PK BH 2002/263
PK BH 2002/263
2002.07.01.
Személygépkocsira vonatkozó – részletvételt biztosító és kereskedelmi kölcsönt is tartalmazó – adásvételi szerződés felmondása nem teljesítése miatt [Ptk. 200. § (1) bek., 319. § (2) bek., 321. § (1) bek., 374. §].
1994. november 16-án az alperes akként vásárolt Suzuki személygépkocsit a felperestől, hogy a kereskedelmi kölcsönt is tartalmazó 2 429 080 forintos vételárból a szerződés megkötésekor 133 000 forintot kifizetett, míg a fennmaradó rész kiegyenlítésére 48 hónap részletfizetési kedvezményt kapott. Az alperes csupán öt havi részletet teljesített, összesen 250 475 forint összegben, a felperes ezért 1995. július 24-én a részletfizetési kedvezmény megvonása mellett a szerződést felmondta, és opciós jogával élve a gépjárművet 1995. szeptember 15-én visszavette. A gépjármű értékesítésére 1995. október 8-án került sor, a befolyt vételár összege 1 120 000 forint volt.
A felperes kereseti kérelmében 329 921 forint és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest a felek között létrejött szerződésben foglalt elszámolás eredményeképpen. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, vitatta a szerződés egyes pontjainak érvényességét, sérelmezte az értékesítési jutalék, valamint a késedelmi kamat felszámítását.
Az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasította. Megállapította, hogy az adásvételi szerződés a törvényesség szempontjából kifogás alá esik. A felperes öt évig tartó, pénzmozgás nélkül érvényesíthető opciós jogot kötött ki, amely tartalmilag nem más, mint a vételárhátralék biztosítása. A felperes a gépjárművet mintegy kézizálognak tekintette, erre alapította azt a jogát, hogy az alperes esetleges nem teljesítése esetén abból követelését – a végrehajtási út igénybevételének mellőzésével – közvetlenül kielégíthesse. Ez a kikötés a Ptk. 263. §-ának (1) bekezdése szerinti törvényi tilalomba ütközik. A felperes opciós jogra vonatkozó kikötését legfeljebb visszavásárlási jognak lehet tekinteni. A bíróság a vételi jogra vonatkozó szerződéses kikötést a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése értelmében érvénytelennek tekintette, és a felek közötti ügyletet a részletvétel szabályai szerint bírálta el. A felperesi nyilatkozatot nem felmondásnak, hanem megnevezésétől függetlenül elállásnak tekintette. Megállapította azt, hogy az alperes nem teljesítése miatt a felperes ezen jogát jogszerűen gyakorolta. Miután az elállás a szerződést felbontja, ezért a már teljesített szolgáltatások kölcsönösen visszajárnak. θgy ítélte meg, hogy az alperes által a felperesnek teljesített vételárrészletek fedezik a 10 hónapi használati díjat. A gépjárműben a rendes használaton túlmenő értékcsökkenés nem következett be.
A felperes fellebbezésében kereseti kérelmét leszállította, és akként kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását, hogy a bíróság kötelezze az alperest 277 403 forint, ennek 1995. december 5-től járó évi 20% kamata, valamint a perköltségek megfizetésére.
A másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyta. Megállapította, hogy helytálló volt az elsőfokú bíróság vételi joggal kapcsolatos álláspontja, az ítélet indokolásából azonban mellőzte az uzsorás szerződésre vonatkozó fejtegetéseket. Rámutatott arra, hogy a vételi jog alapításának célja nyilvánvalóan a követelés biztosítása volt, amelyet az is igazol, hogy a felperes által fizetendő vételárként nem a dolog valóságos értékéhez igazodó összeget, hanem az alperes vételi jog gyakorlásakor fennálló tartozását jelölték meg. A felperes a vételi jog gyakorlásával valójában az alperes szerződésszegésére tekintettel az adásvételi szerződéstől állt el, és a gépkocsi tulajdonjogát így szerezte vissza. A felek jogviszonyának elbírálásánál ezért a részletvételi szerződés felbontása esetére irányadó szabályokat kellett alkalmazni. Az elsőfokú bíróság az elszámolást helyesen végezte el, és nem kifogásolható a használati díj mérlegeléssel történt megállapítása sem. Az újraértékesítés költségeiért az alperest kártérítési felelősség már nem terhelheti, a gépkocsival a felperes saját kockázatára rendelkezett.
A felperes a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmében a leszállított kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát kérte. Ślláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Ptk. 200. §-a (1) bekezdésében, 321. §-a (1) bekezdésében, 375. §-a (1) bekezdésében, 376. §-ában, valamint a Pp. 177. §-a (1) bekezdésében foglalt szabályokat. Szerinte az eljárt bíróságok a jogviszony elbírálása során a felperes szándékát és érdekeit figyelmen kívül hagyva újrafogalmazták a szerződés lényegi elemeit, és ezért utasították el a felperes keresetét. Hangsúlyozta, hogy a szerződés megkötésekor a felek kifejezett szándéka az volt, hogy a gépkocsi vonatkozásában opciós jogot kössenek ki, amely az alperes fizetési kötelezettségének jogi biztosítékául szolgált. Az opciót jogszerűen kötötték ki, az nem ütközik a Ptk. rendelkezéseibe. Feltételezhetően a bíróság a vételi jog tekintetében állapította meg a semmisséget, de arra nem tért ki, hogy a felperes által jogszerűen gyakorolt rendkívüli felmondást miért hagyta figyelmen kívül.
Felülvizsgálati kérelmében a felperes kifejtette továbbá, hogy a Ptk. 376. §-ának (1) bekezdése rendelkezik részletvétel esetén a szerződés megszüntetésének módjáról, de ettől a diszpozitív rendelkezéstől a felek egyező akarattal eltérhetnek. A felek a szerződés 31. pontjában kikötötték, hogy az alperes nem teljesítése esetén a felperest azonnali hatályú felmondási jog illeti meg. Abban is megállapodtak, hogy a szerződéstől egyik fél sem jogosult elállni. A szerződés kifejezett rendelkezései ellenére a bíróságnak nem volt lehetősége a felmondást elállásnak tekinteni, és jogszerűtlenül rendelkezett az eredeti állapot helyreállításáról. A felperes 1995. július 24-én kelt irata lényegét és elnevezését tekintve is részletfizetési kedvezmény megvonását jelentette. A bíróságoknak az eredeti állapot helyreállítása körében alkalmazott megoldása szerinte sérti a szakértői bizonyításra vonatkozó Pp. szabályokat, mert a bíróság olyan kérdésben döntött, amelyhez különleges szakértelem szükséges. A gépkocsi használati díjának megállapítása egyértelműen szakértői kérdés, így nem volt mellőzhető a szakértői bizonyítás.
A felperes felülvizsgálati kérelmében sérelmezte, hogy figyelmen kívül maradtak az elszámolás részét képező költségtételek, mint például az átírási illeték és értékesítési jutalék. A felperes az alperes szerződésszegő magatartásának következtében kényszerült az újraértékesítésre, így ezen költségek az alperest terhelik. Végül arra hivatkozott, hogy a jogerős döntés a Ptk. 200. §-ának (1) bekezdésébe ütközik, hiszen a szerződési szabadság elvének ellenére, mintegy megtiltja a feleknek, hogy szabadon rendelkezzenek a költségek viselése tekintetében.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem az alábbi értelemben alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a perbelihez hasonló tényállású több eseti döntésében, köztük a BH 2000/6/247. szám alatt megjelent határozatában kimondta: a szerződési szabadság nem értelmezhető akként, hogy a szerződés jogellenes vagy nyilvánvalóan egyoldalú előnyt meghatározó kikötést tartalmazhat [Ptk. 200. § (1) bek.]. A felek szerződésének opciós jogra vonatkozó 28. pontja, valamint az elszámolás módját szabályozó 32. pontja ilyen kikötéseket tartalmaz, ezért abban nem tévedtek az eljárt bíróságok, hogy a felperes követelése részben alaptalan. Azt is helytállóan állapították meg, hogy a vételi jogot visszavásárlási jogként kell figyelembe venni, mivel a gépkocsi tulajdonosa az adásvételi szerződéssel egyidejűleg kötötte ki e jogát [Ptk. 374. § (1) bek.]. A felperes által szerkesztett blanketta-szerződésben azonban a visszavásárolt gépkocsi vételára független a gépkocsi reális értékétől, vagyis a visszavételkor fennálló értékviszonyoktól, és a felperes pénzmozgás nélkül kívánja gyakorolni e jogát. Az elszámolásnál tehát figyelemmel kell lenni a Ptk. 374. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra, valamint a felek közötti adásvételi szerződés jogszabályba nem ütköző rendelkezéseire.
Az eljárt bíróságok abban foglaltak el téves jogi álláspontot, hogy a felperes a szerződéstől elállt volna. A döntés sérti a Ptk. 321. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat. Az adásvételi szerződés kereskedelmi hitelnyújtást is tartalmazott, emiatt a felek között tartós jogviszony jött létre. Annak nem volt jogszabályi akadálya, hogy a felperes a szerződésben felmondási jogot kössön ki, és az alperes szerződésszegése esetén e jogát gyakorolja. Miután az alperes fizetési kötelezettségét nem teljesítette, ezért a felperes a szerződés 31. pontja szerint jogosult volt a szerződést felmondani. A Ptk. 321. §-ának (1) bekezdése értelmében a felmondás a szerződést megszünteti, a 319. § (2) bekezdése alapján ilyen esetben a szerződés a jövőre nézve szűnik meg. A felek közötti elszámolást tehát nem a szerződés megkötésének időpontjára visszamenően, hanem a jövőre vonatkozóan kell elvégezni.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemmel megtámadott jogerős határozatot, az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Meghagyja az elsőfokú bíróságnak, hogy az elszámolást a fent kifejtett iránymutatás szerint végezze el. A felperes birtokába visszakerült gépjárművet reális forgalmi értéken kell elszámolni. Ezzel az értékkel az alperes előtörlesztést hajtott végre, a gépjármű átadásától kezdődően a továbbiakban terhére ügyleti kamat nem számolható el. Az előtörlesztésnek az is következménye, hogy az alperest az ügyleti kamatból kamat-visszatérítés illeti meg. A felperesi követelésből indokoltnak lehet tekinteni az átírási illeték és az értékesítési jutalék összegét, ezen szerződéses kikötések ugyanis nem tekinthetőek jogszabályellenesnek.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdése alapján a fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban felmerült költségek összegét csupán megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság fog dönteni. (Legf. Bír. Pfv.VII.20.849/1999. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás