PK BH 2002/261
PK BH 2002/261
2002.07.01.
A jóhírnév megsértését jelenti az érintett személy képmásának, hangfelvételének vagy az általa használt, rá jellemző egyedi köszöntésmódnak reklámtevékenység során engedély nélküli felhasználása [Ptk. 75. § (1) bek., 78. § (1) bek., 84. § (1) bek. a) és c) pont].
A jogerős ítélet megállapította: ,,az alperesek megsértették a felperes személyhez fűződő jogát azzal a magatartásukkal, hogy az 1998. évi Labdarúgó Világbajnokságról folytatott televíziós közvetítéseket kísérő, általuk közzétett, rádiótelefon-szolgáltatást népszerűsítő reklámfilmben figyelemfelhívó reklám céllal a felperes hozzájárulása nélkül és személyével egyértelműen azonosítható módon felhasználták az általa sportközvetítések során régóta és rendszeresen alkalmazott egyedi ,,Jó estét, jó szurkolást!'' köszöntést''. Kötelezte az alpereseket, hogy ,,egyetemlegesen a Magyar Televízió l-es csatornájának nyilvánossága előtt fő műsoridőben, a Telesport műsor sugárzását megelőzően saját költségükön egymás után három adásnapon keresztül tegyék közzé: a P. T. Részvénytársaság, valamint az M. I. Reklámügynökség Kft. tájékoztatja a tisztelt televízió nézőket, hogy az 1998. évi franciaországi Labdarúgó Világbajnokság mérkőzéseinek közvetítését megelőzően, illetve szüneteiben sugárzott reklámblokkban K. J. személyéhez fűződő jogait sértő módon helyezett el rádiótelefon-szolgáltatást népszerűsítő reklámfilmet. A reklámfilmben K. J. hozzájárulása nélkül szerepelt a ,,Jó estét, jó szurkolást'' szlogen. Az elkövetett jogsértés miatt ezúton elnézést kérünk K. úrtól''.
Az alpereseket perköltségben is marasztalta.
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az I. r. alperes megrendelésére a II. r. alperes kivitelezésében olyan reklámfilm készült, amely labdarúgó mérkőzést imitál, ahol a reklámtermékek játékosokként vannak feltüntetve és amelyben az I. r. alperes rádiótelefon-szolgáltatását a felperes által régóta és rendszeresen alkalmazott ,,Jó estét, jó szurkolást!'' köszöntést is felhasználva népszerűsítik. A reklámfilmet az MTV 1-es csatornája fő műsoridőben a vb-közvetítésekhez kapcsolódóan vagy a közvetítések előtt vagy azok szüneteiben sugározta. A világbajnokság helyszínein a sportközvetítésekről többnyire a felperes tudósított.
E tényállás alapján a jogerős ítélet megállapította, hogy az alperesek a reklámfilm elkészítésével és sugárzásával megsértették a felperesnek a Ptk. 75. §-ának (1) bekezdésében védett személyhez fűződő jogát, mert hamis látszatot keltve a felperes személyét reklámtevékenységgel hozták kapcsolatba, amely szakmai jóhírnevére is negatív hatással van. Ezért a Ptk. 84. §-ának (1) bekezdése alapján a jogsértést megállapította, és az alpereseket elégtétel adására kötelezte.
Mindkét alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen, és kérték annak hatályon kívül helyezése mellett a felperes keresetének az elutasítását. Ślláspontjuk szerint a reklámfilmben az általuk is használt köszöntésnek nincs olyan egyedi jellege, amely a felperes személyével lenne azonosítható, és ezt a köszöntést senki nem sajátíthatja ki, arra személyiségi jogot senki nem alapíthat. Ezért vitatták, hogy a felperes személyhez fűződő jogát megsértették, mert nem a felperes azonosítására alkalmas jellemzőkkel (képmásával vagy hangfelvételével) éltek vissza.
A felperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte. A felülvizsgálati eljárásban bejelentette és igazolta, hogy időközben a ,,Jó estét, jó szurkolást!'' szavakra, többek között a televízióműsorok közvetítésével kapcsolatos szolgáltatásra, védjegyoltalmat szerzett. Perbeli igényét azonban továbbra sem védjegyjogosultságára, hanem személyhez fűződő jogai megsértésére alapította.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan.
A jogerős ítélet a tényállást lényegében helyesen állapította meg. Azt a Legfelsőbb Bíróság annyiban pontosítja, hogy a reklámfilm a ,,Jó estét, jó szurkolást!'' köszöntést követően valóságos labdarúgó-mérkőzésekből közöl részleteket, és egy-egy jelenet végén mutatja be a reklámozott mobiltelefon-készüléket.
A reklámfilm tartalma és közvetítésének módja alapján helyesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy az alperesek tevékenységükkel a felperes személyhez fűződő jogát, ezen belül (helyesen) a Ptk. 78. §-ában védett jóhírnevét sértették meg. A felperest mint ismert sportriportert ugyanis a sportközvetítések alkalmával köztudottan reá jellemző köszöntést felhasználva, gazdasági reklámtevékenységgel hozták összefüggésbe, olyan látszatot keltve, mintha a felperes a reklámfilmnek valamilyen résztvevője lenne, mintha a felperes közreműködne a rádiótelefon-készülékek reklámozásában. Helyesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy ezt a hamis látszatot keltő összefüggést a felperes által használt köszöntési forma alkalmazásával és azzal teremtették meg az alperesek, hogy a reklámfilmet a felperes riporteri közreműködése mellett közvetített sportversenyek közben sugározták. Amint arra a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletben is megjelölt eseti döntésében (BH. 1998/509. sz.) már rámutatott, a személyhez fűződő jogok megsértését, ezen belül a jóhírnév megsértését jelenti, ha valakit hozzájárulása nélkül úgy tüntetnek fel, hogy általában vagy egy adott áruval, illetve szolgáltatással kapcsolatban konkrétan reklámtevékenységet végez. Ezt a hamis látszatot keltő kapcsolatot többféle módon meg lehet teremteni. Az említett eseti döntésben a reklámtevékenység végzésének hamis látszatát a közismert személyek képmásának felhasználásával keltették. A kapcsolatot megteremtheti az érintett személy hangfelvételének, nevének felhasználása is, de megteremtheti egy olyan, az adott személlyel közvetlenül kapcsolatba hozható egyéb körülmény is, egy olyan jellegzetesség, mint a perbeli esetben a felperes által használt és a felperesre jellemző, a sportközvetítéseknél alkalmazott egyedi köszöntési mód, amelyről a közvélemény a felperes személyére következtet.
Tévesen állítják az alperesek, hogy a felperes e köszöntési módot kívánná jogellenesen kisajátítani. Függetlenül attól, hogy a felperes e köszöntési formára védjegyoltalmat kért és kapott, ennek a felperes keresete elbírálása szempontjából ügydöntő jelentősége nincsen, mert a felperes az igényét nem a védjegyjogosultságára, hanem személyhez fűződő jogai megsértésére alapította. Miután a felperes a perben bizonyította (és ezt lényegében az alperesek sem vitatták), hogy a ,,Jó estét, jó szurkolást!'' köszöntést rendszeresen a felperes alkalmazta az általa a televízió útján közvetített sportmérkőzések előtt, ezért sportriporteri tevékenysége révén e köszöntés reá jellemző megnyilvánulási forma lett.
Mindezekre tekintettel helyesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy az alperesek tevékenységükkel azt a hamis látszatot keltették, azaz lényegében azt a valótlan tényt híresztelték, hogy a felperes részese az általuk kifejtett gazdasági reklámtevékenységnek. Ez pedig sértette a felperes jóhírnevét, így a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül állapította meg a jogsértést a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján, és helyesen kötelezte az alpereseket a c) pont szerint megfelelő elégtétel adására. A jogerős ítéletnek a jogsértést megállapító és az elégtétel adására kötelező rendelkezésének tartalma (a megszövegezés módjától függetlenül) megfelel a jogvédelemhez szükséges arányosság szempontjainak.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv.IV.21 356/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás