21/2002. (V. 10.) AB határozat
21/2002. (V. 10.) AB határozat1
2002.05.10.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és alkotmányellenes mulasztás megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 8. § (5) bekezdése bb) pontjában a közös listára vonatkozó szövegrész, a (7) bekezdés, továbbá a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 3. számú melléklete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.
2. Az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására előterjesztett indítványt elutasítja.
Ezt a határozatát az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az Alkotmánybírósághoz több indítvány érkezett az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 8. § (5) bekezdése, (7) bekezdése, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. számú melléklete alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában, továbbá alkotmányellenes mulasztás megállapítása iránt.
Az egyik indítványozó szerint a Vjt. 8. § (7) bekezdése az Alkotmány 71. § (1) bekezdésében szereplő alkotmányos alapjogba és a választójog két alkotmányos alapelvébe, az egyenlőség és a közvetlenség elveibe ütközik, ezért kéri annak megsemmisítését. Álláspontja szerint a Ve. 3. számú mellékletének hiányosságai az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe, a jogállamiság és a jogbiztonság elvébe ütköznek. ,,A Vjt. 8. § (7) bekezdése lehetővé teszi, hogy a pártok (a közös lista) maguk állapodjanak meg arról, hogy melyik párt hány szavazatot ért el a választáson, és ezt az előre megkötött egyezséget az OVB jóváhagyja a választópolgárok akaratától függetlenül, és mandátumot kap az a párt is, amelyik – elvi lehetőségként – egyetlen szavazatot sem kapott''– írja az indítványozó. Alkotmánysértő az is, hogy az 5%-os küszöböt a pártok kikerülhetik, a polgár közvetlenül nem arra a pártra szavaz, amelyre politikai akarata irányul – hangsúlyozza az indítvány.
Az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet lát abban, hogy a Ve.-nek nincs olyan szabálya, amely megjelölné azt a választási szervet, amely a szavazólapok elkészítését jóváhagyná.
A másik indítvány szerint alkotmányellenes az, hogy ,,A Ve. 3. számú melléklete alapján készülő szavazólapokról nem állapítható meg, hogy a választópolgár a közös lista tagjai közül mely pártra kívánt szavazni.'' (…) ,,A Vjt. 8. § (5) bekezdés bb) pontjában meghatározott követelmény nem teljesítésének jogkövetkezményei az adott pártra rendkívül súlyosak (…) ennyire bizonytalan szövegezésű, alapvetően vitatható szövegkörnyezet (…) alkotmányellenes, a jogállamiságba és a jogbiztonság elvébe'' ütközik. A közös lista ,,egyértelműen ellentétes a jogállamisággal és a jogbiztonság elvével, mert nem a választópolgár valódi szavazata dönt arról, hogy melyik párt vesz részt az Országgyűlésben''.
Az Alkotmánybíróság a tartalmi azonosságukra tekintettel egyesítette az indítványokat, és azokat egy eljárásban bírálta el.
Az Alkotmánybíróság az indítványokról kikérte a belügyminiszter és az igazságügyminiszter véleményét.
II.
Az Alkotmánybíróság a döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta:
1. Az Alkotmány rendelkezései:
,,2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.''
,,3. § (2) A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.''
,,71. § (1) Az országgyűlési képviselőket, valamint a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjait, továbbá a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.
(…)
(3) Az országgyűlési képviselőknek, illetőleg a helyi képviselő-testületek tagjainak és a polgármestereknek a választásáról külön törvények rendelkeznek, amelyek elfogadásához a jelen levő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.''
2. A Vjt. rendelkezései:
,,1. § A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos.''
,,5. § (3) A területi választókerületben – területi listán – pártok jelölhetnek. Az a párt állíthat területi listát, amely a területi választókerületben – e törvény melléklete szerint meghatározott számban – az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított.
(4) Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állított listát.
(5) A pártok közös egyéni választókerületi jelölés alapján – ugyanazon pártok részvételével – közös területi listát, közös területi listák alapján – ugyanazon pártok részvételével – közös országos listát állíthatnak. A (3) és (4) bekezdés tekintetében a területi, illetőleg országos lista állításakor a közös egyéni választókerületi jelölteket, illetőleg a közös területi listákat nem lehet figyelembe venni. Az önálló vagy közös területi, illetőleg országos listák kapcsolhatók.''
,,8. § (1) A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában – e törvény mellékletében írt számítási mód alapján – a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, ha a választópolgároknak több mint a fele szavazott. A választópolgár egy listára szavazhat.
(…)
(5) Az (1) és (3) bekezdésben említett esetben sem kap mandátumot a lista, ha az alábbi feltételeknek nem tesz eleget:
a) A pártlista nem kap mandátumot, ha az azt állító párt területi listái a választópolgárok által valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érték el. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon párt területi listáira leadott érvényes szavazatokat lehet.
ba) A közös lista, illetőleg a kapcsolásban részt vevő listák nem kapnak mandátumot, ha az országosan összesített érvényes szavazatoknak legalább tíz százalékát, kettőnél több párt által állított közös, illetőleg kapcsolt lista esetében legalább tizenöt százalékát együttesen nem érték el. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon pártok által, azonos módon összeállított közös, illetőleg kapcsolt listákra leadott érvényes szavazatokat lehet.
bb) A ba) pont szerinti határt elérő listakapcsolásnak vagy közös listának az a tagja, amely az összes területi pártlistára leadott országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érte el, kiesik és nem kaphat mandátumot. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon pártok által, azonos módon összeállított listakapcsolásban, illetőleg közös listában részt vevő ugyanazon listákra, illetőleg pártokra leadott érvényes szavazatokat lehet. Ha a listakapcsolásból valamely lista vagy a közös listából valamely párt kiesik, a továbbiakban úgy kell tekinteni, mintha a kiesett lista a kapcsolásban vagy a kiesett párt a közös lista állításában nem vett volna részt, így annak jelöltjei nem szerezhetnek mandátumot.
(6) Azok a pártok, amelyek listáikat kapcsolják, a kapcsolásban részt vevő listákra leadott összesített szavazatok arányában szereznek mandátumot.
(7) Az (5) bekezdés bb) pontja szerinti százalékos határ kiszámításánál a közös listára leadott szavazatokat a 9. § (3) bekezdése alapján az érintett pártok által – országosan egységesen – előzetesen tett nyilatkozatnak megfelelően, ennek hiányában egyenlő arányban kell megosztani a pártok között.''
,,9. § (1) Az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. Töredékszavazatnak minősülnek:
a) egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot;
b) területi választókerületben – a választás érvényes fordulójában – a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták.
(2) Az egyéni választókerületi jelölt és a területi lista töredékszavazatai felkerülnek
a) arra az országos listára, amelyet a jelöltet, illetőleg a listát állító párt állított,
b) arra a kapcsolt országos listára, amely kapcsolásban a jelöltet, illetőleg a listát állító párt országos listája részt vesz.
(3) A közös egyéni választókerületi jelölt és a közös területi lista töredékszavazatai az érintett pártok által – országosan egységesen – előzetesen meghatározott arányban kerülnek fel a közös jelöltet, illetőleg a közös listát állító pártok (2) bekezdés szerinti országos listáira. A pártok eltérő rendelkezése hiányában a töredékszavazatok felkerülnek:
a) arra a közös országos listára, amelyet a jelöltet, illetőleg a listát állító pártok indítottak,
b) arra a kapcsolt országos listára, amely kapcsolásban a jelöltet, illetőleg a listát állító pártok közös országos listája részt vesz.''
3. A Ve. rendelkezései:
,,33. § (2) A területi választási bizottság
a) dönt a listák és az azon levő jelöltek, a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,
b) kisorsolja a listák sorszámát,
c) jóváhagyja a választókerület szavazólapjainak adattartalmát,
d) dönt a benyújtott kifogásról,
e) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,
f) megállapítja és közzéteszi a választási eredményt,
g) kiadja az illetékességi körébe tartozó képviselőknek a megbízólevelet,
h) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.''
,,49. § (1) Közös jelöltet állítani csak olyan ajánlószelvények alapján lehet, amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet neve fel van tüntetve.
(2) Ha több jelölő szervezet közösen állít jelöltet, a továbbiakban – a választás szempontjából – egy jelölő szervezetnek számítanak.''
,,96. § (5) Közös jelölt, illetőleg közös lista állítása esetén valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni a szavazólapon.''
,,149. § E törvény alkalmazásában
(…)
g) jelölő szervezet: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet; a közös jelöltet, listát állító jelölő szervezetek egy jelölő szervezetnek számítanak,''
,,
3. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez
(Az országgyűlési területi választókerület
szavazólapjának mintája.)
szavazólapjának mintája.)
SZAVAZÓLAP
|
SZAVAZÓLAP Országgyűlési képviselők választása ............... (év) .............................. (hónap) ......... (nap) ……………………....(megye neve/Budapest) Érvényesen szavazni csak egy listára lehet! |
||
1. |
2. |
3. |
(Pártjelvény helye) |
(Pártjelvény helye) |
(Pártjelvény helye) |
○ |
○ |
○ |
(jelölő szervezet neve) |
(jelölő szervezet neve) |
(jelölő szervezet neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
|
|
|
|
|
|
3. |
4. |
X. |
(Pártjelvény helye) |
(Pártjelvény helye) |
(Pártjelvény helye) |
○ |
○ |
○ |
(jelölő szervezet neve) |
(jelölő szervezet neve) |
(jelölő szervezet neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
(jelölt neve) |
|
||
A listára szavazni a jelölő szervezet neve felett lévő körben elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet, például: ⊗; ⊕. (A szavazólapon a jelölő szervezet neve mellett a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni annak rövidítését, jelképének, illetve jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát is. Közös lista esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.) |
||
|
||
''
III.
Az indítványok nem megalapozottak.
1. Az Alkotmány 71. § (1) bekezdése meghatározza a választások alapelveit (az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják), de nem állapít meg szabályokat az országgyűlési képviselők megválasztására. A 71. § (3) bekezdése szerint az országgyűlési képviselők választásáról külön törvény rendelkezik, amelynek elfogadásához a jelen levő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Alkotmány 70. §-a alapján ,,a választójog, mind az aktív, mind a passzív választójog Alkotmányban biztosított alapvető állampolgári jog. … Az Alkotmány – a 71. §-ában meghatározott választási alapelveken kívül – nem tartalmaz rendelkezéseket a választójog gyakorlásának módjára nézve. Ebből következően az Országgyűlés széles döntési szabadsággal rendelkezik a választási rendszer megválasztása, a választási eljárás szabályainak megállapítása során. A törvényhozó szabadon határozza meg a választókerületi rendszereket, a jelöltállítás, a szavazás és a mandátumszerzés rendjét. Az Országgyűlés ezt a döntési szabadságát a választójogi szabályok megalkotása során is, csak az Alkotmány keretei között gyakorolhatja, úgy köteles ezeket a szabályokat meghozni, hogy azok az Alkotmány rendelkezéseivel ne ütközzenek, Alkotmányban szabályozott alapvető jogot alkotmányellenes módon ne korlátozzanak.'' (63/B/1995. AB határozat, ABH 1996. 509., 513.)
Az egyik indítvány a közös lista szabályozásában a választójog két alapelvének: a közvetlenségnek, illetve az egyenlőségnek a sérelmét állítja. Az Alkotmány 71. § (1) bekezdésébe foglalt alapelv – közvetlen szavazás – tartalma az, hogy a választópolgár az egyéni választókerület jelöltjére, illetőleg a területi listára közvetlenül szavaz. Ez az alkotmányos alapelv nem sérül közös lista esetén sem, mivel a választópolgár közvetlenül a közös listára szavazhat.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a közös lista esetén nem sérül az egyenlő választójog alkotmányos elve sem. Az Alkotmánybíróság a 33/2000. (X. 20.) AB határozatában megállapította: ,,Az Alkotmány 71. § (1) bekezdése tartalmazza a választójog egyenlőségének az elvét. Ezen alkotmányos rendelkezés tartalma az, hogy a választójognak a választópolgár szempontjából egyenértékűnek és a szavazatoknak közel azonos súlyúaknak kell lenniük.'' (ABH 2000. 221., 226.)
Az Alkotmánybíróság már korábban megállapította: ,,A választójog egyenlősége nem jelenti és nem is jelentheti a választáskor kifejezett politikai akaratok csorbítatlanul egyenlő érvényesülését. Bár az Alkotmány kinyilvánítja a választójog egyenlőségét, az állampolgári politikai akarat képviselők útján való, azaz közvetett érvényesülése természetszerűleg aránytalanságot eredményez.'' [3/1991. (II. 7.) AB határozat, ABH 1991. 15., 17–18.] Közös lista esetén is egyenértékűek a választópolgárok szavazatai, mint minden más lista esetén, így nem sérül az egyenlő választójog alkotmányos elve.
2. Az indítvány egyik állítása szerint alkotmányellenes, a jogbiztonság követelményébe ütköző az, hogy a választópolgárok akaratától függetlenül kaphat mandátumot párt. A jogbiztonság követelményéről az Alkotmánybíróság több határozatában fejtette ki elvi álláspontját. Az Alkotmánybíróság már a 26/1992. (IV. 30.) AB határozatában elvi éllel mutat rá: ,,a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény. A jogbiztonság – amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság fontos eleme – megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon.'' (ABH 1992. 135., 142.) Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság a következőket emeli ki.
Hatályos választási rendszerünk kötött listás rendszer, a választópolgár – az egyéni választókerületek mellett – a listák között választhat, a listát nem módosíthatja. A Vjt. 8. § (7) bekezdése szerint az (5) bekezdés bb) pontja szerinti százalékos határ számításánál a közös listára leadott szavazatokat a 9. § (3) bekezdése alapján az érintett pártok – országosan egységesen – előzetesen tett nyilatkozatnak megfelelően, ennek hiányában egyenlő arányban kell megosztani a pártok között.
A Ve. 95. § (3) bekezdése alapján: ,,A közös jelöltek és a közös területi listák töredékszavazatainak megosztását legkésőbb a szavazást megelőző 18. napon lehet bejelenteni. A bejelentést a választási bizottság nyilvánosságra hozza.'' A (4) bekezdés szerint a közös lista állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy az egyes jelölteket melyik jelölő szervezet állította.
A fentiekből következik, hogy a választópolgár a szavazáskor ismerheti: közös lista esetén az arra leadott szavazatok milyen arányban oszlanak majd meg – a megállapodásnak megfelelő arányban, ennek hiányában egyenlően – a közös listát állító pártok között. Ez a szabályozás átlátható, hatását tekintve kiszámítható, nem eredményez jogbizonytalanságot, önmagában nem ütközik az Alkotmány 2. §-ába.
3. Más indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet lát abban, hogy a Ve.-nek nincs olyan szabálya, amely megjelölné azt a választási szervet, amely a szavazólapok elkészítését jóváhagyná.
A fenti álláspont a következők miatt megalapozatlan: Az Alkotmánybíróságnak a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására vonatkozó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) szabályozza. Az Abtv. 49. §-a szerint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányellenes helyzet – a jogi szabályozás iránti igény – annak nyomán állott elő, hogy az állam jogszabályi úton avatkozott bizonyos életviszonyokba és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének lehetőségétől [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990. 83., 86.]. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg akkor is, ha az alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992. 227., 232.]. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs [35/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992. 204., 205.], hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethető tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995. 108., 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997. 122., 128.; 15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998. 132., 138.].
Az Alkotmánybíróság vizsgálta: fennáll-e alkotmányellenes jogalkotói mulasztás atekintetben, hogy a szavazólapok elkészítésének a jóváhagyását nem szabályozta a törvényalkotó. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a szavazólapok mintáját a Ve. melléklete tartalmazza. A melléklet része a törvénynek. A Ve. 33. § (2) bekezdés c) pontja alapján a választókerület szavazólapjainak adattartalmát a területi választási bizottság hagyja jóvá. A területi választási bizottság döntése ellen pedig jogorvoslatnak van helye. (Ve. 77–80. §) Alkotmányellenes mulasztás tehát nem állapítható meg.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság elutasította az indítványokat.
Az Alkotmánybíróság ezen határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét az ügy alkotmányos jelentőségére tekintettel rendelte el.
Alkotmánybírósági ügyszám: 881/B/2001.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás