205/B/2002. AB határozat
205/B/2002. AB határozat*
2003.04.30.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányosságának utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának az önkormányzat tulajdonában lévő víziközműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az általa biztosított szennyvízelvezetés-szolgáltatásért fizetendő díjakról és díjalkalmazás feltételeiről szóló 13/1994. (IV. 8.) számú rendelete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó előadta, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a vízszolgáltatás és a szennyvízelvezetés közszolgáltatási feladatainak az általa alapított és kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság útján tesz eleget. A tulajdonos önkormányzat a közüzemi szolgáltatási feladatai ellátása során szolgáltatóként kerül szerződéses jogviszonyba a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztókkal, a fogyasztókkal szemben a fizetendő díjaknak és a díjalkalmazás feltételeinek önkormányzati rendeletben való megállapításával a szerződés egyoldalú alakítására feljogosító többletjogosítvánnyal rendelkezik, amely nem ered a köztük létrejött kötelmi viszonyból. Az indítványozó álláspontja szerint ez a többletjogosítvány sérteni látszik az Alkotmány 9. § (1) bekezdésében a tulajdoni formák egyenjogúságát és egyenlő védelmét garantáló alkotmányos alapelveket.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta:
1. Az Alkotmány rendelkezései:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.”
„12. §(2) Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát.”
„43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenlőek. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek.
(2) A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat.”
„44/A. § (1) A helyi képviselő-testület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,
b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,
(…)”
„(2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezései:
„1. § (1) A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban: helyi önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el.
(2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
(3) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
(4) A helyi önkormányzat – a választott helyi képviselő-testület által vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.
(5) Törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat. A kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról.”
„8. § (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.”
„16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) rendelkezései:
„4. § (1) A települési önkormányzat feladata:
a) a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó – a vízgazdálkodás országos koncepciójával és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt tervek kialakítása és végrehajtása;
b) a helyi víziközművek működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése;
c) a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás;
d) a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása;
e) a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak és azzal összefüggő vízfelületének kijelölése;
f) a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés.
(2) A települési önkormányzat – a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében – köteles gondoskodni:
a) a települések lakott területén az ivóvíz-minőségű vízre vonatkozó előírásoknak megfelelő ivóvízellátásról;
b) a 2000 lakosegyenértékkel jellemezhető szennyvízkibocsátás feletti szennyvíz-elvezetési agglomerációt alkotó településeken a keletkező használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezető művel való összegyűjtéséről, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetéséről, illetőleg a más módon összegyűjtött szennyvíz, továbbá a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének megszervezéséről;
c) a b) pontban meghatározott feladatok ellátásáról a lakosegyenértéktől függetlenül azokon a területeken, amelyeket a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről, továbbá a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló jogszabályok határoznak meg;
d) a hulladékgazdálkodásról szóló külön törvény szerint nem közművel összegyűjtött szennyvizek ártalommentes elhelyezésének szervezéséről és ellenőrzéséről.”
4. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Árt.) rendelkezései:
„7. § (1) A mellékletben felsorolt termékekre, szolgáltatásokra (a továbbiakban együtt: termék) az ott feltüntetett miniszter, illetve a helyi önkormányzat (a továbbiakban együtt: hatósági ár megállapítója) legmagasabb árat vagy legalacsonyabb árat (a továbbiakban együtt: hatósági ár) állapít meg.”
Melléklet az 1990. évi LXXXII. törvényhez
„B) Szolgáltatások
05511
Az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díja
vízközműből települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete
18111
–1–2
–1–2
Az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés díja
települési önkormányzat – fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – képviselő-testülete”
III.
Az indítvány nem megalapozott.
A helyi önkormányzáshoz való jog a választópolgárok közösségét illeti, gyakorlására a választópolgárok képviselőket, képviselő-testületet választanak. A helyi önkormányzás elsősorban a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, ezek szervezeti, személyi és anyagi feltételei megteremtéséhez kapcsolódik.
A helyi önkormányzatoknak törvény állapíthat meg kötelező feladatot, továbbá a helyi önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi érdekű közügy megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az Ötv. 8. § (4) bekezdése alapján a települési önkormányzat – többek között – köteles gondoskodni a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásáról. A Vgt. 1. § (2) bekezdése részletezi a települési önkormányzat feladatait a vízgazdálkodás körében, így különösen az ivóvízellátásban, valamint a szennyvizek összegyűjtésében, tisztításában, ártalommentes elhelyezésében.
Az Árt. 7. § (1) bekezdése hatalmazza fel a helyi önkormányzatot a hatósági ár megállapítására.
Az Önkormányzat tehát az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdése alapján feladatkörében, külön törvényekben részletezett hatáskörében alkotta meg az Ör.-t a tulajdonában lévő víziközműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az általa biztosított szennyvízelvezetés szolgáltatásért fizetendő díjakról és díjalkalmazás feltételeiről.
Az Ör. megalkotása nincs tartalmi összefüggésben az Alkotmány 9. § (1) bekezdésében meghatározott, a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságának és egyenlő védelmének elvével. Megalkotása nem alkotmányellenes, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2003. április 14.
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás