• Tartalom
Oldalmenü

27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet

a víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről

2018.01.01.

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A rendelet hatálya a víziúttá nyilvánított felszíni vizeken1 a víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekre, valamint e jelek létesítésére, üzemeltetésére, módosítására és megszüntetésére terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) víziközlekedés irányítása: az a tevékenység és eszközrendszer, amely a tiltó, kötelező, korlátozó, tájékoztató, figyelmeztető és kiegészítő jelzésekkel, eszközökkel, valamint a radarhajózás kiegészítő jelzéseivel meghatározza a víziközlekedés rendjét, és tájékoztat a hajózás biztonságát befolyásoló körülményekről, valamint veszélyeztető akadályokról,

b) kitűzési terv: a hajóút megjelölésére szolgáló jelek elhelyezésének terve,

c) víziközlekedés rendjének szabályozási terve (a továbbiakban: szabályozási terv): a víziközlekedés irányítására szolgáló jelek elhelyezésének terve,

d) üzemeltető: aki a jel kihelyezéséről gondoskodni köteles,

e) laterális kitűzési rendszer: a hajóút szélein történő kitűzés,

f) kardinális kitűzési rendszer: az égtájakhoz viszonyítottan elhelyezett kitűző jelek rendszere,

g) általános rend alapján történő kitűzés: a téli kitűzés feltételeinek megszűnésekor végrehajtott kitűzés,

h) kisvízi kitűzés: az a kitűzés, amelyet a hajózási kisvízszintnél (HKV)2 alacsonyabb vízszinteknél, valamint akkor kell végrehajtani, ha a víziút osztályának megfelelő vízmélység az előírt szélességben már nem áll rendelkezésre,

i) téli kitűzés: a kitűzési tervben meghatározott feltételek meglétekor vagy a vízhőfok 2 °C alá csökkenésekor, továbbá folyók esetén mellékági jegesedéskor is végrehajtott kitűzés, amelyet a másodlagos jégzajlást követő legfeljebb ötödik munkanapig kell fenntartani,

j)3 nagyvízi kitűzés: az a kitűzés, amelyet a hajózási nagyvízszintnél (HNV) magasabb vízszinteknél kell végrehajtani.

3. § (1) Víziúton a víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére az e rendeletben megállapított jelek alkalmazhatók.

(2)4 Aki a jel észlelhetőségének, működésének, felismerhetőségének, üzemképességének víziközlekedést befolyásoló kedvezőtlen megváltozását vagy a jel hiányát tapasztalja, köteles azt bejelenteni az illetékes hajózási hatóságnak, az illetékes vízügyi igazgatóságnak vagy a vízirendészet illetékes rendőri szervének. A bejelentés teljesíthető a meghirdetett nautikai információs rádióállomásoknál is.

(3)5 Az alkalmazható irányító jeleket, továbbá az ezeket kiegészítő egyéb jelzéseket és azok műszaki jellemzőit a rendelet 1., valamint 3. számú melléklete tartalmazza. Az 1. számú melléklet E.5.4-E.5.15 pontjai szerinti jeleket a kihelyezett jel cseréje és új telepítés esetén kell alkalmazni.

(4) A jellel, illetve jelek kihelyezésével kialakított forgalomszabályozásnak biztosítania kell az áttekinthetőséget, a forgalombiztonságot és a végrehajthatóságot.

II. Fejezet

A VÍZIKÖZLEKEDÉS IRÁNYÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ JELEK

Tervezési és létesítési engedélyezési eljárás

4. §6

Üzemeltetési engedélyezési eljárás

5. §7

Fennmaradási engedélyezési eljárás8

5/A. §9

A jel kihelyezése

6. § (1) Az irányító jelek kihelyezése a víziút fenntartójának feladata.

(2) Ha olyan létesítménnyel (híd, kompkötél, távvezeték és egyebek) összefüggésben kerül irányító jel kihelyezésre, amelynek tulajdonosa nem a víziút fenntartója, akkor a jel kihelyezése a létesítmény tulajdonosának kötelezettsége.

(3) A hajózási hatóság által elkészített szabályozási tervbe újként felvett jelet, illetve jeleket az adott év április 15. napjáig kell kihelyezni. Az évközi tervkiegészítésben meghatározott jelek kihelyezésére a hajózási hatóság esetenként állapítja meg a határidőt.

(4)10

(5) A jel kihelyezését eltűrni köteles ingatlan tulajdonosát külön jogszabály11 alapján kártalanítás illeti meg.

(6) Természeti területen és védett természeti területen12 irányító jel csak a növényzet károsodása nélkül helyezhető el.

A jel üzemeltetése

7. § (1)13 A kérelemre induló eljárás keretében kihelyezett irányító jelet az engedélyes, a közlekedésért felelős miniszter rendelkezése alapján kihelyezett jelet a vízügyi igazgatási szerv üzemelteti.

(2) A jelen elhelyezett adattáblán feltüntetett adatok valódiságát folyamatosan fenn kell tartani.

(3) A jel karbantartásra történő bevonása csak azonos jellel történő pótlása mellett végezhető.

(4) Ha a jelet sérülés éri, vagy az eltűnik a jel haladéktalan pótlásának, illetve helyreállításának kötelezettsége az üzemeltetésért felelőst terheli.

(5) A jel üzemeltetője gondoskodik arról, hogy változó vízállású víziúton az úszó irányító jel a hajóút valós helyzetét mutassa.

Ellenőrzés

8. § (1)14 A jel meglétét, működőképességét, láthatóságát a hajózási hatóság, a vízügyi hatóság, illetve a vízirendészet illetékes rendőri szerve ellenőrzi.

(2) Ha a hatóság a tervtől eltérést tapasztal, akkor annak megszüntetésére az üzemeltetőt felszólítja.

III. Fejezet

A HAJÓÚT KITŰZÉSÉRE SZOLGÁLÓ JELEK

A jelek rendszere

9. § (1) A hajóutakat a folyókon és csatornákon laterális, a tavakon kardinális rendszerben kell kitűzni.

(2) A hajóutat a 2. számú mellékletben meghatározott jelekkel kell kitűzni.

(3) A kitűzést

a) változó vízállású folyószakasz esetén általános, kisvízi, nagyvízi és téli,

b) egyéb vízterületen általános és téli

kitűzési rend szerint kell végezni.

Tervezés és létesítési engedélyezési eljárás

10. §15

Üzemeltetési engedélyezési eljárás

11. §16

A jel kihelyezése

12. § (1) A kitűző jel kihelyezéséről

a)17 állami tulajdonú víziúton és a szükségkikötőhöz tartozó vízterületen a vízügyi igazgatási szerv,

b) kikötőhöz csatlakozó és a kikötő vízterületén – a szükségkikötő kivételével – a kikötő üzemben tartója, több üzemeltető esetén az üzembentartók együttesen,

c) egyéb vízterületen a kitűzési terv engedélyese

köteles intézkedni.

(2)18 A kitűzési terv – korábbi tervben nem szereplő, illetve módosított – jeleinek ki-, illetve áthelyezéséről a vízügyi igazgatási szerv tárgyév április 15. napjáig a kikötő üzemeltetője és az egyéb vízterületen a terv engedélyese az engedélyben meghatározott időpontig köteles gondoskodni.

(3)19 Az évközi tervkiegészítésben meghatározott jelek kihelyezésére az engedélyező a hajózási hatóság véleménye figyelembevételével esetenként állapít meg határidőt.

A jel üzemeltetése

13. § (1) A jelet a kihelyezésre kötelezett üzemelteti.

(2) Az időszakos kihelyezést a mederviszonyoktól, illetőleg a hajózás biztonsági előírásaitól függően kell alkalmazni.

(3) Ha a jelet sérülés éri vagy az eltűnik, a jel kijavításának, illetve haladéktalan pótlásának kötelezettsége az üzemeltetésért felelőst terheli.

(4) A változó vízállású víziúton az úszó jelet – a kitűzési tervben meghatározottak szerint – a hajóút mindenkori helyzetének megfelelően kell áthelyezni. Az úszó jel – kizárólag vízállásváltozás és ezzel összefüggően a hajóút határainak változása miatt – szükséges áthelyezésről a kitűzésért felelős személy dönt.

(5) Ha az áthelyezés a víziközlekedés biztonsága érdekében nem halasztható, akkor a jel üzemeltetéséért felelős köteles azonnal intézkedni. A tájékoztatásról a hajózási hatóság útján hajósoknak szóló hirdetmény vagy közlemény formájában a jel üzemeltetéséért felelős köteles gondoskodni.

(6) A jel üzemképességét és megfelelő helyzetét az üzemeltető köteles rendszeresen ellenőrizni, és szükség esetén helyreállításáról gondoskodni. Folyóknál a kitűzési tervben meghatározottak szerint, mellékági jegesedéskor vagy a vízhőfok 2 °C alá csökkenésekor a hajóút téli kitűzését a következő szabályok szerint kell végezni:

a) az átálláskor a világító bójákat radarbójára kell cserélni, valamint az időszakos bójákat be kell vonni,

b) határszakaszon az illetékes határvízi bizottság által elfogadott eljárási rend szerint kell eljárni,

c) a téli kitűzésről az általánosra történő visszaállást a másodlagos jégzajlást követően 5 napon belül kell végrehajtani.

(7) Tavak, állóvizű csatornák és zárt medencés kikötők vízterületén az úszó jelek általánosról téli kitűzésre átállítását a vízhőfok 2 °C alá csökkenésekor, illetőleg a kitűzési tervben meghatározottak szerint kell végrehajtani a következőképpen:

a) az átálláskor az úszó jeleket be kell vonni,

b) a parti kitűző jelek fényeinek üzemeltetését a kitűzési tervben megállapított időszakban kell biztosítani,

c) a téli kitűzésről az általánosra történő visszaállást a másodlagos jégzajlást követően 5 napon belül végre kell hajtani.

(8) A változó vízállású víziút kitűzésének általánosról kisvízire történő átállítása esetén:

a) HKV-nél alacsonyabb vízszinteknél, valamint ha a víziút osztályának megfelelő vízmélység az előírt szélességben már nem áll rendelkezésre, az általános kitűzésről át kell állni a kitűzési tervben meghatározott kisvízi kitűzésre,

b) a kisvízi kitűzés jeleit folyamatosan – külön bejelentés nélkül – a hajóút határára kell helyezni,

c) ha az előírt vízmélység a kétirányú hajózáshoz szükséges szélességben nem biztosítható, akkor találkozási tilalmat kell elrendelni, a hajóút víziútosztályában20 meghatározott minimális hajószélesség figyelembevételével.

Ellenőrzés

14. § (1) A kitűzésért felelős a módosításokat is tartalmazó tervet a hajózási hatóságnak és a vízirendészet rendőri szervének kérésére köteles bemutatni, valamint a hatóság megkeresésére arról hiteles másolatot kiadni.

(2)21 A kitűzési terv végrehajtását a vízügyi hatóság – a vízügyi igazgatási szerv közreműködésével –, valamint a hajózási hatóság ellenőrzi, továbbá arról adatot gyűjt.

(3) Az üzemeltető köteles a felszólításnak haladéktalanul eleget tenni és vizsgálni az eltérés okát, amelyről az engedélyezőnek jelentést készít.

(4)22

IV. Fejezet

TÁJÉKOZTATÁS, ADATKÖZLÉS

Adatközlési kötelezettség, adatformátum és felelősség

15. §23

Záró és átmeneti rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2002. december 15. napján lép hatályba.

(2) E rendelet 15. §-ának (3) bekezdése 2003. augusztus 1. napján lép hatályba.

1. számú melléklet a 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelethez24

A víziközlekedés irányítására szolgáló jelek kialakítása, méretei

1. Fogalommeghatározások

• A hajóúttal párhuzamos elhelyezés: a jel táblájának felülete párhuzamos a hajóút tengelyével.

• Merőleges a hajóútra: a jel táblájának felülete merőleges a hajóút tengelyére.

2. Jelek elhelyezése

• A mindkét irányú hajózásra vonatkozó jelet úgy kell elhelyezni, hogy az a hajóúttal párhuzamos legyen. Szükség esetén ettől legfeljebb 10°-kal szabad eltérni, vagy a kétirányú láthatóság érdekében két egymás mellett 90–130°-ra elhelyezett táblát kell elhelyezni.

• Ha a jel csak az egyik irányba haladókra tartalmaz rendelkezést, akkor azt a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni. Szükség esetén ez legfeljebb 60°-ig csökkenthető.

• Ideiglenesnek tekintendő az a jel, amely vízi, vagy vízközeli munkák, vagy egyéb okok miatt korlátozott ideig kerülnek kihelyezésre.

3. Egyes irányító jelekre vonatkozó különleges előírások

Az egyes irányító jelekre vonatkozó különleges előírásokat a jelet tartalmazó tervlap tartalmazza. Az e mellékletben ábrázolt méretek centiméterben kerültek megjelölésre és a 2. számú melléklet 1. rész 2. pontjában az 1000 méteres szemlélési távolságra megállapított (általános) méreteket tartalmazzák. Ezeket a méreteket a szemlélési távolság szerint arányosan kell növelni, illetve csökkenteni.

A jelek tábláin – a jobb láthatóság érdekében az ábrák szerint – fehér keretet kell alkalmazni.

4. A jelek műszaki jellemzői

• A jeleket olyan anyagokból kell készíteni és módon kell kialakítani, hogy a környezeti és időjárási hatásoknak ellenálljanak, és olyan technikai megoldást kell alkalmazni, amely a jelek folyamatos üzemelését biztosítja.

• Az irányító jel láthatóságát a vízen közlekedők számára annak megfelelő elhelyezésével és kialakításával kell biztosítani, azaz

(a) a jelet a hajózási nagyvízszint (a továbbiakban: HNV) feletti kellő magasságban kell elhelyezni, illetve egyes víziutakra a hajózási hatóság meghatározott magasságot is előírhat,

(b) biztosítani kell a jel láthatóságát mindaddig, amíg a hajónak a jellel közvetített utasítás betartásához az adott jelre szüksége van,

(c) a jel fényvisszaverő képességének biztosítania kell a jel legalább 1000 méter távolságból való jó láthatóságát,

(d) a jel mérete a 2. számú mellékletben meghatározott szabályok szerint növelhető,

(e) az úszó testen elhelyezett irányító jel láthatóságára a kitűző jelnél meghatározott szabályokat kell kiegészítésül alkalmazni.

I.

A.

Tiltó jelek
A.1

•    A jel jelentése: áthaladni tilos;

•    parton alkalmazva a hajóútra merőlegesen, a híd alatti áthajózás tiltásakor a hídnyílás közepében helyezendő el;

•    éjszaka a táblát meg kell világítani vagy megfelelő (A.1) fényekkel kell helyettesíteni;

•    rövid idejű ideiglenes áthaladási tilalom esetén vörös lobogó, illetve fény lengetésével kell helyettesíteni;

•    két A.1 tábla alkalmazásakor a táblák közti távolság legalább
0,5 méter;

A.2

•    a jel jelentése: előzni tilos (minden úszó létesítmény és kötelék részére);

•    ha a jel csak az egyik irányra érvényes, akkor azt a megközelítés irányába kell fordítani; a tilalom végét az ugyanabba az irányba fordított E.11 jellel kell jelölni;

•    ha a tilalom mindkét irányra érvényes, a jelet az adott szakasz két végén ugyanazon a parton, a hajóúttal párhuzamosan kell elhelyezni, továbbá arra a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblát kell elhelyezni, melyek jelzik a szakasz hosszúságát, amelyen tilos az előzés;

•    a jel kiegészíthető a „kishajók kivételével” feliratú táblával;

A.3

•    a jel jelentése: kötelékkel haladó hajónak előzni tilos;

•    alkalmazása azonos az A.2 jellel a hajókötelékek vonatkozásában;

A.4

•    a jel jelentése: találkozás és előzés tilos;

•    a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan és a táblára el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblával, melyek jelzik a szakasz hosszúságát, amelyen tilos találkozni és előzni;

A.4.1
2002_0L__20000027A201_008_0.jpg
–    a jel jelentése: kötelékek találkozása és előzése tilos;
–    a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan és a táblákon el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblákat, amelyek jelzik annak a szakasznak a hosszúságát, amelyen a kötelékek találkozása és előzése tilos;
A.5

•    a jel jelentése: veszteglés tilos (horgonyozni vagy a parthoz kikötve, a hajóútnak a jel felőli oldalán; a jel hatálya a hajóút középvonaláig terjed ki, vagy az engedélyező hatóság által meghatározott távolságig, amelyet az A.5.1 jelen (méterben) feltüntetett számmal kell közölni;

•    a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan és a táblára el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblával, melyek jelzik a szakasz hosszúságát, amelyen tilos horgonyozni, és parthoz kikötni;

A.5.1
2002_0L__200000279A6F_000_5.jpg
A.6

•    a jel jelentése: tilos horgonyozni, horgonyt, kötelet, láncot vonszolni (a hajóútnak a jel felőli oldalán); a jel hatálya a hajóút középvonaláig terjed ki, vagy – ha a korlátozás nem terjed ki a teljes vagy fél hajóútszélességre – az engedélyező hatóság által meghatározott parttól mért távolságig, amelyet a II. rész 3. pontja szerinti (a tábla alsó éléhez csatlakozó) kiegészítő táblán (méterben) feltüntetett számmal kell közölni;

•    a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan és a táblára el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblával, melyek jelzik a szakasz hosszúságát, amelyen tilos horgonyozni, kötelet vagy láncot vonszolni;

•    ha a tilalom csak egy pontra vonatkozik, akkor elegendő egy jel kihelyezése;

•    ha víz alatti kábelt vagy csővezetéket vezetnek át a medren, akkor – ha a víziúton engedélyezett ez a korlátozás – két jelet kell elhelyezni mindkét parton;

A.7

•    a jel jelentése: tilos a parthoz kikötni (a hajóútnak a jel felőli oldalán; a jel hatálya a hajóút középvonaláig terjed ki);

•    a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan, és a táblára el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblával, melyek jelzik a szakasz hosszúságát, amelyen tilos a parthoz kikötni;

•    ha a tilalom csak egy pontra vonatkozik, akkor elegendő egy jel kihelyezése;

A.8

•    a jel jelentése: megfordulni tilos;

•    a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan, és a táblára el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblával, melyek jelzik a szakasz hosszúságát, amelyen tilos megfordulni;

A.9

•    a jel jelentése: hullámzást kelteni tilos; a jel vízi építmények, létesítmények, veszteglő úszó létesítmények hullámzástól és káros szívóhatástól történő kímélésére alkalmazható; a jelet éjszaka a megfelelő fénnyel kell helyettesíteni;

•    a jelet a szakasz két végén, ugyanazon a parton kell elhelyezni a hajóúttal párhuzamosan és a táblára el kell helyezni a II. rész 3. pontjában meghatározott egymás felé fordított kiegészítő táblával, melyek jelzik a szakasz hosszúságát, amelyen tilos a hullámkeltés és a szívóhatás keltése;

•    a jelet az úszó munkagépen nem kell alkalmazni, azonban akkor, ha az úszó munkagép egy kanyarulat alatt dolgozik, a jelet a kanyarulat felett el lehet helyezni úgy, hogy a völgymenetben haladó hajókról látható legyen; a völgymenő hajók kötelesek menetsebességüket kellő időben csökkenteni;

A.10
•    a jel jelentése: a jelzett területen kívül áthaladni tilos (a hídnyílás alatt és a duzzasztóművön áthaladásnál);
•    ha az úszó létesítmények a hídnyílásnak vagy duzzasztómű hajózható nyílásának csak egy részén közlekedhetnek, a jelet, amely a hajózható rész szélét jelzik; híd esetében a szerkezet alsó részén, duzzasztóműnél szükség esetén külön tartószerkezeten kell elhelyezni, merőlegesen a hajóútra;
•    ha éjszaka engedélyezett az áthajózás, akkor a táblát meg kell világítani;
2002_0L__200000279A6F_000_10.jpg
A.11
•    a jel jelentése: az áthaladás tilos, de az induláshoz készüljön fel;
•    a jelet jelzőállomásnál lehet alkalmazni és a két egymás melletti vörös fény egyikének kikapcsolását jelenti;
2002_0L__200000279A6F_000_11.jpg
A.12–13

•    A.12: géphajó közlekedése tilos;

•    A.13: a sport- és kedvtelési célú hajó közlekedése tilos;

A.14–15

•    A.14: a vízisízés tilos;

•    A.15: vitorlás hajó közlekedése tilos;

A.16–17

•    A.16: evezős hajóval közlekedni tilos;

•    A.17: vitorlás deszkával közlekedni tilos;

A.18–19

•    A.18: sport- és kedvtelési célú kishajóval nagy sebességgel tilos közlekedni (a sebesség meghatározása a B.6 táblával történhet);

•    A.19: hajó vízre bocsátása vagy partra húzása tilos;

A.20

•    A.20: motoros vízi sporteszközzel közlekedni tilos;

B.
Kötelező jelek
B.1
•    a jel jelentése: a nyíllal jelzett irányba köteles haladni;
•    a jelet a parton, szigeten vagy zsilip előkikötőt elválasztó gát végén, a hajóútra merőlegesen kell elhelyezni;
•    a hajók kötelesek menetirányukat kellő időben úgy megváltoztatni, hogy a nyíl által jelzett irányt követni tudják;
2002_0L__200000279A6F_000_21.jpg
B.2 a
1

17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg a hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról.

2

17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg a hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról, 2. § a) pont.

3

A 2. § j) pontját a 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 1. §-a iktatta be.

5

A 3. § (3) bekezdése a 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

6

A 4. §-t az 55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 23. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

7

Az 5. §-t az 55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 23. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

8

Az 5/A. §-t megelőző alcímet a 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 4. §-a iktatta be.

9

Az 5/A. §-t a 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte az 55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 23. § a) pontja.

10

A 6. § (4) bekezdését a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, e módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

11

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény, 74. § (5) bekezdés.

12

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, 4. § b) és g) pont.

15

A 10. §-t az 55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 23. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

16

A 11. §-t az 55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 23. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

17

A 12. § (1) bekezdésének a) pontja a 45/2005. (X. 21.) EüM–FVM–GKM–IHM–KvVM–NKÖM–TNM együttes rendelet 15. § d) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

18

A 12. § (2) bekezdése a 45/2005. (X. 21.) EüM–FVM–GKM–IHM–KvVM–NKÖM–TNM együttes rendelet 15. § d) pontja, a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

19

A 12. § (3) bekezdése a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

20

17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg a hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról.

22

A 14. § (4) bekezdését a 48/2009. (IX. 30.) KHEM rendelet 26. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte, e módosító rendelet 53. § (1) bekezdése alapján a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

23

A 15. §-t az 55/2017. (XII. 27.) NFM rendelet 23. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

24

Az 1. számú melléklet a 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

25

A 2. számú melléklet a 107/2007. (XII. 23.) GKM rendelet 5. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 6. § (3) bekezdése alapján a mellékletben foglalt jeleket csere és új telepítése esetén, de legkésőbb 2008. december 31-től kell alkalmazni.

26

27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet a víziközlekedés rendjéről, melléklet.

27

A 3. számú melléklet 8. pontja a 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet 4. §-a, az 1/2017. (I. 3.) NFM rendelet 31. § b) pontja szerint módosított szöveg.