni perre tekintettel ezen végrehajtási igényper felfüggesztése indokolt''. Érvelése szerint ,,a bűnügyi zárlat alá vont ingatlan nem vitásan a házassági vagyonközösséghez tartozik, ezért annak csak fele tulajdoni hányada vonható bűnügyi zárlat alá, és ezzel összefüggésben a II. r. alperessel úgy állapodott meg, hogy a gyermektartásdíj ezen vagyonközösség terhére kerül elszámolásra''.
Az I. r. alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban történő fenntartását kérte. A II. r. alperes beadványában úgy nyilatkozott, hogy a bejelentésében a felülvizsgálati kérelemben előadottakkal egyetért.
A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelmet anyagi és eljárásjogi jogszabálysértés alapozhatja meg. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának (2) bekezdése szerint a jogerős határozatot – a törvényi kivételektől eltekintve – csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül.
A Pp. 152. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában más polgári per már folyamatban van, a bíróság e per jogerős befejezéséig a tárgyalást felfüggesztheti.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében egyértelműen és kizárólag a végrehajtási igényper tárgyalásának felfüggesztésére irányuló kérelmét elutasító rendelkezést tekintette jogszabálysértőnek. Ugyanakkor nem támadta, illetőleg jogszerűségét kifogásoló érvelést nem terjesztett elő arra a jogerős ítéletben kifejtett jogi álláspontra, amely szerint a felperesnek a házastársi közös vagyonból reá eső hányad erejéig helytállási kötelezettsége van. Ilyen helytállási kötelezettség mellett – Pp. 371. §-ának (2) bekezdéséből következően – pedig érdektelen, hogy mekkora a felperes közös vagyoni jutója, így a tárgyalás felfüggesztésének megtagadása indokolt volt.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a felperes által hivatkozott jogszabálysértés nélkül hozott jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.I.21.793/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás