25/2002. (BK 18.) BM utasítás

a) a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv,

b) a középirányító szerv, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv,

c) a középirányító szerv irányítása alá tartozó önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

5. a) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv jogszabályokban előírt gazdálkodási feladatait gazdasági szervezetei útján látja el. A szervezeti és működési szabályzat, az ügyrend és a munkaköri leírások tartalmazzák a gazdasági szervezetek felépítését, jogállását, valamint a személyekhez és a beosztásokhoz kötődő feladatellátás rendjét.

b) A középirányító szervhez tartozó költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági irányításának részletes rendjét a középirányító szerv vezetője intézkedésben határozza meg, akinek joga és kötelessége kezdeményezni a költségvetési szerveit érintő, a fejezet jogkörébe tartozó gazdálkodási folyamatok indokolt módosításait.

c) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági szervezetének vezetője (gazdasági vezető) a működéssel összefüggő pénzügyi-gazdasági feladatok tekintetében a költségvetési szerv vezetőjének helyettese, aki feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el.

7. a) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek látják el.

b) Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, illetve az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel és részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek, részjogkörű költségvetési egységek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét – a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjének, illetve a középirányító szerv vezetőjének döntése szerint – megállapodásban kell rögzíteni. A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek a megállapodást, illetve már meglévő megállapodás módosítását jóváhagyásra – a Közgazdasági Főosztály útján – a közgazdasági helyettes államtitkárhoz kell benyújtania. A középirányító szerv költségvetési szerveinél a megállapodást – a Közgazdasági Főosztály véleményének kikérése mellett – a középirányító szerv vezetője hagyja jóvá azzal, hogy a megállapodást – a Közgazdasági Főosztály útján – a közgazdasági helyettes államtitkárhoz tájékoztatás céljából megküldi.

c) A b) pont szerinti megállapodásban meg kell határozni a tervezés, a pénzkezelés, az előirányzatok feletti rendelkezés, az előirányzat-felhasználás, továbbá a kincstári körön kívüli költségvetési szervek esetében a pénzellátás, a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az ellenjegyzés, az érvényesítés, a számvitel, az analitikus nyilvántartás, az információáramlás-szolgáltatás, a beszámolás, valamint a működtetés, a tárgyi eszköz felújítás, a beruházás és a vagyonkezelés tekintetében mindazokat a feladatokat, amelyeket az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv összevontan, illetve amelyeket a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elkülönítetten, önállóan lát el.

d) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője a c) pontban meghatározott gazdálkodási feladatok megállapodásban rögzített részének ellátására pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személy(eke)t jelöl ki.

8. a) A költségvetési szervek alapító, illetve megszüntető okiratának (a továbbiakban: okirat) elkészítése, módosítása az érintett költségvetési szervek közreműködésével a Közgazdasági Főosztály feladata.

b) Az okiratot a BM Jogi Főosztály és a BM Személyügyi Főosztály véleményezi.

c) Az okiratot a Közgazdasági Főosztály vezetője a közgazdasági helyettes államtitkár útján terjeszti fel a belügyminiszternek az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 88. §-ában szabályozott további eljárás végett.

d) A jóváhagyott okirat egy-egy eredeti példányát a törzskönyvi nyilvántartást vezető Közgazdasági Főosztály a BM Jogi Képviseleti Irodának, illetve a költségvetési szerv vezetőjének megküldi.

10. a) A Belügyminisztérium fejezet költségvetését a Közgazdasági Főosztály állítja össze a fejezethez tartozó költségvetési szervek költségvetési tervjavaslatai és adatszolgáltatásai alapján.

b) A Közgazdasági Főosztály útmutatást ad a költségvetési szervek részére a tervezés megvalósításához.

c) A Közgazdasági Főosztály – a közgazdasági helyettes államtitkár egyetértése mellett – a Pénzügyminisztériummal, valamint a költségvetési szervekkel történt egyeztetést követően:

– meghatározza a Belügyminisztérium fejezet költségvetési cím (alcím) rendjét, a költségvetési szervek tervezési feladatait, a tervezési követelményeket, a szövegjavaslattal összefüggő elvárásokat, határidőket,

– tájékoztatást ad a kiadási, bevételi keretszámokról, a fejlesztés fő irányairól,

– rögzíti a báziskorrekciókat, valamint a tervezés évében megvalósult előirányzat-változásoknak a tervezés irányszámaiban való számbavétele lehetőségét, illetve módját,

– a belügyminiszter rendelkezéseinek megfelelően intézkedik a költségvetési szervek közötti feladatok, illetőleg előirányzatok átcsoportosításáról,

– gondoskodik az előírt nyomtatványok és számítástechnikai programok BM Informatikai Főosztály útján történő továbbításáról, közreadásáról,

– felülvizsgálja a részére beküldött költségvetési javaslatokat, és tételes költségvetési javaslatot készít a fejezeti kezelésű előirányzatokra,

– a költségvetési szervek bevonásával véglegezi a tervjavaslatot, majd a Pénzügyminisztériummal történt egyeztetés után szöveges indokolással ellátva benyújtja belügyminiszteri jóváhagyásra,

– gondoskodik a belügyminiszter által jóváhagyott tervezet Pénzügyminisztériumhoz történő megküldéséről és a felmerülő egyeztetések elvégzéséről.

12. a) A költségvetési tervjavaslatban meg kell tervezni a költségvetési szervhez (költségvetési címhez, alcímhez) tartozó valamennyi szervezet és szervezeti egység mindazon bevételeit és kiadásait, amelyek

– forrástól függetlenül, állami alapfeladataival függenek össze,

– jogszabályon, szerződésen, megállapodási kötelezettségen alapulnak,

– a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak,

– eseti jelleggel, vagy egyébként várhatóak,

– eszközeik hasznosításával függenek össze.

b) A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és a középirányító szerv a hozzájuk tartozó költségvetési szervekkel a tervévi keretszámokról tervegyeztetéseket folytatnak, amelyek alapján a költségvetési szervek elkészítik a költségvetési terveiket.

c) A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és a középirányító szerv a költségvetés tervezésére a tervezésben érintett szerveik részére belső intézkedést ad ki, amely tartalmazza:

– a tervezés során kötelezően érvényesítendő általános és speciális követelményeket, előírásokat,

– bevételi és kiadási keretszámokat,

– az alapfeladatokkal kapcsolatos változásokat.

A belső intézkedések egy példányát a BM Költségvetési Ellenőrzési Főosztály (a továbbiakban: Költségvetési Ellenőrzési Főosztály) részére kell megküldeni.

d) A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek és a középirányító szervnek a kincstári ügyfelek részére a költségvetési tervezés határidejét úgy kell megállapítania, hogy a Közgazdasági Főosztály által meghatározott benyújtási határidőig legalább 5 munkanap álljon rendelkezésre a kiadott táblázatok belső összefüggéseiben, a tervezés követelményrendszerében, a létszám- és bérgazdálkodásban érvényesítendő követelmények felülvizsgálatára.

13. a) A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szervek és a középirányító szervek a Közgazdasági Főosztály előírásainak megfelelően végzik a hozzájuk tartozó költségvetési szervek, illetve azok szervezetei és szervezeti egységei által elkészített költségvetési tervjavaslatokkal kapcsolatos egyeztetéseket és összesítéseket.

b) A Közgazdasági Főosztályra a tervjavaslatot a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és a középirányító szerv közvetlenül, a hozzájuk tartozó költségvetési szervek pedig rajtuk keresztül küldik meg, amelyet a továbbítás előtt ellenőriznek, egyeztetnek és cím, alcím szerint összesítenek.

c) A Közgazdasági Főosztály a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok költségvetési cím tervjavaslatát a Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztálya bevonásával készíti el.

d) A költségvetési tervjavaslat készítésével egyidejűleg a fejezeti kezelésű előirányzatokat felhasználó szervek a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási szabályzatának összeállításához javaslatot készítenek és küldenek meg Közgazdasági Főosztálynak. A javaslatnak tartalmaznia kell:

– az adott fejezeti kezelésű előirányzat céljának megnevezését, a felhasználás módját,

– az adott fejezeti kezelésű előirányzat kezelési költségeit,

– az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságokra vonatkozó javaslatot és

– az előirányzat felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó javaslatot.

Kincstári költségvetés, elemi költségvetés

14. a) A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és a középirányító szerv legkésőbb a költségvetési év január 10-ig összeállítja és jóváhagyásra a Közgazdasági Főosztály útján a közgazdasági helyettes államtitkár részére megküldi a hozzátartozó kincstári ügyfelek előirányzat-gazdálkodás szempontjából elkészített és a költségvetési törvény költségvetési cím, alcím bontásának megfelelő, kiemelt előirányzatokat tartalmazó kincstári költségvetését.

b) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv kincstári költségvetésének a saját előirányzatai mellett tartalmaznia kell a kincstári ügyfélként nem működő részjogkörű költségvetési egységének előirányzatait, valamint a hozzátartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv azon előirányzatait, amelyekre kincstári költségvetés nem készült.

c) A kincstári költségvetés készítését a költségvetési törvényjavaslat országgyűlési tárgyalásának időszakában meg kell kezdeni. A Közgazdasági Főosztály a tervezett előirányzatok alakulásáról folyamatosan tájékoztatja a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket és a középirányító szerveket, amelyek kötelesek tájékoztatni az előirányzatok változásában érintett szervezeteiket.

d) A kincstári költségvetéseket tartalmi és számszaki ellenőrzést követően a Közgazdasági Főosztály megküldi az ÁHH-hoz, majd azokat a ÁHH feldolgozását követően visszaigazolja a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknek és a középirányító szerveknek.

16. a) A kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervek elemi költségvetésüket a költségvetési törvényben jóváhagyott, illetve a Szabályzat 14. pontjában foglaltak szerint megállapított és visszaigazolt előirányzatok alapján készítik el.

b) A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szervek és a középirányító szervek saját, valamint a hozzájuk tartozó kincstári ügyfelek elemi költségvetését költségvetési cím, alcím szerint összesítve tárgyév február 10-ig megküldik a Közgazdasági Főosztályra. Az elemi költségvetés aláírási jogát a szerv vezetője csak tartós távolléte esetén ruházhatja át első számú helyettesére.

c) A Közgazdasági Főosztály felülvizsgálja és feldolgozza az elemi költségvetéseket, tárgyév február 28-ig benyújtja a Pénzügyminisztériumnak, majd folyó év március 31-ig egy aláírt példány megküldésével visszaigazolja a költségvetési szerveknek.

d) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek elemi költségvetésük visszaigazolását követően tárgyév április 30-ig állapítják meg és igazolják vissza a hozzájuk tartozó részjogkörű költségvetési egységek költségvetését, valamint hagyják jóvá a részjogkörrel nem rendelkező szakmai szervezeti egységek feladatokra meghatározott költségvetési keretét.

e) Az a)–d) pontokban megjelölt időpontoktól való eltérésre csak a Pénzügyminisztérium – határidők betartását kizáró – intézkedései alapján, és az arról kapott tájékoztatás szerint van lehetőség.

17. a) A Belügyminisztérium Költségvetési és Gazdasági Főosztálya az ellátási körébe tartozó minisztériumi hivatali szervezetek bevonásával tárgyév április 20-ig javaslatot készít a BM központi igazgatása elemi költségvetésének felosztásáról. Az elkészített és a közgazdasági helyettes államtitkár egyetértésével elfogadott javaslatot jóváhagyás céljából fel kell terjeszteni közigazgatási államtitkárnak.

b) A Közgazdasági Főosztály felhasználó szervekkel közreműködve gondoskodik a fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári és elemi költségvetésének elkészítéséről, illetve a Pénzügyminisztériumba való továbbításáról.

Előirányzat-felhasználás, előirányzat-módosítás

19. a) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a havi finanszírozási keretei között korrekciót a kincstári ügyfélként működő szerveinél a Közgazdasági Főosztály jóváhagyásával hajthat végre. A jóváhagyás iránti igényt szöveges indokolással ellátva a Közgazdasági Főosztálynak kell megküldeni, amelyhez csatolni kell az érintett kincstári ügyfél álláspontját tartalmazó nyilatkozatot is.

b) A keretkorrekció – kivéve a költségvetési szervek kezdeményezésén alapuló keretkorrekció – a közgazdasági helyettes államtitkár hatásköre.

20. a) A kiemelt előirányzatokon belüli átcsoportosítás joga az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek vezetőit illeti meg.

b) A kiemelt előirányzatokon belüli átcsoportosításról a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek értesítik az önállóan gazdálkodó költségvetési szervet. Az értesítést szöveges indokolással kell ellátni.

22. a) A közgazdasági helyettes államtitkár a költségvetési szervek kezdeményezésére engedélyezi a jóváhagyott bevételi előirányzatokon felüli többletbevételre vonatkozó előirányzat-módosítást.

b) Az a) pont szerinti módosításra irányuló javaslatot a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és a középirányító szerv közvetlenül, a hozzájuk tartozó költségvetési szervek pedig rajtuk keresztül küldik meg a Közgazdasági Főosztálynak.

23. a) A fejezeti hatáskörben végrehajtható előirányzat-módosítások és fejezeten belüli átcsoportosítások – ideértve a költségvetési címek közötti és a költségvetési címen belül alcímek és kincstári ügyfelek közötti átcsoportosításokat is – jóváhagyása a Közgazdasági Főosztály vezetője hatáskörébe tartozik, kivéve a fejezet, a Kormány és az Országgyűlés által adott póttámogatás miatti előirányzat-módosítások, amelyben a közgazdasági helyettes államtitkár illetékes.

b) A Közgazdasági Főosztály gondoskodik az a) pont szerinti módosítások jóváhagyásra történő felterjesztéséről, továbbá az érintett költségvetési szervek értesítéséről.

c) A költségvetési címek közötti előirányzat-átcsoportosításra a költségvetési szerkezeti változás, a központi költségvetési szervek felügyeletének megváltoztatása, átszervezése, a költségvetési alapfeladatok és kötelezettségek átadása-átvétele miatt kerülhet sor.

d) A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és a középirányító szerv közvetlenül, a hozzájuk tartozó költségvetési szervek pedig rajtuk keresztül küldik meg minden hónap 8-ig a Közgazdasági Főosztályhoz az a) pontban foglalt fejezeti hatáskörbe tartozó előirányzat-módosítási igényt.

e) Az előirányzat-módosításokhoz minden esetben mellékelni kell az átcsoportosítás szükségességét, célszerűségét alátámasztó dokumentumokat, számításokat, valamint a szöveges indokolást.

25. a) Az elemi költségvetés készítésére kötelezett költségvetési szervek gazdálkodásukról és az előirányzatok felhasználásáról június 30-ai fordulónappal féléves, december 31-ei fordulónappal éves költségvetési beszámolót készítenek. A beszámolási kötelezettség a költségvetési előirányzatok alakulására és azok teljesítésére, a vagyoni, pénzügyi és létszámhelyzet, költségvetési feladatmutatók alakulásának bemutatására, továbbá a költségvetési támogatások elszámolására, valamint a Közgazdasági Főosztály által meghatározott egyéb témakörökre terjed ki. A feladatok végrehajtásáról szóló költségvetési beszámolónak biztos alapot kell nyújtania a következő költségvetési év pénzügyi tervezéséhez.

b) Az éves költségvetési beszámoló részei:

– könyvviteli mérleg,

– pénzforgalmi jelentés,

– pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás,

– eredménykimutatás,

– kiegészítő melléklet.

c) A féléves költségvetési beszámolónak tartalmaznia kell a pénzforgalmi jelentést, valamint az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését.

d) A féléves és éves beszámolót a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szervek és a középirányító szervek a Közgazdasági Főosztályra küldik meg. A beszámolónak tartalmaznia kell a saját és a hozzájuk tartozó költségvetési szervek felülvizsgált és címszinten összesített beszámolóját is. A beszámoló megküldésének határideje – az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a féléves beszámoló esetében legkésőbb július 31-e, az éves beszámoló esetében legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-a.

e) A féléves és az éves beszámolót a központilag előírt nyomtatványoknak megfelelően, a közreadott számítástechnikai program segítségével előállított adathordozón kell elkészíteni. A számítástechnikai úton előállított és kinyomtatott űrlapok csak abban az esetben azonos értékűek a központi nyomtatvánnyal, ha a szerv vezetője és a kitöltésért felelős személy azt aláírta. Az aláírók felelősséggel tartoznak az adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáért.

f) A Közgazdasági Főosztály az adatszolgáltatási űrlapokat és a számítástechnikai programot – az Ámr. 148. §-ának (2) bekezdése alapján – a féléves beszámoló esetében legkésőbb július 20-ig, az éves beszámolónál legkésőbb a tárgyévet követő év február 5-ig küldi meg a költségvetési szerveknek. A Közgazdasági Főosztály a költségvetési beszámoló értékeléséhez további adatszolgáltatást is elrendelhet, amelyet külön körlevélben ad közre.

g) A Közgazdasági Főosztály az intézményi beszámolók fejezeti szintű felülvizsgálatához az alábbi kiegészítő mellékletek benyújtását rendeli el:

– szöveges indokolást a költségvetési előirányzatok alakulásáról, kiemelt előirányzatonként a módosított előirányzatok és teljesítési adatok eltéréséről;

– a tárgyév december 31-i állapotnak megfelelő 0–9 számla osztály minden számláját tartalmazó, zárás előtti és zárás utáni állapotnak (amikor már csak a mérleg számláknak van egyenlege) megfelelő főkönyvi kivonatokat, a zárás előtti főkönyvnek ellenőrizhető módon tartalmaznia kell a költségvetési beszámoló űrlapjain rögzített, kiadási és bevételi jogcímeknek megfelelő főkönyvi számlacsoportok összegfokozatait;

– a költségvetési szerv vezetőjének nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az államháztartás beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságáról szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 37. §-ában foglaltaknak megfelelően a mérleg tételes leltárral került alátámasztásra;

– tanúsítvány a tárgyévi központi költségvetést megillető befizetésekről;

– kimutatás a hitelintézetnél vezetett lakásépítési és vásárlási munkáltatói támogatás bankszámla tárgyévi forgalmáról;

– a költségvetési függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások egyenlegét alátámasztó, tételes leltárt.

h) A Közgazdasági Főosztály a kincstári költségvetési beszámoló készítésére az Ámr. 146. §-ra tekintettel külön intézkedést ad ki.

i) A költségvetési szerv vezetője a felelős a beszámolási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért. A költségvetési szerv vezetője a beszámoló aláírási jogát csak tartós távolléte esetén és csak első számú helyettesére ruházhatja át.

j) A Közgazdasági Főosztály felülvizsgálja és fejezetszinten összesíti a beszámolókat, majd megküldi a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez.

k) A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket és a középirányító szerveket az éves költségvetési beszámoló elfogadásáról, valamint a számszaki beszámoló belső, illetve az előírt adatszolgáltatással való összhangjáról a tárgyévet követően május 15-ig a Közgazdasági Főosztály írásban tájékoztatja.

l) A Közgazdasági Főosztályhoz továbbítandó évközi mérlegjelentést az Ámr. 145. §-ában foglalt rendelkezések alapján kell elkészíteni és benyújtani.

27. a) A költségvetési beszámoló teljesítésére kötelezettek zárszámadást készítenek. A zárszámadás és szöveges indokolás részletes tartalmi és formai követelményeit, illetve a határidőket a Közgazdasági Főosztály a Pénzügyminisztérium tájékoztatójának figyelembevételével határozza meg.

b) A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szervek és a középirányító szervek a zárszámadás összeállításához szükséges formanyomtatványokat (táblákat) megküldik a költségvetési szerveik részére. E költségvetési szervek a nyomtatványokat a kitöltést és aláírást követően szöveges indokolással együtt a kért határidőre visszaküldik. A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szervek és a középirányító szervek a részjelentések alapján költségvetési szerveikkel elkészíttetik a zárszámadásokat és azok szöveges indoklásait.

c) A Közgazdasági Főosztály a zárszámadásokat felülvizsgálja és fejezeti szinten összesíti, majd továbbítja a Pénzügyminisztériumba. A felülvizsgálat kiterjed az előirányzattal összefüggően jóváhagyott alaptevékenységi feladatok szakmai teljesítésére, értékelésére, a pénzügyi teljesítés és feladatmegvalósítás összhangjára, az eredeti, a módosított terv- és tényadatok eltérésére.

28. a) A jogszabály által a Belügyminisztérium szakmai felügyelete alá helyezett, továbbá a Belügyminisztérium által alapított, vagy a tulajdonosi részesedés formájában érdekeltségi körébe tartozó közhasznú társaságoknak, gazdasági társaságoknak, közalapítványoknak, alapítványoknak minden évben értékelniük kell, hogy a részükre nyújtott központi költségvetési támogatás hogyan hatott tevékenységük ellátásának színvonalára, gazdaságosságára, a jövedelmezőségre, a vagyon változására.

b) Az a) pontban felsorolt szerveknek az értékelést az Ámr. 19. mellékletében foglalt tartalommal és szöveges indokolással alátámasztottan legkésőbb május 31-ig meg kell küldeniük a Közgazdasági Főosztálynak.

c) A Közgazdasági Főosztály megvizsgálja, hogy az a) pontban felsorolt szervek működése hogyan befolyásolja a szakfeladat támogatási szükségletét, amelyről értékelést készít, és azt június 30-ig a közgazdasági helyettes államtitkár útján a belügyminiszternek felterjeszti.

d) A c) pont szerinti értékelést – elemi beszámoló részeként – az Ámr. 19. mellékletének felhasználásával, július 31-ig kell megküldeni a Pénzügyminisztériumnak, az alapító értékelésével együtt.

Előirányzat-maradvány megállapítása, visszaigazolása

29. a) A költségvetési szerv az előirányzat-maradványát az éves beszámoló készítésekor állapítja meg, amelyet a Közgazdasági Főosztály a zárszámadás készítése során felülvizsgál.

b) A Közgazdasági Főosztály javaslatot tesz a közgazdasági helyettes államtitkárnak – a Pénzügyminisztérium általi jóváhagyást követően – a költségvetési szervek előirányzat-maradványának visszahagyására és gondoskodik a tárgyévet követő május 31-éig a jóváhagyás visszaigazolásáról.

c) A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szervek és a középirányító szervek éves költségvetési beszámolójuk és előirányzat-maradványuk jóváhagyását követő 15 napon belül gondoskodnak a hozzájuk tartozó kincstári költségvetéssel rendelkező szervek beszámolójának és előirányzat-maradványának visszaigazolásáról.

A számvitel

30. a) A költségvetési szervek a számviteli törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok szerint kötelesek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségüknek eleget tenni. A költségvetési szervek kötelesek a tevékenységük során előforduló, a vagyoni és pénzügyi helyzetükre kiható gazdasági eseményeikről a kettős könyvvitel rendszerében módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezetni, amelyet a költségvetési év végével le kell zárni.

b) A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője és a középirányító szerv vezetője felelős a saját, valamint a hozzátartozó költségvetési szervek egységes számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítéséért, az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért.

c) A közgazdasági helyettes államtitkár egyetértésével a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője és a középirányító szerv vezetője számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatokat kiterjeszti-e a hozzátartozó költségvetési szervekre, vagy azok önálló számviteli politikát alakítanak-e ki, és külön szabályzatokat készítenek-e. A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője és a középirányító szerv vezetője szöveges indokolással együtt az utasítás hatálybalépését követő 30 napon belül a Közgazdasági Főosztályhoz nyújtja be a számviteli rend kialakításáról szóló tervezetét.

d) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szerv(ek) szervezeti rendjében bekövetkező változás esetén a számviteli politika újraszabályozását a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője és a középirányító szerv vezetője köteles a c) pontban foglaltak szerint újra kezdeményezni.

e) A költségvetési szervnek a számviteli politikája kialakításánál a jogszabályi rendelkezések mellett figyelemmel kell lennie a jelen Szabályzatban meghatározottakra, valamint az alapító okiratában és szervezeti és működési szabályzatában (ügyrendjében) rögzített szakmai feladatokra és sajátosságokra.

f) A költségvetési szerv a számviteli politika keretében készíti el az eszközök és források leltározási, leltárkészítési, illetve értékelésének szabályzatát, valamint a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, továbbá a pénzkezelési szabályzatot.

g) A költségvetési szerv a számviteli politikában köteles rögzíteni, azt hogy a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából a költségvetési szerv mit tekint lényegesnek, nem lényegesnek, továbbá jelentős összegnek, nem jelentős összegnek.

Rögzítendő különösen, mi tekinthető figyelembe veendő szempontnak

– a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetésben,

– a kisértékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek minősítésénél,

– az értékcsökkenés összegének alap- és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál,

– az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál,

– a raktári készletek leltározása során az eltérések kompenzálásánál és a káló elszámolásánál,

– a terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében,

– a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 58. §-ának (5) bekezdése szerinti befektetett eszközök piaci értéken történő értékelés esetén az eszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet jelentős összegének meghatározásánál,

– a számviteli elszámolás meghatározásánál.

A számviteli politika keretében ki kell jelölni a mérlegkészítés időpontját, vagyis a költségvetési évet követő időszakban azt az időpontot, ameddig az értékelési feladatokat el kell végezni, illetve a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítések végezhetők.

h) A költségvetési szerv számviteli politikájára épül a költségvetési szerv számviteli rendszere (számlarend, számlatükör), illetve a választott adatfeldolgozási és információs, valamint a különféle belső ellenőrzéseinek rendszere.

i) A számviteli politikát tartalmazó dokumentumot (szabályzatot) a költségvetési szerv vezetője és a gazdasági vezetője együttes aláírásával kell kiadni. A végrehajtásért és annak ellenőrzéséért a költségvetési szerv vezetője a felelős.

31. a) A Közgazdasági Főosztály – a fejezet beszámolási és könyvvezetési feladatainak egységes végrehajtása érdekében – évente számlatükröt, illetve a számlaösszefüggéseket és magyarázatokat tartalmazó számlarendet ad ki a költségvetési szervek részére, amelyet a költségvetési szerveknek kötelezően kell alkalmazni az intézményi sajátosságok figyelembevételével. A BM Központi Kórház és Intézménye a 6-os és a 7-es számlaosztály tekintetében eltérhet a fejezeti számlatükörben előírt bontástól.

b) A költségvetési szerv vezetője hatáskörébe tartozik – a fejezet által kötelezően előírt főkönyvi számlák alkalmazásával, a szakmai feladatainak és sajátosságainak megfelelően – az intézményi számlatükör és számlarend kialakítása. A költségvetési szerv vezetője felelős a számlatükör és számlarend összeállításáért, folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért.

c) A költségvetési szerv a számviteli politikájában, valamint a Szabályzat 30. pontjának e) pontjában meghatározott szabályok kialakításánál köteles rögzíteni, hogy a folyó kiadásokat elsődlegesen közgazdasági osztályozás szerint kell könyvelni (1–5 számlaosztályban) és a vásárolt készleteknek a mérlegben átlagos (súlyozott) beszerzési áron való kimutatását.

d) Azon főkönyvi számlák állományában bekövetkezett változásokat, melyek állományát az analitikus nyilvántartások feladásai alapján kell meghatározni az első félévben negyedévente, azt követően havonta a tárgyhót követő hó 5-ig kell a főkönyvi könyvelésben rögzíteni (tárgyi eszközök, készletek, szállítók stb.).

32. a) Ezen utasítás kiadását követően a költségvetési szervek részére, az egységes számviteli rend kialakítása érdekben a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt. által készített pénzügyi-számviteli szoftverek alkalmazását javasolja a fejezet.

b) Az utasítás hatálybalépését követően az alkalmazott pénzügyi-számviteli rendszerekben módosítás a Közgazdasági Főosztály engedélyével lehetséges, amelyet írásban kell benyújtani és szakmai indokolással kell ellátni.

33. a) A költségvetési szerv a házipénztárba befolyt bevételeket a kiadások teljesítésére nem használhatja fel, azt naponta a kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára készpénzben be kell fizetni. A napi befizetéstől el lehet tekinteni, amíg a házipénztárba befizetett összeg nem éri el az 50 000 forintot, annak készpénzben történő tartására a költségvetési szerv pénzkezelési szabályzata lehetőséget ad.

b) A közgazdasági helyettes államtitkár a rögzített értékhatárt indokolt esetben felemelheti. A költségvetési szerv vezetője a kérelmet a Közgazdasági Főosztály útján nyújtja be, szöveges indokolással alátámasztva, részletezve a készpénzforgalom csökkentésére vonatkozó intézkedéseit.

34. a) A fejezet a költségvetési szerv házipénztárának napi záró pénzkészletét 200 000 forintban állapítja meg, ettől a költségvetési szerv a közgazdasági helyettes államtitkár engedélyével térhet el. Az eltérés iránti kérelmet a Szabályzat 33. b) szerint kell benyújtani.

b) A közgazdasági helyettes államtitkár által – a tárgykörben – korábban kiadott, alacsonyabb értékhatárban jóváhagyott egyedi engedélyek hatályukat vesztik.

35. a) Amennyiben a költségvetési szervnél a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az eszközökről és azok állományban bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a leltározás elvégzését igazoló leltárt – közgazdasági helyettes államtitkár egyetértésével – helyettesítheti a részletező nyilvántartások alapján készített összesítő kimutatással amelynek tartalmát, formáját és kellékeit saját hatáskörben, a leltározási szabályzatban kell rögzíteni.

b) Az engedély iránti kérelmet a Közgazdasági Főosztály útján kell megküldeni a tárgyévi leltározási ütemterv kiadásáig, legkésőbb tárgyév április 30-ig.

A kérelemhez csatolni kell az összesítő kimutatás formanyomtatványát, amelynek legalább az alábbi adatokat kell tartalmazni, mennyiségben és értékben:

– cikk,

– megnevezés,

– az eszköz nyitóállományának értéke,

– az eszköz állományában bekövetkezett növekedés és csökkenés halmozott forgalma,

– az eszköz záró állományának értéke.

A fejezethez tartozó költségvetési szervek
törzskönyvi nyilvántartása

36. a) A fejezethez tartozó költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásának vezetése a Közgazdasági Főosztály feladata.

b) A költségvetési szervek nyilvántartása hat számjegyből álló PIR-törzsszám rendszerben történik, amelyből az első öt szám a PM Költségvetési Nyilvántartási és Adatfeldolgozási Főosztály jogelőd szervezete által átadott 72 000–74 000 közötti törzsállomány, a hatodik szám számítógépes program által előállított CVD ellenőrző szám.

c) A Közgazdasági Főosztály a Szabályzat 1. függeléke szerinti törzskönyvi nyilvántartó lapot alkalmazza a nyilvántartás vezetéséhez. A költségvetési szervek az adataiban bekövetkező változást ezen a nyilvántartó lapon köteles bejelenteni, a változást követő 5 napon belül.

d) A költségvetési szerv a kincstári számláihoz kapcsolódó aláírás bejelentő karton 1 példányát a bekövetkező változások nyilvántartása végett, a Magyar Államkincstár ellenjegyzését követően Közgazdasági Főosztály részére köteles megküldeni.

Tájékoztatás a költségvetési ellenőrzésekről

38. a) A gazdálkodási események folyamatos nyomon követése és elemző értékelése céljából az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek havonta jelentést (kontrolling jelentés) kell készítenie a Közgazdasági Főosztály részére. A jelentés adatait az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv számviteli főkönyvi programjában szereplő elemi adatok felhasználásával kell elkészíteni.

b) A kontrolling jelentésadás határideje a tárgyév első adatközlésére április 10-e, a további esetekben a tárgyhónapot követő hónap 10-e, illetve a negyedévet követő hónap 10-e.

c) Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek kontrolling jelentése tartalmazza:

– eredeti költségvetési előirányzatokat, ezek hatáskörönkénti módosítását,

– teljesítésadatokat összességében, az eredeti és módosított előirányzatok mellett,

– az illetmények alakulását az éves beszámoló mélységében,

– az éves rendszeres és nem rendszeres kötelezettségvállalásokat,

– a tartozásállományt,

– a közbeszerzés hatálya alá tartozó kötelezettségeket,

– a bevételek alakulását típusonként,

– a rendelkezésre álló szabad keretek, illetve várható bevételek alakulását összességében,

– a befektetett eszközök állományának változását (negyedévente),

– a készleteket, követeléseket, szállítókat (negyedévente).

d) A kontrolling jelentéseket a Közgazdasági Főosztály elemzi, értékeli és összesítő kimutatást készít. A Főosztály havi rendszerességgel tájékoztatja a Költségvetési Ellenőrzési Főosztályt és a közgazdasági helyettes államtitkárt döntés-előkészítő összeállításával. A Közgazdasági Főosztály kezdeményezi az intézmény gazdálkodásába történő beavatkozást a közgazdasági helyettes államtitkárnál minden olyan esetben, amikor

– a tervezett szakmai feladatoktól számottevően eltérő,

– a szervezet vagyonát nagymértékben veszélyeztető,

– a pénzügyi, gazdálkodási szabályokat súlyosan sértő

gazdálkodási magatartást tapasztal.

II.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Kötelezettségvállalás rendje

40. a) A költségvetési törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelésről – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja figyelembevételével – a költségvetési szerv vezetője, illetve az általa kijelölt személy(ek) mondhatnak le és nyilváníthatnak behajthatatlan követeléssé.

b) A lemondást, illetve a behajthatatlannak nyilvánítást meg kell előznie legalább két, a teljesítésre történő írásos felhívásnak. A felhívás költségei nem haladhatják meg a követelés összegét.

c) Nem tekinthető kis összegű követelésnek, ha a kötelezettnek ugyanazon költségvetési szervvel szemben több gazdasági eseményből származó tartozása van, és ezek együttes összege meghaladja a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt.

Kiküldetés és szolgálati jellegű utazás elrendelése

41. a) Belföldi kiküldetés és szolgálati jellegű utazás elrendelésére a munkáltatói jogkört gyakorló vezető, az állományilletékes parancsnok, illetve a vele azonos vagy magasabb jogállású vezető, valamint az általuk erre írásban felhatalmazott vezető jogosult. Az elrendelési jogosultság megadásáról – aláírási minták megküldésével – az illetékes gazdasági szervet tájékoztatni kell.

b) A belföldi kiküldetést, szolgálati jellegű utazást az erre a célra szolgáló – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 25. §-ában meghatározott adattartalommal két példányban kiállított – kiküldetési rendelvényben, utasításban, továbbá menetlevél nyomtatványon, vagy egyéb rendszeresített okmányon (a továbbiakban: kiküldetési rendelvény) előre kell elrendelni. Az elrendelés napja és a kiküldetési rendelvény érvényességi határideje közötti idő a 30 napot nem haladhatja meg.

c) A kiküldetési rendelvényen szerepeltetni kell a hivatali, szolgálati utazás célját, időtartamát, útvonalát, a megtett út nagyságát (futásteljesítményt), az utazási költség térítését, az élelmezésiköltség-térítést, valamint a költségtérítések kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.).

d) A kiküldöttnek a belföldi kiküldetéssel kapcsolatosan felmerült utazási költsége, szállásköltsége és a napidíj megtérítésének szabályait jogszabály, illetve belügyminiszteri utasítás határozza meg.

e) A külföldi kiküldetés elrendelésének és költségelszámolásának szabályait jogszabály, illetve belügyminiszteri utasítás határozza meg.

Élelmezési tevékenység

a) a hivatásos állományúak, köztisztviselők, közalkalmazottak és a Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó munkavállalók (a továbbiakban együtt: alkalmazottak) élelmezését,

b) a középiskolai tanulóknak, a felsőoktatási intézmény hallgatóinak, határőrizeti (idegenrendészeti) és rendőrhatósági őrizetben, előzetes letartóztatásban lévők, (a továbbiakban: fogva tartottak), valamint az egészségügyi intézetben gyógykezelés alatt álló betegek, továbbá az üdülőkbe beutalt vendégek, az üdülői férőhelyeket igénybe vevők (a továbbiakban együtt: ellátottak) élelmezését,

c) az ellátottak és alkalmazottak élelmezési járandóságait,

d) a belügyi szervek élelmezési anyagokkal, élelmezés-felszerelési eszközökkel való ellátását.

44. a) A fenntartó költségvetési szerv az ellátottak és alkalmazottak természetbeni élelmezését saját konyhai étkeztetés keretében, vagy belső, illetve külső szervek szolgáltatásának igénybevételével oldja meg.

b) Az alkalmazottak részére étkezési hozzájárulás a jogszabályban előírt módon nyújtható. Az étkezési hozzájárulás mértékét, a hozzájárulásban részesülők körét, valamint a kifizetés lebonyolítását a fenntartó költségvetési szerv vezetője az adott költségvetési évre vonatkozó jogszabályok és a belügyminiszteri utasítás figyelembevételével határozza meg.

49. a) Az étkezés igénybevételének térítési díja – az étkezést kötelezően igénybe vevők térítési díjának kivételével – nem lehet alacsonyabb a napi nyersanyagköltség (norma) összegétől.

b) A külső szervek és személyek legalább az önköltséget (nyersanyagköltség + átlag rezsiköltség + áfa), illetve ezen túl a fenntartó költségvetési szerv vezetője által megállapított, de az önköltséget meghaladó összeget fizetik.

52. a) Az Áht. 94. §-ának (3) bekezdése alapján költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem járulhat hozzá, azonban az állami feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban álló, alapítvány által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre évi 5 millió Ft értékhatárig kötelezettséget vállalhat, vagy a rendelkezésre bocsátott kapacitás révén elért bevételét – a kiadások megtérítése mellett – átengedheti.

b) Költségvetési szerv társadalmi szervezetet a Kormány engedélyével hozhat létre, illetve csatlakozhat ilyenhez. A társadalmi szervezet létrehozására vonatkozó javaslatokat, kérelmeket – részletesen indokolva, az anyagi és pénzügyi eszközök konkrét meghatározásával – ellenjegyzésre a Közgazdasági Főosztályhoz kell benyújtani.

c) Alapítvány és társadalmi szervezet részére történő támogatást illetően kötelezettségvállalás, bevétel-átengedés, akkor teljesíthető, ha

– a támogatandó szervnek a központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szemben nincs az eredeti esedékességi időn belül meg nem fizetett és a támogatás teljesítésekor fennálló tartozása,

– a támogatás címzettje számlákkal és bizonylatokkal alátámasztva elszámol a támogatásról, valamint – céljellegű támogatás esetén – annak a támogató által megjelölt célra való felhasználásáról.

d) Az a)–c) pontokban meghatározott feltételeknek megfelelő támogatás kifizetésére a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és a középirányító szerv vezetőjének engedélyével, illetve a BM központi igazgatása költségvetési cím és a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő támogatás esetén a közigazgatási államtitkár engedélyével kerülhet sor.

e) Alapítvány és társadalmi szervezet támogatásáról, valamint azon fejezeti kezelésű előirányzatok esetében, melyek rendeltetése az államháztartáson kívüli szervezetek címzett támogatása, a támogatásról az érintett felhasználó szervekkel megállapodást kell kötni. A megállapodásban a támogatás feltételéül számadási kötelezettséget kell előírni, valamint a felhasználással járó, a központi költségvetéssel (adó, vám, illeték stb.) és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni kötelezettségek teljesítését kell rögzíteni. A megállapodásban szereplő kötelezettségek nem teljesítése esetén a további támogatást fel kell függeszteni. Érvényes megállapodás hiányában kifizetést teljesíteni nem lehet.

f) Nem támogatható olyan államháztartáson kívüli szervezet, amelynek a támogatást nyújtó szervvel szemben lejárt határidejű tartozása áll fenn.

g) A támogatások jellegéről, értékéről, összegéről, felhasználásáról analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelynek alapján a támogatást folyósító költségvetési szerv éves kimutatást készít és azt a tárgyévet követő április 30-ig a Közgazdasági Főosztály útján megküldi a közgazdasági helyettes államtitkár részére.

53. a) A költségvetési szerv az Áht. 94. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint alapíthat gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, illetve szerezhet ezekben érdekeltséget. A költségvetési szerv az erre vonatkozó javaslatát, kérelmét a Közgazdasági Főosztály útján nyújtja be a közgazdasági helyettes államtitkárhoz.

b) A Belügyminisztérium többségi tulajdonú közhasznú-, illetve gazdasági társaságokkal kapcsolatban a társasági tagsági jogokat – külön meghatalmazás alapján – a közgazdasági helyettes államtitkár gyakorolja.

c) A Belügyminisztérium többségi tulajdonú közhasznú-, illetve gazdasági társaságok felsorolását a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.

d) Azon költségvetési szerv, amelyen keresztül közhasznú-, illetve gazdasági társaság pénzbeli és tárgyi apportja biztosításra került, köteles azt a számviteli nyilvántartásában szerepeltetni.

54. a) Az adományok elfogadásának rendjét és annak részletes feltételeit – 10 millió forint bruttó értékhatárig – a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője és a középirányító költségvetési szerv vezetője határozza meg.

b) A 10 M Ft bruttó érték feletti adomány esetében, valamint ha a tárgyévben kapott adományok bruttó göngyölített értéke ugyanazon támogató esetén eléri vagy meghaladja a 10 M Ft bruttó értékhatárt, az adomány elfogadása a közgazdasági helyettes államtitkár hatáskörébe tartozik. Az elfogadásra vonatkozó írásos kérelmet – ingatlan esetében – az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője a Belügyminisztérium Műszaki Főosztály (a továbbiakban: Műszaki Főosztály) vezetője számára küldi meg. A Műszaki Főosztály írásbeli véleményével ellátva továbbítja felterjesztés céljából a Közgazdasági Főosztály vezetője részére.

c) A költségvetési szerv adományt csak feladatellátásával összeegyeztethető céllal fogadhat el. Az adomány elfogadásakor vizsgálni kell az adományozó által kikötött célok teljesíthetőségét és következményeit, a rendszerbe illeszthetőséget, illetve a gazdaságosságot, valamint az adomány (különösen a gépjárművek esetén) működtetési feltételeinek meglétét. Különös gondot kell fordítani a rendeltetésszerű joggyakorlás és a joggal való visszaélés tilalmának követelményére.

d) A költségvetési szerv részére felajánlott adomány (különösen a pénzeszköz, ingó, ingatlan, vagyoni értékű jog, ingyenes szolgáltatás) elfogadásáról az adományozott költségvetési szervnek és a támogatónak megállapodást kell kötnie. A megállapodásnak tartalmaznia kell az adomány azonosító adatait, bruttó könyv szerinti értékét, ha ez nem állapítható meg, annak piaci értékét, valamint az adomány felhasználási (hasznosítási) célját, módját, továbbá a felhasználás (hasznosítás) feltételeit. A megállapodás megkötése előtt vizsgálni kell a c) pontban felsorolt követelményeket.

e) Az adomány arra a célra használható fel, amelyre a támogató juttatta.

f) Az adománnyal járó valamennyi kötelezettség és felelősség a kedvezményezett költségvetési szerv vezetőjét terheli.

g) Az elfogadott adományokról, azok jellegéről, értékéről, összegéről, felhasználásának módjáról az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek naprakész, elkülönített nyilvántartást vezetnek, amely alapján éves kimutatást készítenek. Az éves kimutatást a tárgyévet követő április 30-áig a Közgazdasági Főosztály útján a közgazdasági helyettes államtitkár számára küldik meg.

h) A Rendőrségnek, a Határőrségnek, a Katasztrófavédelem hivatásos szerveinek, a Közigazgatási Hivataloknak, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnak, továbbá a Rendőrtiszti Főiskolának és a rendészeti oktatási intézményeknek a Szabályzat 54. a)–g) pontban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazniuk, hogy adományt csak a „Biztonságos Magyarországért” Közalapítványtól, önkormányzatoktól és az önkormányzati társulásoktól, az általuk alapított közalapítványoktól és alapítványoktól, külföldön bejegyzett és nyilvántartott alapítványoktól, külföldi rendvédelmi szervektől, valamint nemzetközi megállapodás, egyezmény alapján külföldi kormányoktól, minisztériumoktól fogadhat el. A katasztrófavédelem hivatásos szervei a katasztrófa helyzet elhárítása, illetve felszámolása során adományt belföldi, illetve nemzetközi karitatív szervezetektől a közgazdasági helyettes államtitkár írásos engedélye alapján fogadhatnak el.

i) A h) pontban meghatározott szervezetek vonatkozásában nem tekinthető adománynak a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kiírt nyilvános pályázaton elnyert támogatás.

Biztosítások kötésének a rendje

55. a) A költségvetési szerv biztosítást köthet a tárgyi eszközeire, készleteire, vállalkozásaira.

b) A hivatásos állomány személybiztosításának és a gépjármű kötelező felelősségbiztosításának megkötésére – a pénzügyi forrás megjelölésével – a közgazdasági helyettes államtitkár központi intézkedést hoz.

c) A b) pontban meghatározott személyi körön kívüli biztosítás a közgazdasági helyettes államtitkár előzetes egyetértésével köthető. Az érintett munkakörökre (személyekre) vonatkozó javaslatot a költségvetési szervek a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szervek vezetői és a középirányító szervek vezetői egyetértésével terjesztik elő. A biztosítási szerződések megkötésénél közbeszerzési eljárást kell lefolytatni.

d) Az Ámr. 62. §-ának(2) és (3) bekezdései szerinti biztosítási tagdíjjal kapcsolatos átvállalás, adomány nyújtás, illetve kiegészítés mértékéről, a jogosultság feltételeiről a költségvetési szerv belső szabályzatában rendelkezik.

Pénzügyi igények külső szervezetek felé történő előterjesztésének, állásfoglalások kérésének rendje

58. a) A fejezeti központi gazdálkodás részét képezi a költségvetési címek részére a jóváhagyott személyi juttatás és létszámkeretek – ezen belül a hivatásos állományra, a köztisztviselőkre, a közalkalmazottakra, a Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó munkavállalókra vonatkozó – elosztása, valamint fejezeti szinten a keretek módosítása, amennyiben az a fejezet szintjén jelentkező feladat megvonása vagy kiszabása miatt válik szükségessé.

b) Az államtitkárok és helyettes államtitkárok javaslatára a közvetlenül alárendelt szerveik között személyi juttatás és költségvetési létszámelőirányzat-átcsoportosítás a belügyminiszter jóváhagyásával hajtható végre.

c) A belügyminiszter engedélyezi a fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, valamint a középirányító szerv költségvetési szerve kezdeményezésére feladatátcsoportosítás miatt szükségessé váló két vagy több költségvetési címet érintő szervezeti változásokat, melynek alapján – a személyügyi szervek közreműködésével – kerül sor a létszám és a személyi juttatások módosítására.

d) A Közgazdasági Főosztály az elfogadott keretmódosításokról írásban értesíti az érintett átadó és átvevő költségvetési címet. A fejezet közvetlen felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó költségvetési szervek és a középirányító szervek a létszám- és illetménykeretek módosításáról az érintett alárendelt szerveket, illetve szervezeteket írásban értesítik.

e) A költségvetési szerv vezetője – az a)–c) pontok előírásainak figyelembevételével – rendelkezik a részére jóváhagyott személyi juttatás- és létszámkeretek, valamint az intézményi hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítások felett.

f) A személyi juttatás felhasználása során biztosítani kell az illetményrendszereket tartalmazó jogszabályok és intézményi szintű intézkedések alapján a foglalkoztatottakat megillető juttatások teljesítését, ezen kötelezettség megelőzi az egyéb címen adható kifizetéseket.

g) A feltöltésre tervezett tartósan vagy időszakosan betöltetlen beosztások (munkakörök) esetében az adott munkahely betöltéséhez biztosított személyi juttatást kell tartalékolni. A tartós távollétek miatt keletkezett és a feltöltetlenségből eredő megtakarításokat elsősorban többletmunkák (pl. túlszolgálat, túlóra, ügyelet, készenlét), valamint helyettesítések díjazására, illetve előre nem tervezhető személyi juttatásokra kell felhasználni.

h) A költségvetési szerv vezetőjének döntése szerinti további kifizetésekre a fennmaradó megtakarítások terhére csak az f) és g) pontban foglalt járandóságok maradéktalan teljesítése után kerülhet sor.

i) A személyi juttatáson belül elkülönített jutalomkeret felhasználása során az ünnepekhez kötődő általános jutalmazással szemben a feladatteljesítéshez kötődő jutalmazást kell előtérbe helyezni.

j) Az éves személyi juttatás keretekkel – egyenlőtlen ütemű felhasználás esetében is – úgy kell gazdálkodni, hogy a következő költségvetési évre átnyúló, tartós többletkötelezettség ne keletkezzen. Egyenlőtlen ütemű létszámfelhasználás esetén követelmény, hogy az éves átlagos állományi létszám ne haladja meg a költségvetési létszámot.

k) A költségvetési szerveknek a saját, illetőleg az alárendeltségükbe tartozó szervek személyi juttatásairól és létszámkereteiről a felhasználást nyomon követhető nyilvántartást kell vezetniük.

l) A Közgazdasági Főosztály a fejezeti központi gazdálkodás szabályozásának elősegítése érdekében – a személyi juttatásra, és létszámra vonatkozóan – a központi illetményszámfejtés kereseti adattárából elő nem állítható egyszeri adatszolgáltatást kérhet, melynek adattartalma, kitöltési módja, határideje külön kerül kiküldésre.

Megbízási és szolgáltatásnyújtás tárgyú szerződések kötésének feltételei

59. a) A költségvetési szerv alaptevékenységével összefüggő feladatra saját dolgozóval vagy külső személlyel, szervezettel megbízási és szolgáltatásnyújtási szerződést kötni – a kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályok betartása mellett – a költségvetési szerv vezetője jogosult azzal, hogy szerződést csak akkor köthet, ha a feladatot a költségvetési szerv egyéb feltételek hiányában maga ellátni nem tudja.

b) A szerződés megkötése előtt – az Ámr. 59. §-ának rendelkezésein túlmenően – minden esetben vizsgálni kell, hogy az írásban megkötött szerződést kizárólag olyan személlyel vagy szervezettel kötötték – a közbeszerzési törvény előírásai szerint –, amely (aki) az adott feladat elvégzéséhez szükséges szakmai végzettséggel, illetve kompetenciával rendelkezik.

c) Szerződés az alábbi sorrendiség betartásával köthető:

– saját dolgozóval, amennyiben munkaköri leírása keretében a feladat elvégzése számára nem előírható,

– külső személlyel vagy szervezettel, amennyiben a feladatot a költségvetési szerv maga ellátni nem tudja és saját dolgozójával sem tudja azt szerződés alapján elvégeztetni.

d) A szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

– az ellátandó feladatot,

– a díjazás mértékét,

– részletes utalást arra, hogy a szerződéskötés feltétele mely körülményre tekintettel áll fenn,

– a szerződés időtartamát,

– szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint ki(k) köteles(ek) a feladat ellátására, továbbá

– a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését.

e) A központi beruházások lebonyolítására vonatkozó megbízási szerződések kötésének feltételeit a költségvetési évenként kiadott fejezeti kezelésű előirányzatok Felhasználási Szabályzata tartalmazza. A lakásépítési beruházások esetében szintén e szabályzat alkalmazásával kell eljárni.

A szociális és kegyeleti tevékenység

65. a) A Belügyminisztérium beruházási tervjavaslatába az igazgatási, a rendőrségi, a határőrségi, a katasztrófavédelmi, a menekültügyi, a szociális, a jóléti, az oktatási, a kulturális és a lakásberuházások a felsorolt költségvetési szervek igénybejelentései alapján kerülnek beépítésre. A nemzetközi kapcsolatokból és egyéb kormányzati döntésekből, valamint a Belügyminisztériumra háruló egyéb beruházási feladatok a Műszaki Főosztály javaslata alapján kerül tervezésre. A Műszaki Főosztály felelős a tervjavaslat, valamint az összesített éves beszámoló Közgazdasági Főosztály felé történő megküldéséért.

b) A Műszaki Főosztály gondoskodik a beruházási tervben szereplő energiaracionalizálási fejlesztések megvalósításához szükséges keret elkülönítéséről és pályázati rendszer működtetéséről.

67. a) Belügyminisztérium szinten (fejezeti összesen) törekedni kell, hogy az építési beruházások megvalósítása esetén a kötelezettségvállalás a bázisév utáni első évben a bázisévre jóváhagyott beruházási előirányzat 75%-ára, a második évben a bázisév 50%-ára történjen. A kötelezettségvállalásra vonatkozó előírás betartását a Műszaki Főosztály kíséri figyelemmel és eltérés esetén a közgazdasági helyettes államtitkár útján módosító intézkedést kezdeményez a beruházást megvalósító szerv felé.

b) A tárgyéven túli beruházási – kivéve a több évre jóváhagyott központi beruházás és lakásépítés – kötelezettségvállaláshoz a közgazdasági helyettes államtitkár előzetes engedélye szükséges.

Rendkívüli események jelentése

68. a) Önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek összegző éves jelentést kell készítenie a saját, valamint a hozzátartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek kezelésében, használatában lévő gépjárműlopásokról, értékhatártól függetlenül a közúti közlekedési balesetből származó totálkárokról, valamint az egyéb vagyoni tárgyakban – amennyiben erről egyéb szabályozás másként nem rendelkezik – az egymillió forint becsült kárértéket meghaladó eseményekről. Az összegző jelentést – a tárgyévet követő január 15-ig – a Műszaki Főosztály útján a közgazdasági helyettes államtitkár részére kell megküldeni.

b) A rendkívüli eseményekről szóló összegző éves jelentésnek tartalmaznia kell gépjárműben keletkezett kár esetén a gépjármű

– forgalmi rendszámát,

– típusát, színét,

– beszerzési értékét,

– forgalomba helyezés időpontját,

– a kilométeróra állását, továbbá

– a feltételezett vagy megállapított kár keletkezési okát, az azt elősegítő vagy lehetővé tevő okot vagy okokat,

– a becsült vagy megállapított kárösszeget,

– a kár megtérülésére (CASCO), csökkentésére megtett, esetleg még folyamatban lévő intézkedések,

– a használatára (szolgálati, magáncélú) vonatkozó adatokat,

– a lopásért vagy a közlekedési balesetért felelős személy (ha van ilyen) nevét, beosztását.

c) A rendkívüli eseményekről szóló összegző éves jelentésnek tartalmaznia kell egyéb vagyonban keletkezett kár esetén:

– a keletkezés helyét, időpontját,

– a feltételezett keletkezési okot,

– a körülmények részletes leírását,

– a keletkezett kár becsült értékét,

– a felelős személy (ha van ilyen) nevét, beosztását,

– a megtett, illetve folyamatban lévő, valamint a hasonló káresetek megelőzése érdekében tett intézkedések.

d) A rendkívüli jelentési kötelezettség hatálya alá tartozó károk rendezésével kapcsolatos ügyek intézése a kárt szenvedett költségvetési szervek feladatkörébe tartozik.

Eseti adatszolgáltatások

69. a) A költségvetési szervek kötelesek a Központi Statisztikai Hivatal felé a Közgazdasági Főosztályon keresztül a tárgyidőszakot követő hó 20-ig havonkénti adatszolgáltatást teljesíteni.

b) A költségvetési szervnek a beruházásokról a tárgyidőszakot követő hó 12-ig negyedévenkénti, a tárgyévet követő március 15-ig évenkénti adatszolgáltatást kell készíteni.

c) A költségvetési szervek munkaügyi adatokról a központosított illetményszámfejtő rendszer segítségével a tárgyhót követő 12-ig havonkénti, a szeptemberi keresetfelvétel címén tárgyév október 15-ig többévenkénti, továbbá az éves munkaügyi jelentés címen tárgyévet követő március 15-ig évenkénti, munkaerőköltség-felvétel címén tárgyévet követő május 15-ig többévenkénti gyakorisággal szolgáltatnak adatot.

70. a) A BM Informatikai Főosztály, a BM Személyügyi Főosztály, a Közgazdasági Főosztály, a Műszaki Főosztály és a Költségvetési Ellenőrzési Főosztály az ellenőrzések előkészítése, végrehajtása, a gazdálkodás hatékonyságának vizsgálata és a szükséges operatív beavatkozások előkészítése érdekében további eseti adatszolgáltatások bekérésére jogosult.

b) A Közgazdasági Főosztály, a Műszaki Főosztály és a Költségvetési Ellenőrzési Főosztály az a) pont szerinti adatok köréről tájékoztatót ad ki, különös tekintettel a költségvetési szervek lejárt határidejű kinnlevőségeire, fizetési kötelezettségeire, valamint a Belügyminisztérium által alapított közhasznú-, illetve gazdasági társaságok működésének jellemzőire.

c) Az adatszolgáltatásra kötelezett költségvetési szervek azokat az adatszolgáltatásaikat – ide értve a költségvetési beszámolókat, zárszámadási és költségvetési terv táblákat –, amelyeket elektronikus formában kell megküldeniük a fejezeti összesítésre, a BM Informatikai Főosztály által kifejlesztett és üzemeltetett Calliope elnevezésű fájlküldő szoftveralkalmazás segítségével teljesítik.

III.

INGATLANGAZDÁLKODÁS

A vagyonkezelők ingatlanvagyonának kezeléséről, értékesítéséről és egyéb kötelezettségeiről

74. a) A vagyonkezelő – pénzügyi lehetőségeinek függvényében – feladatai ellátásához ingatlanokat az irányadó jogszabályok betartásával vásárolhat, bérelhet, továbbá adományként fogadhat el.

b) A vagyonkezelő köteles felkérni a Műszaki Főosztály képviselőjét az ingatlan vásárlására, használati, illetőleg bérleti jogának megszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárás bizottsági munkájában való részvételre.

76. a) Kijelölésre a vásárolt, cserélt, illetve adományként elfogadott ingatlanok, valamint a vagyonkezelői szerződésben nem szereplő, de a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban a Belügyminisztérium vagy valamely szervezete javára kezelői joggal bejegyzett ingatlanok (a továbbiakban: fellelt ingatlanok) esetében van szükség.

b) A KVI jelöli ki a leendő vagyonkezelőt – a belügyminiszter egyetértésével – a kincstári vagyonkörbe bekerült új ingatlan kezelésére.

77. a) A leendő vagyonkezelő a kijelölési eljárás során előterjesztést készít a BM Műszaki Főosztály részére az adásvételi-, a csere-, az ajándékozási szerződés megkötését, illetőleg a fellelt ingatlanok listájának (pontos cím, hrsz., területnagyság, rendeltetés megjelölésével) összeállítását követően. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a leendő vagyonkezelő kijelölése iránti kérelmét.

b) A kijelölési kérelemhez két példányban mellékelni kell:

– a szerzésre vonatkozó (adásvételi, csere, ajándékozási) szerződést vagy a fellelt ingatlanok listáját,

– a KVI által kiadott formanyomtatványokat, az adatlapot,

– 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

– adomány esetén az engedélyt annak elfogadásáról.

c) A Műszaki Főosztály az előterjesztés birtokában javaslatot tesz az adott szerv vagyonkezelői kijelölésére vonatkozó belügyminiszteri egyetértésre.

d) A leendő vagyonkezelő köteles intézkedni az ingatlan jogi helyzetének rendezése iránt:

– a KVI felé a kijelölési határozat megszerzése, illetőleg a vagyonkezelési szerződés módosítása érdekében,

– az illetékes földhivatal felé a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése céljából.

e) A vagyonkezelő köteles megküldeni a szerződés megkötését követő 30 napon belül a módosított vagyonkezelési szerződés egy másolati példányát a Műszaki Főosztálynak.

81. a) Az ingatlan 10 évi időtartamot meghaladó bérbeadása, illetve a bérleti szerződés meghosszabbítása a Műszaki Főosztály egyetértésével, és az általa beszerzett KVI engedélyével történhet.

b) A vagyonkezelő az engedély megszerzéséhez a Műszaki Főosztály részére előterjesztést készít, amely tartalmazza a bérleti szerződés tervezetét, a gazdaságossági számítást és a részletes szöveges indokolást.

c) A bérleti szerződés-tervezetnek tartalmaznia kell:

– a bérleti jogviszony alanyainak pontos megjelölését,

– a bérlet tárgyának jellemzőit (cím, hrsz., alapterület stb.),

– a bérleti jogviszony célját, időtartamát,

– a bérleti díj havi vagy évi összegét, fizetési feltételeket,

– a rendeltetésszerű használattal járó jogosultságokat és kötelezettségeket, illetve korlátozásokat (további bérbeadás, átalakítás stb.) meghatározását,

– közüzemi szolgáltatások vagy egyéb mellékszolgáltatások meghatározását,

– a felmondás szabályozását,

– a bérlet megszűnése utáni jogokat, kötelezettségeket,

– hivatkozást a KVI engedélyére, illetve a Műszaki Főosztály egyetértésének meglétét.

83. a) A vagyonkezelő javaslatot tehet az ingatlanvagyon elidegenítésére, amennyiben az a feladatellátásához feleslegessé vált vagy feladatellátásához célszerűbb, gazdaságilag előnyösebb egy új ingatlanvagyon kincstári vagyon körbe kerülése. A vagyonkezelő ingatlanvagyon elidegenítésére vonatkozó javaslatot megelőzően köteles felterjeszteni a Műszaki Főosztályra – a fejezetbe tartozó vagyonkezelők részére történő felajánlás céljából – az ingatlan részletes bemutatását tartalmazó dokumentációt.

Amennyiben a vagyonkezelők részére történő felajánlás nem járt sikerrel, abban az esetben az ingatlant fel kell ajánlani más állami feladat biztosítása érdekében a KVI részére.

b) A vagyonkezelő a KVI nemleges nyilatkozata birtokában javaslatot tesz az ingatlanvagyon elidegenítésére.

85. a) Az értékesítést pályáztatás útján kell lebonyolítani.

b) Zárt körű pályázat kiírására csak kivételes esetben kerülhet sor, különösen, ha a vagyontárgy jellege miatt a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei meghaladnák a vagyontárgy forgalmi értékét, továbbá legalább három vételi ajánlat várható, illetőleg a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult, és az ott szereplő pályázók közül a legjobb három ajánlattevő várhatóan újabb, kedvezőbb ajánlatot tesz.

c) Nyilvános árverést elsősorban a szélesebb lakossági kereslet, magánszemélyek érdeklődése, illetve kisebb értékű ingatlanok esetén lehet alkalmazni.

a) A vagyonkezelő javaslatot tesz az adott ingatlanvagyon kincstári vagyoni körből történő kikerülésére, bemutatva annak gazdasági előnyeit és utalva a tervezett értékesítési eljárás formájára.

b) A javaslathoz csatolni kell két eredeti példányban a 6 hónapnál nem régebbi hivatalos ingatlanforgalmi értékbecslést, amelynek tartalmaznia kell az ingatlanvagyon földterületet, az épületek, építmények feltüntetését, és a megbontott áfatartalmat.

c) Az ingatlanforgalmi értékbecslés mellékleteiként be kell csatolni:

– 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

– hivatalos helyszínrajzot,

– az értékbecslő jogosultságának igazolását,

– fényképeket, esetleges megosztási vázrajzokat,

– egyéb igazolásokat, dokumentációkat pl. önkormányzati határozat, utcanév változás igazolása stb.,

– a KVI által kiadott formanyomtatvány adatlapot,

– részletes szöveges indokolást, gazdaságossági számítást, amely tartalmazza mindazon további tényeket, érveket és körülményeket, amelyeket a vagyonkezelő szükségesnek tart, illetve a bevétel mértékére és konkrétan megjelölt felhasználására vonatkozó javaslatot,

– védett ingatlanvagyon esetén a védettség szerint illetékes miniszter egyetértését.

d) A Műszaki Főosztály a dokumentációk alapján intézkedik az ingatlan kincstári vagyoni körből való kikerüléséhez szükséges belügyminiszteri hozzájárulás megszerzése iránt.

e) A Műszaki Főosztály a KVI részére előterjesztést készít – a belügyminiszteri hozzájárulás birtokában – az adott ingatlanvagyon kincstári vagyoni körből történő kivonása érdekében.

f) A vagyonkezelő a KVI, illetőleg Miniszterelnöki Hivatal engedélye birtokában köteles haladéktalanul megkezdeni az ingatlanvagyon-értékesítésre vonatkozó eljárást.

g) A KVI az ingatlanvagyon értékesítésére megbízási szerződést köt a vagyonkezelővel, amelyet a vagyonkezelő köteles soron kívül a Műszaki Főosztály részére megküldeni.

h) A vagyonkezelő a megbízási szerződés alapján készíti el – a Műszaki Főosztállyal egyeztetve – a pályázati felhívás dokumentációját. A KVI jóváhagyását követően a kiíró köteles a pályázati felhívást egy országos napilapban és a vagyontárgy megtekintésének helye szerinti megyei napilapban, valamint a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítője „Kincstári Vagyoni Értesítő” című rovatában megjelentetni. A pályázat meghirdetésének közhiteles időpontja a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való közzétételének napja.

i) A h) pont szerinti pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

– a kiíró megnevezését, székhelyét, továbbá ha a pályázat kiírására a KVI megbízásából kerül sor, az erre való utalást,

– a pályázati eljárás jellegét,

– a pályázat célját,

– az ingatlan nyilvántartási adatokat, illetve a perteher- és igénymentesség bármilyen korlátozását, vagyonkezelőjét, forgalmi értékét,

– a pályázat elbírálás értékelési szempontjait fontossági sorrendben,

– az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módját, a pénzügyi garanciákat,

– ajánlati biztosíték mértékét, befizetési módját,

– az ajánlattevőnek a szerződés teljesítését biztosító esetleges mellékkötelezettségét,

– az ajánlati kötöttség időtartamát,

– a pályázati ajánlatok benyújtásának és bontásának helyét, módját, határidejét, időpontját,

– a pályázattal kapcsolatos további információt szolgáltató nevét, címét, telefonszámát stb.

– az esetlegesen készített dokumentáció, tájékoztató beszerzési helyét, feltételeit,

– a pályázat magyar nyelvére vonatkozó kikötést,

– az ajánlatok elbírálásának időpontját, az ajánlattevők értesítésének módját,

– a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni, illetőleg jogosult a pályázatot eredménytelennek nyilvánítani, továbbá, hogy az ajánlattevőtől szükség esetén az ajánlat lényegét nem érintő technikai, formai kérdésekben írásban felvilágosítást kérhet,

– a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit.

j) A kiíró vagyonkezelő a pályázati ajánlatokat a megjelölt időpontban közjegyző közreműködésével bontja fel. A vagyonkezelő a bontás időpontjáról és helyéről a KVI és a Műszaki Főosztály képviselőjét köteles értesíteni.

A vagyonkezelő a pályázati ajánlatok felbontása során a külön jogszabály rendelkezései szerint köteles eljárni. A döntésre a pályázati ajánlatok elbírálásához elkészített értékelési jegyzőkönyv alapján a KVI Hasznosítási Tanácsa tesz javaslatot.

k) Az értékelési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

– pályázati eljárás rövid ismertetését, beérkezett ajánlatok számát,

– a beérkezett ajánlatok rövid értékelését,

– a legjobb ajánlatra vonatkozó javaslat indokait,

– a vételár meghatározásának szempontjait,

– a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait,

– a pályázati felhívásnak nem megfelelő ajánlatok eredménytelenségének indokait,

– összefoglaló értékelést,

– egyéb, fontosnak tartott körülményeket, tényeket.

l) A kiíró vagyonkezelő az értékelési jegyzőkönyvet aláírásával hitelesíti, valamint hozzácsatolja a pályázati felhívást, a részletes dokumentációt, a részletes dokumentációt megvásárló személyekről, szervezetekről készített listát, továbbá a pályázatok bontásáról készült jegyzőkönyvet és a benyújtott ajánlatok egy-egy eredeti példányát. A kiíró vagyonkezelő az értékelési jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt köteles a KVI részére megküldeni.

m) Az értékelési jegyzőkönyv alapján a KVI Hasznosítási Tanácsa – amelyben részt vevő a vagyonkezelő és a Műszaki Főosztály, mint a vagyonkezelő felügyeletét ellátó minisztérium képviselője – döntési javaslatot terjeszt elő a KVI vezérigazgatója részére.

n) A kiíró vagyonkezelő az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntésről írásban a bontástól számított 30 napon belül –, illetve az esetleges meghosszabbítás lejártát követő 15 napon belül – tájékoztatja az ajánlattevőket és ezzel egyidejűleg közzéteszi a pályázat eredményét a pályázati felhívással azonos lapokban. A kiíró vagyonkezelő a nyertes ajánlattevővel az adásvételi szerződést a döntés meghozataláról szóló értesítés kézhez vételétől számított 30 napon belül köti meg.

o) A vagyonkezelő a megkötött adásvételi szerződés egy eredeti példányát – a megkötéstől számított 15 napon belül – köteles megküldeni az ingatlan nyilvántartásból való kivezetése céljából a Műszaki Főosztályra.

89. a) Az ingatlanok cseréjére, az értékesítésre a Szabályzat 83–88. pontjai szerinti rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni.

b) A vagyonkezelő a kezelésében lévő ingatlanvagyont elcserélheti, ha az feladata ellátásához célszerűbb vagy gazdaságilag előnyösebb. A vagyonkezelőnek a csereingatlan kiválasztásánál a legoptimálisabb elhelyezés biztosítására kell törekednie.

c) Az adott ingatlanvagyon kincstári vagyoni körből történő kikerülésére, illetve a csereingatlan kincstári vagyoni körbe történő bekerülésére, a vagyonkezelő tesz javaslatot. A javaslatnak tartalmaznia kell az ingatlanvagyon-csere gazdasági előnyeit, valamint mellékletként a Szabályzat 86. c) pontjában felsoroltakat, valamint két eredeti példányban az érintett valamennyi ingatlan 6 hónapnál nem régebbi hivatalos ingatlanforgalmi értékbecslését, csereszerződés-tervezetét.

94. a) A vagyonkezelői jog átvevője csak olyan szerv lehet, amelynek a KVI-vel vagyonkezelési szerződése van.

b) A vagyonkezelői jog átruházása során a vagyonkezelői jog átruházója köteles megvizsgálni az átvevő (személyi, szakmai, vagyoni) alkalmasságát az átruházandó vagyontárgy vagyonkezelésére. A kötelezettség elmulasztásából eredő károkért az átruházó köteles helytállni.

c) A vagyonkezelő az átruházáshoz történő belügyminiszteri egyetértés érdekében előterjesztést készít a Műszaki Főosztály részére, amelyhez csatolja:

– a vagyonkezelői jogot átruházó szerv nyilatkozatát, melynek tartalmaznia kell, hogy az ingatlan az általa ellátott feladataihoz szükségtelen,

– a vagyonkezelői jogot átvevő szerv nyilatkozatát arról, hogy az átvenni kívánt ingatlan szükséges a feladatai ellátásához,

– a vagyonkezelői jog átruházás alapjául szolgáló irat másolatát,

– az átruházás okaira vonatkozó részletes indokolást,

– a vagyonkezelői jog átruházásáról szóló megállapodás 10 példányát aláírással, ellenjegyzéssel ellátva,

– 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot két példányban,

– védett ingatlan esetében a védettség szerint illetékes miniszter előzetes engedélyét.

d) A belügyminiszteri engedély birtokában az átvevő köteles:

– benyújtani a megállapodást (egy eredeti, két másolati példány) az illetékes földhivatalhoz,

– értesíteni a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot a megállapodás egy másolati példányának megküldésével,

– intézkedni a vagyonkezelési szerződés módosítása érdekében,

– értesíteni a Belügyminisztérium központi ingatlan-nyilvántartásának módosítása céljából a Műszaki Főosztályt – a megkötéstől számított 15 napon belüli – a megállapodás és a módosított vagyonkezelési szerződés egy másolati példányának megküldésével.

e) A belügyminiszteri engedély birtokában az átruházó köteles:

– eljárni az átadott ingatlan vagyonkezelési szerződéséből történő törlése céljából a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál,

– a Műszaki Főosztály – a megkötéstől számított 15 napon belüli – értesítése a megállapodás és a módosított vagyonkezelési szerződés egy másolati példányának megküldésével a Belügyminisztérium központi ingatlan-nyilvántartásának módosítása céljából.

95. a) A vagyonkezelő lemondhat vagyonkezelői jogáról a KVI részére, ha az ingatlanvagyon feladata ellátásához felesleges, illetve többszöri értékesítési kísérlete sikertelen volt, vagy az ingatlan értékesítésének tervezett, reális költségei meghaladják az ingatlan forgalmi értékét, illetőleg az egyéb állami feladat ellátása céljából nem nyújtottak be rá igényt.

b) A vagyonkezelő javaslatot készít a Műszaki Főosztály számára a vagyonkezelői jogról történő lemondásról. A javaslatnak tartalmaznia kell az ingatlan részletes bemutatását, jogi, műszaki, valamint gazdaságossági indokolását. A Műszaki Főosztály írásban tájékoztatja a vagyonkezelőt a vagyonkezelői jogról történő lemondás belügyminiszteri elfogadásáról.

Megterhelés

96. a) A vagyonkezelő az ingatlanát saját hatáskörben nem terhelheti meg. A vagyonkezelő megterhelésre vonatkozó javaslatát a vizsgálati dokumentáció csatolásával a Műszaki Főosztály részére – az általa elvégzett szakmai, műszaki vizsgálatot követően – terjeszti elő.

b) Az a) pont szerinti felterjesztendő dokumentáció tartalmazza:

– a 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

– hivatalos helyszínrajzot,

– a földhivatal és a vagyonkezelő által aláírt vázrajzot,

– a vagyonkezelő és a jogosult között a teher bejegyeztetésére alkalmas megállapodás-tervezetet,

– védett ingatlanvagyon esetén a védettség szerint illetékes miniszter előzetes egyetértését.

100. a) A vagyonkezelőnek rendelkeznie kell tételes-manuális ingatlan-nyilvántartással, amely alapját a vagyonkezelési szerződés képezi.

b) Az ingatlan-nyilvántartás ingatlanonkénti bontásban tartalmazza az egyes ingatlanokra vonatkozó szerződéseket, tulajdoni lapot, helyszínrajzot, egyéb jogi és műszaki dokumentációkat.

103. a) A vagyonkezelő köteles az ingatlanokról a Műszaki Főosztály felé adatokat szolgáltatni, amely adatszolgáltatási kötelezettség nem érinti a jogszabályokban meghatározott egyéb vagyonkezelői adatszolgáltatási kötelezettségeket.

b) A vagyonkezelő a Szabályzat 101. pontjában meghatározott adattartalommal – tárgyévről, a tárgyévet követő május 31-éig – kimutatás formájában teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét.

c) A vagyonkezelő az ingatlanokról a kincstári vagyoni körbe történő bekerülés, vagyonkezelői jogátruházás, megterhelés, 10 évi bérbeadás, valamint értékesítés, csere esetén a szerződés megkötését követő 15 napon belül, illetve a vagyonkezelői szerződés megkötését, módosítását követő 30 napon belül a szerződés egy másolati példányának megküldésével szolgáltat adatot.