PK BH 2002/225
PK BH 2002/225
2002.06.01.
A jogosult üzleti körülményeiben utóbb beállott változások önmagukban nem adnak alapot az előszerződésben kikötött foglaló visszakövetelésére [Ptk. 208. §, 243. §, 244. §, 245. §].
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a peres felek 1997. február 11-én adásvételi előszerződést kötöttek. Ebben az alperes vállalta, hogy a megépítendő T. téri piacon a felperes részére biztosít egy üzlethelyiséget 4 812 500 forint + áfa vételár megfizetése ellenében. A felperes a szerződésben foglalt ütemezésnek megfelelően vállalta a vételár kiegyenlítését. A szerződés 7. pontja szerint az előszerződés biztosítására a felek 500 000 forint foglalót kötöttek ki, amelyet a felperes a szerződés aláírásával egyidejűleg készpénzben, egy összegben megfizetett. A szerződés rendelkezett arról, hogy a foglaló összege a vételárba beszámít, és a foglaló összegét a felek ebbéli rendeltetésében az adásvételi szerződés egész tartama alatt fenntartják. A foglaló átvételéről kiállított számlán az alperes a befizetett összeget ,,üzletvételár-előlegként'' számlázta.
A szerződés megkötését követően a felperes közölte az alperessel, hogy az előszerződésben vállaltakat nem tudja teljesíteni, és kérte a befizetett összeg visszafizetését, ami elől az alperes elzárkózott.
A jogerős ítélet álláspontja szerint a peres felek között a Ptk. 243. §-ában szabályozott, foglalóra vonatkozó érvényes megállapodás jött létre. A számla elnevezésétől függetlenül nem fogadta el a felperesnek azt az álláspontját, hogy a befizetett összeg előleg volt, mert a szerződés 7. pontjából a teljesítés foglaló jellege kétséget kizáróan megállapítható volt. Arra tekintettel, hogy a felperes nem vitatta az előszerződésben vállalt kötelezettségei elmulasztását, a Ptk. 244. §-a alapján utasította el a felperes elsődleges keresetét, amelyben a teljes összeg visszafizetésére kérte kötelezni az alperest.
A szerződési értékhez viszonyítva a kikötött 500 000 forintot nem látta a jogerős ítélet eltúlzottnak, így nem látott alapot arra, hogy a Ptk. 245. §-ának (3) bekezdése alapján a felperes másodlagos kérelmének megfelelően mérsékelje a foglaló összegét.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az alperes keresete szerinti marasztalását. Álláspontja szerint a szerződés megszűnésének a körülményeit a jogerős ítélet nem vizsgálta, nem értékelte, hogy meglevő üzlethelyiségének megszűnése miatt nem jutott a remélt hitelhez, ezért nem tudott teljesíteni, így a Ptk. 244. §-ába ütköző módon utasította el keresetét. Valójában ugyanis a szerződés olyan okból szűnt meg, amelyért a felperes nem felel, így a foglaló visszajár. Ezen túlmenően arra is hivatkozott, hogy az alperest kár nem érte, és az alperes rosszhiszemű magatartást is tanúsított, amikor a foglalót a számlában már előlegnek tüntette fel azért, hogy az áfát vissza tudja igényelni.
Az alperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte, lényegében a jogerős ítélet helyes indokai alapján.
A felülvizsgálati kérelem az alábbi okok miatt alaptalan.
A jogerős ítélet a tényállást helyesen állapította meg, és érdemben helytállóan utasította el a felperesnek a foglaló visszafizetésére irányuló keresetét, illetve nem jogszabálysértő az ítélet abból eredően sem, hogy a foglaló öszszegét nem mérsékelte.
Nem kétséges, hogy a felperes és az alperes között a Ptk. 208. §-ában szabályozott előszerződés jött létre, amely foglalóval volt biztosítható. A felperesnek az az előadása, hogy a meglévő üzlethelyiségének megszüntetése miatt került abba a helyzetbe, hogy nem tudta az előszerződést fenntartani, önmagában legfeljebb arra adott volna alapot, hogy a Ptk. 208. §-ának (5) bekezdése értelmében a szerződés megkötését megtagadja. Az azonban nem kétséges, hogy az előszerződés teljesítésének meghiúsulásáért a felperes felelős, mert az a tény, hogy a felperes üzleti körülményeiben utóbb beállott változások miatt nem volt képes a szerződés fenntartására és teljesítésére, az ő érdekkörében merült fel. A felperes nem bizonyította, hogy a Ptk. 244. §-ában foglalt törvényi feltételek megvalósultak, ezért jogszabálysértés nélkül utasította el a jogerős ítélet a Ptk. 245. §-ának (1) bekezdése alapján a felperes keresetét, mert a foglalót a felperes alaptalanul követelte vissza.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében már nem állította azt, hogy az átadott pénzösszeg valójában előleg volt, csak az alperes számlázását kifogásolta. Ez azonban nem változtat azon, amit a jogerős ítélet a szerződés 7. pontja alapján helyesen állapított meg, hogy a felperes foglaló címén adta a szerződés megkötésekor az 500 000 forintot. A szolgáltatás jellegén nem változtat az, hogy az alperes a számla kiállítása során a teljesítést – bármilyen okból – nem valós tartalmának megfelelően tüntette fel.
A felperesnek az az állítása, hogy a visszalépése olyan időben történt, amikor még a cselekménye semmiféle kárt nem okozott az alperesnek, legfeljebb abból a szempontból értékelhető, hogy ez a foglaló mérséklését megalapozza-e. A foglaló visszakövetelésére ugyanis önmagában azon az alapon, hogy a teljesítés meghiúsulása okozott-e bármiféle hátrányt vagy kárt, nincs lehetőség. A kereset jogalapja szempontjából tehát nincs semmiféle relevanciája annak, hogy a felperes mikor állt el a szerződéstől és a tevékenysége okozott-e kárt az alperesnek.
Kétségtelen, hogy a foglaló mérséklésével kapcsolatos döntésnél valamennyi körülményt értékelni és mérlegelni kell. A jogerős ítélet azonban azt a döntő körülményt, hogy a teljes szerződéses értékhez képest a foglaló összege még a 10%-ot sem érte el, helyesen értékelte, és erre tekintettel jogszabálysértés nélkül mellőzte a foglaló mérséklését.
Mindezen indokokra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.IV.21.834/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás