20/2002. (V. 3.) AB határozat
20/2002. (V. 3.) AB határozat1
2002.05.03.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és a helyiségek bérletéről szóló 15/2000. (VI. 30.) ÖKT rendelet 51. §-a és 52. §-a alkotmányellenes, ezért ezeket a rendelkezéseket megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője – mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával a mosonmagyaróvári képviselő-testület nem értett egyet – az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványában Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és a helyiségek bérletéről szóló 15/2000. (VI. 30.) ÖKT rendelete (a továbbiakban: Ör.) 51. §-a és 52. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Álláspontja szerint a sérelmezett előírások sértik az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében, továbbá a lakások és a helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 23. §-ában, a 24. § (1) bekezdésében és a 28. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
Az indítványozó azt kifogásolta, hogy a Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete – álláspontja szerint törvénysértő módon – a lakásbérleti szerződés felmondásának az Lt.-ben meghatározott eseteit úgy bővítette, hogy a lakás elhagyásának intézményét szabályozta, és ezt a körülményt felmondási oknak minősítette.
II.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:
,,44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.''
2. Az Ötv. indítvánnyal érintett rendelkezése:
,,16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.''
3. Az Lt. indítvánnyal érintett rendelkezései:
,,23. § (1) A szerződés megszűnik, ha
a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik;
b) a lakás megsemmisül;
c) az arra jogosult felmond;
d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy;
e) a bérlő a lakást elcseréli;
f) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították;
g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti;
h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik.
(2) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.
(3) A felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet. A másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés is fizethető. A másik lakás bérbeadására, illetőleg a pénzbeli térítésre vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet határozza meg.
(4) Ha a lakás elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisült, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni, az ideiglenes elhelyezés az említett lakás fekvése szerint illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat feladata.''
,,24. § (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha
a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;
b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;
c) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;
d) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják;
e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (a továbbiakban: cserelakás) ajánl fel.''
,,28. § (1) A bérlő a határozatlan időre kötött szerződést bármikor írásban felmondhatja.''
4. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezései:
,,
A lakás elhagyása
51. § (1) Ha a bérlő a lakásból állandó jelleggel kijelentkezett és azt kiürítette, a lakásbérleti jog megszűnik.
(2) Ha a bérlő a lakást három hónapot meghaladó időre elhagyta, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondja. A felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál.
(3) A bérbeadó a szerződés felmondása előtt köteles az ismert helyen tartózkodó bérlőt felhívni, hogy – a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül – igazolja a lakás elhagyásának okát.
(4) Ha a bérlő ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, a bérlő lakásában lévő ingóságok elszállításáról és megőrzéséről a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok útján kell gondoskodni.
52. § (1) Az 51. § (2) bekezdés alkalmazása során a lakást nem lehet elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő abból azért van távol, mert
a) gyógykezelésben részesül, és folyamatosan gyógyintézetben tartózkodik;
b) sorkatonai szolgálatot teljesít;
c) lakóhelyén kívül dolgozik, és ott nincs állandó lakása;
d) lakóhelyén kívül végzi tanulmányait;
e) egy évnél hosszabb szabadságvesztés büntetését tölti;
f) a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átmenetileg nem tudja használni.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a bérlő köteles a távollét okát és annak időtartamát 15 napon belül a bérbeadónak bejelenteni.''
III.
Az indítvány megalapozott.
Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése megállapítja, hogy a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
Az Lt. a helyi önkormányzat számára több tárgykörben is rendeletalkotási felhatalmazást tartalmaz. Az indítványozó álláspontja szerint Mosonmagyaróvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Ör. 51–52. §-ában az Lt.-ben meghatározott felmondási okokat önkényesen kibővítette, mert ,,az Lt. 24. §-ának (1) bekezdése a bérbeadó számára biztosított felmondási lehetőségeket kimerítően tartalmazza''.
Az Lt. 23. § (1) bekezdés c) pontja szerint a lakásbérleti szerződés megszűnik, ha az arra jogosult felmond. A törvény 24. § (1) bekezdése a lakásbérleti szerződés bérbeadói felmondásának eseteit tartalmazza, amely szerint a bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha
a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;
b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;
c) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;
d) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják;
e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (a továbbiakban: cserelakás) ajánl fel.
Az Ör. VIII. részének ,,A lakás elhagyása'' című fejezete 51–52. §-a az Lt. által hatályon kívül helyezett, a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. rendeletben és a végrehajtására kiadott 1/1971. (II. 8.) ÉVM rendeletben foglalt szabályozáshoz hasonló tartalmú előírásokat határoz meg. Az Ör. 51. § (2) bekezdésének első mondata pedig kifejezetten úgy rendelkezik: ,,Ha a bérlő a lakást három hónapot meghaladó időre elhagyta, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondja.'' Az Lt. és az Ör. idézett rendelkezéseinek összevetéséből megállapítható, hogy az Ör. a lakásnak a kiürítését, valamint a bérbeadó hozzájárulása nélkül, 3 hónapon túli elhagyását olyan felmondási oknak minősítette, amelyet az Lt. nem tartalmaz.
Az Alkotmánybíróság már az 59/1994. (XII. 20.) AB határozatban rámutatott: ,,Az Lt. 24. §-ának idézett (1) bekezdése a bérbeadó számára biztosított felmondási lehetőségeket kimerítően tartalmazza. Sem ez a törvényi előírás, sem az Lt. más rendelkezése nem hatalmazza fel a helyi képviselő-testületet arra, hogy a lakásbérleti szerződés felmondásának újabb jogcímeit önkormányzati rendeletben állapítsa meg.'' (ABH 1994, 467., 469.) Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezéseinek megalkotására törvényi felhatalmazás hiányában került sor, amely ellentétes az Ötv. 16. § (1) bekezdésének rendelkezésével, és ezzel sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Ezért az Alkotmánybíróság az Ör. – a lakás elhagyására vonatkozó – 51–52. §-át alkotmányellenesnek minősítette, és a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 206/H/2001.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás