KK BH 2002/247
KK BH 2002/247
2002.06.01.
Tilos az olyan reklám közzététele, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésére károsító hatással járhat [1997. évi LVIII. tv. 5. § (1) és (2) bek., 18. § (1) és (3) bek.].
Az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság 1999 júliusában észlelte a B., V. tér J. nádor tér felőli oldalán álló, többfunkciós, közterületi reklámberendezésen elhelyezett, a H. Bárt népszerűsítő reklámot, amely ,,Halló Love chance, Striptease Bár Open: 21-05 h, B., K. str. 65. Phone: 322- 4621, Entry free'' feliratot és két, alsóneműt viselő nőt ábrázol, oly módon, hogy az álló nő előtt guggoló nő az álló nő combjához hajolva, azt megérinti. Az álló nő keblét takarja az ,,entry free'' felirat.
Az elsőfokú hatóság határozatával az I. rendű felperest – mint reklámozót – 800 000 Ft, a II. rendű felperest – mint a reklámot közzétevőt – 500 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatokat helybenhagyta.
A felperesek keresetükben az alperesi határozatok megváltoztatását és a bírság törlését kérték.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 5. § (1) és (2) bekezdése általánosan tilalmazza azokat a reklámokat, amelyek hatásuk miatt a gyermek- és fiatalkorúak számára károsak lehetnek.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kérdéses reklám olyan felismerhető szexuális töltéssel bíró üzenetet hordoz, amely a gyermek- és fiatalkorúak számára káros hatással járhat. Nincs jelentősége annak, hogy a reklám nem nagy méretű, illetve a szemmagasság fölé helyezték, mert a pontos idő vagy a hőmérséklet megismerése érdekében a reklámberendezésre pillantó gyermek- és fiatalkorúak óhatatlanul észlelték azt. Hangsúlyozta, hogy a reklám szexuális tartalmának megítélésekor a különösen fogékony gyermek- és fiatalkorúak érzékenységéből kell kiindulni.
A bírság összegszerűsége körében utalt arra, hogy a Grtv. 18. §-ának (2) bekezdése, illetve (3) bekezdése az eljáró hatóság részére nem teszi kötelezővé előzetes felhívás kibocsátását, illetve bírsághatárt sem állapít meg. Úgy nem helytálló az a felperesi hivatkozás, hogy a bírság a maximumhoz állna közel. Utalt arra, hogy a reklám közzétételét megrendelő felelőssége hangsúlyosabb, ezért a bírság összegének meghatározása is jogszerűen történt.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I. rendű felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben az ítélet megváltoztatását és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete a Grtv. 5. §-ának (1), (2) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében foglaltakba ütközik, mert az ott felsorolt tilalmakat kiterjesztő módon értelmezi. Hangsúlyozta, hogy a Grtv. 5. §-ának (1) bekezdése az ügyben nem alkalmazható, mert az csak a gyermek- és fiatalkorúaknak szóló reklámra vonatkozik, az éjszakai szórakozóhelyet népszerűsítő reklám pedig nem ilyen. A Grtv. 5. §-a (2) bekezdésének alkalmazása körében utalt arra, hogy a perbeli reklám nem fiatalkorúakat ábrázol, tartalma pedig a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését nem károsíthatja. Az ,,entry free'' szöveg elhelyezése ugyanis a szexualitás hangsúlyozását kizárja. A reklám a médiában, hírműsorokban szokványos elemeket tartalmaz. Kifogásolta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság nem foglalt állást a kiszabott bírság összegszerűségéről. A jogszabálysértést, annak tárgyi súlyát, valamint az eljárás alanyának gazdasági viszonyait figyelembe véve – álláspontja szerint – a bírság mértéke túlzott, ezért annak mérséklése indokolt.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Grtv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint tilos közzétenni olyan reklámot, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja, így különösen, ha a gyermek- és fiatalkorúakat veszélyes, erőszakos, továbbá a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatja be.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése, illetve Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárás keretében azt vizsgálja, hogy az elsőfokú bíróság megsértette-e az I. rendű felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabályokat.
Az elsőfokú bíróság a fogyasztóvédelmi eljárásban szankcionált reklám tartalmának vizsgálata alapján olyan jogi álláspontot foglalt el, hogy a felismerhető szexuális töltéssel bíró üzenetet hordozó reklám a Grtv. 5. §-ának (2) bekezdésébe ütközik. Utalt arra, hogy a reklám szexuális tartalmát a különösen fogékony gyermek- és fiatalkorúak érzékenységéből kiindulva kell megítélni.
A felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint az elsőfokú bíróság a Grtv. 5. §-ának (2) bekezdését – helytelenül – kiterjesztő módon értelmezte.
A Legfelsőbb Bíróság szerint az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy a perbeli reklám a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsító hatással járhat, ugyanis felismerhető szexuális töltéssel bíró üzenetet hordoz, amely az azonos neműek ábrázolása folytán – amint arra az alperes határozatának indokolása is utal – szerepet játszhat a nemi identitás bizonytalanná tételében is. Az olyan szexualitás- ábrázolás, amely azt emberi összefüggéseiből kiragadja, károsan befolyásolhatja a fiatalok érzelmi életének alakulását.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Grtv. 5. §-a (2) bekezdésének első fordulatába ütközőnek találta a felperesi reklámot, nem értett egyet azzal a felperesi állásponttal, hogy az szokványos elemeket tartalmazna. A törvényi feltételek teljesüléséhez nem szükséges, hogy a reklám fiatalkorúakat ábrázoljon, illetőleg a fiataloknak szóljon. Önmagában az ,,entry free'' szöveg elhelyezése a reklámot nem teszi hatástalanná.
A felülvizsgálati kérelem kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a bírság összegszerűsége tárgyában nem foglalt állást. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának utolsó oldalán a törvényi bírsághatárok, illetve a reklám közzétételét megrendelő 1. rendű felperes hangsúlyosabb felelőssége alapján találta a bírság összegét jogszerűnek. A Grtv. 18. §-ának (3) bekezdésében foglalt szempontok alapján az elsőfokú bíróság a bírság összegét nem találta eltúlzottnak.
A bírság mértékének meghatározása szempontjait mind az első-, mind a másodfokú fogyasztóvédelmi hatóság határozata részletesen indokolta. Az indokolásból kitűnően a fogyasztói érdeksérelem körét, súlyát, a jogsértő állapot időtartamát a döntéshozatal során mindkét fokú hatóság vizsgálta, és figyelembe vette. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az I. rendű felperes felülvizsgálati kérelmét a kiszabott bírság összege vonatkozásában sem találta alaposnak, és a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv.VI.38.432/2000. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás