• Tartalom

24/2002. (HK 11.) HM utasítás

24/2002. (HK 11.) HM utasítás

a szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyon és munkaviszonyon kívüli tevékenységek díjazásáról*

2002.04.27.
A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 10. §-ának g) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a Hvt. 41. §-a (2) bekezdésének 1) pontjára és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 59. §-ának (9) és (10) bekezdésében foglaltakra – a szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyon és munkaviszonyon kívüli tevékenységek díjazásáról – a következő utasítást adom ki.

1. § (1) Az utasítás hatálya kiterjed a Magyar Honvédségre (ideértve a katonai szervezeteket, a Honvédelmi Minisztérium szerveit, hivatalait és háttérintézményeit), a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra, a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatalra, valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervek).

(2) Az utasítás szabályait kell alkalmazni a honvédelmi szervek állományába tartozó hivatásos, szerződéses, vagy hadkötelezettségen alapuló katonai szolgálati viszonyban állók, köztisztviselők, közalkalmazottak és munkaviszonyban álló munkavállalók (a továbbiakban együtt: szolgálati viszonyban állók) tevékenységének díjazására, ha ez a tevékenység a (3) bekezdés szerinti feladatok végrehajtására irányul. Ezeket a szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni azok esetében is, akik egy másik honvédelmi szerv állományába tartoznak, vagy állományon kívüliek.

(3) Munkavégzéssel járó egyéb (polgári jogi1, megbízási) jogviszony létesíthető – figyelemmel a (4)–(5) bekezdésekben foglaltakra is – a honvédelmi szervek működési körébe tartozó, alaprendeltetés szerinti szolgálati feladatok végrehajtására, ha az adott feladatra nincs szervezetszerű beosztás, illetve munkaköri leírás szerinti munkakör, vagy a beosztás (munkakör) nincs betöltve, és nem végeztethető el a szolgálati jogviszonyból eredő teljesítési kötelezettség keretében.

(4) Nem létesíthető munkavégzéssel járó egyéb jogviszony (a továbbiakban: megbízásos jogviszony) a megbízott szolgálati, munkaköri kötelezettsége körébe tartozó (munkaköri leírásban meghatározott) feladat elvégzésére, továbbá olyan feladat végrehajtására, amely belső helyettesítéssel („szolgálati” megbízással2), vagy vezényléssel, átirányítással, rendkívüli időben történő munkavégzéssel, túlmunka, illetve túlszolgálat elrendelésével elvégeztethető. Nem létesíthető megbízásos jogviszony

a) a parancsnokkal (igazgatóval, főnökkel, vezetővel) a szervezetszerű helyettes vagy más beosztottja feladatainak ellátására,

b) a szervezetszerű parancsnokhelyettessel (igazgató-, főnök-, vezetőhelyettessel) a parancsnoki (igazgatói, főnöki, vezetői) feladatok ellátására, illetőleg beosztottja teendőinek végzésére.

(5) A honvédelmi szerv nem létesíthet a vele szolgálati viszonyban álló személlyel szolgáltatási (vállalkozási) szerződésen alapuló jogviszonyt, ha az olyan feladat (szolgáltatás) elvégzésére irányul, amelyet munkaköri kötelezettségként (munkaköri leírás szerint) kellene teljesítenie.

(6) A tudományos tevékenységek díjazására külön rendelkezések irányadóak.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

2. § (1) Azt, hogy az 1. § (3) bekezdés szerinti feladat szolgálati feladatként, munkaköri kötelezettségként, vállalkozási vagy megbízásos jogviszony keretében teljesíthető, a munkáltatói jogokat gyakorló parancsnok, főnök, vezető (a továbbiakban: parancsnok) a jogszabályok és belső rendelkezések, illetőleg a munkaszervezés és az ésszerű gazdálkodás elvárható követelményeinek figyelembevételével dönti el.

(2) Más honvédelmi szerv állományába tartozó megbízásos jogviszonyban csak akkor foglalkoztatható, ha az 1. § (3) bekezdés szerinti feladat vezényléssel, átirányítással, vagy kirendeléssel – figyelemmel az 1. § (4) bekezdésére is – nem oldható meg. Erről az (1) bekezdés szerinti parancsnok – az ott említett szempontok figyelembevételével – dönt.

(3) Nem magyar állampolgárokkal megbízásos jogviszony – az ide vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – csak a honvédelmi miniszter engedélyével létesíthető. E jogkört a honvédelmi miniszter átruházhatja.

(4) Megbízásos jogviszony létesítésekor értelemszerűen alkalmazni kell a megbízott állományviszonyának megfelelő összeférhetetlenségi szabályokat. Más honvédelmi szerv állományába tartozók ezen utasítás szabályai szerint csak akkor foglalkoztathatók, ha jogszabályban előírt engedélyeztetési, illetve bejelentési kötelezettségeiknek eleget tettek.

(5) A honvédelmi szerv alaptevékenységébe tartozó szellemi tevékenységet szolgáltatási szerződéssel, állományon kívüli személlyel vagy más szervezettel (gazdasági társaság, költségvetési szerv stb.) az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor végeztethet

a) ha annak költségei nem haladják meg annak a személyi állománnyal, vagy (polgári jogi) megbízásos jogviszonyban foglalkoztatottakkal történő elvégzésének költségeit, vagy

b) ha annak a személyi állománnyal vagy megbízásos jogviszonyban történő elvégeztetésének jogi akadálya van.

3. § (1) A megbízásos jogviszony – ezen utasításban nem szabályozott – díjazási és egyéb kérdéseiben, jogszabály, különösen a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak jogállásáról szóló XCV. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendeletei, továbbá a hivatásos és szerződéses katonák más kereső foglalkozását szabályozó rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2) A szerzői jogvédelem alá eső alkotások esetében szerződéskötésre a vonatkozó jogszabályok3. szerint kell eljárni.

(3) Hatósági engedélyhez (kamarai tagsághoz stb.) kötött tevékenység végzésére megbízás csak az ilyen engedély birtokában adható.

4. § Az ezen utasítás alapján folyósítható díjak megállapítása (kötelezettségvállalás és utalványozás) annak a parancsnoknak a hatáskörébe tartozik, aki a kifizetéshez szükséges költségvetési előirányzattal, jóváhagyott gazdálkodási kerettel (normatívával) rendelkezik.

5. § A megbízási szerződést jogszabályban4. meghatározott tartalommal és alakisággal kell megkötni. A megbízási szerződésben a szerződő felek kötelesek nyilatkozni arról, hogy a foglalkoztatásnak, illetve a díj folyósításának kizáró feltétele nincs.

6. § A megbízásos jogviszony keretében végzett tevékenységek díjazását a kötelezettségvállalásra jogosult parancsnok az összes körülmény – különösen a feladat bonyolultsága, a végzett munka színvonala – mérlegelése alapján a jogszabályban meghatározott esetleges díjtételekkel és a feladatra jellemző (tiszti, tiszthelyettesi, közalkalmazotti beosztáshoz, munkakörhöz tartozó) illetményekkel való összevetés, a piaci viszonyok és a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével, saját hatáskörben állapítja meg.

7. § (1) Ha az adott feladatra, feladatcsoportra, tevékenységre sem jogszabályban, sem más honvédelmi miniszteri rendelkezésben tételesen nincs meghatározott vagy ajánlott díjtétel (alsó-, felső határ stb.), a megbízási díjat összehasonlító módszer alkalmazásával kell megállapítani. E módszer alkalmazásakor meg kell állapítani a feladatra, annak jellege által megkívánt iskolai végzettség, szakképzettség, szakmai tapasztalat, nyelvismeret, illetőleg az egyéb követelmények, elvárások figyelembevételével jellemzően a köztisztviselő, közalkalmazott, vagy hivatásos katona részére főállásban, teljes munkaidőben történő foglalkoztatás mellett egy munkanapra járó (bruttó) illetmény összegét. Továbbá meg kell állapítani a megbízás végrehajtásához ténylegesen szükséges időtartamot. A két adat összevetésével és arányosításával határozható meg a fizetendő megbízási díj, figyelemmel annak költségvonzataira is.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján a megbízott részére a honvédelmi szerv által megállapított díj összege egy naptári évben (több szerződés esetén ezek együttes összege) várhatóan eléri a köztisztviselői (havi) illetményalap 25-szörösét, a folyósításhoz – a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal (a továbbiakban: HM KPSZH) főigazgató ellenjegyzése szükséges.

EGYES TEVÉKENYSÉGEK DÍJAZÁSA

8. § A honvédelmi szerveknél – eltérő rendelkezés hiányában – a különféle szerzői jogvédelem alá eső kiadványok (nevelés, oktatás, kiképzés, közművelődés céljait szolgáló tankönyvek, jegyzetek stb.), alkalmazott grafikai művek megalkotásáért, számítógépes programok (szoftverek) létrehozásáért, illetőleg annak felhasználására adott engedély fejében – figyelemmel a 6–7. §-okban foglaltakra – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) [16. § (4) bek.] szabályai szerinti díjazás állapítható meg.

9. § (1) A szerzői jogvédelem alá nem eső munkák [Pl.: az Szjt. 1. § (4)–(7) bekezdés szerint ilyenek lehetnek: szolgálati könyvek, belső kiadványok megalkotása, szerkesztése, lektorálása, hivatalos ügyiratok fordítása, gépelése stb.] díjainak megállapítására az 1. számú melléklet, illetőleg a 12. § szerinti díjtételeket kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti írásos anyagok terjedelmének megállapítására amennyiben nem áll rendelkezésre szövegszerkesztő (MICROSOFT WORD) által számított terjedelem (karakter), úgy azt külön intézkedés4. alapján kell megállapítani.

10. § (1) A honvédelmi szervek által szervezett és lebonyolított közművelődési, ismeretterjesztő, oktatási és kiképzési rendezvények, programok, konferenciák előadói részére a kötelezettségvállalásra jogosult parancsnok, a 6–7. §-okban foglaltakra figyelemmel, előadói tiszteletdíjat állapíthat meg. Tiszteletdíj annak az előadónak folyósítható, akinek ez a tevékenység nem munkaköri, szolgálati kötelezettsége, és az előadás eseti jellegű (nem rendszeres, nem ismétlődő) új, vagy nem közismert ismeretanyagot tartalmaz.

(2) A rendszeresen ismétlődő előadások vagy nem új, továbbá közismereti anyagot tartalmazó előadások előadói részére a megbízási díjat az azonos felkészültségű tanári, oktatói illetményekkel arányosan kell megállapítani.

(3) A köztisztviselői illetményalapot meghaladó összegű óránkénti előadói tiszteletdíj kifizetésének ellenjegyzése a HM KPSZH főigazgató hatáskörébe tartozik.

11. § (1) A honvédelmi szerv alaprendeltetés szerinti (szolgálati) feladatai teljesítése során felmerülő tolmácsolási feladatokat – különös tekintettel a folyósított nyelvpótlékokra – elsősorban a honvédelmi szerv állományába tartozó személyekkel kell megoldani.

(2) Honvédelmi szervvel szolgálati viszonyban nem álló – vagy másik honvédelmi szervvel szolgálati viszonyban álló – tolmács részére, figyelemmel a 2. § (2) bekezdésre is, a 2. számú melléklet szerinti tolmácsolási díj állapítható meg.

(3) A ténylegesen folyósított tolmácsolási díjat a kötelezettségvállalásra jogosult parancsnok, a tolmácsolandó szöveg jellegétől, idejétől (pl.: heti pihenőnapon magasabb összegben), a tolmácsolással szembeni igényességtől (pl.: szinkrontolmácsolás) függően állapíthatja meg.

(4) Külső tolmácsok részére indokolt esetben, a tolmácsolással összefüggő (utazási, szállás) költségeik jogszabályban meghatározott rend szerint megtéríthetők. Erről a megbízási szerződésben kell megállapodni.

(5) A katonai ügyészi szervezetek a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) előírásai, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzataikban jóváhagyottak szerint járnak el. A büntetőeljárás során szükséges hivatalos iratok fordítása, az azokért fizetett díjazás, valamint a nyomozás keretében igénybe vett tolmácsok díjazása terén, az igazságszolgáltatásban alkalmazott mindenkori gyakorlat az irányadó.

12. § (1) Eltérő intézkedés hiányában ügyiratok, táblázatok, kiadványok stb. szövegének gépírásáért oldalanként a következő díjak fizethetők

a) diktálás alapján (írógéppel, szövegszerkesztővel) történő leírás, (kézírással írt) kézirat írógéppel történő átírása oldalanként a köztisztviselői (havi) illetményalap 0,3%-a.

b) a táblázatokat, képleteket, ábrákat tartalmazó szövegrészeket 50%-kal felemelt összeggel lehet díjazni. A sürgősségi pótdíj az a) pont szerinti alapösszeg 30%-a.

c) az idegen nyelven történő gépírás esetén az egyébként megállapítható díj legfeljebb kétszeres összege folyósítható.

d) a b)–c) pontokban nem említett egyéb (pl.: biztonsági) követelményekre tekintettel az a) pont szerinti összeg legfeljebb 50%-kal felemelhető.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjtételek magukba foglalják az eredeti szöveggel (kézirattal) történő elsődleges egyeztetésért, a gépíró hibájából történő javításért, újragépelésért járó díjat is.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

13. § Ez az utasítás a közzétételt követő 8. napon lép hatályba. Az érintett honvédelmi szervezeteknél 2002. június 30-ig felül kell vizsgálni a tárgy szerint érintett, érvényben lévő megbízási, vállalkozási szerződéseket és szükség szerint kezdeményezni kell azok módosítását. Indokolt esetben a korábbi szerződések alapján megállapított díjak legfeljebb 2002. december 31-ig folyósíthatók.


Dr. Szabó János s. k.,

honvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 24/2002. (HK 11.) HM utasításhoz

(null)

Szerzői jogvédelem alá nem tartozó
írói, fordítói díjak

 

I.

 

Szerzői ívenként fizethető összeg

 

felső határa a köztisztviselői

 

ill. alap %-ában: (Ft)

 

1. Szolgálati könyv, egyéb hivatalos

(főnökségi) kiadvány megírása (megalkotása)

100%

2. Átdolgozás

50%

3. Szerkesztés, lektorálás

40%

4. Vázlatok, ábrák, fényképek

(az írásos szöveg megalkotásával

készítése és egyéb, külön nem

arányosan megegyezés szerint)

szabályozott tárgy szerinti tevékenység

 

II.

Fordítás

 

1. Fordítói díjak:

 

A köztisztviselői

illetményalap %-ában

oldalanként (Ft)

 

 

a)    Idegen nyelvről

magyar nyelvre:

2,04,0

b)    Magyar nyelvről

idegen nyelvre:

3,06,0

c)    Idegen nyelvről

idegen nyelvre:

4,07,0

2. Az 1. pont szerinti alapdíjon felül – annak legfeljebb kétszereséig terjedő – pótdíj állapítható meg, ha a fordítás feltételei kedvezőtlenek. Ilyen kedvezőtlen feltételnek tekinthető, pl.: a nem latin betűs szöveg; a fordítás sürgőssége; a hazánkban ritkán használt idegen nyelv; a fordítás minőségével, pontosságával szemben támasztott különösen magas követelmény stb.

3. Az 1–2. pont szerint megállapítható fordítási díjon felüli összeg, csak kivételesen indokolt esetben, a HM KPSZH főigazgatójának ellenjegyzésével folyósítható.

4. A fordítással készített szövegkivonat (szinopszis, összefoglaló stb.) esetén a szövegkivonat terjedelmére a 1–2. pont szerinti díjat kell megállapítani, ez azonban nem lehet kevesebb, mint a ”kivonatolt” teljes szövegterjedelemre számított fordítási díj 10%-a.

5. Amennyiben a szöveg terjedelmének rövidségére tekintettel az utasítás, vagy a megbízási szerződés a díjazás mértékét oldal/Ft-ban határozza meg, (egy) oldal alatt a 32 soros, soronkénti 60 betűhelyet tartalmazó szöveget kell érteni. (HVK Hdm. Fcsf. 262/1995. (HK 3/1996.) intézkedéssel kiadott 214/682. sz. Útmutató.)

2. számú melléklet a 24/2002. (HK 11.) HM utasításhoz

A tolmácsolási díjak

A honvédelmi szervek szolgálati tevékenysége körében felmerülő tolmácsolási feladatok ellátásáért alapdíj és a feltételektől függő pótdíj állapítható meg.

1. Az alapdíj mértéke óránként legfeljebb a köztisztviselői illetményalap (havi) összegének 8%-a.

2. A pótdíj mértéke:

a) ritkábban használt európai nyelvek esetében az alapdíj 10-30%-a. Nem minősül ritkábban használt európai nyelvnek: az angol, német, francia és az orosz nyelv,

b) nehezen elsajátítható (kínai, japán, arab stb.) nyelvek esetében az alapdíj 30-50%-a,

c) szinkron tolmácsolás esetén az alapdíj 100-200%-a,

d) a tolmácsolás szokásos körülményeitől eltérő, kivételes esetekben (éjszakai órában végzett tolmácsolás; sürgős, azonnali igénybevétel; bonyolult szöveg, magas szakmai követelményeket támasztó igényesség; felelősség stb.) a kötelezettségvállalásra jogosult parancsnok az a)-c) pontokban meghatározott összeget meghaladó mértékű pótdíjat - a HM KPSZH főigazgató (vagy megbízottjának) ellenjegyzésével - állapíthat meg.

*

Az utasítást utóbb a 106/2002. (HK 1/2003.) HM utasítás, a 40/2006. (HK 10.) HM utasítás módosította. Az utasítást a 99/2006. (HK 19.) HM utasítás 16. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, 2006. október 18. napjával.

1,

_____
A Polgári Törvénykönyvrol szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 474. §; a Magyar Honvédség hivatásos és szerzodéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) 29. § b) pontja.

2),

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 23–24. §; Mt. 83/A. §.; Hjt. 53. §.

3.

_____
A szerzoi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény, különösen az V–VI. fejezetek /Szjt./.

4.

Ptk. 198–218. §, 474. § (3) bek.

4.

_____
HM HVK HDMCSF 262/1995. (HK 3/1996.) számú intézkedésével kiadott 214/682. sz. „Útmutató...”.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére